Elméleti háttér: Jelen tanulmányunkban a lumbális gerincszakaszon diagnosztizált elváltozások (porckorongsérv, csigolyaelcsúszás, szegmentális instabilitás) okozta krónikus fájdalommal élő nőbetegek körében vizsgáljuk a fájdalomkatasztrofizálás, a fájdalom elfogadása és a reménytelenség konstruktumainak az egyén életminőségére gyakorolt hatását. A krónikus fájdalomban szenvedő betegek életminősége jelentősen alacsonyabb, mint az egészséges személyeké, amellyel összefüggésben feltételezhető a fájdalomkatasztrofizálás, valamint a reménytelenség negatív hatása, ugyanakkor valószínűsíthető a fájdalom elfogadásának pozitív hatása is a krónikus derékfájdalommal élők életminőségére, fizikai és mentális jóllétére. Cél: Jelen tanulmány fő célja a mentális és szomatikus életminőséget előrejelző tényezők vizsgálata degeneratív gerincbetegségből fakadó krónikus fájdalommal élő nőbetegek körében. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves kutatásunkban 121 fő (átlagéletkor: 47,9 [SD = 10,9] év) vett részt. Mérőeszközök: SF-36 kérdőív, Reménytelenség Skála, Fájdalom Katasztrofizálás Kérdőív, Krónikus Fájdalom Elfogadás Kérdőív. Eredmények: A fizikai életminőséghez kapcsolódó modellben a tehetetlenség (β = 0,34; p < 0,001) és az, hogy a válaszadó mennyi ideje él együtt gerincbetegségéből adódó panaszaival (β = 0,27; p = 0,007) pozitívan jelezték előre a reménytelenség pontszámot. A reménytelenség (β = –0,34; p = 0,008) pedig negatív irányban jelezte előre a fizikai életminőséget. Ezen túl a tehetetlenség (β = –0,65; p < 0,001) az indirekt útvonal mellet direkt módon is összefüggött a fizikai életminőséggel. A modell által megmagyarázott variancia 75%. Az illeszkedési mutatók megfelelőek (χ2(7) = 10,29; p = 0,173, CFI = 0,98, TLI = 0,98, RMSEA = 0,06 [90% CI: 0,01–0,14], SRMR = 0,06). A mentális életminőség prediktorait tesztelő modellben az eredmények szerint a tehetetlenség (β = 0,41; p < 0,001) pozitívan, a krónikus fájdalom elfogadása (β = –0,34; p = 0,004) negatívan jelezte előre a reménytelenség pontszámot. A reménytelenség (β = –0,25; p = 0,017) pedig negatív irányban jelezte előre a mentális életminőséget. Ezen túl a tehetetlenség (β = –0,64; p < 0,001) az indirekt útvonal mellett direkt kapcsolatot is mutatott a mentális életminőséggel. A modell által megmagyarázott variancia 61%, és a modell illeszkedése is megfelelő (χ2(7) = 11,30; p = 0,126, CFI = 0,99, TLI = 0,98, RMSEA = 0,07 [90% CI: 0,01–0,15], SRMR = 0,05). Következtetések: A gerincproblémákból fakadó krónikus fájdalommal való együttélés az életminőség több dimenzióját is érinti. A fájdalom katasztrofizálása kapcsán a tehetetlenség érzése fokozza a reményvesztett állapotot, valamint negatívan befolyásolja a mentális és fizikai életminőséget egyaránt. A reményvesztett állapot hasonlóképpen a mentális és a fizikai életminőségi mutatókban egyaránt negatív irányú változást okoz. Ezzel szemben a fájdalom elfogadása jobb mentális életminőséget, valamint a reménytelenség érzésének csökkenését eredményezheti. Mindezek okán, a fájdalomélményhez kapcsolódó kogníciók módosítása, az azzal való megküzdés képességének elsajátítása és a tehetetlenség érzésének átkeretezése valószínűsíthetően vezethet el az érintett személyek jobb fizikai és mentális életminőségéhez.
