View More View Less
  • 1 ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskola Budapest
  • 2 ELTE PPK Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszék Budapest
  • 3 KGRE BTK Pszichológiai Intézet Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

Elméleti háttér: Magyarország az egyik legalacsonyabb termékenységű ország, ezért fontos feladat a gyermekvállalási attitűdöket befolyásoló tényezők feltárása. A pszichoszociális változók szerepét eddig csak részben vizsgálták. Cél: Célunk az egyetemista nők anyasággal kapcsolatos belső reprezentációinak gyermekvállalási motivációra gyakorolt hatását feltárni. Ezenfelül demográfiai és személyiségváltozók (Big Five, optimizmus), valamint egészségmutatók hatását is vizsgáljuk a gyermekvállalási attitűdök oki hátterének komplexebb megismerése céljából. Módszer: „A nők reprodukciós egészségéért” elnevezésű kérdőíves kutatásunk 561 gyermektelen egyetemista hallgatónő részvételével zajlott. Vizsgálatunkban saját szerkesztésű skálákat (Anyaság-reprezentációk Kérdőív, Fertilitás-tudatosság Skála), valamint standardizált mérőeszközöket (Big Five Inventory, Life Orientation Test – Revised) használtunk. Az elővizsgálatokat követően a gyermekvállalás fontossága és időzítése csoportosító változóinkra diszkriminanciaanalízist végeztünk, lépésenkénti módszerrel. Eredmények: A gyermekvállalás fontossága változónk mentén történő csoportokba sorolást két változó határozta meg: az anyaságot a női identitással azonosító, valamint az anyaságot terhes szerepként meghatározó reprezentáció. A Wilks-féle lambda értéke 0,74 (p < 0,001) volt, prediktor-változóink a besorolások 26%-át magyarázták. A gyermekvállalás időzítése csoportosító változó esetében legjelentősebb diszkrimináló erővel az életkor, a párkapcsolat stabilitása és a tudatos készülés az anyaságra változóink rendelkeztek. Ez esetben a Wilks-féle lambda 0,82 (p < 0,001) volt, prediktor-változóink pedig a besorolások 18%-át magyarázták. Következtetések: Eredményeink alapján az anyaság belső reprezentációinak feltárása fontos lehet a gyermekvállalási szándék bejóslásában. Terápiás vonatkozásban távlati cél az anyaság-reprezentációk megértése és átkeretezése.

  • Andersson, G. (2008). A review of policies and practices related to the ‘highest-low’ fertility of Sweden. In Vienna Institute of Demography, Vienna Yearbook of Population Research (89–102). Vienna: Österreichischen Akademie der Wissenschaften

  • Benyamini, Y., Gozlan, M., & Kokia, E. (2004). On the self-regulation of a health threat: Cognitions, coping, and emotions among women undergoing treatment for infertility. Cognitive Therapy and Research, 28(5), 577–592.

  • Bérdi, M., & Köteles, F. (2010). Az optimizmus mérése: az Életszemlélet Teszt átdolgozott változatának (LOT–R) pszichometriai jellemzői hazai mintán. Magyar Pszichológiai Szemle, 65, 305–326.

  • Blaskó, Zs. (2006). Nők és férfiak – keresőmunka, házimunka. A „család” tematikájú ISSP 2002-es adatfelvétel elemzése. Budapest: KSH – NKI

  • Borsos, A., & Urbancsek, J. (2009). A női nemi szervek élettani működése és funkcionális zavarai. In Z. Papp (szerk.), A szülészet-nőgyógyászat tankönyve (75–105). Negyedik kiadás. Budapest: Semmelweis Kiadó

  • Bunting, L., & Boivin, J. (2008). Knowledge about infertility risk factors, fertility myths and illusory benefits of healthy habits in young people. Human Reproduction, 23(8), 1858–1864.

  • Carver, S.C., & Scheier, M.F. (2006). Személyiségpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó

  • Caspi, A., Roberts, B.W., & Shiner, R.L. (2005). Personality development: Stability and change. Annual Review of Psychology, 56, 453–484.

  • Danis, I. (2007). Szülői és tágabb környezeti tényezők szerepe a szülővé válás folyamatában és a korai anya-gyermek kapcsolat kialakulásában. Doktori értekezés. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem

  • Danis, I., & Neményi, E. (2009). A szociológiai megközelítés: családi szerepek és családmodellek. In É. Surányi, & I. Danis (szerk.), Családpolitika más szemmel. Eltérő nézőpontok, változó gyakorlatok (59–77). Budapest: MTA Közgazdaságtudományi Intézet

  • Dupcsik, Cs., & Tóth, O. (2008). Feminizmus helyett familizmus. Demográfia, 51(4), 307–328.

