Bevezetés: Az időskori depresszió gyakran aluldiagnosztizált, noha a vezető pszichés problémát jelenti ebben az életkorban. A Rövid Geriátriai Depresszió Skála (GDS-SF) az időskori depresszió tüneteinek felmérésére alkalmas kérdőív, amelyet gyakran alkalmaznak nemzetközi viszonylatban a klinikumban. Célkitűzés: Jelen tanulmány célkitűzése kettős. Elsődleges célja a 15 tételes Rövid Geriátriai Depresszió Skála (GDS-SF) hazai normatív mintán történő tesztelése és az alkalmazásával szerzett tapasztalatok közreadása. Másodsorban arra a kérdésre keressük a választ, hogy az idősek mintáján van-e protektív szerepe az online tér használatának a depresszió vonatkozásában. Módszerek: A keresztmetszeti, kérdőíves kutatásban 65 éves és afeletti életkorú vizsgálati személyek önkéntesen vettek részt, az adatokat anonim módon, papír–ceruza alapon (n = 142) és online (n = 167) formában gyűjtöttük. A kérdőív validálásához az Egészségügyi Világszervezet Rövidített Életminőség Kérdőívét, a Rövidített WHO Jól-Lét Kérdőívet, valamint a Zung Önértékelő Depresszió Skálát használtuk. A válaszmeghamisító tendenciák szűrésére a Caprara-féle Big Five Kérdőív Szociális Kívánatosság alskáláját alkalmaztuk. Eredmények: A parallel-elemzés eredménye egyfaktoros struktúrát jelez, és az egyetlen faktor az összvariancia 64,8%-át magyarázza. A kérdőív megbízhatósága kiváló (Cronbach-α = 0,95). A GDS-SF az elvárásoknak megfelelő irányú és mértékű korrelációt mutatott a validáláshoz alkalmazott mérőeszközökkel: a GDS-SF és az életminőség alfaktorai közötti korrelációs együttható (r) értéke –0,59 és –0,61 közötti (p < 0,001), a jólléttel –0,71 (p < 0,001), míg a Zung Önértékelő Depresszió Skálával 0,74 (p < 0,001). A papíralapú és az online adatgyűjtésben részt vevő vizsgálati személyek körében nem találtunk szignifikáns különbséget a depreszszió előfordulási gyakoriságában, amennyiben kontroll alatt tartjuk az életkor és az iskolai végzettség hatását. Következtetések: A 15 tételes Rövid Geriátriai Depresszió Skála magyar verziója megbízható és érvényes eszköz az időskori depresszió mérésére normatív mintán, miközben a klinikai minta vonatkozásában további vizsgálatok szükségesek.
Introduction: Geriatric depression is the leading mental disorder among the older population, although it is often underdiagnosed. The Geriatric Depression Scale (Short Form) (GDS-SF) is a screening tool designed to measure depressive symptoms in older adults and is used by clinicians globally. Objective: The primary objective of the study is the psychometric testing of GDS-SF among pensioners, as well as to present our experiences with using the questionnaire on a Hungarian sample. The secondary objective of the study is to explore whether the use of online space is a protective factor against developing depressive symptoms in this population. Methods: A total of 309 participants took part in this cross-sectional study, all of them above the age of 65, with full anonymity granted to all involved. The questionnaire was available in paper-based (n = 142) and online (n = 167) format as well. For the validation of GDS-SF, the Abbreviated World Health Organization Quality of Life Questionnaire, the Abbreviated WHO Well-Being Questionnaire, and the Zung Self-Rating Depression Scale were used. The Social Desirability Scale of the Caprara Big Five Questionnaire was used to filter out response distortion tendencies. Results: The results of the parallel analysis of the questionnaire supported a one-factor structure design, with 64.8% of the variance explained. According to the validity analysis, GDS-SF showed sufficient direction and degree of correlation with the questionnaires used for comparison and was in accordance with our a priori assumed direction and degree of correlation. Upon examination we discovered that the GDF-SF has a correlation coefficient (r) between –0.59 and –0.61 (p < 0.001) with the quality of life subfactors, –0.71 (p < 0.001) with wellbeing, and 0.74 (p < 0.001) with Zung Self-Rating Depression Scale. The reliability of the survey also proved to be excellent. There was no significant difference between the prevalence of depression between the two groups (paper-based and online), when controlling for the effects of age and level of education. Conclusions: The Hungarian version of the 15-item Geriatric Depression Scale is a reliable and valid tool for measuring depressive symptoms in the older normative adult population. Regarding the clinical sample, further exploration is needed.
