Authors:
,
,
,
, and
Gusztáv József Tornóczky
gustav.tornoczky@gmail.com
Gusztáv József Tornóczky
Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, Sporttudományok Doktori Iskola, Budapest , Magyarország
Search for other papers by Gusztáv József Tornóczky in
Current site
Google Scholar
PubMed
Search for other papers by Gusztáv József Tornóczky in
Current site
Google Scholar
PubMed
Miklós Bánhidi
Miklós Bánhidi
Széchenyi István Egyetem, Egészség és Sporttudományi Kar, Győr , Magyarország
Search for other papers by Miklós Bánhidi in
Current site
Google Scholar
PubMed
Search for other papers by Miklós Bánhidi in
Current site
Google Scholar
PubMed
István Karsai
István Karsai
Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pécs , Magyarország
Search for other papers by István Karsai in
Current site
Google Scholar
PubMed
Search for other papers by István Karsai in
Current site
Google Scholar
PubMed
Henriett Nagy
Henriett Nagy
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Pszichológiai Intézet, Budapest , Magyarország
Search for other papers by Henriett Nagy in
Current site
Google Scholar
PubMed
Search for other papers by Henriett Nagy in
Current site
Google Scholar
PubMed
Sándor Rózsa
Sándor Rózsa
Department of Psychiatry, Washington University School of Medicine in St. Louis, Missouri , USA
Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Személyiség és Egészségpszichológiai Tanszék, Pszichológiai Intézet,Budapest , Magyarország
Search for other papers by Sándor Rózsa in
Current site
Google Scholar
PubMed
Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Személyiség és Egészségpszichológiai Tanszék, Pszichológiai Intézet,
Search for other papers by Sándor Rózsa in
Current site
Google Scholar
PubMed
Elméleti háttér: A nemzetközi szakirodalomban több, a spiritualitás mérését célzó mérőeszköz is fellelhető. Ezek közül az egyik legszélesebb körben alkalmazott és megbízható önjellemző kérdőív a Spirituális Egészségés Életorientáció Kérdőív (Spiritual Health and Life-Orientation Measure, SHALOM). A kérdőív a spirituális jóllétet holisztikusan ragadja meg, ezért mind a vallásos, mind pedig a nem vallásos személyek körében egyaránt jól alkalmazható. Célkitűzés: Vizsgálatunk elsődleges célja a SHALOM magyar nyelvre történő adaptálása és részletes pszichometriai vizsgálata, beleértve a faktorszerkezet, a megbízhatóság és az érvényesség tesztelését. Módszerek: A validáláshoz használt kérdőívcsomagot (SHALOM, WHO Jóllét Kérdőív, Élettel való Elégedettség Skála) összesen 437 egyetemi hallgató töltötte ki (férfi: 24,2%, nő: 75,8%, átlagéletkor = 21,6 év; SD = 1,8 év). Eredmények: A SHALOM kérdőív tételein végzett feltáró és megerősítő faktorelemzések a bifaktoros (4 elsődleges és 1 általános faktor) szerkezetet erősítették meg, alátámasztva a mérőeszköz elméleti faktorstruktúráját. Az elsődleges faktorok a következők: Személyes, Társas, Környezeti és Transzcendens skálák, mindkét értékelési aspektus esetében (fontosság és megvalósultság). Akadt azonban 6 tétel, amely nem illeszkedett tökéletesen a négy elsődleges faktorhoz: a fontosság értékelés esetében 4, a megvalósultság nézőpontjából pedig 2 tétel. A fontosság értékelés során a kérdőív dimenziói a teljes variancia 66,6%-át, a megvalósultság esetében pedig a 64,9%-át magyarázzák. A faktorszerkezetek mindkét értékelési aspektus esetében elfogadható illeszkedési mutatókat adtak (CFIfontosság = 0,99 és CFImegvalósultság = 0,97; valamint RMSEAfontosság = 0,057 és RMSEAmegvalósultság = 0,068). A Cronbach-α értéke 0,69–0,97 között változik, ami összességében elfogadható belső konzisztenciát jelez, a kérdőív időbeli stabilitása is megfelelő. Az érvényességi vizsgálatunk szerint a SHALOM két értékelésének skálái szignifikáns, pozitív irányú kapcsolatban vannak a WHO Jóllét Kérdőívvel és az Élettel való Elégedettség Skálával (kivételt képez a fontosság értékelésének Személyes skálája), a korrelációk értékei gyenge és közepes mértékek között változnak. Következtetések: Az eredményeink alátámasztják a SHALOM kérdőív magyar változatának bifaktoros struktúráját, igazolják a skálák belső konzisztenciáját, valamint támogatják a mérőeszköz hazai változatának érvényességét. A konstruktum validitás tesztelésének területén azonban a jövőben további vizsgálatok indokoltak.
