Elméleti háttér: Az anya–magzat kötődés gyakran vizsgált, ugyanakkor bizonytalan tartalmú konstruktum. A korábbi kutatásokban egymásnak ellentmondó eredmények születtek a jelenség dimenzionalitásával és korrelátumaival kapcsolatban. Cél: A szerzők célja, hogy a magyarországi várandósok populációjára reprezentatív mintán vizsgálják meg az anya– magzat kötődés konstruktumát, és felmérjék annak bizonyos szociodemográfiai és pszichoszociális változókkal való együttjárását. Módszerek: Az elemzés a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat első, várandós szakaszának adatain történt, harmadik trimeszterben járó várandósok körében (n = 7115). Az adatok forrását a védőnők által szóban, valamint önkitöltős formában begyűjtött kérdőíves adatok szolgáltatták. Az anya– magzat kötődés felmérése a Maternal–Fetal Attachment Scale magyar nyelvű, 20 tételes változatával történt. Eredmények: A Maternal–Fetal Attachment Scale-HU-20 kétfaktoros struktúrába szerveződött, egy 15- és egy 5-tételes alfaktorba. Az elfogadható belső konzisztenciájú faktorokat Hangolódás (Cronbach-α = 0,795) és Interakció (Cronbach-α = 0,606) alskáláknak neveztük el. Kétváltozós statisztikai elemzésekben az anya–magzat kötődés összpontszáma a vizsgált változók (kor, gesztációs hét, társas támogatottság, pozitív és negatív párkapcsolati interakciók, depresszió, általános és várandóssággal összefüggő szorongás, paritás, iskolai végzettség, partnerkapcsolati helyzet, jövedelem) mind-egyikével szignifikáns összefüggést mutatott, legszámottevőbb összefüggést a társas támogatottsággal (τb = 0,166; p < 0,001) és a pozitív párkapcsolati interakciókkal (τb = 0,202; p < 0,001). A két aldimenzió számos prediktor változóval eltérő mértékben és/vagy irányban függött össze. Többváltozós elemzésben a vizsgált változók hatása, a kor, a negatív párkapcsolati interakciók és a partnerkapcsolati helyzet kivételével szignifikánsnak bizonyult, továbbá az alacsonyabb iskolai végzettségű és alacsonyabb jövedelmű csoporthoz való tartozás inkább a kötődés interaktív aspektusaival, míg a magasabb végzettség a kötődés hangolódó aspektusaival járt együtt. Következtetések: Az anya–magzat kötődés reprezentatív mintán való vizsgálata hozzájárulhat az anya–magzat kötődést befolyásoló demográfiai és pszichoszociális tényezők kölcsönhatásainak megismeréséhez és az eltérő társadalmi hátterű nők várandósság-élményének jobb megértéséhez.
Introduction: Maternal–fetal attachment is a widely studied concept with debated latent content. Previous research found controversial results considering its dimensionality and associations. Aim: Investigation of the construct of maternal–fetal attachment, and its associations with certain sociodemographic and psychosocial variables in a representative sample of Hungarian pregnant women. Method: The analysis was conducted among pregnant women in the third trimester (n = 7115), from Cohort ’18 Growing up in Hungary. Questionnaire data were collected from participants by health visitors. Maternal–fetal attachment was assessed using the 20-item version of the Hungarian Maternal–Fetal Attachment Scale. Results: A two-factor solution emerged, consisting of the dimensions „attunement” (15 items, Cronbach’s α = 0.795) and „interaction” (5 items, Cronbach’s α = 0.606) with acceptable internal consistencies. Bivariate analyses showed significant associations between the total score of maternal–fetal attachment and maternal age, education, parity, partnership status, income, gestational age, perceived social support, positive and negative interactions with the partner, depression, general and pregnancy related anxiety. Highest correlations were found with perceived social support (τb = 0.166, p < 0.001) and positive interactions with the partner (τb = 0.202, p < 0.001). The two subscales were associated with the variables with varied magnitude and/or direction. In the multivariate analyses, all the variables had significant effect on maternal–fetal attachment except maternal age, negative interactions with the partner and partnership status. Lower maternal education and income were more strongly associated to “interaction”, while higher maternal education was more strongly associated to “attunement”. Conclusions: The study of maternal–fetal attachment in representative samples helps us understand the interaction between relevant sociodemographic and psychosocial variables and provides insight into the varied experience of maternal–fetal relation of women from different social background.