Ajtay, G ., Petruska, É ., Hegyi, N ., & Perczel Forintos, D . (2008). A háziorvosi szolgálatban megforduló személyek reménytelenségének vizsgálata. Psychiatria Hungarica, 23, 34–42.
Alexopoulos, G. S . (2005). Depression in the elderly. Lancet, 365, 1961–1970.
Allaire, J. C ., Mclaughlin, A. C ., Trujillo, A ., Whitlock, L. A ., Laporte, L ., & Gandy, M . (2013). Successful aging through digital games: socioemotional differences between older adult gamers and Non-gamers. Computers in Human Behavior, 29, 1302–1306.
Anguera, J. A ., Gunning, F. M ., & Areán, P. A . (2017). Improving late life depression and cognitive control through the use of therapeutic video game technology: A proof-of-concept randomized trial. Depression and Anxiety, 34(6), 508–517.
Apóstolo, J. L ., Loureiro, L. M ., Reis, I. A ., Silva, I. A ., Cardoso, D. F ., & Sfetcu, R . (2014). Contribuição para a adaptação da geriatric depression scale-15 para a língua portuguesa. Revista de Enfermagem Referência, 20, 65–73.
Bae, J. N ., & Cho, M. J . (2004). Development of the Korean version of the Geriatric Depression Scale and its short form among elderly psychiatric patients. Journal of Psychosomatic Research, 57, 297–305.
Bech, P ., Staehr-Johansen, K ., & Gudex, C . (1996). The WHO (Ten) Well-Being Index: validation in diabetes. Psychotherapy and Psychosomatics, 65, 183–190.
Beck, A. T ., Ward, C. H ., & Mendelson, M . (1961). An inventory for measuring depression. Archives of General Psychiatry, 4, 561–571.
Bouvard, M ., Charles, S ., Guerin, J ., Aimard, J ., & Cottraux, J . (1992). Study of the Hopelessness Scale: validation and factorial analysis. L’encephale, 18, 237–240.
Brown, P. J ., Woods, C. M ., & Storandt, M . (2007). Model stability of the 15-item Geriatric Depression Scale across cognitive impairment and severe depression. Psychology and Aging, 22, 372–379.
Caprara, G. V ., Barbaranelli, C ., Borgogni, L ., & Perugini, M . (1993). The “Big Five Questionnaire”: A new questionnaire to assess the five factor model. Personality and Individual Differences, 15, 281–288.
Chou, C ., & Bentler, P. M . (1995). Estimates and tests in structural equation modeling. In R. H., Hoyle (Ed.), Structural equation modeling: Concepts, issues, and applications (37–55).Thousand Oaks, CA: Sage
Cohen, J . (1988). Statistical power analysis for the behavioral sciences (2nd ed.). Lawrence Erlbaum: New Jersey
Cotten, S. R ., Anderson, W. A ., & McCullough, B. M . (2013). Impact of internet use on loneliness and contact with others among older adults: cross-sectional analysis. Journal of Medical Internet Research, 15(2), 215–227.
Cotten, S. R ., Ford, G ., & Hale, T. M . (2014). Internet use and depression among retired older adults in the United States: A longitudinal analysis. The Journal of Gerontology, 69, 763–771.
Cotten, S. R ., Ford, G ., Ford, S ., & Hale, T. M . (2012). Internet use and depression among older adults. Computers in Human Behavior, 28, 496–499.
Cramér, H . (1946). Mathematical methods of statistics. Princeton: Princeton University Press
Curran, P. J ., West, S. G ., & Finch, J. F . (1996). The robustness of test statistics to nonnormality and specification error in confirmatory factor analysis. Psychological Methods, 1, 16–29.
