Elméleti háttér: Az elmúlt évek lokális és kollektív traumáinak tükrében különösen fontosnak tartjuk a vulnerabilitás konstruktumának részletes, pszichológiai szempontú felmérését, a pszichés és testi megbetegedés prevenciójának és szűrésének megtervezéséhez. Cél: A Glover Vulnerability Scale (GVS) és a Psychological Vulnerability Scale (PVS) magyar nyelvű adaptációja és validitásának vizsgálata heterogén, nem-klinikai mintán. Módszerek: Az online adatgyűjtést, hozzáférhetőségi mintavételt alkalmazó keresztmetszeti kutatásban 942 fő vett részt (572 nő; átlagéletkor: 29,41 év, SD = 11,5 év). Mérőeszközök: Glover Sérülékenység Kérdőív, Sinclair és Wallston-féle Pszichológiai Sérülékenység Skála, Rosenberg-féle Önértékelés Skála, Általános Énhatékonyság Skála, Rahe-féle Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív, SF-36 kérdőív, Big Five Kérdőív, Lezárási Igény Kérdőív. Eredmények: Az exploratív faktorelemzés eredményei alapján a 30 tételes, magyar nyelvű GVS 17 tétele illeszkedik 3 faktorba, úgymint Társas diszkomfort, Sérülékenységérzés és Családi bizalmatlanság, amelyek a variancia 45,62%-át magyarázzák. A konfirmatív faktoranalízis eredményei szerint a 3 faktoros modell illeszkedési mutatói kitűnőek vagy elfogadhatóak (CMIN/DF = 2,94; RMSEA = 0,064; CFI = 0,89; TLI = 0,85), csakúgy, mint az alskálák belső konzisztenciája (Cronbach-α: 0,65–0,77). A 6 tételes PVS 1 faktoros modelljének illeszkedési mutatói kitűnőek (CMIN/DF = 1,49; RMSEA = 0,03; CFI = 0,99; TLI = 0,98), a skála belső konzisztenciája (Cronbach-α = 0,76) szintén kiváló. Mindkét magyar nyelvű mérőeszköz 0,8 feletti teszt–reteszt megbízhatóságot mutat 6 hét elteltével. A konkurens validitás vizsgálatának eredményei szerint a GVS alskálái és a PVS között is gyenge, illetve közepes mértékű együttjárások mutatkoznak (0,21 < rS(940) < 0,39 között). Kifejezetten erős korrelációt a PVS és a GVS Sérülékenységérzés alskálája között kaptunk (rS(940) = 0,66). A konvergens validitás vizsgálatánál a sérülékenység kifejezettebb érzelmi és társaskorlátozottság-érzéssel, alacsonyabb vitalitással, rosszabb mentális egészséggel, nagyobb stresszre adott válasszal, alacsonyabb megküzdőképességgel, énhatékonyságérzéssel és önértékeléssel, nagyobb érzelmi instabilitással, valamint alacsonyabb barátságossággal és extraverzióval járt együtt. A divergens validitásnál a lelkiismeretesség és a nyitottság, illetve a lezárási igény kérdőív legtöbb alskálájánál teljesült az összefüggések hiányára vonatkozó elvárásunk, a döntéskészség és a bizonytalanságtűrés csökkenése ugyanakkor gyengén, de szignifikánsan korrelált a sérülékenységgel. A GVS összpontszáma (U(936) = 119814,5; p < 0,01, η2 = 0,007), és a Sérülékenységérzés alskála (U(936) = 111946; p < 0,01, η2 = 0,009) esetében, valamint a PVS-en (U(936) = 107358; p < 0,01, η2 = 0,016) a nők pontszáma magasabb. Az életkorral mindkét mérőeszköz szignifikáns, de elhanyagolható mértékű együttjárást mutat (0,11 < rS(923) < 0,17). A magasabb iskolai végzettségűek a GVS Családi bizalmatlanság (F(3) = 9,435; p = 0,024) és Sérülékenységérzés (F(3) = 21,2; p < 0,001) alskáláján, valamint az összpontszámnál (F(3) = 12,876; p = 0,005) és a PVS-nél is (F(3) = 9,255; p = 0,026) egyértelműen alacsonyabb sérülékenységet mutattak. Következtetések: A két sérülékenység skála érvényes és megbízható mérőeszköz. A sérülékenység komplex vizsgálatában együttes alkalmazásukat javasoljuk.
Ádám, Sz., Cserháti, Z., Balog, P., & Kopp, M. (2010). Nemi kü-lönbségek a stressz szintjében és a pszichoszociális jóllét mu-tatóiban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11(4), 277–296.
