Elméleti háttér: A COVID–19-pandémia idején a járványügyi intézkedések meghatározó részévé vált az arcmaszkok viselésének preventív és széles körű alkalmazása. Az arcmaszkok az arcfelület mintegy 60–70%-át lefedve jelentősen befolyásolják a szociális interakciókat – különösen az érzelemfelismerést, érzelemkifejezést és mentalizálást. A kommunikációban fellépő nehézségek a gyógyító munka hatékonysága szempontjából kiemelt jelentőségűvé válnak az orvos–beteg kapcsolatban. Ennek még kritikusabb esetei azok a helyzetek, amikor a páciens mentalizációs deficittel jellemezhető zavarban szenved. Tanulmányunkban a szociális reprezentációk elméletét használjuk annak vizsgálatára, hogy a maszkviselés milyen tartalmakkal vált a közös tudás részévé. Célkitűzés: Vizsgálatunkban a maszkviselés szociális reprezentációjának feltérképezését tűztük ki célul, figyelembe véve annak interperszonális kommunikációra gyakorolt hatását, olyan csoportokban, ahol a kölcsönös megértés hatékonysága kiemelt jelentőséggel bír. Módszerek: Kutatásunkban a koronavírus-járvány második és harmadik magyarországi hulláma idején, orvos, szomatikus és pszichiátriai beteg csoportban, valamint kontrollcsoportban (összesen 81 fő, átlagéletkor 43,1 [SD = 13,83] év) szabad asszociációs feladatot adtunk a „maszkviselés” hívószóra. A nyert adatokból szemantikus kategóriákat képeztünk, majd ranggyakoriság-eljárással feltérképeztük a szociális reprezentációk szerkezetét az egyes csoportokon belül. Eredmények: A vizsgálati csoportok maszkhasználathoz kapcsolódó szociális reprezentációjában egységesen központi elemként jelent meg a maszkviselés által nyújtott biztonságélmény, valamint a maszk zavaró testérzetet keltő hatása. Különbséget találtunk az egyes csoportok között elaboratív kategóriák megjelenése, illetve szorongás, agresszió, tehetetlenség, sérült dependenciaszükséglet, valamint a kényszerű alkalmazkodás tekintetében. Következtetések: A maszkviselés szociális reprezentációjának elemzése alapján a maszkviselés ambivalens jelentéstartalmakat hordoz. Bár a maszkviseléshez kapcsolódó szociális reprezentációk struktúrájában számottevő különbségek is mutatkoztak, ugyanakkor a legtöbb vizsgált csoportban a maszk a vírusvédelem szempontjából „kényelmetlen, de szükséges” eszközként került felismerésre. Az eredmények alapján az egyes csoportok sajátos reprezentációik alapján eltérő módokon lehetnek veszélyeztetettek, illetve küzdhetnek meg a pandémia idején kialakult helyzettel.
Abric, J. C . (1993). Central system, peripheral system: their functions and roles in the dynamics of social representations. Papers on social representations, 2, 75–78.
Abric, J. C . (1996). Specific processes of social representations. Papers on social representations, 5, 77–80.
Allen, J. G ., Fonagy, P ., & Bateman, A.W . (2011). Mentalizáció a klinikai gyakorlatban. Budapest: Oriold és Társai Kft.
Asadi, S ., Cappa, C. D ., Barreda, S ., Wexler, A. S ., Bouvier, N. M ., & Ristenpart, W. D . (2020). Efficacy of masks and face coverings in controlling outward aerosol particle emission from expiratory activities. Scientific Reports, 10, 15665.
Bass, Ch ., & Benjamin, S . (1993). The management of chronic somatisation. British Journal of Psychiatry, 162, 472–480.
Bigazzi, S . (2015). Tudás és kontextus: a szociális reprezentáció elmélete. In A. Varga (Szerk.), A nevelésszociológia alapjai (49–79). Pécs: Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
Buck, R . (1980). Nonverbal behavior and the theory of emotion: The facial feedback hypothesis. Journal of Personality and Social Psychology, 38(5), 811–824.
Carbon, C. C . (2020). Wearing face masks strongly confuses counterparts in reading emotions. Frontiers in Psychology, 11, 566886.
Castillo-Villar, F. R ., & Cavazos-Arroyo, J . (2020). Social representations of “rounding up” as a cause-related marketing practice: A study of Mexican millennials. Sustainability, 12, 5278.
Csepeli, Gy . (2001). Szociálpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó
Dany, L ., Urdapilleta, I ., & Monaco, G. L . (2015). Free associations and social representations: some reflections on rank-frequency and importance-frequency methods. Quality & Quantity, 49(2), 489–507.
de Rosa Silvana, A ., & Mannarini, T . (2020). The “invisible other”: Social representations of COVID-19 pandemic in media and institutional discourse. Papers on Social Representations, 29(2), 5.1–5.35.
Derksen, F ., Bensing, J ., & Lagro-Janssen, A . (2013). Effectiveness of empathy in general practice: a systematic review. British Journal of General Practice, 63(606), e76. .