Introduction: In this study we examine the effect of pain catastrophizing, pain acceptance, and hopelessness on quality of life (QoL) of female patients with chronic low back pain (caused by disc herniation, vertebrae slippage or segmental instability). Numerous studies suggested that pain catastrophizing, and pain acceptance are closely related to the quality of life of patients with chronic low back pain, having a significant negative effect on the physical and mental well-being of the individuals. However, the positive effect of pain acceptance on the patient’s quality of life could be also assumed. Objectives: The primary aim of this study was to examine the factors that predict the mental and physical quality of life of chronic low back pain female patients. Methods: This cross-sectional study involved 121 female patients (agemean= 47.9 [SD = 10.9] years). Measures: Beck Hopelessness Scale, Short Form 36 health survey questionnaire, Pain Catastrophizing Scale, Chronic Pain Acceptance Questionnaire. Results: Regarding the physical Qol, the analyses revealed that helplessness (β = 0.34, p < 0.001) and the time since the onset of pain symptoms (β = 0.27, p = 0.007) predicted positively the degree of hopelessness. Hopelessness (β = –0.34, p = 0.008) in turn, had a negative direct effect on the physical Qol. Moreover, and besides the indirect pathway, helplessness (β = –0.65, p < 0.001) had a direct negative effect on the physical quality of life of the patients. Explained variance is 75%. The model fit the data well (χ2(7) = 10.29, p = 0.173, CFI = 0.98, TLI = 0.98, RMSEA = 0.06 [90% CI: 0.01–0.14], SRMR = 0.06). Regarding the model of mental quality of life, the analyses revealed that helplessness (β = 0.41, p < 0.001) positively, while the acceptance of chronic pain (β = –0.34, p = 0.004) negatively predicted the degree of hopelessness. Hopelessness in turn (β = –0.25, p = 0.017) had a direct negative effect on the mental Qol. Helplessness, moreover, also had a direct effect (β = –0.64, p < 0.001) on mental Qol. Explained variance is 61%. The model of mental quality of life showed a proper fit (χ2(7) = 11.30, p = 0.126, CFI = 0.99, TLI = 0.98, RMSEA = 0.07 [90% CI: 0.01–0.15], SRMR = 0.05). Conclusions: The analyses revealed that chronic back pain affects several dimensions of quality of life. The results showed that pain catastrophizing and helplessness increase the feelings of hopelessness, which, in turn, negatively influences the patients’ mental and physical quality of life. Hopelessness results in negative changes both in mental and physical quality of life indicators. These results suggest that increasing coping with pain, restructuring the sense of helplessness, and the acceptance of chronic pain can enhance the mental quality of life as well as decrease the feelings of hopelessness.
Arnau, R. C., Rosen, D. H., Finch, J. F., Rhudy, J. L., & Fortunato, V. J. (2007). Longitudinal effects of hope on depression and anxiety: A latent variable analysis. Journal of Personality, 75, 43–64.
Banozic, A., Miljkovic, A., Bras, M., Puljak, L., Kolcic, I., Hayward, C., et al. (2018). Neuroticism and pain catastrophizing aggravate response to pain in healthy adults: an experimental study. The Korean Journal of Pain, 31(1), 16–26.
Barsky, A. J., Peekna, H. M., & Borus, J. F. (2001). Somatic symptom reporting in women and men. Journal of General Internal Medicine, 16(4), 266–275.
Beck, A. T., Weissman, A., Lester, D., & Trexler, L. (1974). The measurement of pessimism: the hopelessness scale. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 42(6), 861–865.
Borbély, I. (2018). A tudatos jelenlét alapú stresszredukciós technika (MBSR) hatásairól az IPOO-modell aspektusából. Különleges Bánásmód, 4(2), 45–54.
Brazier, J. E., Harper, R., Jones, N. M., O’Cathain, A., Thomas, K. J., Usherwood, T., et al. (1992). Validating the SF-36 health survey questionnaire: new outcome measure for primary care. British Medical Journal, 305, 160–164.
Browne, M. W., & Cudeck, R. (1992). Alternative ways of assessing model fit. Sociological Methods & Research, 21(2), 230–258.
Chapman, C. R., & Gavrin, J. (1999). Suffering: the contributions of persistent pain. The Lancet, 353, 2233–2237.
Chenot, J. F., Becker, A., Leonhardt, C., Keller, S., Donner-Banzhoff, N., Hildebrandt, J., et al. (2008). Sex differences in presentation, course, and management of low back pain in primary care. The Clinical Journal of Pain, 24(7), 578–584.
Craner, J. R., Lake, E. S., Bancroft, K. A., & George, L. L. (2020). Treatment outcomes and mechanisms for an ACT-based 10-week interdisciplinary chronic pain rehabilitation program. Pain Practice, 20(1), 44–54.
Czimbalmos, Á., Nagy Zs., Varga Z., & Husztik P. (1999). Páciens megelégedettségi vizsgálat SF-36 kérdőívvel, a magyarországi normálértékek meghatározása. Népegészségügy, 1, 4–19.
