View More View Less
  • 1 Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Pszichológiai Intézet, Személyiség és Klinikai Pszichológia Tanszék, Budapest
Open access

Elméleti háttér

A féltékenység mérésének számos egydimenziós és komplex mérőeszközét különböztethetjük meg egymástól. A mérőeszközök egyike a diszpozícionális féltékenységet mérő 25 tételes Önbevallásos Féltékenység Skála.

Cél

Az Önbevallásos Féltékenység Skála magyar nyelven nem érhető el, ezért a jelen tanulmány elsődleges célja e hiány pótlása, a kérdőív nagy elemszámú és széles életkori spektrumot átfogó mintán történő hazai adaptációja során szerzett tapasztalatok közreadása.

Módszer

A keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálaton alapuló kutatás során 1384 egészséges vizsgálati személy (átlagéletkor 27,3 [SD = 9,10] év) adatainak felhasználásával tártuk fel az Önbevallásos Féltékenység Skála faktorstruktúráját, annak illeszkedését, illetve teszteltük a mérési hatékonyság belső stabilitását.

Eszközök

A tesztbattéria az Önbevallásos Féltékenység Skála mellett a validitás vizsgálatát szolgáló kérdőíveket az Epidemiológiai Kutatási Központ - Depresszió Skáláját, a Spielberger-féle Vonásszorongás Kérdőívet, a Pszichológiai Jóllét Skálák kérdőívet, a WHO Jóllét Kérdőívének rövidített változatát, a Kapcsolati Elégedettség Skálát, valamint a Rosenberg Önértékelés Skálát tartalmazta.

Eredmények

A feltáró faktoranalízis a kérdőív négy dimenzióját azonosította (a Párkapcsolati gyanakvás, a Reális párkapcsolati féltékenység, a Társas féltékenység és a Testvérféltékenység), amelyek a teljes variancia 62%-át magyarázzák. A konfirmátoros faktoranalízis az eredeti, háromfakto- ros modellel szemben a négydimenziós modell esetén jelzett megfelelő illeszkedést. A reliabilitásvizsgálat magas belső konzisztenciát mutatott. A nemi különbség, a részletes életkori csoportok elemzése és a párkapcsolati státusz vonatkozásában kapott adatok igazolják a féltékenység konstruktumvaliditását. Továbbá, a korábbi empirikus kutatásoknak megfelelően a féltékenység és az önértékelés vonatkozásában kapott gyenge negatív együttjárás (r = –0,28; p < 0,001) és a féltékenység depresszióval kapcsolatos gyenge pozitív (r = 0,30; p < 0,001) és szorongással kapcsolatos mérsékelt pozitív korrelációja (r = 0,37; p < 0,001) alátámasztja az Önbevallásos Féltékenység Skála konstruktum validitását. A Párkapcsolati gyanakvás és a Reális párkapcsolati féltékenység korrelációs együtthatói értékes információval járulnak hozzá a féltékenység megítélésének adaptív vs. maladaptív voltához.

Összefoglalás

Az eredmények tükrében az Önbevallásos Féltékenység Skála a diszpozícionális féltékenység mértékének megbízható és érvényes mérőmódszere, amely további populációszintű és klinikai mintán történő kutatás számára nyújthat adekvát mérőeszközt.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • Bader, E., & Pearson, P. (1983). The developmental stages of couplehood. Transactional Analysis Journal, 13(1), 28-32.

