Elméleti háttér: Az italozásra vonatkozó visszautasítási énhatékonyság az egyén saját magára vonatkozó vélekedése azzal kapcsolatban, hogy bizonyos helyzetekben mennyire lesz képes ellenállni az alkoholfogyasztásnak. A konstruktum egyik leggyakrabban használt mérőeszköze az Italozásra vonatkozó Visszautasítási Énhatékonyság Kérdőív Módosított változata (Drinking Refusal Self-Efficacy Questionnaire – Revised, DRSEQ-R). Cél: A tanulmány célja volt (1) a DRSEQ-R elméleti faktorstruktúrájának tesztelése magyar mintán, (2) az italozásra vonatkozó visszautasítási énhatékonyság együttjárásának a vizsgálata az alkohollal kapcsolatos elvárásokkal és a káros alkoholhasználattal, valamint (3) az italozásra vonatkozó visszautasítási énhatékonyság közvetítő hatásának a vizsgálata az alkoholelvárások és a káros alkoholfogyasztás között. Módszerek: A keresztmetszeti kutatás során a résztvevőknek egy önbeszámolón alapuló, online kérdőívcsomagot kellett kitölteniük. A kényelmi mintavétel révén nyert végső mintát 579, az elmúlt év folyamán alkoholt fogyasztó felnőtt személy alkotta (a férfiak aránya 50,6% [n = 293], átlagéletkor: 25 év [SD = 7,99 év, terjedelem: 18–69 év]). Mérőeszközök: Italozásra vonatkozó Visszautasítási Énhatékonyság Kérdőív Módosított változata, Alkoholkövetkezmények Elvárása Kérdőív, Alkoholhasználat Zavarainak Szűrőtesztje. Eredmények: A megerősítő faktorelemzés eredményei szerint kiváló illeszkedés volt látható a DRSEQ-R kérdőív háromfaktoros modellje (szociális nyomás, érzelmi megkönnyebbülés, italozásra való lehetőség faktorok), illetve az azzal statisztikailag ekvivalens alternatív, másodrendű faktort is tartalmazó modell esetében is (χ2 = 138,539, df = 149, p = 0,720; RMSEA = 0,00; CFI = 1,00; TLI = 1,00). A DRSEQ-R teljes skálája és alskálái egyaránt szignifikáns, negatív irányú és gyenge–közepes együttjárást mutattak a káros alkoholhasználattal (rS = –0,231 – –0,440; p < 0,001), illetve a pozitív és negatív alkoholelvárásokkal (rS = –0,303 – –0,474; p < 0,001). A mediációs elemzés eredményeképpen kimutatható volt az italozásra vonatkozó visszautasítási énhatékonyság közvetítő hatása a pozitív alkoholelvárások és a káros alkoholfogyasztás között (indirekt hatásméret: b [95% CI] = 0,051 [0,033–0,071]). Következtetések: A DRSEQ-R magyar változata megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult, így javasolt lehet a kérdőív felhasználása a hazai klinikai és kutatási gyakorlatban. Az italozásra vonatkozó visszautasítási énhatékonyságnak fontos szerepe lehet – az alkoholelvárások mellett – az alkoholfogyasztás és az abból eredő problémák magyarázatában.
AlMarri, T. S., Oei, T. P., & AbRahman, R. M. (2009). Validation of the drinking refusal self-efficacy questionnaire in Arab and Asian samples. Addictive Behaviors, 34, 776–778.
Bandura, A. (1977). Self-efficacy: toward a unifying theory of behavioral change. Psychological Review, 84, 191–215.
Beaton, D. E., Bombardier, C., Guillemin F., & Ferraz, M. B. (2000). Guidelines for the Process Of Cross-Cultural Adaptation of Self-Report Mesures. Spine, 25(24), 3186–3191.
Bot, S. M., Engels, R. C. M. E., & Knibbe, R. A. (2005). The effects of alcohol expectancies on drinking behaviour in peer groups: observations in a naturalistic setting. Addiction, 100(9), 1270–1279.
Gerevich, J., Bácskai, E., & Rózsa, S. (2006). A kockázatos alkohol-fogyasztás prevalenciája. Psychiatria Hungarica, 21(1), 45–56.
Gilles, D. M., Turk, C. L., & Fresco, D. M. (2006). Social anxiety, alcohol expectancies, and self-efficacy as predictors of heavy drinking in college students. Addictive Behaviors, 31, 388–398.
Gullo, M. J., Dawe, S., Kambouropoulos, N., Staiger, P. K., & Jackson, C. J. (2010). Alcohol expectancies and drinking refusal self-efficacy mediate the association of impulsivity with alcohol misuse. Alcoholism Clinical and Experimental Research, 34(8), 1386–1399.
Hasking, P., & Oei, T. P. S. (2002). The differential role of alcohol expectancies, drinking refusal self-efficacy and coping re-sources in predicting alcohol consumption in community and clinical samples. Addiction Research and Theory, 10(5), 465–494.
