View More View Less
  • 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Intézet Budapest
  • 2 Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum Onkológiai Intézet Debrecen
  • 3 Országos Onkológiai Intézet Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

Elméleti háttér: Az optimizmus pszichológiai vizsgálata során számos kutatás tárt fel összefüggéseket az optimizmus és a mentális, valamint a fizikai egészségmutatók között. Az optimizmus fogalma olyan összetett konstruktum, amelyet legtöbb kutató a jövőre irányuló pozitív elvárások összességeként értelmez; de az irreális, szituációspecifikus optimizmus és a remény is a tágan értelmezett optimizmushoz kapcsolható fogalmak. Az optimizmus emlődaganatos betegeknél számos esetben alacsonyabb szorongásszinttel, kevesebb distresszel és magasabb érzelmi jól-léttel, társas támogatottsággal és poszttraumás növekedéssel jár együtt. Cél: Emlődaganatos betegek és egészséges kontrollszemélyek elmúlt évben és eddigi életük során tapasztalt lelkiállapotának, valamint optimista—pesszimista attitűdjeinek feltárása és összehasonlítása. További célunk volt a betegek ötéves utánkövetése során az optimista—pesszimista attitűd túléléssel való összefüggéseinek vizsgálata. Távlati célunk, hogy eredményeinkkel hozzájáruljunk a daganatos betegségek prevenciójához és a gyógyítás hatékonyabbá tételéhez. Módszer: Kutatásunk során strukturált interjút használtunk mérőeszközként (Komplex Strukturált Interjú emlődaganatos betegek részére), 28 emlődaganatos és 28 egészséges kontrollszemély bevonásával. Az interjúk során adott válaszokat a „lehorgonyzott elmélet” (grounded theory) tartalomelemzési módszer alapján kidolgozott kategóriarendszer mentén elemeztük. Eredmények: Eredményeink szerint mindkét csoport jó lelkiállapotról számolt be, ami az eddigi életet illeti, de az elmúlt év során tapasztalt lelkiállapot és optimista attitűd tekintetében szignifikáns különbség volt tapasztalható a két csoport között: lelkiállapotban a daganatos betegek kárára, optimizmusban viszont a betegek javára (p = 0,022, illetve p = 0,003). Az ötéves utánkövetés eredményei nem mutattak szignifikáns összefüggést az optimista—pesszimista attitűd és túlélés között. Következtetések: A daganatos betegek szignifikánsan rosszabb lelkiállapotuk ellenére szignifikánsan optimistább attitűddel voltak jellemezhetőek, mint az egészséges kontrollszemélyek. Ez az optimizmus egyaránt értelmezhető elhárításként vagy adaptív megküzdési mechanizmusként.

  • Allison, P.J., Guichard, C., Fung, K., & Gilain, L. (2003). Dispositional optimism predicts Status 1 year after diagnosis in head and neck cancer patients. Journal of Clinical Oncology, 21(3), 543—548.

  • Applebaum, A.J., Stein, E.M., Lord-Bessen, J., Pessin, H., Rosenfeld, B., & Breitbart, W. (2013). Optimism, social support, and mental health outcomes in patients with advanced cancer. Psycho-Oncology, 23(3), 299—306.

  • Barraclough, J. (1999). Cancer and emotion: A practical guide to psycho-oncology. West Sussex, England: John Wiley and Sons

  • Benyamini, Y., & Roziner, I. (2008). The predictive validity of optimism and affectivity in a longitudinal study of older adults. Personality and Individual Differences, 44(4), 853—864.

  • Bérdi, M., & Köteles, F. (2010). Az optimizmus mérése: az Életszemlélet Teszt átdolgozott változatának (LOT—R) pszichometriai jellemzői hazai mintán. Magyar Pszichológiai Szemle, 65(2), 273—294.

  • Bozo, Ö., Gündoğdu-Aktürk, E., & Büyükaşik-Çolak, C. (2009). The moderating role of different sources of perceived social support on the dispositional optimism—posttrau-matic growth relationship in postoperative breast cancer patients. Journal of Health Psychology, 14, 1009—1020.

  • Burgess, C., Cornelius, V., Love, S., Graham, J., Richards, M., & Ramirez, A. (2005). Depression and anxiety in women with early breast cancer: Five year observational cohort study. British Medical Journal, 330(7493): 702.