ProCite
RefWorks
Reference Manager
BibTeX
Zotero
EndNote
-
Adams, T., Bezner, J., & Steinhardt, M. (1997). The conceptualization and measurement of perceived wellness: integrating balance across and within dimensions. American Journal of Health Promotion, 11(3), 208–218.
-
Anderson, J. C., & Gerbing, D. W. (1984). The effect of sampling error on convergence, improper solutions, and goodness-of-fit indices for maximum likelihood confirmatory factoranalysis. Psychometrika, 49, 155–173.
-
Beaton, D. E., Bombardier, C., Guillemin, F., & Ferraz, M. B. (2000). Guidelines for the process of cross-cultural adaptation of self-report measures. Spine, 25(24), 3186–3191.
-
Bech, P., Staehr-Johansen, K., & Gudex, C. (1996). The WHO (Ten) Well-Being Index: validation in diabetes. Psychotherapy and Psychosomatics, 65, 183–190.
-
Bentler, P. M. (1990). Comparative fit indexes in structural models. Psychological Bulletin, 88, 588–606.
-
Biglari Abhari, M., Fisher, J. W., Kheiltash, A., & Nojomi, M. (2018). Validation of the Persian Version of Spiritual Well-Being Questionnaires. Iranian Journal of Medical Sciences, 43(3), 276–285.
-
Brown, T. (2006). Confirmatory factor analysis for applied research. New York: Guildford.
-
Buford, R., Paloutzian, R., & Ellison, C. (1991). Norms for the Spiritual Well-Being Scale. Journal of Psychology and Theology, 19, 56–70.
-
Chou, C., & Bentler, P. M. (1995). Estimates and tests in structural equation modeling. In: R. H. Hoyle (Ed.), Structural equation modeling: Concepts, issues, and applications (37–55). Thousand Oaks, CA: Sage.
-
Coan, R. W. (1977). Hero, artist, sage, or saint. New York: Columbia University Press.
-
Cole, D. A. (1987). Utility of confirmatory factor analysis in test validation research. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 55, 584–594.
-
Compton, W. C., Smith, M. L., Cornish, K. A., & Qualls, D. L. (1996). Factor structure of mental health measures. Journal of Personality and Social Psychology, 76, 406−413.
-
Curran, P. J., West, S. G., & Finch, J. F. (1996). The robustness of test statistics to nonnormality and specification error in confirmatory factor analysis. Psychological Methods, 1, 16–29.
-
Diener, E. (1984). Subjective well-being. Psychological Bulletin, 95, 542–557.
-
Diener, E., Emmons, E. R., Larsen, R. J., & Griffin, S. (1985). The Satisfaction With Life Scale. Journal of Personality Assessment, 49(1), 71–75.
-
Elhai, N., Carmel, S., O’Rourke, N., & Bachner, Y. G. (2018). Translation and validation of the Hebrew version of the SHALOM Spiritual questionnaire. Aging & Mental Health, 22(1), 46–52.
-
Elkins, D. N., Hedstrom, L. J., Huges, L. L., Leaf, J. A., & Saunders, C. (1988). Toward a humanistic-phenomenological spirituality: definition, description, and measurement. Journal of Humanistic Psychology, 28, 5–18.
-
Farkas, L., Kő, N., Surányi, Zs., & Rózsa, S. (2014). A „Vallásosság és Spiritualitás Multidimenzionális Vizsgálata” kérdőív rövid formájának Magyar adaptációja. Pszichológia, 34(2), 175–205.
-
Fisher, J. W. (1998). Spiritual Health: Its Nature and Place in the School Curriculum. Ph.D. Thesis, University of Melbourne, Parkville, Australia.
-
Fisher, J. W. (1999). Developing a spiritual health and life-orientation measure for secondary school students. Proceedings of University of Ballarat Annual Research Conference, 15 October, 57–63. Letöltve: 2022. 04. 30-án: https://researchonline.federation.edu.au/vital/access/manager/Repository/vital:2160
-
Fisher, J. W. (2001). Comparing levels of spiritual wellbeing in state, catholic and independent schools in Victoria, Australia. Journal of Beliefs & Values: Studies in Religion & Education, 22(1), 99–105.