Drasgow, F ., & Parsons, C. K . (1983). Application of unidimensional item response theory models to multidimensional data. Applied Psychological Measurement, 7, 189–199.
European Commission (2017). The 2018 Ageing Report. Underlying Assumptions & Projection Methodologies. Institutional Paper, 65, 1–260.
Eurostat (2018). Eurostat’s survey on ICT usage in households and by individuals. Letöltve: 2020. 04. 08-án: http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=isoc_ci_ac_i&lang=en
Ferrando, P. J ., & Lorenzo-Seva, U . (2018). Assessing the quality and appropriateness of factor solutions and factor score estimates in exploratory item factor analysis. Educational and Psychological Measurement, 78, 762–780.
Field, A . (2005). Discovering statistics using SPSS (2nd ed.). London: Sage Publications, Inc.
Forlani, C ., Morri, M ., Ferrari, B ., Dalmonte, E ., Menchetti, M ., De Ronchi, D ., & Atti, A. R . (2014). Prevalence and gender differences in late-life depression: A population-based study. American Journal of Geriatric Psychiatry, 22, 370–380.
Friedman, B ., Heisel, M. J ., & Delavan, R. L . (2005). Psychometric properties of the 15-item Geriatric Depression Scale in functionally impaired, cognitively intact, community-dwelling elderly primary care patients. Journal of American Geriatric Society, 53, 1570–1576.
Gallo, J ., & Bogner, H . (2003). Nemzetközi adatok. In: M. Kovács (szerk.). Időskori depresszió és szorongás. Budapest: Springer Tudományos Kiadó, 38–43.
Gautam, R ., & Houde, S . (2011). Geriatric Depression Scale for community-dwelling older adults in Nepal. Asian Journal of Gerontology & Geriatrics, 6, 93–99.
Girgus, J. S ., Yang, K ., & Ferri, C. V . (2017). The gender difference in depression: are elderly women at greater risk for depression than elderly men? Geriatrics, 2, 35, 1–21.
Gonda, X ., Molnár, E ., Torzsa, P ., & Rihmer, Z . (2009). Az időskori depresszió differenciáldiagnosztikája. Háziorvosi Továbbképző Szemle, 14, 53–60.
Granello, D. H ., & Wheaton, J. E . (2004). Online data collection: Strategies for research. Journal of Counseling and Development, 82(4), 387–393.
Greenberg, S. A . (2012). The Geriatric Depression Scale (GDS). Best Practices in Nursing Care to Older Adults, 4(1), 1–2. Letöltve: 2021. 05. 11-én: https://www.oundcare.ca/Uploads/ContentDocuments/Geriatric%20Depression%20Scale.pdf
Horn, J. L . (1965). A rationale and test for the number of factors in factor analysis. Psychometrika, 30(2), 179–185.
IBM Corp . (2013). IBM SPSS Statistics for Windows, Version 22.0. Armonk, NY: IBM Corp.
Imai, H ., Yamanaka, G ., Ishimoto, Y ., Kimura, Y ., Fukutomi, E ., Chen, W ., et al. (2014). Factor structures of a Japanese version of the Geriatric Depression Scale and its correlation with the quality of life and functional ability. Psychiatry Research, 215, 460–465.
Incalzi, R. A ., Cesari, M ., Pedone, C ., & Carbonin, P. U . (2003). Construct validity of the 15-item Geriatric Depression Scale in older medical inpatients. Journal of Geriatric Psychiatry Neurology, 16, 23–28.
Jang, Y ., Small, B. J ., & Haley, W. E . (2010). Cross-cultural comparability of the Geriatric Depression Scale: comparisons between older Koreans and older Americans. Aging and Mental Health, 5, 31–37.
Kamalpour, M ., Watson, J ., & Buys, L . (2020). How can online communities support resilience factors among older adults. International Journal of Human–Computer Interaction, 36, 1342–1353.