Csabai, M.., & Molnár, P. (2009). Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia. Budapest Medicina Könyvkiadó
Császár-Nagy, N., Bagdi, P., Font, O., Harkai, V., & Stoll, D. (2014). A krónikus fájdalom pszichoterápiás kezelési lehetőségei. Gerincgyógyászati Szemle, 1(1), 48–58.
Császár-Nagy, N., Bagdi, P., Harkai, V., Mezei, Á., & Stoll, D. (2015). Pszichológiai munka a gerincgyógyászatban. Gerincgyógyászati Szemle, 2(1), 46–52.
Du, H., & King R. B. (2013). Placing hope in self and others: Exploring the relationships among self-construals, locus of hope, and adjustment. Personality and Individual Differences, 54, 332–337.
Eisenbeck, N., Schlosser, K., Szondy, M., & Szabó-Bartha, A., (2016). Elfogadás és elköteleződés terápia: Elméleti és gyakorlati alkalmazások. Psychiatria Hungarica, 31(3), 239–247.
Elvery, N., Jensen, M. P., Ehde, D. M., & Day, M. A. (2017). Pain catastrophizing, mindfulness, and pain acceptance. The Clinical Journal of Pain, 33(6), 485–495.
Fernandez, M., Colodro-Conde, L., Hartvigsen, J., Ferreira, M. L., Refshauge, K. M., Pinheiro, M. B., et al. (2017). Chronic low back pain and the risk of depression or anxiety symptoms: insights from a longitudinal twin study. The Spine Journal, 17(7), 905–912.
Fillingim, R. B., King, C. D., Ribeiro-Dasilva, M. C., Rahim-Williams, B., & Riley III, J. L. (2009). Sex, gender, and pain: a review of recent clinical and experimental findings. The Journal of Pain, 10(5), 447–485.
Forsythe, L. P., Thorn, B., Day, M., & Shelby, G. (2011). Race and sex differences in primary appraisals, catastrophizing, and experimental pain outcomes. The Journal of Pain, 12(5), 563–572.
Füzesi Zs., Illés T., Tistyán L., & Czirják L. (2004). A felnőtt népesség egészségi állapota a Déldunántúli régióban. Pécs: Reproflex Kiadó és Nyomda Kft.
Gatchel, R. J., & Oordt, M. S. (2003). Clinical health psychology and primary care: Practical advice and clinical guidance for successful collaboration (117–134). Washington, DC, US: American Psychological Association.
Hadi, M. A., McHugh, G. A., & Closs, S. J. (2019). Impact of chronic pain on patients’ quality of life: a comparative mixed-methods study. Journal of Patient Experience, 6(2), 133–141.
Halama, P., & Dedová, M. (2007). Meaning in life and hope as predictors of positive mental health: Do they explain residual variance not predicted by personality traits? Studia Psychologica, 49, 191–200.
Hale, S., Grogan, S., & Willott, S. (2010). Male GPs’ views on men seeking medical help: A qualitative study. British Journal of Health Psychology, 15(4), 697–713.
Hamidizadeh, N., Ranjbar, S., Ghanizadeh, A., Parvizi, M. M., Jafari, P., & Handjani, F. (2020). Evaluating prevalence of depression, anxiety and hopelessness in patients with Vitiligo on an Iranian population. Health and Quality of Life Outcomes, 18(1), 1–7.
Hammarström, A., & Annandale, E. (2012). A conceptual muddle: an empirical analysis of the use of ‘sex’and ‘gender’ in ‘gender-specific medicine’ journals. PLoS One, 7(4), e34193. DOI:
Harreby, M., Kjer, J., Hesselsøe, G., & Neergaard, K. (1996). Epidemiological aspects and risk factors for low back pain in 38-year-old men and women: a 25-year prospective cohort study of 640 school children. European Spine Journal, 5(5), 312–318.
Hu, L. T., & Bentler, P. M. (1998). Fit indices in covariance structure modeling: Sensitivity to underparameterized model misspecification. Psychological Methods, 3(4), 424–453.
Hülsebusch, J., Hasenbring, M. I., & Rusu, A. C. (2016). Understanding pain and depression in back pain: the role of catastrophizing, help-/hopelessness, and thought suppression as potential mediators. International Journal of Behavioral Medicine, 23(3), 251–259.
Illés, S. T. (2015). A derékfájás: mikor és mit tegyünk? Orvosi Hetilap, 156(33), 1315–1320.
Johnston, M., Foster, M., Shennan, J., Starkey, N. J., & Johnson, A. (2010). The effectiveness of an acceptance and commitment therapy self-help intervention for chronic pain. The Clinical Journal of Pain, 26(5), 393–402.