Ekman, P . (2011). Leleplezett érzelmek. Budapest: Kelly Kiadó
Erickson, S., J ., & Steiner, H . (2000). Trauma spectrum adaptation. somatic symptoms in long-term pediatric cancer survivors. Psychosomatics, 41, 339–346.
Ferrara, M ., & Friant, N . (2016). The application of a multi-methodology approach to a corpus of social representations. Quality & Quantity, 50(3), 1253–1271.
Fischer, A. H ., Gillebaart, M ., Rotteveel, M ., Becker, D ., & Vliek, M . (2012). Veiled emotions: The effect of covered faces on emotion perception and attitudes. Social Psychological and Personality Science, 3(3), 266–273.
Fonagy, P ., & Target, M . (1997). Attachment and reflective function: Their role in self-organization. Development and Psychopathology, 9, 679–700.
Gabbard, G. O . (2008). A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve. Budapest: Lélekben Otthon Kiadó.
Gács, B ., Kovács, P ., Birkás, B ., & Füzesi, Zs . (2021). A bizalom és az empatikus kommunikáció szerepe és eszközei az egészségügyben a COVID–19-járvány idején. Orvosi Hetilap. 162(23), 897–904.
Idoiaga, N ., Berasategi, N ., Eiguren, A ., & Picaza, M . (2020). Exploring children’s social and emotional representations of the Covid-19 pandemic. Frontiers in Psychology, 11, 1952.
Jaspal, R ., & Nerlich, B . (2020). Social representations, identity threat, and coping amid COVID-19. Psychological Trauma: Theory, Research, Practice, and Policy, 12(S1), 249–251.
Jaspal, R ., & Nerlich, B . (2021). Social representations of ‘social distancing’ in response to COVID-19 in the UK media. Current Sociology,
Joia, L. A ., & Marchisotti, G . (2020). It is so! (if you think so!)—IT professionals’ social representation of cloud computing. Internet Research, 30, 889–923.
Joia, L. A ., & Michelotto, F . (2020). Universalists or utilitarianists? The social representation of COVID-19 pandemic in Brazil. Sustainability, 12, 10434.
Központi Statisztikai Hivatal (2017). Területi statisztikai évkönyv, 2016. Letöltve: 2021. 10. 20-án: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/evkonyv/teruleti_evkonyv_2016.pdf
László, J . (1999). Társas tudás, elbeszélés, identitás. A társas tudás modern szociológiai elméletei. Budapest: Scienta Humana/Kairosz Kiadó
Leung, C. C ., Lam, T. H ., Cheng, K. K . (2020). Mass masking in the COVID 19: people need guidance. Correspondence, 395, 10228.
Li, Y ., Tokura, H ., Guo, Y. P ., Wong, A. S. W ., Wong, T ., Chung, J ., & Newton, E . (2005). Effects of wearing N95 and surgical facemasks on heart rate, thermal stress and subjective sensations. International Archives of Occupational and Environmental Health, 78, 501–509.
Mancini, G ., Ferrari, P. F. & Palagi, E . (2013). In play we trust. Rapid facial mimicry predicts the duration of playful interactions in geladas. PLOS One, 8(6), e66481.
Marini, M ., Ansani, A ., Paglieri, F ., Caruana, F ., & Viola, M . (2021). The impact of facemasks on emotion recognition, trust attribution and re-identifcation. Scientifc Reports, 11, 5577.
Mehta, U. M ., Venkatasubramanian, G ., & Chandra, P. S . (2020). The “mind” behind the “mask”: Assessing mental states and creating therapeutic alliance amidst COVID-19. Schizophrenia Research, 222, 503–504.
Mészáros, V . (2012): A gyógyítók egészsége: a kiégés és a kiégés megelőzése illetve kezelése. In R. Urbán , Zs. Demetrovics , A. Rigó , & A. Oláh (Szerk.), Az egészségpszichológia elmélete és alkalmazása II. (219–250). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó
Moscovici, S . (1981). On social representations. Social cognition: Perspectives on everyday understanding, 8(12), 181–209.
Moscovici, S . (1988). Notes toward a description of social representations. European Journal of Social Psychology, 18, 211–250.
Nestor, M. S ., Fischer, D. & Arnold, D . (2020). “Masking” our emotions: Botulinum toxin, facial expression, and well-being in the age of COVID-19. Journal of Cosmetic Dermatology 19(9), 2154–2160.
Padhy, S. K ., Rina, K ., & Sarkar, S . (2020). Smile, grimace or grin? Recalibrating psychiatrist-patient interaction in the era of face masks. Asian journal of psychiatry, 53, 102389.
Páez, D ., & Pérez, J. A . (2020). Social representations of COVID-19 (Representaciones sociales del COVID-19). International Journal of Social Psychology, 35(3), 600–610.