Alhusen, J.L. (2008). A Literature Update on Maternal–Fetal Attachment. Journal of Obstetric, Gynecologic & Neonatal Nursing, 37(3), 315–328.
Andrek, A. (2019). A szülő–magzat kötődést befolyásoló tényezők vizsgálata párkapcsolati és intergenerációs kapcsolati jellemzők figyelembevételével. PhD értekezés. ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest.
Andrek, A., Hadházi, É., & Kekecs, Z. (2016). Az anya–magzat kötődést mérő Maternal-Fetal Attachment Scale kérdőív magyar nyelvű adaptálása és felhasználásának lehetőségei az ultrahang-kommunikációs vizsgálatok során. Orvosi Hetilap, 157(20), 789–795.
Bracke, P., Levecque, K., & Van de Velde, S. (2008). The psychometric properties of the CES-D 8 depression inventory and the estimation of cross-national differences in the true prevalence of depression. Ghent: Ghent University
Busonera, A., Cataudella, S., Lampis, J., Tommasi, M., & Zavattini, G.C. (2016). Psychometric properties of a 20-item version of the Maternal–Fetal Attachment Scale in a sample of Italian expectant women. Midwifery, 34, 79–87.
Camelia-Vasilica, C. (2017). The structure of Maternal–Fetal Attachment Scale in Romania. Romanian Journal of Experimental Applied Psychology, 8, 291–297.
Cannella, B.L. (2005). Maternal–Fetal attachment: An integrative review. Journal of Advanced Nursing, 50(1), 60–68.
Cataudella, S., Lampis, J., Busonera, A., Marino, L., & Zavattini, G.C. (2016). From parental–fetal attachment to a parent–infant relationship: A systematic review about prenatal protective and risk factors. Life Span and Disability, 19(2), 185–219.
Cattell, R.B. (1966). The scree test for the number of factors. Multivariate Behavioral Research, 1(2), 245–276.
Condon, J.T. (1993). The assessment of antenatal emotional attachment: Development of a questionnaire instrument. British Journal of Medical Psychology, 66(2), 167–183.
Condon, J.T., & Corkindale, C. (1997). The correlates of antenatal attachment in pregnant women. British Journal of Medical Psychology, 70(4), 359–372.
Cranley, M. S. (1981). Development of a tool for the measurement of maternal attachment during pregnancy. Nursing Research, 30(5), 281–284.
de Cock E.S.A., Henrichs, J., Klimstra, T.A., Maas, A.J.B.M., Vreeswijk, C.M.J.M., Meeus, W.H.J., et al. (2017). Longitudinal associations between parental bonding, parenting stress, and executive functioning in toddlerhood. Journal of Child and Family Studies, 26(6), 1723–1733.
Doan, H.M., Cox, N.L., & Zimmerman, A. (2003). The maternal fetal attachment scale: Some methodological ponderings. The Journal of Prenatal and Perinatal Psychology and Health, 18, 167–188.
Doster, A., Wallwiener, S., Müller, M., Matthies, L.M., Plewniok, K., Feller, S., et al. (2018). Reliability and validity of the German version of the Maternal–Fetal Attachment Scale. Archives of Gynecology and Obstetrics, 297(5), 1157–1167.
Gilford, R., & Bengtson, V. (1979). Measuring marital satisfaction in three generations: positive and negative dimensions. Journal of Marriage and Family, 41(2), 387–398.
Glover, V., & Capron, L. (2017). Prenatal parenting. Current Opinion in Psychology, 15, 66–70.
Hadházi É., Andrek A., & Kekecs Z. (2017). Előzetes eredmények egy magyar mintán kidolgozott Intrauterin Kapcsolati Kérdőív méréses tapasztalatairól-pilot study. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 18(3), 263–300.
Hart, R., & McMahon, C.A. (2006). Mood state and psychological adjustment to pregnancy. Archives of Women’s Mental Health, 9(6), 329–337.
Henson, R.K., & Roberts, J.K. (2006). Use of exploratory factor analysis in published research: common errors and some comment on improved practice. Educational and Psychological Measurement, 66(3), 393–416.
Hooper, D., Coughlan, J., & Mullen, M.R. (2008). Structural equation modelling: Guidelines for determining model fit. The Electronic Journal of Business Research Methods, 6(1), 53–60.
Hopkins, J., Miller, J.L., Butler, K., Gibson, L., Hedrick, L., & Boyle, D.A. (2018). The relation between social support, anxiety and distress symptoms and maternal fetal attachment. Journal of Reproductive and Infant Psychology, 36(4), 381–392.