Khosravi, P ., Rezvani, A ., & Wiewiora, A . (2016). The impact of technology on older adults’ social isolation. Computers in Human Behavior, 63, 594–603.
Kim G ., DeCoster J ., Huang C. H ., & Bryant, A. N . (2013). A meta-analysis of the factor structure of the geriatric depression scale (GDS): The effects of language. International Psychogeriatric, 25, 71–81.
Kósa, K ., & Bíró, É . (2018). A mentális állapot populációs szintű vizsgálatának koncepciói és eszközei. Mentálhiginé és Pszichoszomomatika, 19, 103–139.
Kovács, M ., Kopp, M ., & Rózsa, S . (2003). Hazai adatok. In: M. Kovács (szerk.). Időskori depresszió és szorongás. Budapest: Springer Tudományos Kiadó, 44–54.
Kovács, K ., & Tóth, G . (2015). Egészségi állapot. In: J. Monostori , P. Őri , & Zs. Spéder (szerk.), Demográfiai portré 2015: Jelentés a magyar népesség helyzetéről (95–114). Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet
Kühn, S ., Berna, F ., Lüdtke, T ., Gallinat, J ., & Moritz, S . (2018). Fighting Depression: Action Video Game Play May Reduce Rumination and Increase Subjective and Objective Cognition in Depressed Patients. Frontiers in Psychology, 9. DOI:
Kühn, S ., & Gallinat, J . (2013). Amount of lifetime video gaming is positively associated with entorhinal, hippocampal and occipital volume. Molecular Psychiatry, 19(7), 842–847.
Lai, D ., Tong, H ., Zeng, Q ., & Xu, W . (2010). The factor structure of a Chinese Geriatric Depression Scale-SF: use with alone elderly Chinese in Shanghai, China. International Journal of Geriatric Psychiatry, 25, 503–510.
Lee, J ., Park, H ., & Chey, J . (2018). Education as a protective factor moderating the effect of depression on memory impairment in elderly women. Psychiatry Investigation, 15, 70–77.
Lee, S. H ., & Kim, Y. B . (2014). Which type of social activities decrease depression in the elderly? An analysis of a population-based study in South Korea. Iranian Journal of Public Health, 43, 903–912.
Levy, M. J. F ., Boulle, F ., Steinbusch, H. W ., van den Hove, D. L. A ., Kenis, G ., & Lanfumey, L . (2018). Neurotrophic factors and neuroplasticity pathways in the pathophysiology and treatment of depression. Psychopharmacology, 235(8), 2195–2220.
Liao, S ., Zhou, Y ., Liu, Y ., & Wang, R . (2020). Variety, frequency, and type of Internet use and its association with risk of depression in middle-and older-aged Chinese: a cross-sectional study. Journal of Affective Disorders, 273, 280–290.
Lichtenberg, P. A . (Ed.) (2010). Handbook of Assessment in Clinical Gerontology. 2nd ed. Burlington: Elsevier, Inc.
Liu, Y ., Wang, Z ., & Xiao, W . (2017). Risk factors for mortality in elderly patients with hip fractures: a meta-analysis of 18 studies. Aging Clinical and Experimental Research, 30, 323–330.
Lorenzo-Seva, U ., & Ferrando, P. J . (2006). FACTOR: A computer program to fit the exploratory factor analysis model. Behavior Research Methods, 38, 88–91.
Lorenzo-Seva, U ., & Ferrando, P. J . (2013). FACTOR 9.2 A comprehensive program for fitting exploratory and semiconfirmatory factor analysis and IRT models. Applied Psychological Measurement, 37, 497–498.
Mackichan, F ., Adamson, J ., & Gooberman-Hill, R . (2013). “Living within your limits”: activity restriction in older people experiencing chronic pain. Age and Ageing, 42(6), 702–708.
McGuire, L ., Ford, E ., & Umed, A . (2006). Cognitive functioning as a predictor of functional disability in later life. American Journal of Geriatric Psychiatry, 14, 36–42.
