Elméleti háttér: Az anyaság témakörét a fogyatékossággal kapcsolatban az eddigi kutatások két perspektívából közelítik meg. Az egyik egy szubjektív, az egyéni kiteljesedés szempontjából való megközelítés, a másik egy társadalmi nézeteket előnyben részesítő nézőpont, amely az emberi jogok oldaláról vizsgálja meg a gyermekvállalás témáját az érintettek körében. Célkitűzés: A tanulmány látássérült és látó nők anyasággal kapcsolatos tapasztalatait mutatja be azzal a céllal, hogy az egyéni identitás jellemzőit tárjuk fel az anyaságról alkotott egyéni reprezentációk szintjén látássérült anyák körében, fókuszálva a társadalmi hatások egyéni reprezentációkban való leképeződésére. Kutatásunkban két elméleti perspektívát – a narratív pszichológiát és a fogyatékosságtudományt – ötvözve vizsgáljuk az anyaság szubjektív értelmezését látássérült és látó nők körében. Módszerek: Kutatásunkban 20 látássérült és 21 látó anya vett részt. Az anyaság narratív pszichológiai megközelítésével félig strukturált interjúkat készítettünk személyesen, illetve telefonos úton. Az átírt interjúszövegeket tematikus elemzésnek vetettük alá, amelynek célja a látássérült és a látó anyák elbeszélésének összehasonlítása volt a tematikus kompozícióhoz. Az elemzés során a főtémákon belül altémákat határoztunk meg. Eredmények: Az anyaságértelmezéseket kilenc tematikus kategóriába, főtémába soroltuk, úgymint: (1) Érzelmek, (2) Folyamatosság, (3) Identitás, személyiség, szelfformálás, (4) Kapcsolat, kapcsolódás, (5) Nehézségek, (6) Partner, (7) Szerepek, (8) Fontos szülői elvek, (9) Hivatás, karrier. Kutatásunk az azonos és eltérő, vélhetően látássérültségre specifikus anyasággal kapcsolatos élményeket, tapasztalatokat kívánja bemutatni a látássérült és látó anyák körében. Míg néhány főtéma mentén azonosságok mutatkoztak meg a két csoportban, addig más témák mentén eltérések azonosíthatók az értelmezésben. Például mind a látássérült, mind a látó anyák körében megmutatkozott az anyaság egy új életcéllal való azonosítása. Eltérő volt azonban a szülői szereppel járó nehézségek értelmezése. A látássérült anyák körében nagyobb számban mutatkoztak meg a mindennapi élet során felmerülő nehézségek, kihívások, míg a látó anyák körében inkább a gyermek jövőjével kapcsolatban fogalmazódtak meg félelmek, kihívások. Következtetések: Tanulmányunkban látó és látássérült anyák anyasággal kapcsolatos tapasztalatait vizsgáltuk. Célunk az volt, hogy felhívjuk a figyelmet a sérültséggel élő anyák szociális inklúziójának fontosságára és kihívásaira.
Balogh, Á. (2015). „Hogy együtt tisztábban lássunk…!” Vak fiatalok és felnőttek többszempontú pszichológiai vizsgálata. Különleges Bánásmód, 1(4), 21–45.
Braun, V., & Clarke, V. (2006). Using thematic analysis in psychology. Qualitative Research in Psychology, 3(2), 77–101.
Cedrone, C., Nucci, C., Scuderi, G., Ricci, F., Cerulli, A., & Culasso, F. (2006). Prevalence of blindness and low vision in an Italian population: a comparison with other European studies. Eye, 20(6), 661–667.
Charon, J. M. (2010). Symbolic interactionism: An introduction, an interpretation, an integration. New York: Pearson College Division
Chodorow, N. (1978). The reproduction of mothering: Psychoanalysis and the sociology of gender. London: University of California Press
Choi, P., Henshaw, C., Baker, S., & Tree, J. (2005). Supermum, superwife, supereverything: performing femininity in the transition to motherhood. Journal of Reproductive and Infant Psychology, 23(2), 167–180.
Conley-Jung, C., & Olkin, R. (2001). Mothers with visual impairments who are raising young children. Journal of Visual Impairment & Blindness, 95(1), 14–29.
Cureton, A. (2016). Some advantages to having a parent with a disability. Journal of Medical Ethics, 42(1), 31–34.
Dunn, D. S., & Burcaw, S. (2013). Disability identity: Exploring narrative accounts of disability. Rehabilitation Psychology, 58(2), 148–157.
Engel, D. M., & Munger, F. W. (2007). Narrative, disability, and identity. Narrative, 15(1), 85–94.
Engler, Á. (2014). Dilemmák felsőfokon–hallgatók családalapítási tervei. KAPOCS: A Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Folyóirata, 13(1), 17–25.
Farber, R. S. (2000). Mothers with disabilities: In their own voice. American Journal of Occupational Therapy, 54(3), 260–268.