Hu, L., & Bentler, P.M. (1999). Cutoff criteria for fit indexes in covariance structure analysis: Conventional criteria versus new alternatives. Structural Equation Modeling: A Multi-disciplinary Journal, 6(1), 1–55.
Jeha, D., Usta, I., Ghulmiyyah, L., & Nassar, A. (2015). A review of the risks and consequences of adolescent pregnancy. Journal of Neonatal-Perinatal Medicine, 8(1), 1–8.
Kaiser, H.F. (1960). The application of electronic computers to factor analysis. Educational and Psychological Measurement, 20(1), 141–151.
Keller, H., & Kärtner, J. (2013). The cultural solution of universal developmental tasks. Advances in Culture and Psychology, 3, 63–116.
Kinzler, W.L., Ananth, C.V., & Vintzileos, A.M. (2000). Medical and economic effects of twin gestations. Journal of the Society for Gynecologic Investigation, 7(6), 321–327.
Kopcsó, K. (2018). Kérdőívelemek magyar adaptációja. In Zs. Veroszta (Szerk.), Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat módszertani leírás. A várandós kutatási szakasz előkészítése, Kutatási Jelentések 99 (33–40). Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet
Kopcsó, K., Bornemisza, Á., & Sz. Makó, H. (2018). A várandóssággal kapcsolatos szorongást mérő Pregnancy Related Thoughts kérdőív hazai adaptálása. Orvosi Hetilap, 159(43), 1754–1760.
Kroenke, K., Spitzer, R.L., Williams, J.B.W., Monahan, P.O., & Löwe, B. (2007). Anxiety disorders in primary care: Prevalence, impairment, comorbidity, and detection. Annals of Internal Medicine, 146(5), 317–325.
Leifer, M. (1977). Psychological changes accompanying pregnancy and motherhood. Genetic Psychology Monographs, 95, 55–96.
Li, C.-H. (2016). The performance of ML, DWLS, and ULS estimation with robust corrections in structural equation models with ordinal variables. Psychological Methods, 21(3), 369–387.
Lindgren, K. (2001). Relationships among maternal-fetal attachment, prenatal depression, and health practices in pregnancy. Research in Nursing & Health, 24(3), 203–217.
Lingeswaran, A., & Bindu, H. (2012). Validation of Tamil Version of Cranley’s 24-Item Maternal–Fetal Attachment Scale in Indian pregnant women. The Journal of Obstetrics and Gynecology of India, 62(6), 630–634.
Magee, S.R., Bublitz, M.H., Orazine, C., Brush, B., Salisbury, A., Niaura, R., & Stroud, L.R. (2014). The relationship between maternal–fetal attachment and cigarette smoking over pregnancy. Maternal and Child Health Journal, 18(4), 1017–1022.
Matthies, L.M., Müller, M., Doster, A., Sohn, C., Wallwiener, M., Reck, C., et al. (2020). Maternal-fetal attachment protects against postpartum anxiety: The mediating role of postpartum bonding and partnership satisfaction. Archives of Gynecology and Obstetrics, 301(1), 107–117.
McNamara, J., Townsend, M.L., & Herbert, J.S. (2019). A systemic review of maternal wellbeing and its relationship with maternal fetal attachment and early postpartum bonding. PLOS ONE, 14(7), e0220032. Doi:
Müller, E.M. (1993). Development of the Prenatal Attachment Inventory. Western Journal of Nursing Research, 15(2), 199–215.
Müller, M.E., & Ferketich, S. (1993). Factor analysis of the Maternal Fetal Attachment Scale. Nursing Research, 42(3), 144–147.
O’Malley, E.G., Walsh, M.C., Reynolds, C.M., Kennelly, M., Sheehan, S.R., & Turner, M.J. (2020). A cross-sectional study of maternal-fetal attachment and perceived stress at the first antenatal visit. Journal of Reproductive and Infant Psychology, 38(3), 271–280.
Radloff, L.S. (1977). The CES-D Scale: A self-report depression scale for research in the general population. Applied Psychological Measurement, 1(3), 385–401.
Raphael-Leff, J. (2010). Másállapot. A várandósság pszichológiája. Budapest: Háttér Kiadó
Réger, Z. (2002). Utak a nyelvhez. Budapest: Soros Alapítvány és MTA Nyelvtudományi Intézet
Rini, C.K., Dunkel-Schetter, C., Wadhwa, P.D., & Sandman, C.A. (1999). Psychological adaptation and birth outcomes: The role of personal resources, stress, and sociocultural context in pregnancy. Health Psychology, 18(4), 333–345.
