Authors:
,
, and
Nikolett Gabriella Sándor
sandor.nikolett.gabriella@ppke.btk.hu
https://orcid.org/0009-0006-0634-1027
Nikolett Gabriella Sándor
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Pszichológia Intézet, Személyiség- és Klinikai Pszichológia Tanszék, Budapest , Magyarország
Központi Statisztikai Hivatal, Népességtudományi Kutatóintézet,Budapest , Magyarország
Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia Intézet, Evolúciós- és Kognitív Pszichológia Doktori Program,Pécs , Magyarország
Search for other papers by Nikolett Gabriella Sándor in
Current site
Google Scholar
PubMed
Központi Statisztikai Hivatal, Népességtudományi Kutatóintézet,
Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia Intézet, Evolúciós- és Kognitív Pszichológia Doktori Program,
Search for other papers by Nikolett Gabriella Sándor in
Current site
Google Scholar
PubMed
Krisztina Kopcsó
https://orcid.org/0000-0001-7387-0865
Krisztina Kopcsó
Központi Statisztikai Hivatal, Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest , Magyarország
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Pszichológia Intézet, Fejlődés- és Klinikai Gyermeklélektan Tanszék,Budapest , Magyarország
Search for other papers by Krisztina Kopcsó in
Current site
Google Scholar
PubMed
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Pszichológia Intézet, Fejlődés- és Klinikai Gyermeklélektan Tanszék,
Search for other papers by Krisztina Kopcsó in
Current site
Google Scholar
PubMed
Melinda Pohárnok
https://orcid.org/0000-0001-6390-7003
Melinda Pohárnok
Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia Intézet, Fejlődés- és Klinikai Pszichológia Tanszék, Pécs , Magyarország
Search for other papers by Melinda Pohárnok in
Current site
Google Scholar
PubMed
Search for other papers by Melinda Pohárnok in
Current site
Google Scholar
PubMed
Elméleti háttér: A temperamentum születésünktől fogva megjelenő diszpozíció. Fejlődése és kialakulása folyamatos, így már csecsemőkorban fontos a mérése. A szakirodalomban számos elmélet született a csecsemőkori temperamentumtípusok azonosítására és jellemzésére. Cél: Kutatásunk célja a tételszelekcióval előállított Csecsemőviselkedés Kérdőív 15 válogatott tétele pszichometriai jellemzőinek vizsgálata magyarországi reprezentatív mintán. Módszerek: Az elemzést a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat második szakaszában részt vevő 5-7 hónapos csecsemők (átlagéletkor = 5,74 hónap, SD = 0,51 hónap) adatain végeztük (n = 8104). A csecsemő viselkedését és temperamentumjellemzését az Infant Behavior Questionnaire-R-Very Short Form 37 tételes kérdőívből előállított Csecsemőviselkedés Kérdőív 15 válogatott tételével mértük. A kérdőív szülői megfigyelésen alapul. A kérdezés szóban, az illetékes védőnő által történt. Eredmények: A kérdőív háromfaktoros szerkezete (Pozitív affektivitás/Lendületesség, Negatív affektivitás, Orientációs és regulációs kapacitás, amelyekhez 5–5 tétel tartozik), feloldva két tétel hibakorrelációjának tilalmát, megfelelő illeszkedést mutatott (RMSEA = 0,047 [90% CI: 0,045; 0,049]; Gamma Hat = 0,975; SRMR = 0,041; χ2(86) = 1625,54; CFI = 0,910; TLI = 0,890). A Pozitív affektivitás/Lendületesség (Cronbach-α = 0,55) és Orientációs és regu lációs kapacitás (Cronbach-α = 0,53) skálák belső konzisztenciája egyaránt gyenge, míg eloszlásuk a magas értékek felé tolódik el. A Negatív affektivitás alskála belső konzisztenciája megfelelő (Cronbach-α = 0,72), eloszlása a normálishoz közelít. A temperamentumtípusok azonosítására végzett klaszteranalízis alapján négy típust különítettünk el, amelyek az Átlagos temperamentumú (n = 2516, 31,6%), a Könnyű temperamentumú (n = 2229, 28,0%), a Nehéz temperamentumú (n = 1896, 23,8%) és az Alacsony aktivitású (n = 1325, 16,6%) csecsemők. A kis születési súly, illetve az, ha az anya megterhelőnek érzi a csecsemő alvási szokásait és sírását, összefüggést mutatott a nehezebb temperamentum és alacsonyabb aktivitás felé mutató temperamentumjellemzőkkel. Következtetések: A Csecsemőviselkedés Kérdőív 15 válogatott tétele alimitációk mérlegelése mellett lehetőséget nyújt a csecsemőkori temperamentum gyors felmérésére ésa jelen tanulmányban bemutatott reprezentatív adatokhoz való viszonyítására.