-
Fisher, J. W. (2009). Getting the balance: assessing spirituality and well-being among children and youth. International Journal of Childrens Spirituality, 14 (3), 273–288.
-
Fisher J. W. (2010). Development and application of a spiritual well-being questionnaire called SHALOM. Religions, 1(1), 105–121.
-
Fisher, J. W. (2011). The four domains model: Connecting spirituality, health and wellbeing. Religions, 2(1), 17–28.
-
Fisher, J. W. (2012). Staff’s and family members’ spiritual well-being in relation to help for residents with dementia. Journal of Nursing Education and Practice, 2(4), 1–9.
-
Fisher, J. W. (2016). Selecting the best version of SHALOM to Assess Spiritual Well-Being. Religions, 7(5), 45–56.
-
Fisher, J. W., & Brumley, D. (2008). Nurses’ and carers’ spiritual well-being in the workplace. Australian Journal of Advanced Nursing, 25(4), 49–57.
-
Fisher, J. W., Francis, L.J., & Johnson, P. (2000). Assessing spiritual health via four domains of wellbeing: The SH4DI. Pastoral Psychology, 49(2), 133–145.
-
Fisher, J., & Ng, D. (2017). Presenting a 4-Item Spiritual Well-Being Index (4ISWBI). Religions, 8(9), 179–192.
-
Fisher, J. W., & Wong, P. H. (2013). Comparing levels of spiritual well-being and support among preservice teachers in Hong Kong and Australia. Religious Education Journal of Australia, 29(1), 34–40.
-
Gomez, R., & Fisher, J. W. (2003). Domains of spiritual well-being and development and validation of the Spiritual Well-Being Questionnaire. Personality and Individual Differences, 35(8), 1975–1991.
-
Gomez, R., & Fisher, J. W. (2005). Item response theory analysis of the spiritual well-being questionnaire. Personality and Individual Differences, 38(5), 1107–1121.
-
Gouveia, M. J., & Marques, M. (2012). Validation of the Portuguese version of the Spiritual Health and Life Orientation Measure (SHALOM). Psychology & Health, 27, 219–220.
-
Gouveia, M. J., Marques, M., & Ribeiro, J. L. P. (2009). Versão portuguesa do Questionário de Bem-Estar Espiritual (SWBQ): Análise confirmatória da sua estrutura factorial. Psicologia, Saúde e Doenças, 10(2), 285–293.
-
Gyollai, Á., Simor, P., Köteles, F. & Demetrovics, Zs. (2011). Psychometric properties of the Hungarian version of the original and the short form of the Positive and Negative Affect Schedule (PANAS). Neuropsychopharmacologia Hungarica, 13(2), 73−79.
-
Hall, T.W., & Edwards, K.J. (1996). The initial development of and factor analysis of the Spiritual Assessment Inventory. Journal of Psychology and Theology, 24, 233–246.
-
Heun, R., Burkart, M., Maier, W., & Bech, P. (1999). Internal and external validity of the WHO Well-Being Scale in the elderly general population. Acta Psychiatrica Scandinavica, 99(3), 171–178.
-
Hill, P. C. & Pargament, K. I. (2003). Advances in the conceptualization and measurement of religion and spirituality. Implications for physical and mental health research. American Psychologist, 58(1), 64–74.
-
Hills, P., & Argyle, M. (2002). The oxford happiness questionnaire: A compact scale for the measurement of psychological well-being. Personality and Individual Differences, 33, 1073–1082.
-
Holder, M. D., Coleman, B., & Wallace, J. M. (2010). Spirituality, religiousness, and happiness in children aged 8–12 years. Journal of Happiness Studies, 11(2), 131–150.
-
Hungelmann, J., Kenkel-Rossi, E., Klassen, L., & Stollenwerk, R. (1996). Focus on spiritual well-being: harmonious interconnectedness of mind-body-spirit-use of the JAREL spiritual well-being scale. Geriatric Nursing, 17(6), 262–266.
-
Idler, E. L., Musick, M. A., Ellison, C. G., George, L. K., Krause, N., Ory, M. G., et al. (2003). Measuring multiple dimensions of religion and spirituality for health research: Conceptual background and findings from the 1998 general social survey. Research on Aging, 25, 327–365.