Rossen, L., Hutchinson, D., Wilson, J., Burns, L., Allsop, S., Elliott, E., et al. (2017). Maternal bonding through pregnancy and postnatal: Findings from an Australian longitudinal study. American Journal of Perinatology, 34(08), 808–817.
Rubertsson, C., Pallant, J.F., Sydsjö, G., Haines, H.M., & Hildingsson, I. (2015). Maternal depressive symptoms have a negative impact on prenatal attachment-findings from a Swedish community sample. Journal of Reproductive and Infant Psychology, 33(2), 153–164.
Rubin, R. (1967). Attainment of the maternal role. Nursing Research, 16(3), 237–245.
Rubin, R. (1970). Cognitive styles in pregnancy. American Journal of Nursing, 70, 502–508.
Schmidt, D., Seehagen, S., Vocks, S., Schneider, S., & Teismann, T. (2016). Predictive importance of antenatal depressive rumination and worrying for maternal-foetal attachment and maternal well-being. Cognitive Therapy and Research, 40(4), 565–576.
Sevenri, F.M., Prattichizzo, D., Casarosa, E.E., Barbagli, F., Ferretti, C., Altomare, A., et al. (2005). Virtual fetal touch through a haptic interface decreases maternal anxiety and salivary cortisol. The Journal of the Society for Gynecologic Investigation, 12, 37–40.
Sherbourne, C.D., & Stewart, A.L. (1991). The MOS social support survey. Social Science and Medicine, 32(6), 705–714.
Siddiqui, A., & Hägglöf, B. (2000). Does maternal prenatal attachment predict postnatal mother-infant interaction? Early Human Development, 59(1), 13–25.
Sjögren, B., Edman, G., Widström, A.M., Mathiesen, A.S., & Uvnäs-Moberg, K. (2004). Maternal foetal attachment and personality during first pregnancy. Journal of Reproductive and Infant Psychology, 22(2), 57–69.
Staneva, A., & Wittkowski, A. (2013). Exploring beliefs and expectations about motherhood in Bulgarian mothers: A qualitative study. Midwifery, 29(3), 260–267.
Sz. Makó, H., Bernáth, L., Szentiványi-Makó, N., Veszprémi, B., Vajda, D., & Kiss, E. Cs. (2016). A MOS SSS–társas támasz mérésére szolgáló kérdőív magyar változatának pszichometriai jellemzői. Alkalmazott Pszichológia, 16(3), 145–162.
Sz. Makó, H., & Deák, A. (2014). Reliability and validity of the Hungarian version of the Maternal Antenatal Attachment Scale. International Journal of Gynecological and Obstetrical Research, 2(1), 1–13
Szabó, L., Boros, J., Fábián, I., Gresits, G., Hortobágyi, A., Kapitány, B., et al. (2020). Várandós kutatási szakasz. Technikai riport. Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat, Kutatási Jelentések 102. Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet
Szeifert, L. (2010). Depresszió és életminőség krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek körében. PhD értekezés. Semmelweis Egyetem, Budapest.
Velicer, W.F., Eaton, C.A., & Fava, J.L. (2000). Construct explication through factor or component analysis: A review and evaluation of alternative procedures for determining the number of factors or components. In R.D. Goffin, & E. Helmes (Eds.), Problems and Solutions in Human Assessment: Honoring Douglas N. Jackson at Seventy (41–71). Boston, MA: Springer
Veroszta, Zs. (Szerk.). (2018). Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat módszertani leírás. A várandós kutatási szakasz előkészítése, Kutatási Jelentések 99. Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet
Walsh, J., Hepper, E.G., Bagge, S.R., Wadephul, F., & Jomeen, J. (2013). Maternal-fetal relationships and psychological health: Emerging research directions. Journal of Reproductive and Infant Psychology, 31(5), 490–499.
Watkins, M.W. (2018). Exploratory factor analysis: A guide to best practice. Journal of Black Psychology, 44(3), 219–246.
Yarcheski, A., Mahon, N.E., Yarcheski, T.J., Hanks, M.M., & Cannella, B.L. (2009). A meta-analytic study of predictors of maternal-fetal attachment. International Journal of Nursing Studies, 46(5), 708–715.