Kabat-Zinn, J. (1982). An outpatient program in behavioral medicine for chronic pain patients based on the practice of mindfulness meditation: Theoretical considerations and preliminary results. General Hospital Psychiatry, 4(1), 33-47.
Keogh, E. (2006). Sex and gender differences in pain: a selective review of biological and psychosocial factors. Journal of Men’s Health and Gender, 3(3), 236–243.
Kökönyei, Gy. (2008). Érzelemszabályozás krónikus fájdalomban (PhD-értekezés). Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar.
Küchler, T. & Bullinger, M. (2000). Onkologie. In U. Ravens-Sieberer & A. Cieza: Lebensqualität und Gesundheitsökonomie in der Medizin. Konzepte Methoden Anwen-dungen (144–158). Landsberg: Ecomed.
Luiggi-Hernandez, J. G., Woo, J., Hamm, M., Greco, C. M., Weiner, D. K., & Morone, N. E. (2018). Mindfulness for chronic low back pain: a qualitative analysis. Pain Medicine, 19(11), 2138–2145.
Malfliet, A., De Pauw, R., Kregel, J., Coppieters, I., Meeus, M., Roussel, N., & Nijs, J. (2019). Gender differences in the association of brain gray matter and pain-related psychosocial characteristics. Pain Physician, 22(3), 191–203.
Marshall, P. W., Schabrun, S., & Knox, M. F. (2017). Physical activity and the mediating effect of fear, depression, anxiety, and catastrophizing on pain related disability in people with chronic low back pain. PLoS One, 12(7). DOI:
Martel, M. O., Thibault, P., & Sullivan, M. J. (2011). Judgments about pain intensity and pain genuineness: the role of pain behavior and judgmental heuristics. The Journal of Pain, 12(4), 468–475.
Mason, V. L., Mathias, B., & Skevington, S. M. (2008). Accepting low back pain: Is it related to a good quality of life. The Clinical Journal of Pain, 24(1), 22–29.
McCracken, L. M. (1998). Learning to live with the pain: acceptance of pain predicts adjustment in persons with chronic pain. Pain, 74, 21–27.
McCracken, L. M., & Eccleston, C. (2003). Coping or acceptance: what to do about chronic pain? Pain, 105, 197–204.
McCracken, L. M., & Eccleston, C. (2005). A prospective study of acceptance of pain and patient functioning with chronic pain. Pain, 118, 164–169.
McCracken, L. M., Vowles, K. E., & Eccleston, C. (2004). Acceptance of chronic pain: component analysis and a revised assessment method. Pain, 107, 159–166.
Morone, N. E., Lynch, C. S., Greco, C. M., Tindle, H. A., & Weiner, D. K. (2008). “I felt like a new person.” The effects of mindfulness meditation on older adults with chronic pain: qualitative narrative analysis of diary entries. The Journal of Pain, 9(9), 841–848.
Morone, N. E., Rollman, B. L., Moore, C. G., Li, Q., & Weiner, D. K. (2009). A mind–body program for older adults with chronic low back pain: results of a pilot study. Pain Medicine, 10(8), 1395–1407.
Mousavi, S. M., Kraskian Mujembari, A., Hassani Abharian, P., & Pashang, S. (2018). Effectiveness of acceptance and commitment-based therapy (ACT rehab) on quality of life, severity and duration of pain; in women with chronic low back pain. Iranian Rehabilitation Journal, 16(1), 103–110.
Münnich, Á., & Hidegkuti, I. (2012). Strukturális egyenletek modelljei: Oksági viszonyok és complex elméletek vizsgálata pszichológiai kutatásokban. Alkalmazott Pszichológia, 12(1), 77–102.
Myers, C. D., Riley III, J. L., & Robinson, M. E. (2003). Psychosocial contributions to sex-correlated differences in pain. The Clinical Journal of Pain, 19(4), 225–232.
Novy, D. M., Simmonds, M. J., Olson, S. L., Lee, C. E., & Jones, S. C. (1999). Physical performance: differences in men and women with and without low back pain. Archives of Physical Medicine and Rehabilitation, 80(2), 195–198.
O’Brien, R., Hunt, K., & Hart, G. (2005). ‘It’s caveman stuff, but that is to a certain extent how guys still operate’: men’s accounts of masculinity and help seeking. Social Science and Medicine, 61(3), 503–516.
Ong, A. D., Edwards, L. M., & Bergeman, C. S. (2006). Hope as a source of resilience in later adulthood. Personality and Individual Differences, 41, 1263–1273.
