Authors:
Sándor NagyEötvös Loránd Tudományegyetem, Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ, Fizikai Tanszék, Szombathely, Magyarország

Search for other papers by Sándor Nagy in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Szilvia ÁdámSemmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Egészségügyi Menedzserképző Központ, Budapest, Magyarország

Search for other papers by Szilvia Ádám in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
Veronika MészárosKároli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Pszichológiai Intézet, Általános Lélektani és Módszertani Tanszék, Budapest, Magyarország

Search for other papers by Veronika Mészáros in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

Elméleti háttér: A boldogság fogalmi tisztázásának, valamint a boldogsággal összefüggő tényezők vizsgálatának a pozitív pszichológia viszonylag nagy figyelmet szentel. Jelen tanulmányunkban a jövedelmet, illetve az anyagi helyzet változását (romlás, javulás vagy konstans anyagi helyzet) helyezzük fókuszba, és azt vizsgáljuk, hogy hogyan kapcsolódik a boldogsághoz. Célkitűzésünk: egyfelől annak tisztázása, hogy az anyagi helyzet változása összefüggésben van-e a boldogság szubjektív megítélésével. Továbbá annak elemzése, hogy az egyén jövedelme befolyásolja-e a kapcsolat természetét, tehát hogyan alakul az említett viszony magasabb, illetve alacsonyabb jövedelem mellett. Módszerek: Mintánkat a Hungaro study 2013 vizsgálat 471 válaszadója alkotja, akik az általunk vizsgált – Életesemény Kérdő ívben feltett, valamint jövedelemmel és boldogsággal kapcsolatos – kérdésekre hiánytalanul válaszoltak, és jövedelmük 2013-ban 50 000 –145 999 Ft-os tartományba esett. Eredmények: Eredményeink azt mutatják, hogy azok, akik az elmúlt egy évre vetítve az anyagi helyzetük romlásáról számolnak be, kevésbé boldognak ítélik magukat azokhoz képest, akiknek javult, vagy nem változott az anyagi helyzete (F(2, 468) = 18,640; p < 0,001; η2 = 0,074). Ez az eredmény nemtől, kortól, iskolázottságtól és a lakóhelytől független. A különböző jövedelemkategóriába tartozó emberek boldogságának mértéke azonos abban az esetben, ha nem változott az anyagi helyzetük (F(1, 148) = 0,09; p = 0,771; η2 = 0,001); ám kevésbé boldognak ítélik magukat az alacsonyabb jövedelemkategóriába tartozók, ha anyagi helyzetük romlásáról számolnak be (F(1, 288) = 6,39; p = 0,012; η2 = 0,022). Következtetések: Eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy az anyagi helyzet romlása – főképp alacsonyabb jövedelem mellett – hatást gyakorol az egyén által megélt boldogságra. Így prevenciós célú lehet társadalmi szinten olyan értékek előtérbe helyezése az anyagi értékek mellett (vagy helyett), mint például a bizalom, a tolerancia vagy a hála, amelyek hosszabb távon is szavatolhatják a boldogság magasabb szintjét.

Background: Positive psychology pays relatively much attention to the conceptual clarification of happiness and the study of factors related to happiness. In the present study, we focus on the relations of income and changes in financial status (worsening, improvement, or unchanged) to happiness. Aims: Our goal is to explore the relationship between a change in financial situation and the subjective assessment of happiness. Furthermore, we analyze whether the income of the individual influences the nature of the relationship, i.e., how the said relationship changes with higher or lower income, respectively. Methods: Our sample consisted of 471 respondents from the Hungarostudy 2013 survey, who fully answered the questions of income, happiness and certain items of the Life Events Questionnaire. Their income was in the range of 50,000 –145,999 Ft in 2013. Results: Our results showed that those who reported a deterioration in their financial situation over the past year considered themselves less happy than those who improved or experienced no change in their financial situation (F(2, 468) = 18.640, p < 0.001, η2 = 0.074). These results were independent of gender, age, education, and type of settlement. We found that the degree of happiness of people belonging to different income categories was the same if their financial situation did not change (F(1, 148) = 0.09, p = 0.771, η2 = 0.001); however, those in the lower income category considered themselves less happy when they reported a deterioration in their financial situation (F(1, 288) = 6.39, p = 0.012, η2 = 0.022). Conclusions: Our results suggest that deterioration in the financial situation, especially among those with lower income, has an impact on the happiness experienced by the individual. Thus, introduction of values and attributes into our society such as trust, tolerance, gratitude in addition to (or instead of) material values may lead to improvements in the perception of happiness in the long term.