American Psychiatric Association (1980). Diagnostic and statistical manual of mental disorders (3rd ed.). (DSM-III). Cambridge University Press
Antonovsky, A. (1987). Unraveling the mystery of health: How people manage stress and stay well. Jossey-Bass
Beaton, D. E., Bombardier, C., Guillemin, F., & Ferraz, M. B. (2000). Guidelines for the process of cross-cultural adaptation of self-report measures. Spine, 25, 3186–3191.
Beck, A. T. (1967). Depression: Clinical, experimental and theoretical aspects. New York: Harper and Row
Brewer, B. W. (1993). Self-identity and specific vulnerability to depressed mood. Journal of Personality, 61(3), 343–364.
Brown, G. W., & Harris T. O. (1989). Life events and illness. The Guilford Press
Browne, M. W., & Cudeck, R. (1993). Alternative Ways of Assessing Model Fit. Sage Publications
Canter, A., Imboden, J. B., & Cluff, L. E. (1966). The frequency of physical illness as a function of prior psychological vulner-ability and contemporary stress. Psychosomatic Medicine, 28, 344–350.
Carr, S., Colthurst, K., Coyle, M., & Elliott, D. (2013). Attachment dimensions as predictors of mental health and psychosocial well-being in the transition to university. European Journal of Psychology of Education, 28(2), 157–172.
Carver, C. S., & Scheier, M. F. (1998). Személyiségpszichológia. Osiris Kiadó
Cassidy, T., & Burnside, E. (1996). Cognitive appraisal, vulnerability and coping: An integrative analysis of appraisal and coping mechanisms. Counselling Psychology Quarterly, 9, 261–279.
Chambers, R. (1989). Vulnerability. How the poor cope. IDS Bulletin, 20, 1–7.
Czimbalmos, Á., Nagy, Zs., Varga, Z., & Husztik, P. (1999). Páciens megelégedettségi vizsgálat. Népegészségügy, 80, 4–19.
Csabai, M., & Molnár, P. (2009). Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia. Medicina Könyvkiadó Zrt.
Csabai, M., & Papp-Zipernovszky, O. (2019). Psychopolitics and illness constructions in the background of the DSM-5’s Trauma-concept. In: Borgos A., Erős F., & Gyimesi J. (Eds.), Psychology and Politics: Intersections of Science and Ideology in the History of Psy-Sciences (pp. 329–345). Central European University Press
Csanádi, A., Harsányi, Sz. G., & Szabó, É. (2009). Lezárási igény kérdőív–a Need for Closure Scale magyar nyelvű változatának tesztelése egyetemista mintán. Alkalmazott Pszichológia, 11, 55–81.
Deutsch, Sz., Fejes, E., Kun, Á., & Medvés, D. (2015). A jóllétet meghatározó tényezők vizsgálata egészségügyi szakdolgozók körében. Alkalmazott Pszichológia, 15(2), 49–71.
DiMauro, J., Carter, S., Folk, J. B., & Kashdan, T. B. (2014). A his-torical review of trauma-related diagnoses to reconsider the heterogeneity of PTSD. Journal of Anxiety Disorders, 28(8), 774–786.
Drewes, Y. M., Blom, J. W., Assendelft, W. J. J., Stijnen, T., den Elzen, W. P. J., & Gussekloo, J. (2014). Variability in vulnerability assessment of older people by individual general practitioners: A cross-sectional study. PLoS ONE, 9(11), Article e108666.
Flett, G. L., Galfi-Pechenkov, I., Molnar, D. S., Hewitt, P. L., & Goldstein, A. L. (2012). Perfectionism, mattering, and depres-sion: A mediational analysis. Personality and Individual Dif-ferences, 52, 828–832.
Foa, E. B. (1995). Posttraumatic Diagnostic Scale Manual. National Computer Systems, Inc.
Franck, E., & De Raedt, R. (2007). Self-esteem reconsidered: Unstable self-esteem outperforms level of self-esteem as vul-nerability marker for depression. Behaviour research and therapy, 45(7), 1531–1541.
Füzesi Zs., Illés T., Tistyán L., & Czirják L. (2004). A felnőtt népesség egészségi állapota a Dél-dunántúli régióban. Reproflex Kiadó és Nyomda Kft.
Garmezy, N. (1993). Vulnerability and resilience. In: D. C. Funder, R. D. Parke, C. Tomlinson-Keasey, & K. Widaman (Eds.), Studying lives through time: Personality and development (pp. 377–398). American Psychological Association.
