View More View Less
  • 1 Központi Statisztikai Hivatal, , Népességtudományi Kutatóintézet, , Budapest
  • | 2 Pécsi Tudományegyetem, , Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia Intézet, Fejlődés- és Klinikai Pszichológia Tanszék, , Pécs
  • | 3 Pécsi Tudományegyetem, , Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia Intézet, Fejlődés- és Klinikai Pszichológia Doktori Program, , Pécs
Open access

Elméleti háttér: Az anya–magzat kötődés gyakran vizsgált, ugyanakkor bizonytalan tartalmú konstruktum. A korábbi kutatásokban egymásnak ellentmondó eredmények születtek a jelenség dimenzionalitásával és korrelátumaival kapcsolatban. Cél: A szerzők célja, hogy a magyarországi várandósok populációjára reprezentatív mintán vizsgálják meg az anya– magzat kötődés konstruktumát, és felmérjék annak bizonyos szociodemográfiai és pszichoszociális változókkal való együttjárását. Módszerek: Az elemzés a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat első, várandós szakaszának adatain történt, harmadik trimeszterben járó várandósok körében (n = 7115). Az adatok forrását a védőnők által szóban, valamint önkitöltős formában begyűjtött kérdőíves adatok szolgáltatták. Az anya– magzat kötődés felmérése a Maternal–Fetal Attachment Scale magyar nyelvű, 20 tételes változatával történt. Eredmények: A Maternal–Fetal Attachment Scale-HU-20 kétfaktoros struktúrába szerveződött, egy 15- és egy 5-tételes alfaktorba. Az elfogadható belső konzisztenciájú faktorokat Hangolódás (Cronbach-α = 0,795) és Interakció (Cronbach-α = 0,606) alskáláknak neveztük el. Kétváltozós statisztikai elemzésekben az anya–magzat kötődés összpontszáma a vizsgált változók (kor, gesztációs hét, társas támogatottság, pozitív és negatív párkapcsolati interakciók, depresszió, általános és várandóssággal összefüggő szorongás, paritás, iskolai végzettség, partnerkapcsolati helyzet, jövedelem) mind-egyikével szignifikáns összefüggést mutatott, legszámottevőbb összefüggést a társas támogatottsággal (τb = 0,166; p < 0,001) és a pozitív párkapcsolati interakciókkal (τb = 0,202; p < 0,001). A két aldimenzió számos prediktor változóval eltérő mértékben és/vagy irányban függött össze. Többváltozós elemzésben a vizsgált változók hatása, a kor, a negatív párkapcsolati interakciók és a partnerkapcsolati helyzet kivételével szignifikánsnak bizonyult, továbbá az alacsonyabb iskolai végzettségű és alacsonyabb jövedelmű csoporthoz való tartozás inkább a kötődés interaktív aspektusaival, míg a magasabb végzettség a kötődés hangolódó aspektusaival járt együtt. Következtetések: Az anya–magzat kötődés reprezentatív mintán való vizsgálata hozzájárulhat az anya–magzat kötődést befolyásoló demográfiai és pszichoszociális tényezők kölcsönhatásainak megismeréséhez és az eltérő társadalmi hátterű nők várandósság-élményének jobb megértéséhez.

Introduction: Maternal–fetal attachment is a widely studied concept with debated latent content. Previous research found controversial results considering its dimensionality and associations. Aim: Investigation of the construct of maternal–fetal attachment, and its associations with certain sociodemographic and psychosocial variables in a representative sample of Hungarian pregnant women. Method: The analysis was conducted among pregnant women in the third trimester (n = 7115), from Cohort ’18 Growing up in Hungary. Questionnaire data were collected from participants by health visitors. Maternal–fetal attachment was assessed using the 20-item version of the Hungarian Maternal–Fetal Attachment Scale. Results: A two-factor solution emerged, consisting of the dimensions „attunement” (15 items, Cronbach’s α = 0.795) and „interaction” (5 items, Cronbach’s α = 0.606) with acceptable internal consistencies. Bivariate analyses showed significant associations between the total score of maternal–fetal attachment and maternal age, education, parity, partnership status, income, gestational age, perceived social support, positive and negative interactions with the partner, depression, general and pregnancy related anxiety. Highest correlations were found with perceived social support (τb = 0.166, p < 0.001) and positive interactions with the partner (τb = 0.202, p < 0.001). The two subscales were associated with the variables with varied magnitude and/or direction. In the multivariate analyses, all the variables had significant effect on maternal–fetal attachment except maternal age, negative interactions with the partner and partnership status. Lower maternal education and income were more strongly associated to “interaction”, while higher maternal education was more strongly associated to “attunement”. Conclusions: The study of maternal–fetal attachment in representative samples helps us understand the interaction between relevant sociodemographic and psychosocial variables and provides insight into the varied experience of maternal–fetal relation of women from different social background.

