Elméleti háttér: A koronavírus világjárvány idején a krónikus légzőszervi betegek fizikai sérülékenységük mellett a mentális problémákra is fokozottan érzékenyek lehetnek. Betegségük sajátosságaiból kifolyólag nagyobb valószínűséggel rendelkeznek már meglévő tapasztalattal krízishelyzetek, súlyos egzisztenciális kérdések és az ezekkel való megküzdés területén. Ezeknek a korábbi tapasztalatoknak szerepe lehet a COVID–19-járvánnyal kapcsolatos veszélyeztetettség megélése szempontjából. Az egyre nagyobb számú kvantitatív kutatáson alapuló szakirodalom ellenére az érintettek szubjektív tapasztalatainak megismerése továbbra is hiányzik. Cél: Kutatásunk célja a krónikus légzőszervi betegek COVID–19-világjárvány általi veszélyeztetettségélményének, tapasztalatainak feltárása és mélyebb megértése volt kvalitatív, idiográfiás módszerrel. Az alábbi kutatási kérdésekre kívántunk választ kapni: 1. Hogyan viszonyulnak az interjúalanyok a légzőszervi alap- betegségükhöz? 2. Mit jelent a számukra a veszélyeztetettség megélése? 3. Hogyan hatnak az alapbetegséggel kapcsolatos eredeti tapasztalatok a világjárvánnyal járó sérülékenység megélésére? Módszerek: Vizsgálatunkhoz az interpretatív fenomenológiai analízis módszerét használtuk. A kutatásban 8 fő vett részt: 7 nő és 1 férfi, 29–60 évesek, a következő diagnózisok valamelyikével: asztma, krónikus obstruktív tüdőbetegség, cisztás fibrózis. Eredmények: A félig strukturált interjúk elemzése során három főtéma bontakozott ki: 1. légzőszervi betegség mint a mindennapokat meghatározó tapasztalat, 2. a koronavírus világjárvány hatása az énre és az identitásszerveződésre, illetve 3. a veszélyeztetettség megéléséhez való alkalmazkodás. A levegőtlenség a progresszív tüdőbetegségek legnehezebben tolerálható, leginkább félelmetes velejárója, amely élmény különböző módokon kapcsolódhat a félelemmel és a szorongással. A COVID–19 potenciális fertőző volta éles határvonalat húz a veszélyeztetett Én és a veszélyes Másik; vagyis az én és a világ közé, továbbá kritikus élethelyzetet jelent a társas szükségletek és vágyak kielégíthetősége szempontjából. Adaptációjukban alapvetően énvédő mechanizmusok, illetve érzelem- fókuszú stratégiák bontakoztak ki. Következtetések: A jelenlegi világjárvány jelentős hatást gyakorol az érintett betegek életére. A koronavírus elsősorban légutakat érintő természete miatt az érintettek veszélyeztetettként tekintenek önmagukra, a veszélyeztetettség megélése pedig alapvetően meghatározza életüket; döntéseiket, a világhoz való kapcsolódásukat, identitásszerveződésüket, megküzdésüket, s megkérdőjelezi a világ biztonságosságába vetett hitüket. A krónikus légzőszervi betegek tapasztalatainak feltárása kiemelt jelentőséggel bír a járvány pszichoszociális hatásait mérséklő stratégiák kidolgozásában.
Bodnár, R ., Holics, K ., Ujhelyi R ., Kádár, L ., Kovács, L ., Bolbás, K ., et al. (2013). Cystás fibrosisban szenvedő betegek életminőségének felmérése Magyarországon. Orvosi Hetilap, 154 (20), 784–791.
Boehm, A ., Pizzini, A ., Sonnweber, T ., Loeffler-Ragg, J ., Lamina, C ., Weiss, G ., & Tancevski, I . (2019). Assessing global COPD awareness with Google trends. European Respiratory Journal, 53(6), 1900351.
Bouazza, B ., Hadj-Said, D ., Pescatore, K. A ., & Chahed, R . (2021). Are patients with asthma and chronic obstructive pulmonary disease preferred targets of COVID–19? Tuberculosis and Respiratory Diseases, 84(1), 22–34.
Breakwell, G. M . (1986). Coping with threatened identity. London: Methuen
Brien, S. B ., Lewith, G. T ., & Thomas, M . (2016). Patient coping strategies in COPD across disease severity and quality of life: a qualitative study. NPJ Primary Care Respiratory Medicine, 26, 16051.
Brooks, S. K ., Webster, R. K ., Smith, L. E ., Woodland, L ., Wessely, S ., Greenberg, N ., et al. (2020). The psychological impact of quarantine and how to reduce it: rapid review of the evidence. Lancet, 395(10227), 912–920.
Carel, H. H . (2018). Invisible suffering – The experience of breathlessness. In L. Skof , & P. Berndtson (Eds.), Atmospheres of breathing (233–246). State University of New York Press
Carel, H. H . (2020). The locked-down body: embodiment in the age of pandemic. The Philosopher, 31 Jul, 12–17.