Background: Temperament is an innate, though constantly developing disposition that is important to measure in infancy. Several theories have emerged to identify infant temperament types. Aim: Our study aims to examine the psychometric properties of the 15 selected items of the Infant Behavior Questionnaire in a representative Hungarian sample. Methods: Data of half-year-old infants (M = 5.74 months, SD = 0.51, range: 5–7 months) participating in the second wave of the Cohort ‘18 Hungarian Birth Cohort Study (n = 8,104) was analysed. The 15 selected items of the parental questionnaire Infant Behavior Questionnaire, abbreviated from the Infant Behavior Questionnaire-R-Very Short Form was applied in face-to-face interviews by health visitors. Results: The three-factor model (Positive affectivity/Surgency, Negative affectivity, Orientation and regulatory capacity, with 5-5 items), showed an acceptable fit (RMSEA = 0.047 [90% CI: 0.045; 0.049], Gamma Hat = 0.975, SRMR = 0.041, χ2(86) = 1625.54, CFI = 0.910, TLI = 0.890) after allowing the correlation between two items’ error variances. The internal consistency of the Positive Affectivity/Surgency (Cronbach’s α = 0.55) and Orientation and Regulatory Capacity (Cronbach’s α = 0.53) scales are weak, while their distribution shifts toward high values. The internal consistency of the Negative Affectivity scale is adequate (Cronbach’s α = 0.72), with a distribution close to normal. Four temperament types were distinguished based on cluster analysis: Average temperament (n = 2516, 31.6%), Easy temperament (n = 2229, 28.0%), Difficult temperament (n = 1896, 23.8%) and Low activity (n = 1325, 16.6%). Low birth weight and the maternal evaluation of the burden of infant’s sleeping and crying, were associated with temperament characteristics suggesting more difficult or lower activity temperament. Conclusions: The 15 selected items of the Infant Behavior Questionnaire is suitable to quickly assess infant temperament and compare it to nationally representative data, considering its limitations.
ProCite
RefWorks
Reference Manager
BibTeX
Zotero
EndNote
-
Achenbach, T. M., McConaughy, S. H., & Howell, C. T. (1987). Child/adolescent behavioral and emotional problems: Implications of cross-informant correlations for situational specificity. Psychological Bulletin, 101(2), 213–232.
-
Barr, R. G., Kramer, M. S., Pless, I. B., Boisjoly, C., & Leduc, D. (1989). Feeding and temperament as determinants of early infant crying/fussing behavior. Pediatrics, 84(3), 514–521.
-
Bosquet Enlow, M., White, M. T., Hails, K., Cabrera, I., & Wright, R. J. (2016). The Infant Behavior Questionnaire-Revised: Factor structure in a culturally and sociodemographically diverse sample in the United States.Infant Behavior & Development,43, 24–35.
-
Brazelton, T. B. (1978). The Brazelton Neonatal Behavior Assessment Scale: introduction. Monographs of the Society for Research in Child Development,43(5-6), 1–13.
-
Burdayron, R., Butler, B. P., Béliveau, M. J., Dubois-Comtois, K., & Pennestri, M. H. (2021). Perception of infant sleep problems: the role of negative affectivity and maternal depression.Journal of Clinical Sleep Medicine, 17(6), 1279–1285.
-
Buss, A. H., & Plomin, R. (1975). A temperament theory of personality development. Wiley-Interscience
-
Buss, A. H., & Plomin, R. (1984). Temperament: Early developing personality traits. Wiley
-
Campbell, D. W., & Eaton, W. O. (1999). Sex differences in the activity level of infants. Infant and Child Development, 8(1), 1–17.
-
Carranza Carnicero, J. A., Pérez-López, J., Del Carmen González Salinas, M., & Martínez-Fuentes, M. T. (2000). A longitudinal study of temperament in infancy: stability and convergence of measures. European Journal of Personality, 14(1), 21–37.
-
Casalin, S., Luyten, P., Vliegen, N., & Meurs, P. (2012). The structure and stability of temperament from infancy to toddlerhood: Aone-year prospective study. Infant Behavior and Development, 35(1), 94–108.