  • Alhusen, J.L. (2008). A Literature Update on Maternal–Fetal Attachment. Journal of Obstetric, Gynecologic & Neonatal Nursing, 37(3), 315328.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Andrek, A. (2019). A szülő–magzat kötődést befolyásoló tényezők vizsgálata párkapcsolati és intergenerációs kapcsolati jellemzők figyelembevételével. PhD értekezés. ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Andrek, A., Hadházi, É., & Kekecs, Z. (2016). Az anya–magzat kötődést mérő Maternal-Fetal Attachment Scale kérdőív magyar nyelvű adaptálása és felhasználásának lehetőségei az ultrahang-kommunikációs vizsgálatok során. Orvosi Hetilap, 157(20), 789795.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bracke, P., Levecque, K., & Van de Velde, S. (2008). The psychometric properties of the CES-D 8 depression inventory and the estimation of cross-national differences in the true prevalence of depression. Ghent: Ghent University

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Busonera, A., Cataudella, S., Lampis, J., Tommasi, M., & Zavattini, G.C. (2016). Psychometric properties of a 20-item version of the Maternal–Fetal Attachment Scale in a sample of Italian expectant women. Midwifery, 34, 7987.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Camelia-Vasilica, C. (2017). The structure of Maternal–Fetal Attachment Scale in Romania. Romanian Journal of Experimental Applied Psychology, 8, 291297.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Cannella, B.L. (2005). Maternal–Fetal attachment: An integrative review. Journal of Advanced Nursing, 50(1), 6068.

  • Cataudella, S., Lampis, J., Busonera, A., Marino, L., & Zavattini, G.C. (2016). From parental–fetal attachment to a parent–infant relationship: A systematic review about prenatal protective and risk factors. Life Span and Disability, 19(2), 185219.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Cattell, R.B. (1966). The scree test for the number of factors. Multivariate Behavioral Research, 1(2), 245276.

  • Condon, J.T. (1993). The assessment of antenatal emotional attachment: Development of a questionnaire instrument. British Journal of Medical Psychology, 66(2), 167183.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Condon, J.T., & Corkindale, C. (1997). The correlates of antenatal attachment in pregnant women. British Journal of Medical Psychology, 70(4), 359372.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Cranley, M. S. (1981). Development of a tool for the measurement of maternal attachment during pregnancy. Nursing Research, 30(5), 281284.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • de Cock E.S.A., Henrichs, J., Klimstra, T.A., Maas, A.J.B.M., Vreeswijk, C.M.J.M., Meeus, W.H.J., et al. (2017). Longitudinal associations between parental bonding, parenting stress, and executive functioning in toddlerhood. Journal of Child and Family Studies, 26(6), 17231733.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Doan, H.M., Cox, N.L., & Zimmerman, A. (2003). The maternal fetal attachment scale: Some methodological ponderings. The Journal of Prenatal and Perinatal Psychology and Health, 18, 167188.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Doster, A., Wallwiener, S., Müller, M., Matthies, L.M., Plewniok, K., Feller, S., et al. (2018). Reliability and validity of the German version of the Maternal–Fetal Attachment Scale. Archives of Gynecology and Obstetrics, 297(5), 11571167.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Gilford, R., & Bengtson, V. (1979). Measuring marital satisfaction in three generations: positive and negative dimensions. Journal of Marriage and Family, 41(2), 387398.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Glover, V., & Capron, L. (2017). Prenatal parenting. Current Opinion in Psychology, 15, 6670.