Carel, H. H ., & Kidd, I. J . (2020). Pandemic transformative experience. Philosophers’ Magazine, 90 (3rd Quarter), 24–31.
Carel, H. H ., Macnaughton, J ., Oxley, R ., Russell, A ., Rose, A. & Dodd, J . (2018). Chronic breathlessness: re-thinking the symptom. European Respiratory Journal, 51(1), 1702331.
Choi, E. P. H ., Hui, B. P. H ., & Wan, E. Y. F . (2020). Depression and anxiety in Hong Kong during COVID–19. International Journal of Environmental Research and Public Health, 17 (10), 3740.
Csabai, M ., & Erős, F . (2000). Testhatárok és énhatárok – az identitás változó keretei. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó
Docherty, A. B ., Harrison, E. M ., Green, C. A ., Hardwick, H. E ., Pius, R ., Norman, L ., et al. (2020). Features of 20 133 UK patients in hospital with covid-19 using the ISARIC WHO Clinical Characterisation Protocol: prospective observational cohort study. BMJ, 369, m1985. .
Erős, F . (2001). Az identitás labirintusai. Budapest: Janus/Osiris Kiadó
Fekete, M ., Szarvas, Zs ., Fazekas-Pongor, V ., Kováts, Zs ., Müller, V ., & Varga J. T . (2021). Outpatient rehabilitation programs for COVID-19 patients. Orvosi Hetilap, 162(42), 1671–1677.
Frank, A. W . (1998). Just listening: Narrative and deep illness. Families System and Health, 16 (3): 197–212.
Giddens, A . (1991): Modernity and self-identity. Self and society in the late modern age. Cambridge: Polity
Gilman, S . (1985). Difference and pathology: Stereotypes of sexuality, race and madness. Ithaca: Cornell University Press
Goffman, E . (1998). Stigma és szociális identitás. In F. Erős (Szerk.), Megismerés, előítélet, identitás (263–296). Budapest: Új Mandátum
Gonzalez-Sanguino, C ., Ausin, B ., Castellanos, M. A ., Saiz, J ., Lopez-Gomez, A ., Ugidos, C ., et al. (2020). Mental health consequences during the initial stage of the 2020 Coronavirus pandemic (COVID-19) in Spain. Brain Behavior and Immunity, 87, 172–176.
Gualano, M. R ., Lo Moro, G ., Voglino, G ., Bert, F ., & Siliquini, R . (2020). Effects of Covid-19 lockdown on mental health and sleep disturbances in Italy. International Journal of Environmental Research and Public Health, 17(13), 4779.
Gullick, J ., & Stainton, M. C . (2008). Living with chronic obstructive pulmonary disease: developing conscious body management in a shrinking life-world. Journal of Advanced Nursing, 64, 605–614.
Halpin, D. M. G ., Faner, R ., Sibila, O ., Badia, J. R ., & Agusti, A . (2020). Do chronic respiratory diseases or their treatment affect the risk of SARS-CoV-2 infection? The Lancet Respiatoryr Medicine, 8(5), 436–438.
Jaspal, R ., & Nerlich, B . (2020). Social representations, identity threat, and coping amid COVID-19. Psychological trauma: theory, research, practice, and policy, 12(S1), 249–251.
Kmietowicz, Z . (2020). Covid-19: Highest risk patients are asked to stay at home for 12 weeks. BMJ, 368, m1170.
Labaki, W. W ., & Han, M. K . (2020). Chronic respiratory diseases: a global view. The Lancet Respiratory Medicine, 8, 531–533.
Malpass, A ., Dodd, J ., Feder, G ., MacNaughton, J ., Rose, A ., Walker, O ., et al. (2019). Disrupted breath, songlines of breathlessness: an interdisciplinary response. Medical Humanities, 45(3), 294–303.
Marx, G ., Nasse, M ., Stanze, H ., Boakye, S. O ., Nauck, F ., & Schneider, N . (2016). Meaning of living with severe chronic obstructive lung disease: a qualitative study. BMJ Open, 6, e011555.
Mattioli, A. V ., Nasi, M ., Cocchi, C ., Farinetti, A . (2020). COVID-19 outbreak: impact of the quarantine-induced stress on cardiovascular disease risk burden. Future Cardiology, 16(6), 539–542.
Mazza, C ., Ricci, E ., Biondi, S ., Colasanti, M ., Ferracuti, S ., Napoli, C ., et al. (2020). A Nationwide survey of psychological distress among Italian People during the COVID-19 pandemic: immediate psychological responses and associated factors. International Journal of Environmental Research and Public Health, 17(9), 3165.
Mogyorósy-Révész, Zs . (2019). Érzelmi regulációs változások krízisben és traumában–a helyreállítást segítő, pszichológai tanácsadás során alkalmazható módszerek és gyakorlatok. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 20(3), 267–298.
Murtagh, N ., Gatersleben, B ., & Uzzell, D . (2012). Self-identity threat and resistance to change: Evidence from regular travel behaviour. Journal of Environmental Psychology, 32, 318–326.