Friese, S. (2019). Qualitative data analysis with ATLAS. ti. London: SAGE Publications Limited
Ganea, N., Hudry, K., Vernetti, A., Tucker, L., Charman, T., Johnson, M. H., et al. (2018). Development of adaptive communication skills in infants of blind parents. Developmental Psychology, 54(12), 2265–2273.
Goffman, E. (2009). Stigma: Notes on the management of spoiled identity. New York: Simon and Schuster
Greimas, A. J. (1990). Narrative semiotics and cognitive discourses. London: Pinter Publishers
Grue, L., & Laerum, K.T. (2002). ‛ Doing Motherhood’: some experiences of mothers with physical disabilities. Disability & Society, 17(6), 671–683.
Gutman, C. (2005). The parenting experiences of people with vision impairment. New York: Yeshiva University
Hakim, C. (2003). A new approach to explaining fertility patterns: Preference theory. Population and Development Review, 29(3), 349–374.
Hankó, Cs., & Pohárnok, M. (2019). Szülő-gyermek kapcsolat látássérült anyák beszámolói alapján. In: E. Bihari, D. Molnár, K. Szikszai-Németh (szerk.), Tavaszi Szél 2019 Konferencia = Spring Wind 2019: Konferenciakötet III. (343–349). Budapest: Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSz)
Hankó, Cs., Pohárnok, M., & Bíró, B. (2021). Várandósgondozással kapcsolatos tapasztalatok látássérült nők körében. In: D. Molnár, & D. Molnár (szerk.), XXIV. Tavaszi Szél Konferencia 2021: Absztrakt kötet (573). Budapest: Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSz)
Hernádi, I. (2014). Problémás testek. Nőiség, szexualitás és anyaság testi fogyatékossággal élő magyar nők önreprezentációiban. Doktori disszertáció. Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Irodalomtudományi Doktori Iskola. Letöltve: 2022. 02. 27-én: https://pea.lib.pte.hu/handle/pea/14749
Hernádi, I., & Könczei, Gy. (2013). Szexualitás, anyaság, fogyatékos női testek: a feminista fogyatékosságtudomány első hazai kutatási eredményei. Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat, 3(2), 17–34.
Hill, C. E., & Knox, S. (2021). Essentials of consensual qualitative research. Washington D.C.: American Psychological Association
Joffe, H. (2011). Thematic analysis. In: D. Harper & A.R. Thompson (Eds.), Qualitative methods in mental health and psychotherapy: A guide for students and practitioners (209–223). Chichester: Wiley
Kálmán, Zs. (2010). Aki álmában is látja a fényt: Anyaság akadálymentesítés nélkül. Budapest: De Jure Alapítvány
Kálmán, Zs., & Könczei, Gy. (2002). A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Budapest: Osiris
Kiadó Kendrick, D. (1983). Invisible barriers: How you can make parenting easier. Disabled USA, 1, 17–19.
Kent, D. (2002). Beyond expectations: Being blind and becoming a mother. Sexuality and Disability, 20(1), 81–88.
Kirshbaum, M., & Olkin, R. (2002). Parents with physical, systemic, or visual disabilities. Sexuality and Disability, 20(1), 65–80.
Knox, S., & Burkard, A. W. (2009). Qualitative research interviews. Psychotherapy Research, 19(4–5), 566–575.
Könczei, Gy. (2017). Az esélyegyenlőségtől a Taigetoszig? Kutatási zárótanulmány. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Fogyatékosság és Társadalmi Részvétel Intézet
Könczei, Gy., Heiszer, K., Hernádi, I., Horváth, P. L., Katona, V., Kunt, Zs., et al. (2015). Kutatásetikai alapvetés a fogyatékosságtudományhoz: A kontextusról, alapvető szabályokról és levezetett szabályokról. In: I. Hernádi, & Gy. Könczei (Eds.), A felelet kérdései között: Fogyatékosságtudomány Magyarországon. (152–157). Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar
LaPierre, T. A., Zimmerman, M. K., & Hall, J. P. (2017). “Paying the price to get there”: Motherhood and the dynamics of pregnancy deliberations among women with disabilities. Disability and Health Journal, 10(3), 419–425.
Lappeteläinen, A., Sevón, E., & Vehkakoski, T. (2018). ‛ Celebrating diverse motherhood’: physically disabled women’s counter-narratives to their stigmatised identity as mothers. Families, Relationships and Societies, 7(3), 499–514.
Lappeteläinen, A., Sevón, E., és Vehkakoski, T. (2017). Forbidden option or planned decision? Physically disabled women’s narratives on the choice of motherhood. Scandinavian Journal of Disability Research, 19(2), 140–150.
László, J. (1999). Társas tudás, elbeszélés, identitás: a társas tudás modern szociálpszichológiai elméletei. Budapest: Scientia Humana
Lawler D., Begley C., & Lalor J. (2015). (Re)constructing Myself: the process of transition to motherhood for women with a disability. Journal of Advanced Nursing, 71(7), 1672–1683.
