A pszichológiai jóllét a pozitív pszichológia egyik legfontosabb kutatási területe. Az elmúlt tíz évben tapasztalható fejlődést az elméleti modellek területén a mérőeszközök is követik. Ugyanakkor serdülőkorban még életkorilag nem várható el a pszichológiai jóllét összetevőinek teljes kibomlása. Erre a kihívásra ad választ az Engagement, Perseverance, Optimism, Connectedness, and Happiness Measure (EPOCH kérdőív).
A vizsgálat célja az EPOCH kérdőív magyar adaptálása volt. Ennek során a magyarra fordított kérdőív strukturális megbízhatóságát, konkurrens, diszkrimináns és inkrementális validitását vizsgálatuk.
A vizsgálatban 758, 14–19 év közötti középiskolás vett részt. Szülői beleegyezés után egy kérdőívcsomagot töltöttek ki, amely az EPOCH kérdőív magyar fordításán kívül általános jóllétet, élettel való elégedettséget, szükségletkielégítettséget és általános kötődést mérő kérdőíveket tartalmazott.
A konfirmatív (megerősítő) faktorelemzés alapján adataink jól illeszkedtek az eredeti modellel azonos ötfaktoros struktúrához. Az egyéb kérdőívekkel mutatott átlagosan közepes erősségű korrelációs együtthatók alapján elmondhatjuk, hogy az EPOCH-H kérdőív dimenziói megfelelő mértékben vágnak egybe és térnek el a jóllét hagyományosan mért mutatóitól. Az EPOCH-H kérdőív dimenziói a hagyományos jóllétmutatók hatását kontrollálva is szignifikáns kapcsolatot mutattak az általános kötődés és a pszichológiai szükséglet-kielégítettség dimenzióival.
Az EPOCH-H kérdőív egy életkorilag adekvát, a nemzetközi főáram elméleti modelljeihez jól illeszkedő mérőeszközt kínál azon kutatóknak, akik a serdülők jóllétét önkitöltős eszközzel és több dimenzió mentén kívánják vizsgálni.
Avison, W.R., & McAlpine, D.D. (1992). Gender differences in symptoms of depression among adolescents. Journal of Health and Social Behavior, 33, 77–96.
Bech, P., Gudex, C., & Johansen, K.S. (1996). The WHO (Ten) well-being index: validation in diabetes. Psychotherapy and psychosomatics, 65(4), 183–190.
Calmes, C. A., & Roberts, J. E. (2008). Rumination in interpersonal relationships: Does co-rumination explain gender differences in emotional distress and relationship satisfaction among college students? Cognitive Therapy and Research, 32(4), 577–590.
Cheng, S.T., & Chan, A.C. (2004). The multidimensional scale of perceived social support: dimensionality and age and gender differences in adolescents. Personality and Individual Differences, 37(7), 1359–1369.
Cohen, J., Cohen, P., West, S.G., & Aiken, L.S. (2003). Applied multiple regression/correlation analysis for the behavioral sciences (3rd ed.). Mahwah, NJ: Erlbaum
Credé, M., & Harms, P.D. (2015). 25 years of higher-order confirmatory factor analysis in the organizational sciences: A critical review and development of reporting recommendations. Journal of Organizational Behavior, 36, 845–872.
Cross, C.P., Copping, L.T., & Campbell, A. (2011). Sex differences in impulsivity: a meta-analysis. Psychological Bulletin, 137(1), 97–130.
Cyranowski, J.M., Frank, E., Young, E., & Shear, M.K. (2000). Adolescent onset of the gender difference in lifetime rates of major depression: a theoretical model. Archives of General Psychiatry, 57(1), 21–27.
Csíkszentmihályi, M. (2010). Flow: az áramlat: a tökéletes élmény pszichológiája. Budapest: Akadémiai Kiadó
Csókási, K., & Láng, A. (2018). Az Alapvető Pszichológiai Szükségletek Kielégítettsége Skála magyar változatával szerzett tapasztalatok. Közöletlen nyersadat.
Deci, E.L., & Ryan, R.M. (2000). The ‘what’ and ‘why’ of goal pursuits: Human needs and the self-determination of behavior. Psychological Inquiry, 11(4), 227–268.
Demirci, İ., & Ekşi, F. (2015). Ergenler için beş boyutlu iyi oluş modeli: EPOCH ölçeği’nin Türkçe formunun geçerliği ve güvenirliği. Gençlik Araştırmaları Dergisi, 3(3), 9–30.
Diener, E.D., Emmons, R.A., Larsen, R.J., & Griffin, S. (1985). The satisfaction with life scale. Journal of Personality Assessment, 49(1), 71–75.
Diener, E., & Lucas, R.E. (2000). Explaining differences in societal levels of happiness: Relative standards, need fulfillment, culture, and evaluation theory. Journal of Happiness Studies, 1(1), 41–78.
Fava, G.A., & Sonino, N. (2008). The biopsychosocial model thirty years later. Psychotherapy and Psychosomatics, 77(1), 1–2.
Fraley, R.C., Heffernan, M.E., Vicary, A.M., & Brumbaugh, C.C. (2011). The experiences in close relationships – Relationship Structures Questionnaire: A method for assessing attachment orientations across relationships. Psychological Assessment, 23(3), 615–625.
Fredrickson, B.L. (2001). The role of positive emotions in positive psychology: The broaden-and-build theory of positive emotions. American Psychologist, 56(3), 218–226.
