Műhelytanulmányunkban egy olyan új szemléletmódot mutatunk be, amelyet az elmúlt években egy kardiológiai rehabilitációs osztályon működtetett standard, manualizált betegedukációs program használata során sajátítottunk el. Az edukáció új szemléletében a betegek képessé tevése alapozza meg azt, hogy mindennapi életükben meg tudják oldani a betegségükhöz kapcsolódó problémákat. Ennek kiindulópontja, hogy a betegek az igényeiknek megfelelő információkat kapnak betegségükről és kezelésükről. A betegséggel kapcsolatos reális attitűdök és adekvát készségek megtanulása olyan edukációs módszereket igényel, amelyek célja a betegek aktív részvételének ösztönzése, a betegséggel kapcsolatos saját elképzelések és tapasztalatok megosztása és megbeszélése. Az aktív részvétel segíti a betegek felelősségvállalását és a megtanult képességek átültetését a mindennapi életükbe. A tanulmány további részében ismertetjük „A koszorúér-betegség oktatási programjá“-t, amely saját betegedukációs gyakorlatunk alapjául szolgált. A program öt egymásra épülő modulból áll. Kialakítása multidiszciplináris együttműködés keretében történt, a kockázati tényezők csökkentésével és az életmód-változtatással foglalkozó részei az egészségmagatartás társas-kognitív folyamatmodelljén alapulnak. Saját tapasztalataink szerint a betegedukációs program működtetését nagymértékben segíti strukturáltsága és részletes kidolgozottsága. Ezek nemcsak fontos feltételei az edukáció minőségének, hanem segítséget adnak az egyes témák megbeszélése során kialakuló csoportdinamikai folyamatok kezeléséhez is. A betegedukációs program standardizált alkalmazása elősegítheti eredményességének és mechanizmusainak empirikus kutatását.
Our publication presents such a new approach to patient education, which we have learned over the past few years by using a standardized, manualized patient education program in residential cardiac rehabilitation. According to this new approach, the empowerment of patients establishes that they can cope with the illness-related problems in their everyday life. The starting point in this process is that patients receive information about their illness and their treatment according to their needs. Learning realistic attitudes and adequate skills requires education methods the aim of which is to promote active participation and to communicate and discuss one's illness-related ideas and experiences. Active participation of patients' supports the development of responsibility and the implementation of the skills learned in the daily life of patients'. In other parts of the publication the program „Curriculum coronary heart disease” is presented, which served as the basis of our patient education practice. This program consists of five consecutive modules, which was developed in a multidisciplinary collaboration. The parts of the program that deal with reducing risk factors and changing health behaviour were derived from the established Health Action Process Approach model. In our own experience, the use of this standardized, manualized patient education program is made easy by its structure and extensive elaboration. These characteristics are not only prerequisites for the quality of the application but are also very helpful in regulating the group dynamic processes that can develop when discussing lifestyle change issues. The standardized application of the patient education program can be the basis of its later evaluation and the research of its mechanisms.