Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Volume/Issue:
Volume 22: Issue 4
Barátságfunkciók serdülőkorban – a McGill Friendship Questionnaire magyar változatának pszichometriai mutatói
Authors:
László Kasik Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Intézet, Neveléselmélet Tanszék, Szeged, Magyarország
Szegedi Tudományegyetem, Szociális Kompetencia Kutatócsoport, Szeged, Magyarország

Search for other papers by László Kasik in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Edit Tóth Szegedi Tudományegyetem, Szociális Kompetencia Kutatócsoport, Szeged, Magyarország
Magyar Tudományos Akadémia – Szegedi Tudományegyetem, Képességfejlődés Kutatócsoport, Szeged, Magyarország

Search for other papers by Edit Tóth in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Szilvia Jámbori Szegedi Tudományegyetem, Szociális Kompetencia Kutatócsoport, Szeged, Magyarország
Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Pszichológiai Intézet, Szociál- és Fejlődéspszichológiai Tanszék, Szeged, Magyarország

Search for other papers by Szilvia Jámbori in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Zita Gál Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Intézet, Neveléselmélet Tanszék, Szeged, Magyarország
Szegedi Tudományegyetem, Szociális Kompetencia Kutatócsoport, Szeged, Magyarország

Search for other papers by Zita Gál in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
331–351
Online Publication Date:
13 Dec 2021
Publication Date:
13 Dec 2021
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/0406.22.2021.011
Keywords:
same- and opposite-sex friendship; adolescence; McGill Friendship Questionnaire; adaptation;
Keywords (Hungarian):
azonos és ellentétes nemű barátság; serdülőkor; McGill Friendship Questionnaire; kérdőív-adaptálás;
Open access

Elméleti háttér: Akárcsak más társas kapcsolat, a barátság is értelmezhető funkciók mentén, amelyek megléte és működése alapvetően meghatározza a baráti viszony alakulását. A barátság 13–14 éves kortól már érzelmi biztonságot, intimitást nyújtó kapcsolat is, ami nagy-mértékben segíti a másik melletti elköteleződést. Cél: A keresztmetszeti kérdőíves vizsgálat célja az azonos és az ellentétes nemű baráti viszony funkcióinak feltárása volt 12–13 és 16–17 évesek körében (n = 304). A barátságfunkciókról való vélekedés feltárásához magyar nyelvre adaptáltuk a McGill Friendship Questionnaire-t (MFQ; McGill-féle Barátság Kérdőív), amit eddig elsősorban azonos nemű barátok jellemzőinek vizsgálatára használtak. Módszerek: A barátságfunkciók mérésére az MFQ-t használtuk. Az eredeti 30 tétel hat faktorba csoportosul: serkentő együttlét, segítségnyújtás, bensőségesség, kitartás, elismertség és érzelmi biztonság. Eredmények: A megerősítő faktorelemzés nem támasztotta alá az MFQ elméleti struktúráját (6. évfolyamazonos nemű: χ2 = 668,95, df = 390, p < 0,001; RMSEA = 0,08; CFI = 0,79; TLI = 0,78; SRMR = 0,08; 6. évfolyamellentétes nemű: χ2 = 658,52, df = 390, p < 0,001; RMSEA = 0,08; CFI = 0,81; TLI = 0,78; SRMR = 0,08; 10. Évfolyamazonos nemű: χ2 = 683,89, df = 390, p < 0,001; RMSEA = 0,07; CFI = 0,81; TLI = 0,79; SRMR = 0,07; 10. évfolyamellentétes nemű: χ2 = 699,08, df = 390, p < 0,001; RMSEA = 0,07; CFI = 0,86; TLI = 0,85; SRMR = 0,06). A feltáró faktorelemzés eredményei alapján az MFQ 26 tételes magyar változata alkalmazható serdülők mérésére, ám az ellentétes nemű baráti viszony esetében további faktorelemzésre lesz szükség nagyobb mintán. A kérdőívváltozatok (azonos és ellentétes nemű) belső megbízhatóságának mutatói megfelelőek (Cronbach-α: 0,69–0,88). Az eredmények alapján az idősebbekre szignifikánsan jellemzőbb a barát teljesítményének, pozitívumainak elismerése (elismertség) azonos és ellentétes nemű barát esetében egyaránt (azonos nemű barát: 6. évfolyam: M = 5,94, SD = 1,23, 10. évfolyam: M = 6,28, SD = 1,28, MWU = 7994, p < 0,001; ellentétes nemű barát: 6. évfolyam: M = 5,71, SD = 1,61, 10. évfolyam: M = 6,29, SD = 1,28, MWU = 3889, p < 0,001), valamint az ellentétes nemű barátnál a bensőségesség is (6. évfolyam: M = 6,24, SD = 1,88, 10. évfolyam: M = 6,79, SD = 1,43, MWU = 4515, p < 0,044). Szintén az idősebbek körében azonosítottunk több szignifikáns (p < 0,05) nem szerinti különbséget: a lányok számára a barátságban jelentősebb szereppel bír mindegyik funkció, kivéve az elismertséget az azonos nemű baráti viszonyban. Az ellentétes nemű kapcsolatnál a lányok csak a serkentő együttlétet és a kitartást tartják jellemzőbbnek. Következtetések: Az eredmények a korábbi kutatásokból ismert életkor és nem szerinti sajátosságok megerősítése mellett felvetik annak lehetőségét, hogy a barátságfunkciók az életkor előrehaladtával egymásra épülnek, erősítik egymást. Ennek, valamint néhány módszertani kérdés vizsgálatára a longitudinális kutatás második (2021) és harmadik (2022) évében lesz lehetőségünk.