-
Caspi, A., & Silva, P. A. (1995). Temperamental qualities at age three predict personality traits in young adulthood: Longitudinal evidence from a birth cohort. Child Development, 66(2), 486–498.
-
Chen, X. & Schmidt, L. A. (2015). Temperament and personality development. In Lamb, M. E. (Vol. Ed.) & Lerner, R. M. (Series Ed.), Handbook of Child Psychology and Developmental Science, Vol. 3, Socioemotional Processes (7th edition) (pp. 152–200). Wiley
-
Chess, S., & Thomas, A. (1991). Temperament and the concept of goodness of fit. In J. Strelau & A. Angleitner (Eds.), Explorations in Temperament (pp. 15–28). Springer US.
-
Cohen, J. (1988). Statistical power analysis for the behavioral sciences. Routledge Academic
-
Crockenberg, S., & Leerkes, E. (2003). Infant negative emotionality, caregiving, and family relationships. In A. C. Crouter & A. Booth (Eds.), Children’s influence on family dynamics: The neglected side of family relationships (pp. 57–78). Lawrence Erlbaum Associates Publishers
-
Danis, I., Scheuring, N., Gervai, J., Oates, J. M., & Czinner, A. (2012). A rövidített Szülő-Csecsemő Kapcsolat Skála magyar változatának (H-MORS-SF) pszichometriai mutatói nagy mintán. Psychiatria Hungarica, 27(6), 392–405.
-
Dragan, W. Ł., Kmita, G., & Fronczyk, K. (2011). Psychometric properties of the polish adaptation of the Infant Behavior Questionnaire—revised (IBQ-R). International Journal of Behavioral Development, 35(6), 542–549.
-
Eaton, W. O., & Enns, L. R. (1986). Sex differences in human motor activity level.Psychological Bulletin, 100(1), 19–28.
-
Ednick, M., Cohen, A. P., McPhail, G. L., Beebe, D., Simakajornboon, N., & Amin, R. S. (2009). A review of the effects of sleep during the first year of life on cognitive, psychomotor, and temperament development. Sleep, 32(11), 1449–1458.
-
Else-Quest, N. M., Hyde, J. S., Goldsmith, H. H., & Van Hulle, C. A. (2006). Gender differences in temperament: A meta-analysis.Psychological Bulletin, 132(1), 33–72.
-
Farkas, C., & Vallotton, C. (2016). Differences in infant temperament between Chile and the US.Infant Behavior & Development,44, 208–218.
-
Ferenczi, Sz. Gy. (2011). A szülő és a gyermek adottságai: temperamentum, személyiség – Az egymásra hangolódás lehetőségei. In I. Danis, M. Farkas, M. Herczog & L. Szilvási (Szerk.), Agénektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei (pp.282–320). Nemzeti Családés Szociálpolitikai Intézet.
-
Gartstein, M. A., & Rothbart, M. K. (2003). Studying infant temperament via the revised infant behavior questionnaire. Infant Behavior & Development, 26(1), 64–86.
-
Gartstein, M. A., Prokasky, A., Bell, M. A., Calkins, S., Bridgett, D. J., Braungart-Rieker, J., et al. (2017). Latent profile and cluster analysis of infant temperament: Comparisons across person-centered approaches. Developmental Psychology, 53(10), 1811–1825.
-
Gervai, J. (2005). A Budapesti Családvizsgálat. Alkalmazott Pszichológia, 7(4), 5–13.
-
Giesbrecht, G. F., Dewey, D., & APrON Study Team. (2014). The effects of ‘does not apply’ on measurement of temperament with the Infant Behavior Questionnaire-Revised: A cautionary tale for very young infants. Early Human Development, 90(10), 627–634.
-
Goldsmith, H. H., & Campos, J. J. (1982). Toward a theory of infant temperament. In: Emde, R. N., Harmon, R. J. (Eds.) The Development of Attachment and Affiliative Systems. Topics in Developmental Psychobiology (pp. 161–193). Springer
-
Goldsmith H. H. (1993). Temperament: variability in developing emotion systems. In Lewis, M. & Haviland, J. (Eds.) Handbook of Emotions (pp. 353–364). Guilford Press
-
Goldsmith, H. H. (1996). Studying temperament via construction of the Toddler Behavior Assessment Questionnaire.Child Development,67(1), 218–235.