  • Ex, C.T., & Janssens, J.M. (2000). Young females’images of motherhood. Sex Roles, 43, 865–890.

  • Gillespie, R. (2000). Disbelief, disregard and deviance as discourses of voluntary childlessness. Women’s Studies International Forum, 23, 223–234.

  • Hadházi, É. (2000). Szülői attitűdök alakulása a terhesség során és a szülést követő időszakban. Alkalmazott Pszichológia, 2(3), 73–86.

  • Hakim, C. (2000). Work-lifestyle choices in the 21st century: Preference theory. Oxford: Oxford University Press

  • Hays, S. (1996). The cultural contradictions of motherhood. New Haven: Yale University Press

  • Horváth, Gy. (1997). A modern tesztmodellek alkalmazása. Budapest: Akadémiai Kiadó

  • John, O.P, Naumann, L.P., & Soto, C.J. (2008). Paradigm shift to the integrative Big Five trait taxonomy. History, measurement, and conceptual issues. In O.P. John, R.W. Robins, & L.A. Pervin (Eds.), Handbook of personality (114–158). New York: Guilford Press

  • Johnston, D.D. & Swanson, D.H. (2003). Invisible mothers: A content analysis of motherhood ideologies and myths in magazines. Sex Roles, 49(12), 21–33.

  • Kamarás, F. (2000). Termékenység, népességreprodukció. In T. Kolosi, I.Gy. Tóth, & Gy. Vukovich (szerk.), Társadalmi riport 2000 (409−432). Budapest: TÁRKI

  • Kamarás, F. (2002). Gyermekvállalás. Életünk fordulópontjai. In Zs. Spéder (szerk.), Műhelytanulmányok 1 (51–72). Budapest: KSH – NKI

  • Kapitány, B., & Spéder, Zs. (2012). Gyermekvállalás. In P. Őri, & Zs. Spéder (szerk.), Demográfiai Portré 2012. Jelentés a magyar népesség helyzetéről (31–45). Budapest: KSH – NKI

  • Kende, A. (2000). Család és/vagy karrier. Fiatal női életutak szociális konstrukciós megközelítésben. Magyar Pszichológiai Szemle, 55, 89–111.

  • Kelly, G.A. (1955). The psychology of personal constructs. New York: Norton

  • Kopp, M., Hofmeister-Tóth, Á., & Neumann-Bódi, E. (2008). Kulturális értékek vizsgálata a magyar társadalomban Hofstede kulturális dimenziói alapján. In M. Kopp (szerk.), Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban (365–372). Budapest: Semmelweis Kiadó

  • Kopp, M., Skrabski, Á., Réthelyi, J., Kawachi, I., & Adler, N. (2004). Self rated health, subjective social status and middle-aged mortality in a changing society. Behavioral Medicine, 30, 65–70.

  • Lampic, C., Svanberg, A.S., Karlström, P., & Tydén, T. (2006). Fertility awareness, intentions concerning childbearing, and attitudes towards parenthood among female and male academics. Human Reproduction, 21(2), 558–564.

  • Lazarus, R.S., & Folkman, S. (1984). Stress, appraisal and coping. New York: Springer

  • Leventhal, H., Nerenz, D.R., & Steele, D.J. (1984). Illness representations and coping with health threats. In A. Baum, S.E. Taylor, & J.E. Singer (Eds.), Handbook of psychology and health 4 (219–252). Hillsdale: Erlbaum

  • Maher, J., & Saugeres, L. (2007). To be or not to be a mother? Women negotiating cultural representations of mothering. Journal of Sociology, 43(5), 5–21.

  • Marshall, H. (1991). The social construction of motherhood: An analysis of childcare and parenting manuals. In A. Phoenix, A. Woollett, & E. Lloyd (Eds.). Motherhood: Meanings, practices and ideologies. Gender and psychology (66–85). Thousand Oaks: Sage Publications

  • Matthews, K.A., Raikkönen, K., Sutton-Tyrrell, K., & Kuller, L.H. (2004). Optimistic attitudes protect against progression of caroid atherosclerosis in healthy middle-aged women. Psychosomatic Medicine, 66, 640–644.

  • McConochie, W.A. (2007). The Big Five Inventory (BFI). Manual. Letöltve: 2012. 11. 30-án: http://www.testmasterinc.com/tests/bfi

  • Miller, W.B. (1992). Personality traits and developmental experiences as antecedents of childbearing motivation. Demography, 29(2), 265–285.