Background: Like other social relationships (e.g., parental, sibling), friendship can also be interpreted along functions, the existence and functioning of which fundamentally determine the development of a friendship. Based on the previous research (e.g., Zimmermann, 2004) from the age of 13-14, friendship also means a relationship that provides emotional security and intimacy for young people, which greatly helps commitment to the other. Aim: The aim of the empirical study was to explore the functions of same-sex and opposite-sex friendship among 12-13- (Year 6) and 16-17-year-olds (Year 10) (N = 304). To explore perceptions of friendship functions, we adapted an English-language questionnaire (McGill Friendship Questionnaire, MFQ, Mendelson & Aboud, 2014), which has so far been used primarily to examine characteristics of same-sex friends. This questionnaire has not analyzed the friendship of adolescents in Hungary. Methods: The MFQ was adapted to measure friendship functions. The 30 statements are grouped into six factors: stimulating companionship, help, intimacy, emotional security, reliable alliance, self-validation. Results: Based on the results of the exploratory and confirmatory factor analysis (Year 6same-sex: χ2 = 668.95, df = 390, p < .001, RMSEA = .08, CFI = .79, TLI = .78, SRMR = .08; Year 6opposite-sex: χ2 = 658.52, df = 390, p < .001, RMSEA = .08, CFI = .81, TLI = .78, SRMR = .08; Year10same-sex: χ2 = 683.89, df = 390, p < 0.001, RMSEA = .07, CFI = .81, TLI = .79, SRMR = .07; Year 10opposite-sex: χ2 = 699.08 , df = 390, p < .001, RMSEA = .07, CFI = .86, TLI = .85, SRMR = .06), the Hungarian version of the MFQ (26-items) can be used to measure adolescents, but in the case of opposite-sex friendships, further factor analysis will be required on a larger sample. The reliability indices of the MFQ variants are adequate (Cronbach-α: .69–.88). According to the hypotheses formulated based upon previous research, among the functions measured by MFQ, 16-17-year-olds are significantly (p < .05) more characterised by friend’s performance and positives frequent recognition of both same- and opposite-sex friends (same-sex: Year 6: M = 5.94, SD = 1.23, Year 10: M = 6.28, SD = 1.28, MWU = 7994, p < 0.001; opposite-sex: Year 6: M = 5.71, SD = 1.61, Year 10: M = 6.29, SD = 1.28, MWU = 3889, p < 0.001), and the older adolescents are characterized by intimacy in the case of opposite-sex friends (opposite-sex, Year 6: M = 6.24, SD = 1.88, Year 10: M = 6.79, SD = 1.43, MWU = 4515, p = 0.044). We also identified several gender differences among the elder ones (p < .05): for girls, all functions play a more significant role in friendship, except for recognition in the case of same-sex friendship, but in the case of opposite-sex relationships, girls only stimulate coexistence and endurance was rated as more characteristic. Conclusions: In addition to confirming the age and gender-associated peculiarity known from previous research, the results raise the possibility that the functions are organized hierarchically along with age. We will have the opportunity to examine this, as well as some other methodological issues, in the second (2021) and third (2022) years of the longitudinal study.