Lendvai, L., & Nguyen Luu Lan, A. (2019). The lived experiences of visually impaired mothers and their perception of social attitudes towards them. Alkalmazott Pszichológia, 19(2), 7–30.
Malacrida, C. (2009). Performing motherhood in a disablist world: Dilemmas of motherhood, femininity and disability. International Journal of Qualitative Studies in Education, 22(1), 99–117.
Meadow-Orlans, K. P. (2002). Parenting with a sensory or physical disability. In: M. H. Bornstein (Ed.), Handbook of parenting: Social conditions and applied parenting (259–293). Mahwah: Lawrence Erlbaum Associates Publishers
Mercer, R. T. (2004). Becoming a mother versus maternal role attainment. Journal of Nursing Scholarship, 36(3), 226–232.
Moghadam, Z. B., Ghiyasvandian, S., Shahbazzadegan, S., & Shamshiri, M. (2017). Parenting experiences of mothers who are blind in Iran: A hermeneutic phenomenological study. Journal of Visual Impairment & Blindness, 111(2), 113–122.
Morrison, J., Basnet, M., Budhathoki, B., Adhikari, D., Tumbahangphe, K., Manandhar, D., et al. (2014). Disabled women’s maternal and newborn health care in rural Nepal: A qualitative study. Midwifery, 30(11), 1132–1139.
O’Brien, B. C., Harris, I. B., Beckman, T. J., Reed, D. A., & Cook, D. A. (2014). Standards for reporting qualitative research: a synthesis of recommendations. Academic Medicine, 89(9), 1245–1251.
Olkin, R. (2000). Are children of disabled parents at risk for parentification. Parental Disability, 8(2), 8–9.
Ozvári-Lukács, R. (2013). Tükrünk, tükrünk: Vak szülők és gyermekeik. Interjúkötet. Budapest: Queer
Palombi, B. J. (2012). Women with disabilities: The cultural context of disability, feminism, able-bodied privilege, and microaggressions. In: C. Z. Enns, E. N. Williams, (Eds), Oxford library of psychology. The Oxford handbook of feminist (199–220). London: Oxford University Press
Prilleltensky, O. (2004). Motherhood and disability: Children and choices. Berkeley: Springer
Prinds, C., Hvidt, N. C., Mogensen, O., & Buus, N. (2014). Making existential meaning in transition to motherhood—a scoping review. Midwifery, 30(6), 733–741.
Redshaw, M., Malouf, R., Gao, H., & Gray, R. (2013). Women with disability: the experience of maternity care during pregnancy, labour and birth and the postnatal period. BMC Pregnancy and Childbirth, 13(1), 1–14.
Reicher, S. (2000). Against methodolatry: Some comments on Elliot, Fischer and Rennie. British Journal of Clinical Psychology, 39(1), 1–6.
Sántha, K. (2007). A kvalitatív metodológiai követelmények problémái. Iskolakultúra, 17(6–7), 168–177.
Senju, A., Tucker, L., Pasco, G., Hudry, K., Elsabbagh, M., Charman, T., et al. (2013). The importance of the eyes: communication skills in infants of blind parents. Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences, 280, 20130436. DOI:
Spéder, Zs., & Kapitány, B. (2007). Gyermekek: vágyak és tények. Dinamikus termékenységi elemzések. Műhelytanulmányok (2002–2008), 06. Letöltve: 2020. 05. 05-én: http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/muhelytanulmanyok/article/view/875
Spéder, Zs., & Kapitány, B. (2014). A termékenységi szándékok és a gyermekvállalási gyakorlat kapcsolata. Egy európai összehasonlító vizsgálat tanulságai. Demográfia, 57(2–3), 137–181.
Stern, D. N. (2004). Az anyaság állapota: A szülő csecsemő pszichoterápia egységes szemlélete. Budapest: Animula Kiadó
Tausz, K., Bácskay, A., Csordás, G., Kovács, B., Németh, E., Panyik, B., et al. (2015). 2011. évi népszámlálás: 17. A fogyatékossággal élők helyzete és szociális ellátásuk. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal
Walsh-Gallagher, D., Sinclair, M., & McConkey, R. (2012). The ambiguity of disabled women’s experiences of pregnancy, childbirth and motherhood: a phenomenological understanding. Midwifery, 28(2), 156–162.
Wendell, S. (2010). Az elutasított test – Feminista filozófiai elmélkedés a fogyatékosságról. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó Kft.
Willig, C. (2013). Introducing qualitative research in psychology. Maidenhead: McGraw-Hill Education
Wołowicz-Ruszkowska, A. (2016). How polish women with disabilities challenge the meaning of motherhood. Psychology of Women Quarterly, 40(1), 80–95.