Elméleti háttér: Az orvostanhallgatók kedvezőtlen mentális egészségi állapotára kutatások széle köre mutat rá világszerte. A háttérben álló tényezők és a szükséges beavatkozások megismerése azonban már kevesebb vizsgálatnak került a fókuszába, és különösen kevés a kvalitatív módszert alkalmazó kutatás. Célkitűzés: A Debreceni Egyetem magyar és angol nyelvű orvosképzésében részt vevő hallgatók mentális egészségét kedvezőtlenül befolyásoló egyetemi és egyéni szinten megjelenő tényezők azonosítása, a hallgatók által javasolt beavatkozások megismerése. Módszerek: 26 fő (13 magyar és 13 angol nyelven tanuló), I–VI. éves orvostanhallgatóval készítettünk fókuszcsoportos interjúkat, amelyeket hang-felvételen rögzítettünk. Az interjúk átírását követően az összesen 46 874 szószám terjedelmű anyagon tartalomelemzést végeztünk az NVivo szoftver segítségével, azt manuálisan ellenőrizve. Eredmények: Legfőbb stresszorokként a tananyag mennyiségét, a vizsgáztatás sajátosságait (tisztázatlan követelmények, vizsgáztatói szubjektivitás, észlelt igazságtalanság), az oktatási segédanyagok, valamint a gyakorlati képzés hiányosságait, illetve az egyetemen belüli információáramlás problémáit fogalmazták meg a hallgatók. A magyarok körében kiemelt stresszforrásként jelent meg az évismétlés és az önköltséges képzési formába való átsorolás veszélye. A tananyag nagy mennyisége miatt a hallgatók tanulásmódszertani, időbeosztási készségek fejlesztését célzó intervenciókat szeretnének, továbbá igényük lenne a stresszkezelési és kudarctűrési képességük fejlesztését célzó segítségre is. Sokak szakmai jövőképe bizonytalan, amelyet a hatékony karrier-tanácsadás tudna enyhíteni. Következtetés: Az orvostanhallgatók mentális egészségére számos szervezeti és egyéni tényező jelent kockázatot, amelyeket az egyetem elsősorban rendszerszintű beavatkozásokkal tudna csökkenteni.
Ádám, S ., & Hazag, A . (2013). Magas a kiégés prevalenciája magyar orvostanhallgatók között: az elmélyülés és pozitív szülői attitűdök mint lehetséges protektív tényezők. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 14(1), 1–23.
AlShamlan, N. A ., AlShamlan R. A ., AlShamlan A. A ., AlOmar, R. S ., AlAmer, N. A ., Darwish, M. A ., et al. (2020). Prevalence of depression and its associated factors among clinical-year medical students in Eastern Province, Saudi Arabia. Postgraduate Medical Journal, 96(1136), 343–348.
Ayala, E. E ., Roseman, D ., Winseman, J. S ., & Mason, H. R. C . (2017). Prevalence, perceptions, and consequences of substance use in medical students. Medical Education Online, 22(1), 1392824.
Bíró, É ., Balajti, I ., Ádány, R ., & Kósa, K . (2008). Az egészségi állapot és az egészségmagatartás vizsgálata orvostanhallgatók körében. Orvosi Hetilap, 149(46), 2165–2171.
Bíró, É ., Balajti, I ., Ádány, R ., & Kósa, K . (2010). Determinants of mental well-being in medical students. Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology, 45(2), 253–258.
Bugaj, T. J ., Cranz, A ., Junne, F ., Erschens, R ., Herzog, W ., & Nikendei, C . (2016). Psychosocial burden in medical students and specific prevention strategies. Mental Health and Prevention, 4 (1), 24–30.
Candido, F. J ., Souza, R ., Stumpf, M. A ., Fernandes, L. G ., Veiga, R ., Santin, M ., et al. (2018). The use of drugs and medical students: A literature review. AMB: revista da Associação Médica Brasileira, 64(5), 462–468.