  • Aboud, F. E., & Mendelson, M. J. (1996). Determinants of friendship selection and quality: Developmental perspectives. In A. F. Newcomb, W. M. Bukowski, & W. W. Hartup (Eds.), Friendship in children and adolescents (87–112). Cambridge: Cambridge University Press

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Argyle, M. (1995). Társas viszonyok. In M. Hewstone, W. Stroebe, J. Codol, & G. Stephenson (Eds.), Szociálpszichológia (245–271). Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Buhrmester, D. (1990). Intimacy of friendship, interpersonal competence, and adjustment during preadolescence and adolescence. Child Development, 61, 11011111.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Bukowski, W. M., Hoza, B., & Boivin, M. (1994). Measuring friendship quality during preand early adolescence: The development and psychometric properties of the Friendship Qualities Scale. Journal of Social and Personal Relationship, 11, 471–484.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Byrne, B. M., & Stewart, S. M. (2006). The MACS approach to testing for multigroup invariance of a second-order structure: A walk through the process. Structural Equation Modeling, 13, 287–321.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Davis, K. E., & Todd, M. J. (1985). Friendship and love relationships. Advances in Descriptive Psychology, 2, 79–122.

  • F. Lassú, Zs. (2004). Barátok és barátnők – együtt és egymás ellen. Budapest: Akadémiai Kiadó

  • Finkenauer, C., & Righetti, F. (2012). Understanding in close relationships: An interpersonal approach. European Review of Social Psychology, 22(1), 34–48.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Fiske, S. T. (2006). Társas alapmotívumok. Budapest: Osiris Kiadó

  • Graber, R., Turner, R., & Madill, A. (2016). Best friends and better coping: Facilitating psychological resilience through boys’ and girls’ closest friendships. British Journal of Psychology, 107(2), 338–358.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Hartup, W. W. (1983). Peer relations. In E. M. Hetherington, & P. H. Mussen (Eds.), Handbook of child psychology: Socialization, personality and social development (103–196). New York: Wiley.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Hartup, W. W. (1992). Friendships and their developmental significance. In H. McGurk, H. (Ed.), Childhood social development (175–205). Gove, UK: Erlbaum

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Hartup, W. W. (1996). The company they keep: friendship and their developmental significance. Child Development, 67, 1–13.

  • Hartup, W. W., Laursen, B., Stewart, M. I., & Eastenson, A. (1988). Conflict and the friendship relations of young children. Child Development, 59, 1590–1600.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Helgeson, V. S., & Lopez, L. (2010). Social support and growth following adversity. In J. W., Reich, A. J., Zautra, & J. S., Hall (Eds.), Handbook of adult resilience (309–330). New York: Guilford Press

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Helm, B. W. (2013). L ove, Friendship, and the Self: Intimacy, Identification, and the Social Nature of Person. Oxford: Oxford University Press

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Jordan, J. V. (2013). Relational resilience in girls. In S. Goldstein, & R. B. Brooks (Eds.), Handbook of Resilience in Children (73–86). New York: Springer US.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Laird, R. D., Jordan, K. Y, Dodge, K. A., Pettit, G. S., & Bates, J. E. (2001). Peer rejection in childhood, involvement with antisocial peers in early adolescence, and the development of externalizing behavior problems. Development and Psychopathology, 13, 337–354.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Mendelson, M. J., & Aboud, F. (2014). McGill Friendship Questionnaire – Friendship Functions. Measurement Instrument Database for the Social Science. Letöltve: 2021. június 22-én: https://www.midss.org/sites/default/files/unpublished_paper.pdf

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Mendelson, M. J., & Aboud, F. E. (1999). Measuring friendship quality in late adolescents and young adults: The McGill Friendship Questionnaires. Canadian Journal of Behavioural Science, 31, 130–132.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Muthén, L. K., & Muthén, B. O. (2010). Mplus user’s guide. Los Angeles, CA.