-
de Jager Meezenbroek, E., Garssen, B., van den Berg, M., van Dierendonck, D., Visser, A., & Schaufeli, W. B. (2012). Measuring Spirituality as a Universal Human Experience: A Review of Spirituality Questionnaires. Journal of Religion and Health, 51(2), 336–354.
-
Keyes, C. L. (1998). Social well-being. Social Psychology Quarterly, 63, 264−279.
-
Keyes, C. L. (2002). The mental health continuum: From languishing to flourishing in life. Journal of Health and Behavior Research, 43, 207−222.
-
Kulcsár, Zs. (2007). A spiritualitás, mint a személyiség hatodik dimenziója. Budapest: Trefort Kiadó.
-
Kuppens, P., Realo, A., & Diener, E. (2008). The role of positive and negative emotions in life satisfaction judgment across nations. Journal of Personality and Social Psychology, 95, 66–75.
-
Lifshitz, R., Nimrod, G., & Bachner, Y. G. (2018). Spirituality and wellbeing in later life: a multidimensional approach. Aging & Mental Health, 23(8), 984–991.
-
Lorenzo-Seva, U. (1999). Promin: a method for oblique factor rotation. Multivariate Behavioral Research, 34, 347–356.
-
Lorenzo-Seva, U., & Ferrando, P. J. (2006). FACTOR: A computer program to fit the exploratory factor analysis model. Behavior Research Methods, 38(1), 88–91.
-
Lorenzo-Seva, U., & Ferrando, P. J. (2013). FACTOR 9.2 A comprehensive program for fitting exploratory and semiconfirmatory factor analysis and IRT models. Applied Psychological Measurement, 37(6), 497–498.
-
Mansolf, M., & Reise, S. P. (2016). Exploratory bifactor analysis: The Schmid-Leiman orthogonalization and Jennrich-Bentler analytic rotations. Multivariate Behavioral Research, 51(5), 698–717.
-
Marciniak, R., Serek, J., Sheardova, K., Hudecek, D., & Hort, J. (2017). SHALOM questionnaire psychometric characteristics of elderly Czech population. Ceskoslovenska Psychologie, 61(3), 230–244.
-
Marsh, H. W., Balla, J. R., & McDonald, R. P. (1988). Goodness-of-fit indexes in confirmatory factor analysis: The effects of sample size. Psychological Bulletin, 103, 305–312.
-
Martos, T., Sallai, V., Désfalvi, J., Szabó, T., & Ittzés, A. (2014). Az Élettel való Elégedettség Skála magyar változatának (SWLS-H) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 15(3), 289–303.
-
Martos, T., Szabó, G., & Rózsa, S. (2006). Az Aspirációs Index rövidített változatának pszichometriai jellemzői hazai mintán. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 171–191.
-
Mathad, M. D., Rajesh, S. K., & Pradhan, B. (2019). Spiritual well-being and its relationship with mindfulness, self-compassion and satisfaction with life in baccalaureate nursing students: A correlation study. Journal of Religion & Health, 58(2), 554–565.
-
McDonald, R. P. (1999). Test theory: A unified treatment. Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum.
-
Moberg, D. O. (2002). Assessing and measuring spirituality: confronting dilemmas of universal and particular evaluative criteria. Journal of Adult Development, 9(1), 47–60.
-
Moberg, D. O. (2008). Spirituality and Aging: Research and Implications. Journal of Religion, Spirituality & Aging, 20(1–2), 95–134.
-
Mumby, K., & Roddam, H. (2020). Aphasia and Spirituality: the feasibility of assessment and intervention using WELLHEAD and SHALOM. Aphasiology, 1–25.
-
Muthén, B. O., & Kaplan, D. (1985). A comparison of some methodologies for the factor analysis of nonnormal Likert variables. British Journal of Mathematical and Statistical Psychology, 38, 171–189.
-
Muthén, B. O., & Kaplan, D. (1992). A comparison of some methodologies for the factor analysis of non-normal Likert variables: A note on the size of the model. British Journal of Mathematical and Statistical Psychology, 45, 19–30.
-
Muthén, L. K., & Muthén, B. O. (1998–2017). Mplus User’s Guide. Eighth Edition. Los Angeles, CA: Muthén & Muthén
-
National Interfaith Coalition on Aging (1975). Spiritual Wellbeing: A definition. Athens, Georgia: NICA
-
Nunes, S. A. N., Fernandes, H. M., Fisher, J. W., & Fernandes, M. G. (2018). Psychometric properties of the Brazilian version of the lived experience component of the Spiritual Health And Life-Orientation Measure (SHALOM). Psicologia: Reflexao e Critica, 31(2), 1–13.