Mészáros, G ., & Szikriszt, É . (2013). A Geriátriai depressziós skála beválásának gyakorlati tapasztalatai. Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXXII. Vándorgyűlése, Miskolc, 2013. augusztus 29–31. Rehabilitáció, 23(3), 134–135. Letöltve: 2019. 08. 02-án: http://www.kmcongress.com/eloadasok/rehab2013/meszaros_gabriella.pdf
Monostori, J ., & Gresits, G . (2018). Idősödés. In: J. Monostori , P. Őri , & Zs. Spéder (szerk.). Demográfiai portré 2018: Jelentés a magyar népesség helyzetéről. Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet, 127–145.
Morizot, J ., Ainsworth, A. T ., & Reise, S. P . (2009). Toward modern psychometrics: application of item response theory models in personality research. In: R. W. Robins , R. C. Fraley , & R. F. Krueger (Eds.). Handbook of Research Methods in Personality Psychology. New York: Guilford Press, 407– 421.
Muthén, B. O ., & Kaplan, D . (1985). A comparison of some methodologies for the factor analysis of nonnormal Likert variables. British Journal of Mathematical and Statistical Psychology, 38, 171–189.
Muthén, B. O ., & Kaplan, D . (1992). A comparison of some methodologies for the factor analysis of non-normal Likert variables: A note on the size of the model. British Journal of Mathematical and Statistical Psychology, 45, 19–30.
Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) (2018). Lakossági internethasználat. Online piackutatás 2018. Letöltve: 2019. 09. 12-én: https://nmhh.hu/dokumentum/202180/lakossagi_internethasznalat_2018.pdf
Onishi, J ., Suzuki, Y ., Umegaki, H ., Endo, H ., Kawamura, T ., & Iguchi, A . (2006). A comparison of depressive mood of older adults in a community, nursing homes, and a geriatric hospital: factor analysis of Geriatric Depression Scale. Journal of Geriatric Psychiatry and Neurology, 19, 26–31.
Osváth, P . (2013). Az időskori depresszió és agitáció korszerű kezelése. Neuropsychopharmacologia Hungarica, 15, 147–155.
Paulik, E ., Belec, B ., Molnár, R ., Müller, A ., Belicza, É ., Kullmann, L ., & Nagymajtényi, L . (2007). Az Egészségügyi Világszervezet rövidített életminőség kérdőívének hazai alkalmazhatóságáról. Orvosi Hetilap, 148, 155–160.
Pachana, N. A ., McLaughlin, D ., Leung, J ., Byrne, G ., & Dobson, A . (2011). Anxiety and depression in adults in their eighties: do gender differences remain? International Psychogeriatrics. 22, 1–6.
Pék, Gy ., Égerházi, A ., & Kovács, M . (2003). Pszichológiai tesztek, diagnosztikai kérdőívek, tünetbecslő skálák. In: M. Kovács (szerk.). Időskori depresszió és szorongás(141–157). Budapest: Springer Hungarica
Perczel-Forintos, D ., Ajtay, Gy ., Barna, Cs ., Kiss, Zs ., & Komlósi, S . (2018). Kérdőívek, becslőskálák a klinikai pszichológiában. Budapest: Semmelweis Kiadó
Proyer, R. T ., Gander, F ., Wellenzohn, S ., & Ruch, W . (2014). Positive psychology interventions in people aged 50–79 years: Long-term effects of placebo-controlled online interventions on well-being and depression. Aging and Mental Health, 18, 997–1005.
Rihmer, Z ., & Gonda, X . (2011). Depresszió időskorban. In: É. Takács (szerk.). Az idősgon dozás kézikönyve: Geriátriai szolgáltatók kézikönyve: A magyarországi idősotthonok és hospice-ok adatbázisával (147–158). Budapest: Geriáter Service Kiadó
Rózsa S ., Kő N ., & Oláh A . (2006). Rekonstruálhatóe a Big Five a hazai mintán. A Capraraféle,, Big Five Kérdőív” (BFQ) felnőtt változatának hazai adaptációja és nemzetközi összehasonlító elemzése. Budapest: ELTE, Pszichológiai Intézet
Şar, A. H ., Göktürkb, G. Y ., Turac, G ., & Kazazd, N . (2012). Is the internet use an effective method to cope with elderly loneliness and decrease loneliness symptom? Procedia Social and Behavioral Sciences,55, 1053–1059.