  • Newcomb, A. F., & Bagwell, C. L. (1996). The developmental significance of children’s friendship relations. In W. M. Bukowski, A. F., Newcomb, & W. W., Hartup (Eds.), The company they keep (289–322). Cambridge: Cambridge University Press

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Nunnally, J. C. (1978). Psychometric theory. New York: McGraw-Hill

  • Rose, A. J., Glick, G. C., & Schwartz-Mette, R. A. (2016). Girls’ and boys’ problem talk: Implications for emotional closeness in friendships. Developmental Psychology, 52(4), 629–639.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Rose-Krasnor, L. (1997). The nature of social competence: A theoretical review. Social Development, 6, 111–135.

  • Selman, R. (1981). The child as a friendship philosopher. In S. R. Asher, & J. M. Gottman (Eds.), The development of children’s friendships (242–272). Cambridge: Cambridge University Press

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Steinberg, L., & Silverberg, S. B. (1986). The vicissitudes of autonomy in early adolescence. Child Development, 57(4), 841–851.

  • Sullivan, H. S. (1953). The interpersonal theory of psychiatry. New York: WW Norton & Co.

  • Vandenberg, R. J., & Lance, C. E. (2000). A review and synthesis of the MI literature: suggestions, practices and recommendations for organizational research. Organizational Research Methods, 3, 4–70.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Way, N. (2013). Boys’ friendships during adolescence: Intimacy, desire, and loss. Journal of Research on Adolescence, 23(2), 201–213.

  • Wright, P. H. (1974). The delineation and measurement of some key variables in the study of friendship. Representative Research in Social Psychology, 5, 93–96.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Wright, P. H. (1991). The Acquaintance description form: What it is and how to use it. Grand Forks, North Dakota: University of North Dakota

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Zimmermann, P. (2004). Attachment representations and characteristics of friendship relations during adolescence. Journal of Experimental Child Psychology, 88, 83–101.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Collapse
  • Expand
Cover Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Print ISSN:
1419-8126
Online ISSN:
1786-3759

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Adrienne STAUDER

Editor(s): Edit CZEGLÉDI

Editorial Board

  • László Csaba DÉGI (Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Románia)
  • Zsolt DEMETROVICS (Eötvös Loránd University, Budapest)
  • Barna KONKOLŸ THEGE (Waypoint Centre for Mental Health Care, Penetanguishene, Canada)
  • Karolina KÓSA (University of Debrecen, Debrecen)
  • Márta NOVÁK (University of Toronto, University Health Network, Toronto, Canada)
  • Bettina PIKÓ (University of Szeged, Szeged)
  • József RÁCZ (Semmelweis University, Budapest; Eötvös University, Budapest)
  • István TIRINGER (University of Pécs, Pécs)

Editorial Correspondence: Czeglédi, Edit
Institute of Behavioural Sciences
Semmelweis University
Nagyvárad tér 4.
H-1089 Budapest, Hungary
Phone: (36 1) 210 2930 ext. 56151 ---- Fax: (36 1) 210 2955
E-mail: mentalhigiene.pszichoszomatika@gmail.com

Indexing and Abstracting Services:

  • PsychInfo
  • SCOPUS
  • CABELLS Journalytics

 

2023  
Scopus  
CiteScore 0.6
CiteScore rank Q4 (Psychiatry and Mental Health)
SNIP 0.149
Scimago  
SJR index 0.141
SJR Q rank Q4

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Publication Model Online Only Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 120 EUR / 132 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Language English
Hungarian
Size B5
Year of
Foundation		 2000
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 4
Founder Végeken Egészséglélektani Alapítvány
Founder's
Address		 H-1089 Budapest, Hungary Nagyvárad tér 4.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1419-8126 (Print)
ISSN 1786-3759 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Oct 2024 0 209 24
Nov 2024 0 283 51
Dec 2024 0 304 23
Jan 2025 0 88 44
Feb 2025 0 103 14
Mar 2025 0 161 41
Apr 2025 0 0 0