Castaldelli-Maia, J. M ., Lewis, T ., Marques dos Santos, N ., Picon, F ., Kadhum, M ., Farrell, S. M ., Molodynski, A ., & Ventriglio, A . (2019). Stressors, psychological distress, and mental health problems amongst Brazilian medical students. International Review of Psychiatry, 31(7–8), 603–607.
Cuttilan, A. N ., Sayampanathan, A. A ., & Ho, R. C . (2016). Mental health issues amongst medical students in Asia: a systematic review [2000-2015]. Annals of Translational Medicine, 4(4), 72.
Dederichs, M ., Weber, J ., Muth, T ., Angerer, P ., & Loerbroks, A . (2020). Students’ perspectives on interventions to reduce stress in medical school: A qualitative study. PLoS ONE, 15(10), e0240587.
Dyrbye, L. N ., Thomas, M. R ., & Shanafelt, T. D . (2005). Medical student distress: Causes, consequences, and proposed solutions. Mayo Clinic Proceedings, 80(12), 1613–1622.
Erschens, R ., Herrmann–Werner, A ., Keifenheim, K. E ., Loda, T ., Bugaj, T. J ., Nikendei, C ., et al. (2018). Differential determination of perceived stress in medical students and high-school graduates due to private and training-related stressors. PLoS ONE, 13(1), e0191831.
Gazzaz, Z. J ., Baig, M ., Al Alhendi, B. S. M ., Al Suliman, M. M. O ., Al Alhendi, A. S ., Al-Grad, M. S. H ., & Qurayshah, M. A. A . (2018). Perceived stress, reasons for and sources of stress among medical students at Rabigh Medical College, King Abdulaziz University, Jeddah, Saudi Arabia. BMC Medical Education, 18(1), 29.
Gehlhar, K ., Klimke-Jung, K ., Stosch, C ., & Fischer, M. R . (2014). Do different medical curricula influence self-assessed clinical thinking of students? GMS Zeitschrift für Medizinische Ausbildung, 31(2), Doc23.
Győrffy, Zs ., Molnár, R ., & Somorjai, N . (2012). Gyógyítók helyzete és egészsége — a magyarországi vizsgálatok szakirodalmi áttekintése. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 13(2), 107–126.
Héra, G ., & Ligeti Gy . (2005). Módszertan. Budapest: Osiris Kiadó
Hope, V ., & Henderson, M . (2014). Medical student depression, anxiety and distress outside north america: A systematic review. Medical Education, 48(10), 963–979.
Imran, N ., Tariq, K. F ., Pervez, M. I ., Jawaid, M ., & Haider, I. I . (2016). Medical students’ stress, psychological morbidity, and coping strategies: A cross-sectional study from Pakistan. Academic Psychiatry, 40(1), 92–96.
Kishegyi, J ., & Makara, P . (2004). Az Ottawai Egészségfejlesztési Charta. In J. Kishegyi & P. Makara (Szerk.), Az egészségfejlesztés alapelvei: Az egészségfejlesztés alapvető nemzetközi dokumentumai (9–14). Budapest: OEFI. Letöltve: 2021. 08. 28-án: https://mek.oszk.hu/08100/08107
Kovács, M ., & Kovács, E . (2012). Veszélyben az orvostanhallgatók?–hallgatói kiégés és tanulmányok iránt mutatott elkötelezettség. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 13(2), 163-179.
Kötter, T ., Pohontsch, N. J ., & Voltmer, E . (2015). Stressors and starting points for health-promoting interventions in medical school from the students’ perspective: a qualitative study. Perspectives on Medical Education, 4(3), 128–135.
Lam, T. P ., Irwin, M ., Chow, L. W. C ., & Chan, P . (2002). Early introduction of clinical skills teaching in a medical curriculum-Factors affecting students’ learning. Medical Education, 36 (3), 233–240.
Maser, B ., Danilewitz, M ., Guérin, E ., Findlay, L ., & Frank, E . (2019). Medical student psychological distress and mental illness relative to the general population: A Canadian cross-sectional survey. Academic Medicine, 94(11), 1781–1791.