Hasking, P., Boyes, M., & Mullan, B. (2015). Reward and cognition: Integrating reinforcement sensitivity theory and social cog-nitive theory to predict drinking behavior. Substance Use and Misuse, 50(10), 1316–1324.
Hayes, A. F. (2013). Introduction to mediation, moderation and conditional process analysis: A regression-based approach. Guilford Press
Hu, L., & Bentler, P. M. (1999). Cutoff criteria for fit indexes in covariance structure analysis: Conventional criteria versus new alternatives. Structural Equation Modeling: A Multidis-ciplinary Journal, 6(1), 1–55.
IBM Corp. (2017). IBM SPSS Statistics for Windows, Version 25.0. IBM Corp.
JASP Team (2022). JASP (Version 0.16.3)
Monk, R. L., & Heim, D. (2013). A critical systematic review of alcohol-related outcome expectancies. Substance Use and Misuse, 48, 539–557.
Oei, T. P. S. & Morawska, A. (2004). A cognitive model of binge drinking: The influence of alcohol expectancies and drinking refusal self-efficacy. Addictive Behaviors, 29, 159–179.
Oei, T. P. S., Hasking, P. A., & Young, R. McD. (2005). Drinking refusal self-efficacy questionnaire-revised (DRSEQ-R): a new factor structure with confirmatory factor analysis. Drug and Alcohol Dependence, 78, 297–307.
Oei, T. P. S., & Jardim, C. L. (2007). Alcohol expectancies, drinking refusal self-efficacy and drinking behaviour in Asian and Australian students. Drug and Alcohol Dependence, 87, 281–287.
Leigh, B. C., & Stacy, A. W. (1993). Alcohol outcome expectancies: Scale construction and predictive utility in higher order con-firmatory models. Psychological Assessment, 5(2), 216–229.
Leigh, B. C., & Stacy, A. W. (2004). Alcohol expectancies and drinking in different age groups. Addiction 99, 215–227.
Patrick, M. E., Wray-Lake, L., Finlay, A. K., & Maggs, J. L. (2009). The long arm of expectancies: Adolescent alcohol expectancies predict adult alcohol use. Alcohol and Alcoholism, 45(1), 17–24.
Patton, K. A., Connor, J. P., Rundle-Thiele, S., Dietrich, T., Young, R. McD., & Gullo, M. J. (2018). Validation of the Adolescent Drinking Expectancy Questionnaire and development of a short form. Drug and Alcohol Review, 37(3), 396–405.
Pinquart, M. & Borgolte, K. (2022). Change in alcohol outcome expectancies from childhood to emerging adulthood: A meta-analysis of longitudinal studies. Drug and Alcohol Review, 41, 1216–1225.
Rehm, J., Gmel Sr, G. E., Gmel, G., Hasan, O. S. M., Imtiaz, S., Popova, S., et al. (2017). The relationship between different dimensions of alcohol use and the burden of disease–an update. Addiction, 112(6), 968–1001.
Saunders, J. B., Aasland, O. G., Babor, T. F., de la Fuente, J. R., & Grant, M. (1993). Development of the Alcohol Use Disorders Identification Test (AUDIT): WHO Collaborative Project on Early Detection of Persons with Harmful Alcohol Consump-tion–II. Addiction, 88, 791–804.
Scully, K. A., Mohn, R. S., & Madson, M. B. (2018). Psychometric evaluation of the drinking refusal self-efficacy scale–revised with college students in the United States. Addictive Behaviors, 85, 100-106.
Tak, Y. R., An, J. Y., & Woo, H. Y. (2008). The reliability and validity of a drinking refusal self-efficacy questionnaire-revised (DRSEQ-R) in Korean college students. Journal of Korean Academy of Nursing, 38, 344–352.
Urbán, R., Czeglédi, E., Kovács, K., & Kelemen, A. (2008). A szen-zoros élménykeresés összefüggése az alkoholfogyasztással és az alkohollal kapcsolatos elvárásokkal középiskolások köré-ben. Magyar Pszichológiai Szemle, 63(3), 499–518.
Witkievitz, K., Donovan, D. M., & Hartzler, B. (2012). Drink re-fusal training as part of combined behavioral intervention: Effectiveness and mechanisms of change. Journal of Consult-ing and Clinical Psychology, 80(3), 440–449.
World Health Organization (WHO) (2018). Global status report on alcohol and health. Letöltve: 2021. 10. 27-én: https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/274603/9789241565639-eng.pdf?ua=1
Young, R. McD., Oei, T. P., & Crook, G. M. (1991). Development of a drinking self-efficacy questionnaire. Journal of Psychopathology and Behavioral Assessment, 13, 1–15.
Young, R. McD., Connor, J. P., Ricciardelli, L. A., & Saunders, J. B. (2005). The role of alcohol expectancy and drinking refusal self-efficacy beliefs in university student drinking. Alcohol and Alcoholism, 41(1), 70–75.
Young, R. McD, Hasking, P. A., Oei, T. P., & Loveday, W. (2007). Validation of the drinking refusal self-efficacy questionnaire–Revised in an adolescent sample (DRSEQ-RA). Addictive Behaviors, 32, 862–868.