  • Buxton, A. (2011). Posttraumatic growth in survivors of breast cancer: The role of dispositional optimism, coping strategies, and psychosocial interventions. Doctoral dissertation. Toronto: University of Toronto

  • Büyükaşik-Çolak, C., Gündoğdu-Aktürk, E., & Bozo, Ö. (2012). Mediating role of coping in the dispositional optimism—posttraumatic growth relation in breast cancer patients. The Journal of Psychology, 146(5), 471—483.

  • Carstensen, L., Carstensen, L.L., Charles, S.T., Isaacowitz, D., & Kennedy, Q. (2003). Life-span personality development and emotion. In R.J. Davidson, K. Scherer, & H.H. Goldsmith (Eds.), Handbook of affective sciences (726—746). Oxford: Oxford University Press

  • Carver, C.S., Harris, S.D., Noriega, V., Pozo, C., Robinson, D.S., Ketcham, A.S., et al. (1993). How coping mediates the effect of optimism on distress: A study of women with early stage breast cancer. Journal of Personality and Social Psychology, 65, 375—390.

  • Carver, C.S., Pozo-Kaderman, C., Harris, S.D., Noriega, V., Scheier, M.F., Robinson D.S., et al. (1994). Optimism versus pessimism predicts the quality of women’s adjustment to early stage breast cancer. Cancer, 73, 1213—1220.

  • Carver, C.S., Smith, R.G., Antoni, M.H., Petronis, V.M., Weiss, S.D., & Robert, P. (2005). Optimistic personality and psychosocial well-being during treatment predict psychosocial well-being among long-term survivors of breast cancer. Health Psychology, 24, 508—516.

  • Chang, R., Chang, E.C., Sanna, L.J., & Hatcher, R.L. (2008). Personality variables linked to adjustment. In G.J. Boyle, G. Matthews, & D.H. Saklofse (Eds.), The SAGE handbook of personality theory and assessment: Personality theories and models. London: Sage Publications Ltd.

  • Clarke, V.A., Lovegrove, H., Williams, A., & Machperson, M. (2000). Unrealistic optimism and the Health Belief Model. Journal of Behavioral Medicine, 23(4), 367—376.

  • Colby, D.A., & Shifren, K. (2013). Optimism, mental health, and quality of life: A study among breast cancer patients. Psychology, Health & Medicine, 18(1), 10—20.

  • Cordova, M.J., Cunningham, L.L.C., Carlson, C.R., & Andrykowski, M.A. (2001). Posttraumatic growth following breast cancer: A controlled comparison study. Health Psychology, 20, 176—185.

  • Dunn, J., Occhipinti, S., Campbell, A., Ferguson, M., & Chambers, S.K. (2011). Benefit finding after cancer. Journal of Health Psychology, 16, 169—177.

  • Epping-Jordan, J.A.E., Compas, B.E., Osowiecki, D.M., Oppedisano, G., Gerhardt, C., Primo, et al. (1999). Psychological adjustment in breast cancer: Processes of emotional distress. Health Psychology, 18, 315—326.

  • Fafouti, M., Paparrigopoulos, T., Zervas, Y., Rabavilas, A., Malamos, N., Liappas, I., et al. (2010). Depression, anxiety and general psychopathology in breast cancer patients: A cross-sectional control study. In Vivo, 24, 803—810.

  • Folkman, S., Lazarus, R.S., Gruen, R.J., & DeLongis, A. (1986). Appraisal, coping, health status, and psychological symptoms. Journal of Personality and Social Psychology, 50, 571—579.

  • Frankl, V.E. (1959). Grundgriß der Existenzanalyse und Logotherapie / Az egzisztencia-analízis és logoterápia alapjai. In P. Sárkány, & O. Zsók (Hrsg. 2010). Die Grundlagen der Logotherapie — Eine zweisprachige Textsammlung / A logoterápia alapjai — Kétnyelvű szöveggyűjtemény (9—203). Budapest: Jel Kiadó

  • Giese-Davis, J., & Spiegel, D. (2003). Emotional expression and cancer progression. In R.J. Davidson, K. Scherer, & H.H. Goldsmith (Eds.), Handbook of affective sciences (1053—1082). Oxford: Oxford University Press

  • Green, B.L., Rowland, J.H., Krupnick, J.L., Epstein, S.A., Stockton, P., Stern, et al. (1998). Prevalence of posttraumatic stress disorder in women with breast cancer. Psychosomatics, 39(2), 102—111.