  • Mirnics, Zs. (2006). A személyiség építőkövei. Típus-, vonás-, és biológiai elméletek. Letöltve: 2012. 11. 30-án: http://mek.niif.hu/04800/04808/04808.pdf

  • Oláh, A. (2005). Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Budapest: Trefort Kiadó

  • Pápay, N. (2012). A reproduktív egészség és a termékenységi problémák pszichoszociális kontextusa. Doktori disszertáció. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem

  • Pongrácz, T. (2001). A család és a munka szerepe a nők életében. In I. Nagy, T. Pongrácz, & I.Gy. Tóth (szerk.), Szerepváltozások – Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2001 (30–45). Budapest: TÁRKI – Szociális és Családügyi Minisztérium

  • Pongrácz, T., & Murinkó, L. (2009). Háztartási munkamegosztás. In I. Nagy, & T. Pongrácz (szerk.), Szerepváltozások – Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2009 (95–116). Budapest: TÁRKI – Szociális és Munkaügyi Minisztérium

  • Prinzie, P., Stams, G.J.J.M., Dekovic, M., Reijntjes, A.H.A., & Belsky, J. (2009). The relations between parents’ Big Five personality factors and parenting: A meta-analytic review. Journal of Personality and Social Psychology, 97(2), 351–362.

  • Rózsa, S. (2010): A Big Five Inventory magyar adaptációja. Kézirat. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem

  • Scheier, M.F., & Carver, C.S. (1985). Optimism, coping and health: Assesment and implications of generalized outcome expectancies. Health Psychology, 4, 219–247.

  • Scheier, M.F., Carver, C.S., & Bridges, M.W. (1994). Distinguishing optimism from neuroticism (and trait anxiety, self-mastery, and self-esteem): A reevalution of the Life Orientation Test. Journal of Personality and Social Psychology, 67,1063–1078.

  • Surányi, É., & Danis, I. (szerk., 2009). Családpolitika más szemmel. Eltérő nézőpontok, változó gyakorlatok. Budapest: MTA Közgazdaságtudományi Intézet

  • Szondy, M. (2006). Optimizmus és egészség. Magyar Pszichológiai Szemle, 61, 617–636.

  • Tavares, L.P. (2010). Who delays childbearing? The relationships between fertility, education and personality traits. Letöltve: 2013. 12. 22-én: https://www.iser.essex.ac.uk/files/iser_working_papers/2010-17.pdf

  • Tóth, O. (1998). Házasság és gyermek, vélekedés és viselkedés. Századvég, 11, 80–93.

  • Tóth, O. (2012). A gyermekvállalás motivációi. Magyar Szociológiai Társaság Családszociológiai Szakosztályának Konferenciája, 2012. 04. 06., Budapest

  • Tóth, O., Dupcsik, Cs. (2007). Családok és formák – változások az utóbbi 50 évben Magyarországon. Demográfia, 50(4), 430–437.

  • Vajda, Zs., & Kósa, É. (2005). Neveléslélektan. Budapest: Osiris Kiadó

  • Wasser, S.K. (1999). Stress and reproductive failure: An evolutionary approach with applications to premature labor. American Journal of Obstetrics and Gynecology, 180(1), 272–274.

The author instruction is available in PDF.

Please, download the file from HERE

Instructions for reviews in Hungarian HERE

 

  • Psychiatry and Mental Health SJR Quartile Score (2018): Q4
  • Neuropsychology and Physiological Psychology SJR Quartile Score (2018): Q4
  • Scimago Journal Rank (2018): 0.157
  • SJR Hirsch-Index (2018): 8

Language: Hungarian and English

Founded in 2000
Publication: One volume of four issues annually
Publication Programme: 2020. Vol. 21.
Indexing and Abstracting Services:

  • PsychInfo
  • SCOPUS

 

EndNote style: LINK

 

Subscribers can access the electronic version of every printed article.

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Adrienne Stauder

Editor(s): Edit Czeglédi

Editorial Board

  • Dégi, László Csaba,Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Románia
  • Demetrovics, Zsolt, Eötvös Loránd University, Budapest
  • Konkolÿ Thege, Barna - Waypoint Centre for Mental Health Care,
    Penetanguishene, Canada
  • Kósa, Karolina, University of Debrecen, Debrecen
  • Novák, Márta, University of Toronto, University Health Network, Toronto, Canada
  • Pikó, Bettina, University of Szeged, Szeged
  • Rácz, József, Semmelweis University, Budapest
  • Tiringer, István, University of Pécs, Pécs

Editorial Office: Akadémiai Kiadó Zrt.
Address: Prielle Kornélia u. 21–35, H-1117 Budapest, Hungary

Editorial Correspondence: Czeglédi, Edit
Institute of Behavioural Sciences
Semmelweis University
Nagyvárad tér 4.
H-1089 Budapest, Hungary
Phone: (36 1) 210 2930 ext. 56151 ---- Fax: (36 1) 210 2955
E-mail: mentalhigiene.pszichoszomatika@gmail.com