-
Oláh, A. (2012). A megküzdés szívárványszínei: a stresszkezeléstől a boldogság növelé séig. In: M. Fülöp, & É. Szabó (szerk.), A pszichológia, mint társadalomtudomány. A 70 éves Hunyady György tiszteletére. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó
-
Paloutzian, R. F., & Ellison, C. W. (1982). Loneliness, spiritual well-being and the quality of life. In:L. A. Peplau, & D. Perlman (Eds.), Loneliness: A sourcebook of current theory, research and therapy (224–237). New York: Wiley.
-
Pargament, K. I. (1999). The psychology of religion and spirituality? Yes and no. Interna-tional Journal for the Psychology of Religion, 9, 3−16.
-
Pauwlik, Zs. O. (2008): Szubjektív értékkategóriák és vallásosság/spiritualitás mint a mentális egészség meghatározó faktorai főiskolai hallgatóknál. PhD-értekezés. Debrecen: Debreceni Egyetem, Bölcsészettudományi Kar. Letöltve: 2022. 04. 29-én: https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/90360/ertekezes.pdf?sequence=5&isAllowed=y
-
Piedmont, R. L. (1999). Does spirituality represent the sixth factor of personality? Spiritual transcendence and the five-factor model. Journal of Personality, 67, 985–1013.
-
Piedmont, R. L. (2004). Assessment of Spirituality and Religious Sentiments (ASPIRES). Technical Manual. Columbia: Author.
-
Piedmont, R. L., & Leach, M. M. (2002). Cross-cultural generalizability of the spiritual transcendence scale in India-Spirituality as an universal aspect of human experience. American Behavioral Scientist, 45(12), 1888–1901.
-
Pikó, B., Kovács, E., & Kriston, P. (2011). Spiritualitás–vallás–egészség: Fiatalok mentális egészsége a spirituális jóllét mutatóinak tükrében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(3), 261–276.
-
Pong, H. K. (2017). The relationship between the spiritual well-being of university students in Hong Kong and their academic performance. International Journal of Children’s Spirituality, 22(3/4), 329–351.
-
Pong, H. K., Leung, C. H., & Lung, C. L. (2019). Validating the Chinese-translated version of the Spiritual Health and Life-orientation Measure (SHALOM) amongst the Chinese youth populations in 2010 and 2018. Journal of Beliefs & Values, 41(4), 489–508.
-
Reinhardt, M. (2013). Mentális egészség és tünetképzés összefüggései a családi működéssel serdülőknél. PhD-értekezés. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar. Letöltve: 2022. 04. 29-én: https://ppk.elte.hu/file/reinhardt_melinda_dissz.pdf
-
Reise, S. P., Bonifay, W. E., & Haviland, M. G. (2013). Scoring and modeling psychological measures in the presence of multidimensionality. Journal of Personality Assessment, 95, 129–140.
-
Riklikiene, O., Kaseliene, S., & Fisher, J. (2018). Translation and Validation of Spiritual Well-Being Questionnaire SHALOM in Lithuanian Language, Culture and Health Care Practice. Religions, 9(5), 156–170.
-
Rowold, J. (2011). Effects of spiritual well-being on subsequent happiness, psychological well-being, and stress. Journal of Religion & Health, 50(4), 950–963.
-
Rózsa, S., Major, G., Bella, D., & Surányi, Zs. (2013): Gyermekkori spiritualitás és jól-lét. Az előadás elhangzott a Magyar Pszichológiai Társaság XXII. Országos Tudományos Nagy-gyűlésén. 2013. június 5–7. Budapest.
-
Rózsa, S., Réthelyi, J., Stauder, A., Susánszky, É., & Mészáros, E. (2003). A Hungarostudy2002 országos reprezentatív felmérés általános módszertana és a felhasznált tesztbattéria pszichometriai jellemzői. Psychiatria Hungarica, 18(2), 83–94.
-
Ryff, C. D. (1989). Happiness is everything, or is it? Explorations on the meaning of psychological well-being. Journal of Personality and Social Psychology, 57(6), 1069–1081.
-
Ryff, C. D., & Keyes, C. L. M. (1995). The structure of psychological well-being revisited. Journal of Personality and Social Psychology, 69(4), 719–727.
-
Schmid, J., & Leiman, J. M. (1957). The development of hierarchical factor solutions. Psychometrika, 22, 53–61.