Glover, H., Ohlde, C., Packard, S. S. P., Goodnick, P., & Hamlin, C. L. (1994). Vulnerability scale: a preliminary report of psychometric properties. Psychological Reports, 75, 1651–1668.
Glover, H., Lader, W., & Walker-O’Keefe, J. (1995). Vulnerability Scale scores in female inpatients diagnosed with self-injurious behavior, dissociative identity disorder, and major depression. Psychological Reports, 77, 987–993.
Haeffel, G. J., Abramson, L. Y., Brazy, P., & Shah, J. (2008). Hopelessness theory and the approach system: Cognitive vulnerability predicts decreases in goal-directed behavior. Cognitive Therapy and Research, 32, 281–290.
Horowitz, M., Wilner, N., & Alvarez, W. (1979). Impact of Event Scale: A Measure of subjective stress. Psychosomatic Medicine, 4l, 209–218.
Hu, L., & Bentler, P. M. (1999). Cutoff criteria for fit indexes in covariance structure analysis: Conventional criteria versus new alternatives. Structural Equation Modeling: A Multidis-ciplinary Journal, 6(1), 1–55.
Ingram, R. E., & Luxton, D. D. (2005). Vulnerability-stress models. In: B. L. Hankin, & J. R. Z. Abela (Eds.), Development of psychopathology: A vulnerability-stress perspective (pp. 32–46). Sage Publications, Inc.
John, O. P., Donahue, E. M., & Kentle, R. L. (1991). The Big Five Inventory--Versions 4a and 54. University of California, Berkeley, Institute of Personality and Social Research
Johnson, M. D., Galambos, N. L., & Krahn, H. J. (2016). Vulner-ability, scar, or reciprocal risk? Temporal ordering of self-esteem and depressive symptoms over 25 years. Longitudinal and Life Course Studies, 7(4), 304–319.
Kalmár, M. (2011). Az agy fejlődését veszélyeztető tényezők és a veszélyek elhárításának lehetőségei. In: Danis, I., Farkas, M., Herczog, M., & Szilvási, L. (Eds.), A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei (pp. 206–230). Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet
Kessler, R. C., & McLeod, J. D. (1984). Sex differences in vulner-ability to undesirable life events. American Sociological Review, 49, 620–631.
Khan, M. M. R. (1963). The concept of cumulative trauma. The Psychoanalytic Study of the Child, 18(1), 286–306.
Kopp, M. S., Schwarzer, R., & Jerusalem, M. (1993). Hungarian Questionnaire in Psychometric Scales for Cross-Cultural Self-Efficacy Research. Zentrale Universitats Druckerei der FU Berlin.
Kruglanski, A. W. (1989). Lay epistemics and human knowledge: cognitive and motivational bases. Plenum.
Lazarus, R. S. (1966). Psychological stress and coping process. McGraw-Hill
Lichtenberg, P., Stickney, L., & Paulson, D. (2013). Is psychological vulnerability related to the experience of fraud in older adults? Clinical Gerontologist, 36, 132–146.
Meehl, P. E. (1962). Schizotaxia, schizotypy, schizophrenia. American Psychologist, 17(12), 827–838.
Mirnics, Zs. (2006). A személyiség építőkövei. Típus-, vonás- és biológiai elméletek. Bölcsész Konzorcium
Nogueira, M. J., Barros, L., & Sequeira, C. (2017). Psychometric properties of the psychological Vulnerability Scale in higher education students. Journal of the American Psychiatric Nurses Association, 23(3), 215–222.
Oláh, A. (2005). Megküzdés és pszichológiai immunkompetencia: Konstruktumok és mérőeszközök. In: Oláh, A. (Szerk.), Érzelmek, megküzdés és optimális élmény: Belső világunk megismerésének módszerei (pp. 52–111.). Trefort Kiadó
Papp-Zipernovszky, O., Kékesi. M., & Jámbori, Sz. (2017). A Multi-dimenzionális Észlelt Társas Támogatás Kérdőív magyar nyel-vű validálása. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 18(3), 230–262.
Rahe, R. H., & Tolles, R. L. (2002). The Brief Stress and Coping Inventory: a useful stress management instrument. Interna-tional Journal of Stress Management, 9(2), 61–70.
Perczel-Forintos, D., Kiss, Zs., & Ajtay, Gy. (Szerk.) (2005). Kérdőívek, becslőskálák a klinikai pszichológiában. Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet
Pócza-Véger P., Csabai M., & Barzó P,. (2016). Psychosocial representations of the illness before lumbar spine surgery and their effects on recovery. Global Spine Journal, 6(S1), s-0036-1582688-s-0036-1582688.