  • Bayer, C., & Juessen, F. (2015). Happiness and the persistence of income shocks. American Economic Journal: Macroeconomics, 7(4), 160187.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Boes, S., & Winkelmann, R. (2010). The effect of income on general life satisfaction and dissatisfaction. Social Indicators Research, 95, 111128.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Brickman, P., Coates, D., & Janoff-Bulman, R. (1978). Lottery winners and accident victims: Is happiness relative? Journal of Personality and Social Psychology, 38(8), 917927.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Csikszentmihalyi, M. (1990). Flow – Az áramlat: A tökéletes élmény pszichológiája. Budapest: Akadémiai Kiadó

  • D’Ambrosio, C., Jäntti, M., & Lepinteur, A. (2020). Money and happiness: Income, wealth and subjective well-being. Social Indicators Research, 148(1), 4766.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • De Neve, J. E., & Ward, G. (2017). Does work make you happy? Evidence from the world happiness report. Harvard Business Review, 4, 17.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • De Neve, J. E., Ward, G., De Keulenaer, F., Van Landeghem, B., Kavetsos, G., & Norton, M. (2014). Individual experience of positive and negative growth is asymmetric: global evidence using subjective wellbeing data. LSE Centre for economic performance discussion paper no. 1304. Letöltve: 2021. 07. 24-én: https://direct.mit.edu/rest/article-abstract/100/2/362/58456/The-Asymmetric-Experience-of-Positive-and-Negative

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Diener, E. (1984). Subjective well-being. Psychological Bulletin, 95(3), 542575.

  • Diener, E., Sandvik, E., Seidlitz, L., & Diener, M. (1993). The relationship between income and subjective well-being: relative or absolute? Social Indicators Research, 28, 195223.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Di Tella, R., Haisken-DeNew, J., & MacCulloch, R. (2010). Happiness adaptation to income and to status in an individual panel. Journal of Economic Behavior & Organization, 76, 834852.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Easterlin, R. A. (1973). Does money buy happiness? Public Interest, 30, 310.

  • FitzRoy, F. R, Nolan, M. A., Steinhardt, M. F., & Ulph, D. (2014). Testing the tunnel effect: comparison, age and happiness UK and German panels. IZA Journal of European Labor Studies, 3(24),

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Frey, B. S., & Stutzer, A. (2002). What can economists learn from happiness research? Journal of Economic Literature, 40(2), 402435.

  • Hajdu, T., & Hajdu, G. (2013). Szubjektív jóllét és anyagi helyzet: A kvantilis regresszió és az általánosított ordered probit modell eredményeinek összehasonlítása a standard-elemzési módszerekkel. IEHAS Discussion Papers, MT-DP-2013/28. Budapest: Hungarian Academy of Sciences, Institute of Economics, Centre for Economic and Regional Studies. Letöltve: 2021. 07. 24-én: https://www.econstor.eu/bitstream/10419/108308/1/MTDP1328.pdf

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kahneman, D., Krueger, A. B., Schadke, D., Schwarz, N., & Stone, A. A. (2006). Would you be happier if you were richer? A focusing illusion. Science, 312, 19081910.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Layard, R., Mayraz, G., & Nickell, S. J. (2008). The marginal utility of income. Journal of Public Economics, 92, 18461857.

  • Mentzakis, E., & Moro, M. (2009). The poor, the rich and the happy: Exploring the link between income and subjective well-being. Journal of Socio-Economics, 38, 147158.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Nagy, H. (2019). A pozitív pszichológia alkalmazása a klinikai és egészségpszichológiában. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó

  • Rózsa, S., , N., Csoboth, Cs., Purebl, Gy., Beöthy-Molnár, A., Szebik I., et al. (2005). Sressz és megküzdés. A Rahe-féle Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőívvel szerzett hazai eredmények ismertetése. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 6(4), 275294.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Rahe, R. H., & Tolles, R. L. (2002). The Brief Stress and Coping Inventory: A useful stress management instrument. International Journal of Stress Management, 9(2), 6170.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Seligman, M. E. P. (2011). Flourish: A visionary new understanding of happiness and well-being. New York, NY, US: Free Press

  • Smith, S., & Razzell, P. (1975). The pools winners. London: Caliban Books

  • Stevenson, B., & Wolfers, J. (2013). Subjective well-being and income: Is there any evidence of satiation? American Economic Review, 103(3), 598604.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Susánszky, É., & Székely, A. (2013). A Hungarostudy 2013 felmérés módszertana. In É. Susánszky, & Zs. Szántó (szerk.), Magyar Lelkiállapot 2013. (1321). Budapest: Semmelweis Kiadó