  • Dijkstra, P., Barelds, D.P., & Groothof, H.A. (2013). Jealousy in response to online and offline infidelity: The role of sex and sexual orientation. Scandinavian Journal of Psychology, 54(4), 328-336.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bech, P., Gudex, C., & Johansen, K.S. (1996). The WHO (Ten) Well-Being Index: Validation in diabetes. Psychotherapy and Psychosomatics, 65(4), 183-190.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Belus, J.M., Wanklyn, S.G., Iverson, K.M., Pukay-Martin, N.D., Langhinrichsen-Rohling, J., & Monson, C. (2014). Do anger and jealousy mediate the relationship between adult attachment styles and intimate violence perpetration? Partner Abuse, 5(4), 388-406.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bendixen, M., Kennair, L.E.O., & Buss, D.M. (2015). Jealousy: Evidence of strong sex differences using both forced choice and continuous measure paradigms. Personality and Individual Differences, 86, 212-216.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bringle, R.G. (1991). Psychosocial aspects of jealousy: A transactional model. In P. Salovey (Eds.), The psychology of jealousy and envy (103-131). New York: The Guilford Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bringle, R.G. (2013). Self-Report Jealousy Scale-Revised. In N. Fredman, & R. Sherman (Eds.), Handbook of measurements for marriage and family therapy (116-124). Abingdon: Routledge Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bringle, R.G., Roach, S., Adler, C., & Evenback, S. (1979). Measuring the intensity of jealous reactions. Journal Supplement and Abstract Service: Catalog of Selected Documents, 9, 23-24.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Buss, D.M., Larsen, R.J., Westen, D., & Semmelroth, J. (1992). Sex differences in jealousy: evolution, physiology and psychology . Psychological Science, 3(4) 251-255.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Buunk, B.P. (1997). Personality, birth order and attachment styles as related to various types of jealousy. Personality and Individual Differences, 23, 997-1006.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Cohen, J. (1988). Statistical power analysis for the behavioral sciences (2nd ed.). Hillsdale: Erlbaum.

  • Costa, A.L., Sophia, E.C., Sanches, C., Tavares, H., & Zilberman, M.L. (2015). Pathological jealousy: Romantic relationship characteristics, emotional and personality aspects, and social adjustment. Journal of Affective Disorders, 174, 38-44.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Demetrovics, Zs. (2007). Drog, család, személyiség: A különböző típusú drogok használatának személyiségpszichológiai és családi háttere. Budapest: L'Harmattan Kiadó.

    • Export Citation
  • Elphinston, R.A., Feeney, J.A., & Noller, P. (2011). Measuring romantic jealousy: Validation of the multidimensional jealousy scale in Australian samples. Australian Journal of Psychology, 63(4), 243-251.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Freud, S., & Strachey, J. (1922). Some neurotic mechanisms in jealousy, paranoia and homosexuality. In N. Bruke (Eds.), Gender and envy (221-232). New York: Routledge.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Green, M.C., & Sabini, J. (2006). Gender, socioeconomic status, age, and jealousy: Emotional responses to infidelity in a national sample. Emotion, 6(2), 330-334.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Haraszti, L. (1994). A féltékenység pszichodinamikai elméletei. Szenvedélybetegségek, 2(5), 349-361.

  • Hendrick, S.S., Dicke, A., & Hendrick, C. (1998). The relationship assessment scale. Journal of Social and Personal Relationships, 15(1), 137-142.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Hunyady, O. (1999). A szerelmi féltékenység és az irigység relációja. Alkalmazott Pszichológia, 1(4), 35-42.

  • Klein, M. (1957). Envy & gratitude. Psyche, 11(5), 241-255.

  • Lennarz, H.K., Lichtwarck-Aschoff, A., Finkenauer, C., & Granic, I. (2017). Jealousy in adolescents' daily lives: How does it relate to interpersonal context and well-being?. Journal of Adolescence, 54, 18-31.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lima, A.B., Köhler, C.A., Stubbs, B., Quevedo, J., Hyphantis, T.N., Koyanagi, A., (2017). An exploratory study of the heterogeneity of the jealousy phenomenon and its associations with affective temperaments and psychopathological dimensions in a large Brazilian sample. Journal of Affective Disorders, 212, 10-16.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Martos, T., Sallay, V., Szabó, T., Lakatos, C., & Tóth-Vajna, R. (2014). A Kapcsolati Elégedettség Skála magyar változatának (RAS-H) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 245-258.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Mathes, E.W., & Severa, N. (1981). Jealousy, romantic love, and liking: Theoretical considerations and preliminary scale development. Psychological Reports, 49(1), 23-31.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • McAndrew, F.T., & Shah, S.S. (2013). Sex differences in jealousy over Facebook activity. Computers in Human Behavior, 29(6), 2603-2606.