-
Steiger, J. H. (1990). Structural model evaluation and modification: An interval estimation approach. Multivariate Behavioral Research, 25(2), 173–180.
-
Susánszky, É., Konkolÿ Thege, B., Stauder, A., & Kopp, M. (2006). A WHO Jól-lét kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 247–255.
-
Tanaka, J.S. (1993). Multifaceted conceptions of fit in structural equations models. In: K. A. Bollen, J. S. Long (Ed), Testing structural equation models. (10–39). Newbury Park, CA: Sage
-
Tomcsányi, T., Martos, T., Ittzés, A., Horváth-Szabó, K., Szabó, T., & Nagy, J. (2011). A Spi-rituális Transzcendencia Skála hazai alkalmazása: elmélet, pszichometriai jellemzők, kutatási eredmények és rövidített változat. Pszichológia, 31(2), 165–192.
-
Tucker, L. R., & Lewis, C. (1973). A reliability coefficient for maximum likelihood factor analysis. Psychometrika, 38(1), 1–10.
-
Underwood, L. G., & Teresi, J. A. (2002). The daily spiritual experience scale: Development, theoretical description, reliability, exploratory factor analysis, and preliminary construct validity using health-related data. Annals of Behavioral Medicine, 24(1), 22–33.
-
Vella-Brodrick, D. A., & Allen, F. C. L. (1995). Development and psychometric validation of the mental, physical, and spiritual well-being scale. Psychological Reports, 77, 659–674.
-
Watson, D., Clark, L. A. & Tellegen, A. (1988). Development and validation of brief measures of positive and negative affect: The PANAS scales. Journal of Personality and Social Psychology, 54, 1063–1070.
Editorial Correspondence: Czeglédi, Edit
Institute of Behavioural Sciences
Semmelweis University
Nagyvárad tér 4.
H-1089 Budapest, Hungary
Phone: (36 1) 210 2930 ext. 56151 ---- Fax: (36 1) 210 2955
E-mail: mentalhigiene.pszichoszomatika@gmail.com
Indexing and Abstracting Services:
- PsychInfo
- SCOPUS
- CABELLS Journalytics
| 2023 | |
|---|---|
| Scopus | |
| CiteScore | 0.6 |
| CiteScore rank | Q4 (Psychiatry and Mental Health) |
| SNIP | 0.149 |
| Scimago | |
| SJR index | 0.141 |
| SJR Q rank | Q4 |
| Mentálhigiéné és Pszichoszomatika | |
|---|---|
| Publication Model | Online Only Hybrid |
| Submission Fee | none |
| Article Processing Charge | 900 EUR/article |
| Printed Color Illustrations | 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece |
| Regional discounts on country of the funding agency | World Bank Lower-middle-income economies: 50% World Bank Low-income economies: 100% |
| Further Discounts | Editorial Board / Advisory Board members: 50% Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100% |
| Subscription fee 2025 | Online subsscription: 120 EUR / 132 USD |
| Subscription Information | Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content. |
| Purchase per Title | Individual articles are sold on the displayed price. |
| Mentálhigiéné és Pszichoszomatika | |
|---|---|
| Language | English Hungarian |
| Size | B5 |
| Year of Foundation |
2000 |
| Volumes per Year |
1 |
| Issues per Year |
4 |
| Founder | Végeken Egészséglélektani Alapítvány |
| Founder's Address |
H-1089 Budapest, Hungary Nagyvárad tér 4. |
| Publisher | Akadémiai Kiadó |
| Publisher's Address |
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245. |
| Responsible Publisher |
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó |
| ISSN | 1419-8126 (Print) |
| ISSN | 1786-3759 (Online) |
Monthly Content Usage
| Abstract Views | Full Text Views | PDF Downloads | |
|---|---|---|---|
| Jul 2024 | 0 | 75 | 18 |
| Aug 2024 | 0 | 30 | 17 |
| Sep 2024 | 0 | 91 | 64 |
| Oct 2024 | 0 | 249 | 85 |
| Nov 2024 | 0 | 350 | 38 |
| Dec 2024 | 0 | 381 | 42 |
| Jan 2025 | 0 | 111 | 48 |
Authors:
, , , , , and
Authors:
, , , , , and
Authors:
, , , , , , , and
Copyright Akadémiai Kiadó AKJournals is the trademark of Akadémiai Kiadó's journal publishing business branch.
Powered by PubFactory