  • Gustavsson-Lilius, M., Julkunen, J., Keskivaara, P., Lipsanen, J., & Hietanen, P. (2012). Predictors of distress in cancer patients and their partners: The role of optimism in the sense of coherence construct. Psychology & health, 27(2), 178—195.

  • Herzberg, P.Y., Glaesmer, H., & Hoyer, J. (2006). Separating optimism and pessimism: A robust psychometric analysis of the Revised Life Orientation Test (LOT-R). Psychological Assessment, 18(4), 433—438.

  • Holmes, W.C., & Pace, J.L. (2002). HIV-seropositive individuals’ optimistic beliefs about prognosis and relation to medication and safe sex adherence. Journal of General Internal Medicine, 17, 677—683.

  • Konkolÿ Thege, B. (2007). Frankl logoterápia és egzisztencia-analízise az egészségpszichológia kontextusában. Pszichológia, 27, 261—274.

  • Kulcsár, Zs. (2002). Egészségpszichológia. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó

  • Maruta, T., Colligan, R.C., Malinchoc, M., & Offord, K.P. (2000). Optimists vs pessimists: Survival rate among medical patients over a 30-year period. Mayo Clinic Proceedings, 75(2), 140—143.

  • Matthews, E.E., & Cook, P.F. (2009). Relationships among optimism, well-being, self-transcendence, coping and social support in women during treatment for breast cancer. Psycho-Oncology, 18, 716—726.

  • Mehnert, A., & Koch, U. (2007). Prevalence of acute and post-traumatic stress disorder and comorbid mental disorders in breast cancer patients during primary cancer care: A prospective study. Psycho-Oncology, 16, 181—188.

  • Mersdorf, A., Vargay, A., Horváth, Zs., & Bányai, É. (2013). „Mit gondol, van-e az életének célja és értelme? Ha igen, mi?” Emlődaganatos betegek és egészséges kontrollszemélyek interjúkérdésekre adott válaszainak összehasonlítása. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 14, 345—380.

  • Pinquart, M., Fröhlich, C., & Silbereisen, R.K. (2007). Change in psychological resources of younger and older cancer patients during chemotherapy. Psychooncology, 16, 626—633.

  • Riskó, Á. (2006). A daganatos betegség különböző fázisaiban az alkalmazkodás pszichoszociális jellemzői. In J. Horti, & Á. Riskó (szerk.), Onkopszichológia a gyakorlatban (85—92). Budapest: Medicina

  • Robinson-Whelen, S., Kim, C., MacCallum, R.C., & Kiecolt-Glaser, J.K. (1997). Distinguishing optimism from pessimism in older adults: Is it more important to be optimistic or not to be pessimistic? Journal of Personality and Social Psychology, 73, 1345—1353.

  • Rowland, J.H., & Massie, M.J. (2010). Breast cancer. In J.C. Holland, W.S. Breitbart, P.B. Jacobsen, M.S. Lederberg, M.J. Loscalzo, & R. McCorkle (Eds.), Psycho-oncology (177—186). New York: Oxford University Press

  • Scheier, M.F., & Carver, C.S. (1985). Optimism, coping, and health: Assessment and implications of generalized outcome expectancies. Health Psychology, 4, 219—247.

  • Scheier, M.F., Carver, C.S., & Bridges, M.W. (1994). Distinguishing optimism from neuroticism (and trait anxiety, self-mastery, and self-esteem): A reevaluation of the Life Orientation Test. Journal of Personality and Social Psychology, 67, 1063—1078.

  • Scheier, M.F., Matthews, K.A., Owens, J.F., Schulz, R., Bridges, M.W., Magovern, G.J, et al. (1999). Optimism and rehospitalization after coronary artery bypass graft surgery. Archives of Internal Medicine, 159, 829—835.

  • Schou, I., Ekeberg, O., Sandvik, L., Hjermstad, M.J., & Ruland, C.M. (2005a). Multiple predictors of health-related quality of life in early stage breast cancer. Quality of Life Research, 14, 1813—1823.

  • Schou, I., Ekeberg, O., Sandvik, L., & Ruland, C.M. (2005b). Stability in optimism-pessimism in relation to bad news: A study of women with breast cancer. Journal of Personality Assessment, 84, 148—154.