  • Muise, A., Christofides, E., & Desmarais, S. (2009). More information than you ever wanted: Does Facebook bring out the green-eyed monster of jealousy?. CyberPsychology and Behavior, 12(4), 441-444.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Oláh, A. (2012). A megküzdés szívárványszínei: a stresszkezeléstől a boldogság növeléséig. In M. Fülöp, & É. Szabó (Szerk.), A pszichológia mint társadalomtudomány - A 70 éves Hunyady György tiszteletére (507-522). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Parrott, W.G., & Smith, R.H. (1993). Distinguishing the experiences of envy and jealousy. Journal of Personality and Social Psychology, 64(6), 906-920.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Perczel-Forintos, D., Ajtay, Gy., Barna, Cs., Kiss, Zs., & Komlósi, S. (2018). Kérdőívek, becs- lőskálák a klinikai pszichológiában (57-58). Budapest: Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió.

    • Export Citation
  • Peretti, P.O., & Pedowski, B.C. (1997). Influence of jealousy on male and female college daters. Journal of Social Behavior and Personality, 25(2), 155-160.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Pfeiffer, S.M., & Wong, P.T. (1989). Multidimensional jealousy. Journal of Social and Personal Relationships, 6(2), 181-196.

  • Radloff, L.S. (1991). The use of the Center for Epidemiologic Studies Depression Scale in adolescents and young adults. Journal of Youth and Adolescence, 20(2), 149-166.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Rosenberg, M. (1965). Society and the Adolescent Self-image. New Jersey, Princeton: University Press.

  • Rózsa S., Nagybányai O., & Oláh A. (2006). A pszichológiai mérés alapjai. Budapest: Bölcsész Konzorcium.

  • Rőmer, G., & Fekete, N. (2014). A facebook okozta párkapcsolati féltékenység az önértékelés, a szorongás és a kötődési stílusok tükrében. Alkalmazott Pszichológia, 14(1), 149-161.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Ryff, C.D., & Keyes, C.L.M. (1995). The structure of psychological well-being revisited. Journal of Personality and Social Psychology, 69(4), 719-727.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Sagarin, B.J., Martin, A.L., Coutinho, S.A., Edlund, J.E., Patel, L., Skowronski, J.J., (2012). Sex differences in jealousy: A meta- analytic examination. Evolution and Human Behavior, 33(6), 595-614.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Sallay, V., Martos, T., Földvári, M., Szabó, T., & Ittzés, A. (2014). A Rosenberg Önértékelés Skála (RSES-H): alternatív fordítás, strukturális invariancia és validitás. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 259-275.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Sipos, K., Sipos, M., & Spielberger, C.D. (1994): A State-Trait Anxiety Inventory (STAI) magyar változata. In F. Mérei, & F. Szakács (Szerk.), Pszichodiagnosztikai vademecum I/2. (123-148). Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Stravogiannis, A.L.D.C., Kim, H.S., Sophia, E.C., Sanches, C., Zilberman, M.L., & Tavares, H. (2018). Pathological jealousy and pathological love: Apples to apples or apples to oranges?. Psychiatry Research, 259, 562-570.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Susánszky, É., Konkoly Thege, B., Stauder, A., & Kopp, M. (2006). A WHO Jól-lét Kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 247-255.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Tagler, M.J., & Gentry, R.H. (2011). Gender, jealousy, and attachment: A (more) thorough examination across measures and samples. Journal of Research in Personality, 45(6), 697701.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Tosic Radev, M., & Hedrih, V. (2017) Psychometric properties of the Multidimensional Jealousy Scale (MJS) on a Serbian sample. Psihologija, 50(4), 521-534.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Vagg, R.L.P., & Spielberger, G.J.C. (1983). State-Trait Anxiety Inventory for adults sampler set: Manual, test, scoring key. California: Mind Garden.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Voracek, M. (2001). Marital status as a candidate moderator variable of male-female differences in sexual jealousy: The need for representative population samples. Psychological Reports, 88(2), 553-566.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • White, G.L., & Mullen, P.E. (1989). Jealousy: Theory, research, and clinical strategies. New York: Guilford Press.