  • Hadházi É., Andrek A., & Kekecs Z. (2017). Előzetes eredmények egy magyar mintán kidolgozott Intrauterin Kapcsolati Kérdőív méréses tapasztalatairól-pilot study. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 18(3), 263300.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Hart, R., & McMahon, C.A. (2006). Mood state and psychological adjustment to pregnancy. Archives of Women’s Mental Health, 9(6), 329337.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Henson, R.K., & Roberts, J.K. (2006). Use of exploratory factor analysis in published research: common errors and some comment on improved practice. Educational and Psychological Measurement, 66(3), 393416.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Hooper, D., Coughlan, J., & Mullen, M.R. (2008). Structural equation modelling: Guidelines for determining model fit. The Electronic Journal of Business Research Methods, 6(1), 5360.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Hopkins, J., Miller, J.L., Butler, K., Gibson, L., Hedrick, L., & Boyle, D.A. (2018). The relation between social support, anxiety and distress symptoms and maternal fetal attachment. Journal of Reproductive and Infant Psychology, 36(4), 381392.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Hu, L., & Bentler, P.M. (1999). Cutoff criteria for fit indexes in covariance structure analysis: Conventional criteria versus new alternatives. Structural Equation Modeling: A Multi-disciplinary Journal, 6(1), 155.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Jeha, D., Usta, I., Ghulmiyyah, L., & Nassar, A. (2015). A review of the risks and consequences of adolescent pregnancy. Journal of Neonatal-Perinatal Medicine, 8(1), 18.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kaiser, H.F. (1960). The application of electronic computers to factor analysis. Educational and Psychological Measurement, 20(1), 141151.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Keller, H., & Kärtner, J. (2013). The cultural solution of universal developmental tasks. Advances in Culture and Psychology, 3, 63116.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kinzler, W.L., Ananth, C.V., & Vintzileos, A.M. (2000). Medical and economic effects of twin gestations. Journal of the Society for Gynecologic Investigation, 7(6), 321327.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kopcsó, K. (2018). Kérdőívelemek magyar adaptációja. In Zs. Veroszta (Szerk.), Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat módszertani leírás. A várandós kutatási szakasz előkészítése, Kutatási Jelentések 99 (3340). Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kopcsó, K., Bornemisza, Á., & Sz. Makó, H. (2018). A várandóssággal kapcsolatos szorongást mérő Pregnancy Related Thoughts kérdőív hazai adaptálása. Orvosi Hetilap, 159(43), 17541760.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kroenke, K., Spitzer, R.L., Williams, J.B.W., Monahan, P.O., & Löwe, B. (2007). Anxiety disorders in primary care: Prevalence, impairment, comorbidity, and detection. Annals of Internal Medicine, 146(5), 317325.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Leifer, M. (1977). Psychological changes accompanying pregnancy and motherhood. Genetic Psychology Monographs, 95, 5596.

  • Li, C.-H. (2016). The performance of ML, DWLS, and ULS estimation with robust corrections in structural equation models with ordinal variables. Psychological Methods, 21(3), 369387.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lindgren, K. (2001). Relationships among maternal-fetal attachment, prenatal depression, and health practices in pregnancy. Research in Nursing & Health, 24(3), 203217.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lingeswaran, A., & Bindu, H. (2012). Validation of Tamil Version of Cranley’s 24-Item Maternal–Fetal Attachment Scale in Indian pregnant women. The Journal of Obstetrics and Gynecology of India, 62(6), 630634.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Magee, S.R., Bublitz, M.H., Orazine, C., Brush, B., Salisbury, A., Niaura, R., & Stroud, L.R. (2014). The relationship between maternal–fetal attachment and cigarette smoking over pregnancy. Maternal and Child Health Journal, 18(4), 10171022.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Matthies, L.M., Müller, M., Doster, A., Sohn, C., Wallwiener, M., Reck, C., et al. (2020). Maternal-fetal attachment protects against postpartum anxiety: The mediating role of postpartum bonding and partnership satisfaction. Archives of Gynecology and Obstetrics, 301(1), 107117.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • McNamara, J., Townsend, M.L., & Herbert, J.S. (2019). A systemic review of maternal wellbeing and its relationship with maternal fetal attachment and early postpartum bonding. PLOS ONE, 14(7), e0220032. Doi:

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Müller, E.M. (1993). Development of the Prenatal Attachment Inventory. Western Journal of Nursing Research, 15(2), 199215.