Gagné, M. (2003). The role of autonomy support and autonomy orientation in prosocial behavior engagement. Motivation and Emotion, 27(3), 199–223.
Haglund, M., & Massaro, T.J. (2016). Ett positivt perspektiv på ungdomsutveckling: Betydelsen av socialt stöd och välbefinnande för gymnasieelevers skolinsatser. Szakdolgozat. Letöltve: 2018.05.14-én: http://www.diva-portal.org/smash/get/diva2:946186/FULLTEXT01.pdf
Hills, P., & Argyle, M. (2002). The Oxford Happiness Questionnaire: A compact scale for the measurement of psychological well-being. Personality and Individual Differences, 33, 1073–1082.
Hu, L.T., & Bentler, P.M. (1998). Fit indices in covariance structure modeling: Sensitivity to underparameterized model misspecification. Psychological Methods, 3(4), 424–453.
Jantek, Gy., & Vargha, A. (2016). A felnőtt kötődés korszerű mérési lehetősége: A közvetlen kapcsolatok élményei – kapcsolati struktúrák (ECR-RS) kötődési kérdőív magyar adaptációja párkapcsolatban élő felnőtt személyeknél. Magyar Pszichológiai Szemle, 71(3), 447–470.
Kern, M.L., Benson, L., Steinberg, E.A., & Steinberg, L. (2016). The EPOCH measure of adolescent well-being. Psychological Assessment, 28(5), 586–597.
László, J. (2011). A tudományos narratív pszichológiai tartalomelemzés és a pszichológiai tartalomelemzés hagyományai. Pszichológia, 31(1), 3–15.
Lerner, J.V., Phelps, E., Forman, Y., & Bowers, E.P. (2009). Positive youth development. In R. M. Lerner & L. Steinberg (Eds.) Handbook of adolescent psychology: Individual bases of adolescent development (3rd ed., vol. 1, 524–585). Hoboken, NJ: John Wiley & Sons.
Lyubomirsky, S., King, L., & Diener, E. (2005). The benefits of frequent positive affect: Does happiness lead to success? Psychological Bulletin, 131(6), 803–855.
Mansfield, E.R., & Helms, B.P. (1982). Detecting multicollinearity. The American Statistician, 36(3a), 158–160.
Martos, T., Sallay, V., Désfalvi J., Szabó T., & Ittzés, A. (2014). Az élettel való Elégedettség Skála magyar változatának (SWLS-H) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 289–303.
Moore, G.F., Cox, R., Evans, R.E., Hallingberg, B., Hawkins, J., Littlecott, H.J., et al., (2018). School, peer and family relationships and adolescent substance use, subjective wellbeing and mental health symptoms in Wales: a cross sectional study. Child Indicators Research, 11(6), 1951–1965.
Oláh, A. (1999). A tökéletes élmény megteremtését serkentő személyiségtényezők serdülőkorban. Iskolakultúra, 9(6–7), 15–27.
Oláh, A., & Kapitány-Fövény, M. (2012). A pozitív pszichológia tíz éve. Magyar Pszichológiai Szemle, 67(1), 19–45.
Perczel-Forintos, D., Sallai, J., & Rózsa, S. (2001). A Beck-féle Reménytelenség Skála pszichometriai vizsgálata. Psychiatria Hungarica, 16(6), 632–643.
Raja, S.N., McGee, R., & Stanton, W.R. (1992). Perceived attachments to parents and peers and psychological well-being in adolescence. Journal of Youth and Adolescence, 21(4), 471–485.
Roisman, G.I., Masten, A.S., Coatsworth, J.D., & Tellegen, A. (2004). Salient and emerging developmental tasks in the transition to adulthood. Child Development, 75(1), 123–133.
Rueger, S.Y., Malecki, C.K., & Demaray, M.K. (2008). Gender differences in the relationship between perceived social support and student adjustment during early adolescence. School Psychology Quarterly, 23(4), 496.
Šeboková, G. (2018). Duálny model duševného zdravia a sociálna opora u žiakov stredných škôl. Školský psychológ/Školní psycholog, 19(1), 2–13.
Seligman, M. (2011). Flourish: A visionary new understanding of happiness and well-being. New York, NY: Free Press
Seligman, M. (2018). PERMA and the building blocks of well-being. The Journal of Positive Psychology, 13(4), 333–335.
Snyder, C.R. (2000). Hypothesis: There is hope. In C.R. Snyder(Ed.), Handbook of hope (3–21). New York, NY: Academic Press
Susánszky, É., Konkolÿ Thege, B., Stauder, A., & Kopp, M. (2006). A WHO Jól-lét Kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 országos la-kossági egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 247–255.
Szondy, M., & Martos, T. (2014). A boldogság három arca: a Boldogság Orientáció Skála magyar változatának validálása. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 229–243.
Thomas, J.J., & Daubman, K.A. (2001). The relationship between friendship quality and self-esteem in adolescent girls and boys. Sex Roles, 45(1–2), 53–65.
WHO (1948). Preamble to the Constitution of the World Health Organization as adopted by the International Health Conference, New York, 19–22 June, 1946; signed on 22 July 1946 by the representatives of 61 States (Official Records of the World Health Organization, no. 2, p. 100) and entered into force on 7 April 1948. Letöltve: 2018. 02. 28-án: http://www. who. int/governance/eb/who_constitution_en.pdf