Elméleti háttér: Az Intim Kötődés Mérése (Intimate Bond Measurement; IBM) kérdőív, az intimitás két fő konstruktumának, a gondoskodás és a kontroll dimenziójának a meghatározására, mérésére alkalmas, nemzetközi kutatásokban főleg a párkapcsolati intimitás mérésére használt eszköz. Cél: Tanulmányunkban bemutatjuk a kérdőív pszichometriai jellemzőit magyar populáción. Módszer: Önbeszámolós kérdőíves, keresztmetszeti vizsgálatban 1318 fő (250 férfi, 1068 nő; átlagéletkor 34,77 év, SD = 10,91 év) a demográfiai adatok és IBM mellett kitöltötte a Kapcsolati Elégedettség Skálát, a Közvetlen Kapcsolatok Élményei Kérdőívet, a Szülői Bánásmód Kérdőívet, a Vonásszorongás skálát, a Zung-féle Önértékelő Depresszió Skálát és a MOS Társas Támasz kérdőívet. Eredmények: A megerősítő és feltáró faktoranalízisek során ugyanaz a faktorstruktúra rajzolódott ki, mint amit a nemzetközi szakirodalom is igazolt. A Cronbach-α értékei megfelelően magasak (Gondoskodás skála: 0,94; Kontroll skála: 0,91), és a skálák negatívan korreláltak (r = −0,58; p < 0,01). Az intimitás mértéke függetlennek bizonyult a szociodemográfiai tényezőktől (nem, iskolázottság, lakóhely, jövedelmi helyzet, családi állapot, gyermekek megléte és száma). A saját bevallás szerint krónikus betegségben szenvedők és lelki okokból kezelésben részesültek megkülönböztetésre kerültek a sine morbo csoporttól és a Gondoskodás skála értékeiben alatta maradtak az ilyen jellemzőkkel nem rendelkezőktől, míg a Kontroll skála értékei a lelki okokból kezelésben részesülteknél bizonyultak szignifikánsan magasabbnak. Az intimitás egyéb tényezőkkel való együttjárását csak ott vettük figyelembe, ahol a korrelációs együttható elérte a 0,3-as szintet. A párkapcsolattal való elégedettség erős, pozitív irányú együttjárást mutatott a gondoskodással, negatívat a kontrollal. A gondoskodás negatívan, míg a kontroll pozitívan korrelált a felnőtt párkapcsolati kötődés elkerülés és szorongás alskálájával. A szülői bánásmódból az apai korlátozás emelkedik ki, a lelki problémák miatt kezeltek csoportjánál: minél korlátozóbbnak élték meg apjukat, annál kevésbé gondoskodónak és annál inkább kontrollálónak észlelik a párjukat. A depresszióval és a vonásszorongással negatív összefüggést jelzett a gondoskodás észlelése, bár nem mindenhol érte el a releváns mértéket. A kontroll észlelése csak a krónikus betegséggel küzdőknél járt együtt a depresszióval és a vonásszorongással. A társas támasz mindhárom dimenziójának pozitív együttjárását találtuk a gondoskodással, a kontrollal is következetesen negatív irányú együttjárást tapasztaltunk, de ezek erőssége meglehetősen változatosnak bizonyult. Következtetés: az IBM-HU az intimitás gondoskodás és kontroll dimenzióinak megbízható és érvényes mérőeszközének tekinthető.
Background: The Intimate Bond Measurement (IBM) questionnaire is suitable for determining and measuring the two main constructs of intimacy, the care and control dimensions, in international research, it is mainly used as a tool to measure intimacy in partnership. Aim: in our study we present the psychometric characteristics of the questionnaire on the Hungarian population. Method: 1318 persons (250 men, 1068 women; average age 34.77 years, SD = 10.91 years) filled in self-reporting questionnaires in a cross-sectional study, beside the demographic data: Intimate Bond Measurement, Relationship Assessment Scale, Experiences in Close Relationships – Relationship Structures, Parental Bonding Instrument, Trait Anxiety Inventory, Zung Self-Rating Depression Scale and The MOS Social Support Survey. Results: Due to the confirmatory and exploratory factor analysis, the same factor structure outlined as shown by international literature. The Cronbach's alpha values are high enough (Care Scale: 0.94; Control Scale: 0.91) and scales correlated negatively (r = −0.58, p < 0,01). The degree of intimacy was independent of socio-demographic factors (gender, education, place of residence, income situation, marital status, presence and number of children). People who were self-reported to suffer from chronic illnesses and those who were treated for mental reasons were distinguished from the sine morbo group. And in the values of the care scale they were below those that did not have such characteristics, while the values of the control scale were significantly higher for those receiving treatment for psychological reasons. The correlation of intimacy with other factors was only considered where the correlation coefficient reached 0.3. The relationship satisfaction showed strong, positive correlation with care, and negative with control. Care negatively while control is positively correlated with the scale of avoidance and anxiety of adult attachment with partner. From parental bonding, the paternal restriction arises in the group of those who are treated for mental problems: the more restrictive their father was, the less caring and the more controlling they find their partner. Depression and trait anxiety showed a negative correlation with care perception, although not everywhere reached the relevant level. The perception of control was only associated with depression and trait anxiety in patients with chronic disease. We found a positive correlation of all three dimensions of social support with care, and a consistent negative correlation with control, but their strength was quite variable. Conclusions: IBM-HU can be considered a reliable and valid measurement tool for the care and control dimensions of intimacy.