Rateau, P ., Moliner, P ., Guimelli, C ., & Abric, J. C . (2011). Social representation theory. In P. Van Lange , P. Kruglanski , & A. Higgins (Eds.), Handbook of theories of social psychology (vol. 2, 478–498). Thousand Oaks, CA: Sage
Rigó, A ., & Zsigmond, O . (2015). A szomatikus betegség, mint trauma. In E. Cs. Kiss , & H. Sz. Makó (Szerk.), Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana (292–313). Pécs: Pro Pannonia Kiadói Alapítvány
Robblee, J ., Buse, D. C ., Singh, R. B. H ., Schusse, C. M ., Riggins, R ., Rayhill, M. L ., Loder, E. W ., Donnelly, M ., Borrero-Mejias, C . (2020). Ten eleven things not to say to healthcare professionals during the Coronavirus Disease 2019 Pandemic. Headache, 60, 1837–1845.
Rodrigues, H ., Cielo, D. P ., Goméz-Corona, C ., Silveira, A. A. S ., Marchesan, T. A ., Galmarini, M. V ., et al. (2017). Eating flowers? Exploring attitudes and consumers’ representation of edible flowers. Food Research International (Ottawa, Ont.), 100(Pt 2), 227–234.
Rodoni, B. M ., & Fessell, D. P . (2021). What can’t be covered. The power of smiles behind the mask. Academic Emergency Medicine, 28(3), 379.
Saigal, T . (2020). Doctor with a mask. Enhancing communication and empathy. The Hospitalist. Letöltve: 2020. 08. 24-én: https://www.the-hospitalist.org/hospitalist/article/221707/coronavirus-updates/doctor-mask-enhancing-communication-and-empathy
Sakalaki, M ., Kyriakopoulos, G ., & Kanellaki, S . (2010). Are social representations consistent with social strategies? Machiavellianism, opportunism, and aspects of lay thinking. Hellenic Journal of Psychology, 7, 141–158.
Sanderson, B ., & Meade, D . (2020). Pandemic metaphors: Tracking the narrative. Letöltve: 2021. 05. 10-én https://publicinterest.org.uk/part-4-metaphors/
Scarano, A ., Inchingolo, F ., & Lorusso, F . (2020). Facial skin temperature and discomfort when wearing protective face masks: Thermal infrared imaging evaluation and hands moving the mask. International Journalof Environmental Research Public Health, 17, 4624.
Serdült, S . (2020). A csoportközi viszonyok rendszerszintű megközelítése. PhD-értekezés. Pécsi Tudományegyetem, Pszichológia Doktori Iskola. Letöltve: 2022. 02. 14-én: https://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/23550/serdult-sara-tezis-hun-2020.pdf?sequence=2&isAllowed=y
Techio, E. M ., Goncalves, J. P ., & Costa, P. N . (2016). Social representation of sustainability in civil construction among college students. Ambiente & Sociedade. 19(2), 187–204.
Tomkins, S . (1962). Affect imagery consciousness: Vol. I.: The positive affects. New York: Springer
Turcsán, J ., Wirthné Gyergyák, K ., Illyés Kovács, A ., Far, G ., Ligetvári, R ., & Takács, K . (2020). Felmérés a magyar felnőtt lakosok tudatos felkészüléséről a COVID-19 járvány magyarországi kitörésekor. In E. Antal , & R. Pilling (Szerk.), A magyar lakosság életmódja a járványhelyzet idején. Táplálkozás, testmozgás, lélek (78–80). Táplálkozás, Életmód és Testmozgás Platform Egyesület. Letöltve: 2021. 07. 06-án: https://tetplatform.hu/wpcontent/uploads/2020/12/Koronavirus_es_eletmod_TET_Platform_feher_konyv.pdf
Vallelonga, F ., & Elia, F . (2020). Doctor–patient relationship at the time of COVID-19. Travel notes. Intensive Care Medicine 46, 1802.
Vonyik, G ., Farkas, M ., Turner, A ., Finta, E ., & Borszéki, J . (2020). A maszkviselés hatása az orvos-beteg kapcsolatra. Hypertonia és Nephrologia, 24(5).
West, C. P ., Huschka, M. M ., Novotny, P. J ., Sloan, J. A ., Kolars, J. C ., Habermann, T. M ., et al. (2006). Association of perceived medical errors with resident distress and empathy. A prospective longitudinal study. Journal of the American Medical Association, 296(9), 1071–1078.
Vergès, P . (1992). L’evocation de l’argent: Une méthode pour la définition du noyau central d’une représentation. Bulletin de psychologie, 45(405), 203–209.
Wolter, R . (2018). The structural approach to social representations: Bridges between theory and methods. Psico-USF, 23(4), 621–631.
Wolter, R. P ., Gurrieri, C ., & Sorribas, E . (2009). Empirical illustration of the hierarchical organisation of social thought. A domino effect? Interamerican Journal of Psychology, 43 (1), 1–11.
Wong, C. K ., Yip, B. H ., Mercer, S ., Griffiths, S ., Kung, K ., Wong, M. C ., et al. (2013). Effect of facemasks on empathy and relational continuity. A randomised controlled trial in primary care. BMC Family Practice, 14, 200.