Elméleti háttér: Számos kutatás foglalkozik a ritka betegségekben szenvedők életminőségével, mentális jóllétével. Nemzetközi vizsgálatok szerint a vérzékenységgel járó megbetegedések, feltehetően a korszerű kezelés következtében, nem érintik súlyosan a gyermekek és serdülők mentális jóllétét, életminőségét, bár egyes vizsgálatok problémákra utalnak az érzelmi/hangulati élet, az aktivitás és a figyelem, valamint a szociális és családi működés terén. Magyar nyelvű publikációt azonban nem találtunk a témában. Cél: Vizsgálatunk célja vérzékenységben szenvedő gyermekek és serdülők életminőségének és mentális egészségének összehasonlítása volt egészséges kontrollal, illetve figyelemhiányos/hiperaktivitás zavarban (ADHD) szenvedő gyermekek csoportjával. Módszerek: Keresztmetszeti kutatásunkban, 25-25 vérzékenységben, illetve ADHD-ban szenvedő és 25 egészséges gyermek gondozója számolt be gyermeke életminőségéről és pszichopatológiai tüneteiről az Inventar zur Erfassung der Lebensqualität von Kindern und Jugendlichen (ILK) kérdőív és a Képességek és Nehézségek Kérdőív (SDQ) kitöltésével. Eredmények: A szülői beszámoló szerint a vérzékeny gyermekek életminősége nem tért el az egészséges gyermekekétől. Az ADHD-ban szenvedő gyermekek életminősége azonban egyetlen terület (családi kapcsolatok) kivételével minden területen alacsonyabb volt, mint a vérzékeny csoportba tartozó gyermekeké. A vérzékeny csoport a szülői beszámoló szerint szignifikánsan kevesebb pszichopatológiai tünetet mutatott az SDQ összesített Probléma skálán, valamint a kortárskapcsolati, illetve érzelmi problémák alskálán, mint a másik két vizsgálati csoport. Az ADHD-s csoport a proszociális magatartás alskála kivételével minden problématerületen szignifikánsan magasabb pontszámot ért el, mint a vérzékeny csoport. Következtetések: A vérzékeny gyermekek életminősége és mentális jólléte a szülői beszámoló szerint nem rosszabb, mint az egészséges gyermekeké. A vérzékenységgel járó megbetegedések hatása az életminőségre és mentális jóllétre lényegesen kisebb, mint az ADHD esetében tapasztalható.
APA (American Psychiatric Association) (2013). Diagnostic and statistical manual of mental disorders (5th ed.). Arlington, VA: American Psychiatric Publishing
Berkes, A., & Mogyorósy, G. (2008). Az életminőség-mérés alapjai és annak gyermekkori alkalmazása. Orvosi Hetilap, 149(37), 1761—1768.
Birkás, E., Lakatos, K., Tóth, I., & Gervai, J. (2008). Gyermekkori viselkedési problémák felismerésének lehetőségei rövid kérdőívekkel I: A Strengths and Difficulties Questionnaire magyar változata. Psychiatria Hungarica, 23(5), 358—365.
Broderick, C.R., Herbert, R.D., Latimer, J., & van Doorn, N. (2013). Patterns of physical activity in children with haemophilia. Haemophilia, 19(1), 59—64.
Bullinger, M., & von Mackensen, S. (2008). Psycho-social determinants of quality of life in children and adolescents with haemophilia—a cross-cultural approach. Clinical Psychology and Psychotherapy, 15(3), 164—172.
Cadman, D., Boyle, M., Szatmari, P., & Offord, D. R. (1987). Chronic illness, disability, and mental and social well-being: findings of the Ontario Child Health Study. Pediatrics, 79(5), 805—813.
Clemente, C., Tsiantis, J., Sadowski, H., Lee, C., Baharaki, S., Ba, G., & Taylor, B. (2002). Psychopathology in children from families with blood disorders: a cross-national study. European Child & Adolescent Psychiatry, 11(4), 151—161.
