Elméleti háttér: A szerhasználó várandós és kisgyermekes nők témaköre erősen stigmatizált a szakmai- és közbeszédben, társadalomtudományi szempontból kevéssé kutatott. A megoldásokat, szakmai protokollokat, vizsgálatok eredményeit összefoglaló tanulmányok nagyrészt egyetértenek abban, hogy a téma megértéséhez komplex, biopszichoszociális megközelítés szükséges, valamint az elérhető adatok alapján a nyugati társadalmakban valamilyen fokú szerhasználat várható a várandósság alatt. Cél: A vizsgálat célja feltárni szerhasználó nők terhességhez és anyasághoz való viszonyát. A kvalitatív módszerű idiografikus esettanulmány feminista-fenomenológiai paradigmában vizsgálja a jelenségeket, ahogyan azt a résztvevők élményeik és tapasztalataik alapján értelmezik. Módszer: A résztvevők toborzása 2009-2014 között egy várandós szerhasználók részére fenntartott budapesti ártalomcsökkentő szolgáltatás keretében történt. A minta (n = 34) összetétele aktív szerhasználók vagy opioidhelyettesítő programban lévő várandós nők vagy kisgyermekes (3 év alatti gyermekkel) anyák (átlagéletkor: 29 év; terjedelem: 18-43 év). Az adatgyűjtés módszerei: 1. résztvevői megfigyelés (2009-2013 között hetente egy nap az ártalomcsökkentő programban); 2. félig-strukturált interjúk (n = 32, tematikus blokkok: élettörténet, szerhasználói élmények, kapcsolat az egészségügyi-szociális ellátórendszerrel, a várandósság élménye, az anyasággal kapcsolatos tapasztalatok, elvárások); és 3. mélyinterjúk (n = 2, aktív interjúkészítési technikával készített utánkövetéses interjúk az anyaság tapasztalatainak témájában). Az adatelemzés tematikus elemzéssel (TA) készült. A résztvevők várandóság és anyaság fogalmainak jelentésstruktúráit a főbb témák azonosítása mentén interpretáltam. Eredmények: A főbb témák a terhesség értelmezésében: a magzattal való kapcsolat, az anyagi bizonytalanság, az énkép változásai és az ellátórendszerrel való kapcsolat; az anyaság értelmezésében: a szerepmodellek, minták, az anyaság mint fordulópont, a változás kiindulópontja, a gyermekkel való kapcsolat és az anyagiak. Következtetések: Az anyaság egy olyan fordulópont, a változás olyan kiindulópontja, amely képessé teszi a szerhasználó nőket arra, hogy autonómmá váljanak. A gyermek válik a legfontosabbá az életükben, lesz valakiért „tenni, harcolni, leszokni”. Az anyaság újfajta autonómiájában, újfajta függés alakul ki immáron a gyermekétől, akinek a fordulópontot köszönheti, aki miatt rendeződtek anyagi és lakhatási ügyei, akivel minden idejét együtt tölti. Ambivalencia és függőség jellemzi az anyaságot, ha ebben az új keretben a függőség valójában a társadalomtól, a jóléti rendszertől való függőséget jelenti is.
Background: The topic of pregnant women and young mothers who are using drugs is overly stigmatized in the public and professional discourse. The topic is rarely researched, however the studies about the possible solutions, protocols are agreeing that for understanding this topic a complex and biopsychosocial approach is needed. It is also a consensus that in modern societies some kind of substance use during pregnancy is foreseen. Aim: The aim of this qualitative case study is to explore the meanings of motherhood for pregnant women and young mothers who are using drugs in Hungary. Methodology: This idiographic case study is designed in a feminist-phenomenological paradigm, the focus is on the respondents’ meanings and experiences as women. The respondents were clients of a harm reduction service for pregnant women who are using drugs. The respondents (n = 34, mean age: 29 years, range: 18-43 years) were using drugs or were being in opioid substitution therapy. The study was conducted between 2009 and 2014 using different qualitative methods (triangulation): 1) participatory observations at the harm reduction service and at rehabilitation homes for mothers who use drugs, 2) semi-structured interview with pregnant women who are using drugs, 3) deep, longitudinal interviews with 2 mothers at rehabilitation homes for mothers who use drugs. The data analysis was based on thematic analysis (TA). Results: The main themes found: the relationship with the foetus/baby, financial insecurity, the changes of the identity, relationship with the services; in the motherhood: role models, patterns, the motherhood as turning point. Conclusions: The motherhood for women who are using drugs was a turning point to change and to become autonomous. The child becomes the most important issue in their life and in the new autonomy of motherhood a new dependency is developing. This dependence is the child for whom the mother is thankful and willing to change and recover and to spend all their time with. Ambivalence and dependence is expressed in the meaning of motherhood for pregnant women and young mothers who are using drugs.