Mayring, P . (2000). Qualitative content analysis. Forum Qualitative Sozialforschung, 1(2).
Mazzola, J. J ., Schonfeld, I. S ., & Spector, P. E . (2011). What qualitative research has taught us about occupational stress. Stress and Health, 27(2), 93–110.
Moczko, T. R ., Bugaj, T. J ., Herzog, W ., & Nikendei, C . (2016). Perceived stress at transition to workplace: a qualitative interview study exploring final-year medical students’ needs. Advances in Medical Education and Practice, 7, 15–27.
Molnár, R ., Girasek, E ., Csinády, A ., & Bugán, A . (2010). A szerepkonfliktus pályaszocializációs eredete: a hivatásbeli és a családi szerepek az orvosnőkről és a jogásznőkről alkotott sztereotípiák tükrében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11 (1), 31–51.
Papp, Sz ., & Túry, F . (2010). A pályakezdő orvosok jövőképe és egészségi állapota. Lege Artis Medicinae, 20(6–7), 423–429.
Radcliffe, C ., & Lester, H . (2003). Perceived stress during undergraduate medical training: A qualitative study. Medical Education, 37(1), 32–38.
Riemenschneider, H ., Balázs, P ., Balogh, E ., Bartels, A ., Bergmann, A ., Cseh, K ., et al. (2016). Do socio-cultural factors influence medical students’ health status and health-promoting behaviors? A cross-sectional multicenter study in Germany and Hungary. BMC Public Health, 16, 576.
Rosta, E ., Almási, Zs ., Karácsony, I ., Konkolÿ Thege, B ., & Hegedűs, K . (2012). Orvostanhallgatók egészség-magatartása. Mentálhigiénés készségfejlesztés a hazai orvosképzésben. Orvosi Hetilap, 153, 1153–1157.
Rotenstein, L. S ., Ramos, M. A ., Torre, M ., Bradley Segal, J ., Peluso, M. J ., Guille, C ., et al. (2016). Prevalence of depression, depressive symptoms, and suicidal ideation among medical students a systematic review and meta-analysis. JAMA: The Journal of the American Medical Association, 316(21), 2214–2236.
Rudas, J . (1990). Delfi örökösei. Önismereti csoportok: elmélet, módszer, gyakorlatok. Budapest: Gondolat Kiadó
Schiekirka, S ., Reinhardt, D ., Heim, S ., Fabry, G ., Pukrop, T ., Anders, S ., & Raupach, T . (2012). Student perceptions of evaluation in undergraduate medical education: A qualitative study from one medical school. BMC Medical Education, 12, 45.
Sima, Á ., Pikó, B ., & Simon, T . (2004). Orvosegyetemi hallgatók pszichés egészségének és egészségkárosító magatartásának epidemiológiai vizsgálata. Orvosi Hetilap, 145, 123–129.
Tempski, P ., Bellodi, P. L ., Paro, H. B ., Enns, S. C ., Martins, M. A ., & Schraiber, L. B . (2012). What do medical students think about their quality of life? A qualitative study. BMC Medical Education, 12, 106.
Terebessy, A . (2015). Orvostanhallgatók önértékelt egészségi állapota és egészségmagatartása. Doktori értekezés. Semmelweis Egyetem. Letöltve: 2021. 09. 06-án: http://old.semmelweis.hu/wp-content/phd/phd_live/vedes/export/terebessyandras.d.pdf
Verdonk, P ., Räntzsch, V ., De Vries, R ., & Houkes, I . (2014). Show what you know and deal with stress yourself: a qualitative interview study of medical interns’ perceptions of stress and gender. BMC Medical Education, 14, 96.
Vicsek, L . (2006). Fókuszcsoport. Budapest: Osiris Kiadó
Weber, J ., Skodda, S ., Muth, T ., Angerer, P ., & Loerbroks, A . (2019). Stressors and resources related to academic studies and improvements suggested by medical students: A qualitative study. BMC Medical Education, 19(1), 1–14.