Danckaerts, M., Sonuga-Barke, E.J.S., Banaschewski, T., Buitelaar, J., Döpfner, M., Hollis, et al. (2010). The quality of life of children with attention deficit/hyperactivity disorder: a systematic review. European Child and Adolescent Psychiatry, 19(2), 83—105.
Az Európai Közösségek Bizottsága (2008). Ritka betegségek: kihívás Európa számára. Közlemény. Letöltve: http://ec.europa.eu/health/ph_threats/non_com/docs/rare_com_hu.pdf
Evans, M., Cottrell, D., & Shiach, C. (2000). Emotional and behavioural problems and family functioning in children with haemophilia: a cross-sectional survey. Haemophilia, 6(6), 682—687.
Flapper, B.C.T., & Schoemaker, M.M. (2008). Effects of methylphenidate on quality of life in children with both developmental coordination disorder and ADHD. Developmental Medicine and Child Neurology, 50(4), 294—299.
Gomis, M., Querol, F., Gallach, J.E., Gonzalez, L.M., & Aznar, J.A. (2009). Exercise and sport in the treatment of haemophilic patients: a systematic review. Haemophilia, 15(1), 43—54.
Goodman, R. (2001). Psychometric properties of the Strengths and Difficulties Questionnaire. Journal of the American Academy of Child & Adolescent Psychiatry, 40(11), 1337—1345.
Gringeri, A., von Mackensen, S., Auerswald, G., Bullinger, M., Garrido, R.P., Kellermann, et. al. (2004). Health status and health-related quality of life of children with haemophilia from six West European countries. Haemophilia, 10(Suppl. 1), 26—33.
Hassan, T.H., Badr, M.A., Fattah, N.R.A., & Badawy, S.M. (2011). Assessment of musculoskeletal function and mood in haemophilia A adolescents: a cross-sectional study. Haemophilia, 17(4), 683—688.
Hegeman, A.K., Van Genderen, F.R., Meijer, S., Van Den Briel, M.M., Tamminga, R.Y.J., & Van Weert, E. (2011). Perceived competence in children and adolescents with haemophilia: an explorative study. Haemophilia, 17(1), 81—89.
Hoza, B., Gerdes, A.C., Hinshaw, S.P., Arnold, L.E., Pelham Jr., W.E., Molina, B.S.G., et al. (2004). Self-perceptions of competence in children with ADHD and comparison children. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 72(3), 382—391.
Jafari, P., Ghanizadeh, A., Akhondzadeh, S., & Mohammadi, M.R. (2010). Health-related quality of life of Iranian children with attention deficit/hyperactivity disorder. Quality of Life Research, 20(1), 31—36.
Jozefiak, T., Larsson, B., Wichstrøm, L., Mattejat, F., & Ravens-Sieberer, U. (2008). Quality of life as reported by school children and their parents: A cross-sectional survey. Health and Quality of Life Outcomes, 6, 34. doi:10.1186/1477-7525-6-34
Keresztény, Á., Dallos, Gy., Miklósi, M., Róka, A., Gádoros, J., & Balázs, J. (2012). A gyermek- és serdülőkori figyelemhiányos-hiperaktivitás zavar komorbiditásainak összehasonlítása. Psychiatria Hungarica, 27(3), 165—173.
Khair, K., Littley, A., Will, A., & von Mackensen, S. (2012). The impact of sport on children with haemophilia. Haemophilia, 18(6), 898—905.
Kiss, E., Baji, I., Mayer, L., Skultéti, D., Benák, I., & Vetró, Á. (2007). Életminőség kérdőív validitása és pszichometriai jellemzői magyar gyermekpopuláción. Psychiatria Hungarica, 22(1), 33—42.
Limbers, C.A., Ripperger-Suhler, J., Heffer, R.W., & Varni, J.W. (2011). Patient-reported Pediatric Quality of Life InventoryTM 4.0 Generic Core Scales in pediatric patients with attention-deficit/hyperactivity disorder and comorbid psychiatric disorders: feasibility, reliability, and validity. Value in health : The Journal of the International Society for Pharmacoeconomics and Outcomes Research, 14(4), 521—530.