Riskind, J. H., & Black, D. (2005). “Cognitive Vulnerability”. In: A. Freeman, S. H. Felgoise, et al. (Eds.), Encyclopedia of Cognitive Behavior Therapy (pp. 122–126). Springer.
Rosenberg, M. (1965). Society and the adolescent self-image. Princeton University Press.
Rosenfeld, H. (1964). On the psychopathology of narcissism: a clinical approach. International Journal of Psychoanalysis, 45, 332–337.
Rózsa, S., Kő, N., Csoboth, Cs., Purebl, Gy., Beöthy-Molnár, A., Szebik, I., et. al. (2005). Stressz és megküzdés: a Rahe-féle Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőívvel szerzett hazai eredmények ismertetése. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 6(4), 275–294.
Rózsa, S. (2010). A Big Five Inventory magyar adaptációja. Kézirat. Eötvös Loránd Tudományegyetem
Rózsa, S., Kő, N., Krekó, K., Unoka, Z., Ottmár, E., Fecskó, E., et al. (2008). A hétköznapi stresszkeltő életesemények koncep-ciója és mérése: A Hétköznapi Életesemények Kérdőív hazai adaptációjának bemutatása. Alkalmazott Pszichológia, 10(1–2), 131–158.
Rózsa, S., & V. Komlósi, A. (2014). A Rosenberg Önbecsülés Skála pszichometriai jellemzői: a pozitívan és negatívan megfogal-mazott tételek működésének sajátosságai. Pszichológia, 34, 149–174.
Sallay, V., Martos, T., Földvári, M., Szabó, T., & Ittzés, A. (2014). A Rosenberg Önértékelés Skála (RSES-H): alternatív fordítás, strukturális invariancia és validitás. Mentálhigiéné és Pszicho-szomatika, 15(3), 259–275.
Satici, S., Kayis, A., & Akin, A. (2013). Predictive role of authenticity on psychological vulnerability in turkish university students. Psychological Reports: Mental & Physical Health, 112, 519–528.
Schill, T., & Sharp, M. (1995). Self-defeating personality and depression: a closer look. Psychological Reports, 76(3 Pt 2), 1167–1170.
Selbie, H., Smith, B., Elliott, A., Teunisse, S., Chambers, W. A., & Hannaford, P. C. (2004). A validation of the psychological vulnerability scale and its use in chronic pain. The Pain Clinic, 16, 153–162.
Sinclair, V. G., & Wallston, K. A. (1999). The development and validation of the Psychological Vulnerability Scale. Cognitive Therapy and Research, 23(2), 119–129.
Stauder, A., & Konkoly, T. B. (2006). Az Észlelt Stressz Kérdőív (PSS) magyar verziójának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszicho-szomatika, 7(3), 203–216.
Tabachnik, B. G., & Fidell, L. S. (2001). Using multivariate statistics. Fifth Edition. Pearson.
Tedeschi, R., & Calhoun, L. W. (2004). Poszttraumás növekedés: elméleti alapok és empirikus bizonyítékok. In: Kulcsár Zs. (Ed.), Teher alatt… Pozitív traumafeldolgozás és poszttraumás személyiségfejlődés (pp. 37–68). Trefort Kiadó
Urbán, R., Szigeti, R., Kökönyei, Gy., & Demetrovics, Zs. (2014). Global self-esteem and method effects: Competing factor structures, longitudinal invariance, and response styles in adolescents. Behavior Research Methods, 46, 488–498.
Uysal, R. (2015). Social competence and psychological vulnerab-ility: The mediating role of flourishing. Psychological Reports, 117, 554–565.
Ware, J. E., & Sherbourne, C. D. (1992). The MOS 36-Item Health Survey (SF-36). I. Conceptual framework and item selection. Medical Care, 30, 473–483.
Weismann, A. N., & Beck, A. T. (1978). The Dysfunctional Attitude Scale. Manuscript. University of Pennsylvania. Letöltve: 2022.07. 15-én: https://canvas.unl.edu/courses/72763/files/8303733?wrap=1
Werner, E. E., & Smith, R. (2001) Journeys from childhood to midlife: Risk, resilience and recovery. Cornell University Press
Whitcomb-Smith, S., Sigmon, S. T., Martinson, A., Young, M., Craner, J., & Boulard, N. (2014). The temporal development of mood, cognitive, and vegetative symptoms in recurrent SAD episodes: A test of the dual vulnerability hypothesis. Cognitive Therapy and Research, 38, 43–54.