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Szondy, M. (2007). Anyagi helyzet és boldogság: Kapcsolat individuális és nemzetközi szinten. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8(4), 291307.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Szondy, M., & Martos, T. (2014). A boldogság három arca: a Boldogság Orientáció Skála magyar változatának validálása. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 229243.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Veenhoven, R. (2011). Happiness: Also known as ’life-satisfaction’ and ’subjective well-being’. In K. C. Land, A. C. Michalos, & M. J. Sirgy (Eds.), Handbook of Social Indicators and Quality of Life Research (63–77). Dordrecht, Netherlands: Springer Publishers

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Waterman, A. S. (1993). Two conceptions of happiness: Contrasts of personal expressiveness (eudaimonia) and hedonic enjoyment. Journal of Personality and Social Psychology, 64(4), 678691.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Collapse
  • Expand
  • Top

 

Submit Your Manuscript
 
The author instruction is available in PDF.
Please, download the file from HERE
Instructions for reviews in Hungarian HERE
 
 

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Adrienne STAUDER

Editor(s): Edit CZEGLÉDI

Editorial Board

  • László Csaba DÉGI (Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Románia)
  • Zsolt DEMETROVICS (Eötvös Loránd University, Budapest)
  • Barna KONKOLŸ THEGE (Waypoint Centre for Mental Health Care, Penetanguishene, Canada)
  • Karolina KÓSA (University of Debrecen, Debrecen)
  • Márta NOVÁK (University of Toronto, University Health Network, Toronto, Canada)
  • Bettina PIKÓ (University of Szeged, Szeged)
  • József RÁCZ (Semmelweis University, Budapest; Eötvös University, Budapest)
  • István TIRINGER (University of Pécs, Pécs)

Editorial Correspondence: Czeglédi, Edit
Institute of Behavioural Sciences
Semmelweis University
Nagyvárad tér 4.
H-1089 Budapest, Hungary
Phone: (36 1) 210 2930 ext. 56151 ---- Fax: (36 1) 210 2955
E-mail: mentalhigiene.pszichoszomatika@gmail.com

Indexing and Abstracting Services:

  • PsychInfo
  • SCOPUS

 

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS
not indexed
Journal Impact Factor not indexed
Rank by Impact Factor

not indexed

Impact Factor
without
Journal Self Cites
not indexed
5 Year
Impact Factor
not indexed
Journal Citation Indicator not indexed
Rank by Journal Citation Indicator

not indexed

Scimago  
Scimago
H-index
13
Scimago
Journal Rank
0,127
Scimago Quartile Score Neuropsychology and Physiological Psychology (Q4)
Psychiatry and Mental Health (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score
0,3
Scopus
CIte Score Rank
Psychiatry and Mental Health 485/529 (Q4)
Neuropsychology and Physiological Psychology 62/65 (Q4)
Scopus
SNIP
0,106

2020  
Scimago
H-index
11
Scimago
Journal Rank
0,15
Scimago
Quartile Score
Neuropsychology and Physiological Psychology Q4
Psychiatry and Mental Health Q4
Scopus
Cite Score
23/67=0,3
Scopus
Cite Score Rank
Neuropsychology and Physiological Psychology 57/60 (Q4)
Psychiatry and Mental Health 452/502 (Q4)
Scopus
SNIP
0,24
Scopus
Cites
77
Scopus
Documents
14
Days from submission to acceptance 140
Days from acceptance to publication 90

 

2019  
Scimago
H-index
10
Scimago
Journal Rank
0,127
Scimago
Quartile Score
Neuropsychology and Physiological Psychology Q4
Psychiatry and Mental Health Q4
Scopus
Cite Score
26/70=0,4
Scopus
Cite Score Rank
Neuropsychology and Physiological Psychology 59/61 (Q4)
Psychiatry and Mental Health 442/506 (Q4)
Scopus
SNIP
0,135
Scopus
Cites
67
Scopus
Documents
18

 

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Publication Model Online Only Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subsription fee 2021 Online subsscription: 96 EUR / 124 USD
Subsription fee 2022 Online subsscription: 98 EUR / 128 USD
Subscription fee 2023 Online subsscription: 104 EUR / 128 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Language English
Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
2000
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Végeken Egézséglélektani Alapítvány
Founder's
Address
H-1089 Budapest, Hungary Nagyvárad tér 4.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1419-8126 (Print)
ISSN 1786-3759 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Mar 2022 0 0 0
Apr 2022 0 0 0
May 2022 0 0 0
Jun 2022 0 59 56
Jul 2022 0 39 48
Aug 2022 0 28 27
Sep 2022 0 0 0