Logan, F.A., Gibson, B., Hann, I.M., & Parry-Jones, W.L.I. (1993). Children with haemophilia: same or different? Child: Care, Health and Development, 19(4), 261—273.
Mattejat, F., Jungmann, J., Meusers, M., Moik, C., Nölkel, P., Schaff, C., et al. (1998). Das Inventar zur Erfassung der Lebensqualität bei Kindern und Jugendlichen (ILK) — Eine Pilotstudie. Zeitschrift für Kinder- und Jugendpsychiatrie und Psychotherapie, 26(3), 174—182.
NEFMI (2011). Szakmai irányelv a hematológiai betegségek korszerű kezeléséről - a véralvadási zavarok korszerű kezelése. Letöltve: 2013. 12. 01-jén: https://kollegium.gyemszi.hu/conf/upload/oldiranyelvek/TRANSZF_veralvadasi_zavarok_korszeru_kezelese_mod0_v0.pdf
Negrier, C., Seuser, A., Forsyth, A., Lobet, S., Llinas, A., Rosas, M., et al. (2013). The benefits of exercise for patients with haemophilia and recommendations for safe and effective physical activity. Haemophilia, 19(4), 487—498.
Pszichiátriai Szakmai Kollégium (2008). Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve a hiperkinetikus zavar (figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar) kórismézéséről, kezeléséről és gondozásáról. Egészségügyi Közlöny, 58(3), 1342—1362.
Rényi, I., & Magyarosy, E. (2006). A haemorrhagiás diathesisek. In T. Tulassay, & A. Arató (szerk.), Gyermekgyógyászati útmutató. Diagnosztikus és terápiás ajánlások gyermekgyógyászati kórképekhez és tünetekhez (275—285). Budapest: Medition Kiadó
Schoenmakers, M.A.G.C., Gulmans, V.A.M., Helders, P.J.M., & Van Den Berg, H.M. (2001). Motor performance and disability in Dutch children with haemophilia: a comparison with their healthy peers. Haemophilia, 7(3), 293—298.
Spencer, M.L.S., Wodrich, D.L., Schultz, W., Wagner, L., & Recht, M. (2009). Inattention, hyperactivity-impulsivity, academic skills and psychopathology in boys with and without haemophilia. Haemophilia, 15(3), 701—706.
Szokolszky, Á. (2004). Kutatómunka a pszichológiában. Osiris, Budapest
Thaulow, C.M., & Jozefiak, T. (2012). A comparison between child psychiatric outpatients with AD/HD and anxiety/depression. Nordic Journal of Psychiatry, 66(6), 396—402.
Trzepacz, A.M., Vannatta, K., Davies, W.H., Stehbens, J.A., & Noll, R.B. (2003). Social, emotional, and behavioral functioning of children with hemophilia. Journal of Developmental and Behavioral Pediatrics, 24(4), 225—232.
Velő, S., Keresztény, Á., Szentiványi, D., & Balázs, J. (2013). Figyelemhiányos-hiperaktivitás zavar diagnózisú gyermekek és felnőttek életminősége: az elmúlt öt év vizsgálatainak szisztematikus áttekintő tanulmánya. Neuropsychopharmacologia Hungarica, 15(2), 73—82.
von Mackensen, S. (2007). Quality of life and sports activities in patients with haemophilia. Haemophilia, 13(S2), 38—43.
Williams, K.A., & Chapman, M.V. (2011). Social challenges for children with hemophilia: child and parent perspectives. Social Work in Health Care, 50(3), 199—214.
Wodrich, D.L., Recht, M., Gradowski, M., & Wagner, L. (2003). Is attention deficit hyperactivity disorder over-represented among HIV-seronegative boys with haemophilia? Preliminary results from our centre. Haemophilia, 9(5), 593—597.