  • Müller, M.E., & Ferketich, S. (1993). Factor analysis of the Maternal Fetal Attachment Scale. Nursing Research, 42(3), 144147.

  • O’Malley, E.G., Walsh, M.C., Reynolds, C.M., Kennelly, M., Sheehan, S.R., & Turner, M.J. (2020). A cross-sectional study of maternal-fetal attachment and perceived stress at the first antenatal visit. Journal of Reproductive and Infant Psychology, 38(3), 271280.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Radloff, L.S. (1977). The CES-D Scale: A self-report depression scale for research in the general population. Applied Psychological Measurement, 1(3), 385401.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Raphael-Leff, J. (2010). Másállapot. A várandósság pszichológiája. Budapest: Háttér Kiadó

  • Réger, Z. (2002). Utak a nyelvhez. Budapest: Soros Alapítvány és MTA Nyelvtudományi Intézet

  • Rini, C.K., Dunkel-Schetter, C., Wadhwa, P.D., & Sandman, C.A. (1999). Psychological adaptation and birth outcomes: The role of personal resources, stress, and sociocultural context in pregnancy. Health Psychology, 18(4), 333345.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Rossen, L., Hutchinson, D., Wilson, J., Burns, L., Allsop, S., Elliott, E., et al. (2017). Maternal bonding through pregnancy and postnatal: Findings from an Australian longitudinal study. American Journal of Perinatology, 34(08), 808817.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Rubertsson, C., Pallant, J.F., Sydsjö, G., Haines, H.M., & Hildingsson, I. (2015). Maternal depressive symptoms have a negative impact on prenatal attachment-findings from a Swedish community sample. Journal of Reproductive and Infant Psychology, 33(2), 153164.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Rubin, R. (1967). Attainment of the maternal role. Nursing Research, 16(3), 237245.

  • Rubin, R. (1970). Cognitive styles in pregnancy. American Journal of Nursing, 70, 502508.

  • Schmidt, D., Seehagen, S., Vocks, S., Schneider, S., & Teismann, T. (2016). Predictive importance of antenatal depressive rumination and worrying for maternal-foetal attachment and maternal well-being. Cognitive Therapy and Research, 40(4), 565576.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Sevenri, F.M., Prattichizzo, D., Casarosa, E.E., Barbagli, F., Ferretti, C., Altomare, A., et al. (2005). Virtual fetal touch through a haptic interface decreases maternal anxiety and salivary cortisol. The Journal of the Society for Gynecologic Investigation, 12, 3740.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Sherbourne, C.D., & Stewart, A.L. (1991). The MOS social support survey. Social Science and Medicine, 32(6), 705714.

  • Siddiqui, A., & Hägglöf, B. (2000). Does maternal prenatal attachment predict postnatal mother-infant interaction? Early Human Development, 59(1), 1325.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Sjögren, B., Edman, G., Widström, A.M., Mathiesen, A.S., & Uvnäs-Moberg, K. (2004). Maternal foetal attachment and personality during first pregnancy. Journal of Reproductive and Infant Psychology, 22(2), 5769.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Staneva, A., & Wittkowski, A. (2013). Exploring beliefs and expectations about motherhood in Bulgarian mothers: A qualitative study. Midwifery, 29(3), 260267.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Sz. Makó, H., Bernáth, L., Szentiványi-Makó, N., Veszprémi, B., Vajda, D., & Kiss, E. Cs. (2016). A MOS SSS–társas támasz mérésére szolgáló kérdőív magyar változatának pszichometriai jellemzői. Alkalmazott Pszichológia, 16(3), 145162.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Sz. Makó, H., & Deák, A. (2014). Reliability and validity of the Hungarian version of the Maternal Antenatal Attachment Scale. International Journal of Gynecological and Obstetrical Research, 2(1), 113