  • Smith, S.K., Herndon, J.E., Lyerly, H.K., Coan, A., Wheeler, J.L., Staley, T., et al. (2011). Correlates of quality of life-related outcomes in breast cancer patients participating in the Pathfinders Pilot Study. Psycho-Oncology, 20, 559—564.

  • Sohl, S.J., Schnur, J.B., Sucala, M., David, D., Winkel, G., & Montgomery, G.H. (2012). Distress and emotional well-being in breast cancer patients prior to radiotherapy: An expectancy-based model. Psychology & Health, 27(3), 347—361.

  • Stiegelis, H.E., Hagedoorn, M., Sanderman, R., Van der Zee, K.I., Buunk, B.P., & Van den Bergh, A.C.M. (2003). Cognitive adaptation: A comparison of cancer patients and healthy references. British Journal of Health Psychology, 8, 303—318.

  • Sulkers, E., Fleer, J., Brinksma, A., Roodbol, P.F., Kamps, W.A., Tissing, W.J., et al. (2013). Dispositional optimism in adolescents with cancer: Differential associations of optimism and pessimism with positive and negative aspects of well-being. British Journal of Health Psychology, 18, 474—489.

  • Szondy, M. (2006). Optimizmus és egészség. Magyar Pszichológiai Szemle, 61, 617—636.

  • Szondy, M. (2008). Optimizmus, pesszimizmus, egészség és egészségmagatartás. Doktori disszertáció. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem

  • Taylor, S.E. (1983). Adjustment to threatening events — A theory of cognitive adaptation. American Psychologist, 38, 1161—1173.

  • Taylor, S.E., Kemeny, M.E., Aspinwall, L.G., Schneider, S.G., Rodriguez, R., & Herbert, M. (1992). Optimism, coping, psychological distress, and high-risk sexual behavior among men at risk for acquired immunodeficiency syndrome (AIDS). Journal of Personality and Social Psychology, 63, 460—473.

  • Tiringer, I. (2007). Pszichoonkológiai szempontok az onkológiai betegek ellátásában. In J. Kállai, J. Varga, & A. Oláh (szerk.), Egészségpszichológiai a gyakorlatban (383—407). Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.

  • Trunzo, J.J, & Pinto, B.M. (2003). Social support as a mediator of optimism and distress in breast cancer survivors. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 71, 805—811.

  • Von Ah, D.M., Russell, K.M., Carpenter, J., Monahan, P.O., Zhao, Q., Tallman, E., et al. (2012). Health-related quality of life of African American breast cancer survivors compared to healthy African American women. Cancer Nursing, 35, 337—346.

The author instruction is available in PDF.

Please, download the file from HERE

Instructions for reviews in Hungarian HERE

 

  • Psychiatry and Mental Health SJR Quartile Score (2018): Q4
  • Neuropsychology and Physiological Psychology SJR Quartile Score (2018): Q4
  • Scimago Journal Rank (2018): 0.157
  • SJR Hirsch-Index (2018): 8

Language: Hungarian and English

Founded in 2000
Publication: One volume of four issues annually
Publication Programme: 2020. Vol. 21.
Indexing and Abstracting Services:

  • PsychInfo
  • SCOPUS

 

EndNote style: LINK

 

Subscribers can access the electronic version of every printed article.

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Adrienne Stauder

Editor(s): Edit Czeglédi

Editorial Board

  • Dégi, László Csaba,Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Románia
  • Demetrovics, Zsolt, Eötvös Loránd University, Budapest
  • Konkolÿ Thege, Barna - Waypoint Centre for Mental Health Care,
    Penetanguishene, Canada
  • Kósa, Karolina, University of Debrecen, Debrecen
  • Novák, Márta, University of Toronto, University Health Network, Toronto, Canada
  • Pikó, Bettina, University of Szeged, Szeged
  • Rácz, József, Semmelweis University, Budapest
  • Tiringer, István, University of Pécs, Pécs

Editorial Office: Akadémiai Kiadó Zrt.
Address: Prielle Kornélia u. 21–35, H-1117 Budapest, Hungary

Editorial Correspondence: Czeglédi, Edit
Institute of Behavioural Sciences
Semmelweis University
Nagyvárad tér 4.
H-1089 Budapest, Hungary
Phone: (36 1) 210 2930 ext. 56151 ---- Fax: (36 1) 210 2955
E-mail: mentalhigiene.pszichoszomatika@gmail.com