Odler, B ., & Müller, V . (2016). Asthma-COPD overlap szindróma. Orvosi Hetilap, 157(33), 1304–1313.
Papautsky, E. L , & Hamlish, T . (2021). Emotional response of US breast cancer survivors during the COVID-19 pandemic. Cancer Investigation, 39(1), 3–8.
Philip, K. E ., Lonergan, B ., Cumella, A ., Farrington-Douglas, J ., Laffan, M ., Hopkinson, M. S . (2020). COVID-19 related concerns of people with long-term respiratory conditions: a qualitative tudy. BMC Pulmonary Medicine, 20, 319. .
Pintér, J. N . (2008). Trauma, változás, tapasztalat. Aspecto, 1(1), 65–77.
Pintér, J. N . (2018). A krónikus betegségek lélektana – Válság és megújulás. Budapest: L’Harmattan
Kiadó Rácz, J ., Pintér, J. N ., & Kassai, Sz . (2016). Az interpretatív fenomenológiai analízis elmélete, módszertana és alkalmazási területei. Budapest: L’Harmattan Kiadó
Russell, S ., Ogunbayo, O. J ., Newham, J. J ., Heslop-Marshall, K ., Netts, P ., Hanratty, B ., et al. (2018). Qualitative systematic review of barriers and facilitators to self-management of chronic obstructive pulmonary disease: views of patients and healthcare professionals. npj Primary Care Respiratory Medicine, 28(1), 2. .
Serdült, S . (2015). Lenni és lehetni: Az identitás és az inkluzív kiválóság kapcsolata. In F. Arató , & A. Varga (Szerk.), Befogadó Egyetem: Az akadémiai kiválóság fejlesztése az inklúzió szempontjainak érvényesítésével (61–73). Pécs: PTE-BTK Neveléstudományi Intézet
Smith, J. A ., Flowers, P ., & Larkin, M . (2009). Interpretative phenomenological analysis: Theory, method and research. Thousand Oaks: Sage
Smith, J. A ., & Osborn, M . (2008). Interpretative phenomenological analysis. In J. A. Smith (Ed.), Qualitative psychology: A practical guide to methods, 2nd ed. (53–80.). London: Sage
Soriano, J. B ., Kendrick, P ., Paulson, K ., Gupta, V ., & Vos, T . (2017). Prevalence and attributable health burden of chronic respiratory diseases, 1990–2017: A systematic analysis for the Global Burden of Disease Study. Lancet Respiratory Medicine, 8, 585–596.
Soyseth, T. S ., Dew, M. A ., Lund, M ., Haugstad, G. K ., Soyseth, V ., & Malt, U. F . (2020). Coping patterns and emotional distress in patients with chronic obstructive lung disease who are undergoing lung transplant evaluation. Progress in Transplantation, 30(3), 228–234.
Swainston, J ., Chapman, B ., Grunfeld, E. A ., & Derakshan, N . (2020). COVID-19 lockdown and its adverse impact on psychological health in breast cancer. Frontiers in Psychology, 11, 2033. .
Toombs, S. K . (1993). The meaning of illness: a phenomenological account of the different perspective of physican and patient. Norwell: Kluwer Academic
Toombs, S. K . (2001). The Lived experience of Disability. In J. R. Johnston (Ed.), The American body in context: An anthology (31– 49). Wilmington: Scholarly Resources Inc.
Van der Hart, O . (2012). The use of imagery in phase 1 treatment of clients with complex dissociative disorders. European Journal of Psychotraumatology, 3, 8458.
Van der Hart, O ., Brown, P ., & Van der Kolk, B. A . (1989). Pierre Janet’s treatment of posttraumatic stress. Journal of Traumatic Stress, 2(4), 379–395.
Williams, T. & Carel, H . (2018). Breathlessness: From bodily symptom to existential experience. In K. Aho (Ed.), Existential medicine, essays on health and illness (Ch. 10.) London: Rowman & Littlefield International
Yang, H. & Ma, J . (2020). How an epidemic outbreak impacts happiness: factors that worsen (vs. protect) emotional well-being during the coronavirus pandemic. Psychiatry Research, 289, 113045.
Yingfei, Z ., & Zheng, F. M . (2020). Impact of the COVID-19 pandemic on mental health and quality of life among local residents in Liaoning Province, China: A cross-sectional study. International Journal of Environmental Research and Public Health, 17, 2381.
Yohannes, A. M . (2021). COPD patients in a COVID-19 society: Depression and anxiety. Expert Review of Respiratory Medicine, 15(1), 5–7.
Yohannes, A. M ., Müllerová, H ., Hanania, N. A ., Lavoie, K ., Tal-Singer, R ., Vestbo J ., et al. (2016). Long-term course of depression trajectories in patients with COPD. Chest, 149(4), 916–926.
Zhang, J ., Dong, X ., Cao, Y ., Yuan, Y ., Yang, Y ., Yan, Y ., et al. (2020). Clinical characteristics of 140 patients infected with SARS-CoV-2 in Wuhan, China. Allergy, 75(7), 1730–1741.