Perczel-Forintos, D., Sallai, J., & Rózsa, S. (2001). A Beck-féle Reménytelenség Skála pszichometriai vizsgálata. Psychiatria Hungarica, 16(6), 632–643.
Poppe, C., Crombez, G., Devulder, J., Hanoulle, I., Vogelaers, D., & Petrovic, M. (2011). Personality traits in chronic pain patients are associated with low acceptance and catastrophizing about pain. Acta Clinica Belgica, 66(3), 209–215.
Rhudy, J. L., & Meagher, M. W. (2000). Fear and anxiety: divergent effects on human pain thresholds. Pain, 84, 65–75.
Rosenberg, J. C., Schultz, D. M., Duarte, L. E., Rosen, S. M., & Raza, A. (2015). Increased pain catastrophizing associated with lower pain relief during spinal cord stimulation: Results from a large post-market study. Neuromodulation: Technology at The Neural Interface, 18(4), 277–284.
Rosseel, Y. (2012). Lavaan: An R package for structural equation modeling and more. Version 0.5–12 (BETA). Journal of Statistical Software, 48(2), 1–36.
Schneider, S., Randoll, D., & Buchner, M. (2006). Why do women have back pain more than men? A representative prevalence study in the Federal Republic of Germany. The Clinical Journal of Pain, 22(8), 738–747.
Semeru, G. M., & Halim, M. S. (2019). Acceptance versus catastrophizing in predicting quality of life in patients with chronic low back pain. The Korean Journal of Pain, 32(1), 22–29.
Simoncsics, E., & Stauder, A. (2017). A félelem és elkerülési hiedelmek krónikus fájdalomban. A FABQ kérdőív magyar változatának fordítása és validálása. Orvosi Hetilap, 158(24), 949–955.
Snyder, C. R. (1995). Conceptualising, measuring and nurturing hope. Journal of Counseling and Development, 73, 355–360.
Stoll, D., Kása, D., & Lazáry, J. (2017) Derékfájás és depresszió. Gerincgyógyászati Szemle, 4(2) 126–135.
Sullivan, M. J. L., & Bishop, S., Pivik, J. (1995). The pain catastrophizing scale: development and validation. Psychological Assessment, 7, 524–532.
Sullivan, M. J. L., Tripp, D. A., & Santor, D. (2000). Gender differences in pain and pain behavior: the role of catastrophizing. Cognitive Therapy and Research, 24, 121–134.
Tiringer, I., Nagy, E., Teleki, Sz., Žilinski, N., & Szabados, E. (2020). Tapasztalatok egy manualizált csoportos edukációs programmal az osztályos kardiológiai rehabilitációban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 21(1), 86–110.
Treede, R. D., Rief, W., Barke, A., Aziz, Q., Bennett, M. I., Benoliel, R., et al. (2018). Chronic pain as a symptom and a disease: the IASP classification of chronic pain for the international classification of diseases ICD-11. Pain, 160, 19–27.
Turk, D. C, & Okifuji, A. (2002). Psychological factors in chronic pain: Evolution and revolution. Journal of Consulting & Clinical Psychology, 70, 678–690.
Veehof, M. M., Trompetter, H. R., Bohlmeijer, E. T., & Schreurs, K. M. G. (2016). Acceptance-and mindfulness-based interventions for the treatment of chronic pain: A meta-analytic review. Cognitive Behaviour Therapy, 45(1), 5–31.
Viane, I., Crombez, G., Eccleston, C., Poppe, C., Devulder, J., Van Houdenhove, B., et al. (2003). Acceptance of pain is an independent predictor of mental well-being in patients with chronic pain: empirical evidence and reappraisal. Pain, 106(1–2), 65–72.
Vowles, K. E., McCracken, L. M., Sowden, G., & Ashworth, J. (2014). Psychological flexibility in coping with chronic pain. The Clinical Journal of Pain, 30(4), 324–330.
Weissman-Fogel, I., Sprecher, E., & Pud, D. (2008) Effects of catastrophizing on pain perception and pain modulation. Experimental Brain Research, 186(1), 79–85.
World Health Organization (1997). WHOQOL; Measuring quality of life. WHO: Geneva.
Zgierska, A. E., Burzinski, C. A., Cox, J., Kloke, J., Stegner, A., Cook, D. B., et al. (2016). Mindfulness meditation and cognitive behavioral therapy intervention reduces pain severity and sensitivity in opioid-treated chronic low back pain: pilot findings from a randomized controlled trial. Pain Medicine, 17(10), 1865–1881.