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Szabó, L., Boros, J., Fábián, I., Gresits, G., Hortobágyi, A., Kapitány, B., et al. (2020). Várandós kutatási szakasz. Technikai riport. Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat, Kutatási Jelentések 102. Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Szeifert, L. (2010). Depresszió és életminőség krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek körében. PhD értekezés. Semmelweis Egyetem, Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Velicer, W.F., Eaton, C.A., & Fava, J.L. (2000). Construct explication through factor or component analysis: A review and evaluation of alternative procedures for determining the number of factors or components. In R.D. Goffin, & E. Helmes (Eds.), Problems and Solutions in Human Assessment: Honoring Douglas N. Jackson at Seventy (4171). Boston, MA: Springer

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Veroszta, Zs. (Szerk.). (2018). Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat módszertani leírás. A várandós kutatási szakasz előkészítése, Kutatási Jelentések 99. Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Walsh, J., Hepper, E.G., Bagge, S.R., Wadephul, F., & Jomeen, J. (2013). Maternal-fetal relationships and psychological health: Emerging research directions. Journal of Reproductive and Infant Psychology, 31(5), 490499.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Watkins, M.W. (2018). Exploratory factor analysis: A guide to best practice. Journal of Black Psychology, 44(3), 219246.

  • Yarcheski, A., Mahon, N.E., Yarcheski, T.J., Hanks, M.M., & Cannella, B.L. (2009). A meta-analytic study of predictors of maternal-fetal attachment. International Journal of Nursing Studies, 46(5), 708715.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

 

Submit Your Manuscript
 
The author instruction is available in PDF.
Please, download the file from HERE
Instructions for reviews in Hungarian HERE
 
 

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Adrienne STAUDER

Editor(s): Edit CZEGLÉDI

Editorial Board

  • László Csaba DÉGI (Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Románia)
  • Zsolt DEMETROVICS (Eötvös Loránd University, Budapest)
  • Barna KONKOLŸ THEGE (Waypoint Centre for Mental Health Care, Penetanguishene, Canada)
  • Karolina KÓSA (University of Debrecen, Debrecen)
  • Márta NOVÁK (University of Toronto, University Health Network, Toronto, Canada)
  • Bettina PIKÓ (University of Szeged, Szeged)
  • József RÁCZ (Semmelweis University, Budapest; Eötvös University, Budapest)
  • István TIRINGER (University of Pécs, Pécs)

Editorial Correspondence: Czeglédi, Edit
Institute of Behavioural Sciences
Semmelweis University
Nagyvárad tér 4.
H-1089 Budapest, Hungary
Phone: (36 1) 210 2930 ext. 56151 ---- Fax: (36 1) 210 2955
E-mail: mentalhigiene.pszichoszomatika@gmail.com

Indexing and Abstracting Services:

  • PsychInfo
  • SCOPUS

 

2020  
Scimago
H-index
11
Scimago
Journal Rank
0,15
Scimago
Quartile Score
Neuropsychology and Physiological Psychology Q4
Psychiatry and Mental Health Q4
Scopus
Cite Score
23/67=0,3
Scopus
Cite Score Rank
Neuropsychology and Physiological Psychology 57/60 (Q4)
Psychiatry and Mental Health 452/502 (Q4)
Scopus
SNIP
0,24
Scopus
Cites
77
Scopus
Documents
14
Days from submission to acceptance 140
Days from acceptance to publication 90

 

2019  
Scimago
H-index
10
Scimago
Journal Rank
0,127
Scimago
Quartile Score
Neuropsychology and Physiological Psychology Q4
Psychiatry and Mental Health Q4
Scopus
Cite Score
26/70=0,4
Scopus
Cite Score Rank
Neuropsychology and Physiological Psychology 59/61 (Q4)
Psychiatry and Mental Health 442/506 (Q4)
Scopus
SNIP
0,135
Scopus
Cites
67
Scopus
Documents
18

 

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Publication Model Online only Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subsription fee 2021 Online subsscription: 96 EUR / 124 USD
Subsription fee 2022 Online subsscription: 98 EUR / 128 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Language English
Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
2000
Publication
Programme
2021 Volume 22
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Végeken Egézséglélektani Alapítvány
Founder's
Address
H-1089 Budapest, Hungary Nagyvárad tér 4.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1419-8126 (Print)
ISSN 1786-3759 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2021 0 18 43
Jul 2021 0 37 25
Aug 2021 0 10 16
Sep 2021 0 29 48
Oct 2021 0 28 45
Nov 2021 0 33 68
Dec 2021 0 5 7