Sheikh, J. I ., & Yesavage, J. A . (1986). Geriatric Depression Scale (GDS): Recent evidence and development of a shorter version. Clinical Gerontologist: The Journal of Aging and Mental Health, 5, 165–173.
Simon A . (1994). A Zung-féle Önértékelő Depresszió Skála (ÖDS). In: F. Mérei , & F. Szakács (szerk.). Pszichodiagnosztikai Vademecum, 180–184. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó
Sims, T ., Reed, A. E ., & Carr, D. C . (2017). Information and communication technology use is related to higher well-being among the oldest-old. Journals of Gerontology, Series B: Psychological Sciences and Social Sciences, 72, 761–770.
Small, G. W ., Moody, T. D ., Siddarth, P ., & Bookheimer, S. Y . (2009). Your brain on google: Patterns of cerebral activation during internet searching. American Journal of Geriatric Psychiatry, 17, 116–126.
Stolić, D ., Jović, J ., Bukumirić, Z ., Rančić, N ., Stolić, M ., & Ignjatović-Ristić, D . (2015). The Serbian version of the geriatric depression scale: reliability, validity and psychometric features among the depressed and non-depressed elderly. Engrami, 37, 51–64.
Susánszky, É ., Konkoly Thege, B ., Stauder, A ., & Kopp, M . (2006). A WHO Jól-lét kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7, 247–255.
Sutin, A. R , Terracciano, A ., Milaneschi Y ., An, Y ., Ferrucci, L ., & Zonderman, A. B . (2012). The trajectory of depressive symptoms across the adult life span. JAMA Psychiatry. 70, 803–811.
Székelyi, M ., & Barna, I . (2002). Túlélőkészlet az SPSS-hez. Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára. Budapest: Typotex Kiadó
Timmerman, M. E ., & Lorenzo-Seva, U . (2011). Dimensionality assessment of ordered polytomous items with parallel analysis. Psychological Methods, 16(2), 209–220.
Torzsa, P ., Szeiffert, L ., Dunai, K ., Kalabay, L ., & Novák, M . (2009). A depresszió diagnosztikája és kezelése a családorvosi gyakorlatban. Orvosi Hetilap, 36, 1684–1693.
Wilcox, R. R . (2010). Fundamentals of modern statistical methods: Substantially improving power and accuracy. New York: Springer
World Health Organization (1996). WHOQOL-BREF: Introduction, Administration, Scoring and Generic Version of the Assessment: Field Trial Version. World Health Organization, Geneva. Letöltve: 2019. 09. 10-én: https://www.who.int/mental_health/media/en/76.pdf
World Health Organization (2008). The Global Burden of Disease: 2004 Update. Geneva, Switzerland: World Health Organization
Wu, W ., Gao, X ., & Li, G . (2017). The biological mechanisms of anhedonia in depression. Chinese Journal of Behavioral Medicine and Brain Science, 26(3), 284–288.
Yesavage, J. A ., Bring, T. L ., Rose T. L ., Lum, O ., Huang, V ., Adey, M ., & Von Leirer, O . (1983). Development and validation of a Geriatric Depression Screening Scale: A preliminary report. Journal of Psychiatry Research, 17, 37–49.
Zhang, M. W. B ., Bach Xuan, T ., Huong Thi, L ., Hinh Duc, N ., Cuong Tat, N ., Tho Dinh, T ., et al. (2017). Perceptions of health-related information on Facebook: Cross-sectional study among Vietnamese youths. Interactive Journal of Medical Research, 6(2), e16. DOI:
Zhao, H ., He, J ., Yi, J ., & Yao, S . (2019). Factor structure and measurement invariance across gender groups of the 15-item geriatric depression scale among Chinese elders. Frontiers in Psychology, 10, 1360. DOI:
Zung, W. W . (1965). A self-rating depression scale. Archives of General Psychiatry, 12, 63–70.