-
Hámori, E. (2020). A korai kapcsolat zavarai. Oriold és Társai Kiadó
-
Helseth, S., Misvær, N., Småstuen, M., Andenæs, R., & Valla, L. (2022). Infant colic, young children’s temperament and sleep ina population based longitudinal cohort study.BMC Pediatrics,22(1), 163.
-
Hooper, D., Coughlan, J., & Mullen, M. R. (2008). Structural equation modelling: Guidelines for determining model fit. The Electronic Journal of Business Research Methods, 6(1), 53–60.
-
Hu, L., & Bentler, P. M. (1999). Cutoff criteria for fit indexes in covariance structure analysis: Conventional criteria versus new alternatives. Structural Equation Modeling: A Multidisciplinary Journal, 6(1), 1–55.
-
Kagan, J., Reznick, J. S., & Snidman, N. (1988). Biological bases ofchildhood shyness.Science, 240(4849), 167–171.
-
Kagan, J., Arcus, D., Snidman, N., Feng, W. Y., Hendler, J., & Greene, S. (1994). Reactivity in infants: A cross-national compari son. Develop mental Psychology, 30(3), 342–345.
-
Kaley, F., Reid, V., & Flynn, E. (2012). Investigating the biographic, social and temperamental correlates of young infants’ sleeping, crying and feeding routines. Infant Behavior and Development, 35(3), 596–605.
-
Kapitány, B. (2018). Az alapsokaság meghatározásának, a minta kialakításának gyakorlati lépései. In Veroszta, Zs. (Ed.), Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat módszertani leírás. A várandós kutatási szakasz előkészítése (pp. 11–18). KSH Népességtudományi Kutatóintézet.
-
Kerby, D. S. (2014). The Simple Difference Formula: An Approach to Teaching Nonparametric Correlation. Comprehensive Psycho logy, 3,
-
Komsi, N., Räikkönen, K., Pesonen, A. K., Heinonen, K., Keskivaara, P., Järvenpää, A. L., & Strandberg, T. E. (2006). Continuity of temperament from infancy to middle childhood. Infant Behavior and Development, 29(4), 494–508.
-
Kopala-Sibley, D. C., Olino, T., Durbin, E., Dyson, M. W., & Klein, D. N. (2018). The stability of temperament from early childhood to early adolescence: A multi-method, multi-informant examination.European Journal of Personality,32(2), 128–145.
-
LaFrance, M., Hecht, M. A., & Paluck, E. L. (2003). The contingent smile: A meta-analysis of sex differences in smiling.Psychological Bulletin, 129(2), 305–334.
-
Lakatos, K., Tóth, I. & Gervai, J. (2014). Csecsemő Viselkedés Kérdőív. Nem publikált kézirat. Budapest
-
Leerkes, E. M., Su, J., Reboussin, B. A., Daniel, S. S., Payne, C. C., & Grzywacz, J. G. (2017). Establishing the measurement invariance of the very short form of the infant behavior questionnaire revised for mothers who vary on race and poverty status. Journal of Personality Assessment, 99(1), 94–103.
-
Lehtonen, L., Korhonen, T., & Korvenranta, H. (1994). Temperament and sleeping patterns in colicky infants during the first year of life. Journal of Developmental and Behavioral Pediatrics, 15(6), 416–420.
-
Lester, B. M., Zachariah Boukydis, C. F., Garcia-Coll, C. T., Hole, W., & Peucker, M. (1992). Infantile colic: Acoustic cry characteristics, maternal perception of cry, and temperament.Infant Behavior & Development, 15(1), 15–26.
-
Loken, E. (2004). Using Latent Class Analysis to Model Temperament Types. Multivariate Behavioral Research, 39(4), 625–652.
-
Maccoby, E. E., & Jacklin, C. N. (1974). The psychology of sex differences. Stanford University Press.
-
MacPhee, D. (1983). What do ratings of temperament really measure? Paper presented at the Biennial Meeting of the Society for Research in Child Development. Detroit, MI.
-
Marsh, H. W., Hau, K.-T., & Wen, Z. (2004). In search of golden rules: Comment on hypothesis-testing approaches to setting cutoff values for fit indexes and dangers in overgeneralizing Huand Bentler’s (1999) findings. Structural Equation Modeling: A Multidisciplinary Journal, 11(3), 320–341.
-
Martini, J., Petzoldt, J., Knappe, S., Garthus-Niegel, S., Asselmann, E., & Wittchen, H. U. (2017). Infant, maternal, and familial predictors and correlates of regulatory problems in early infancy: The differential role of infant temperament and maternal anxiety and depression.Early Human Develop ment,115, 23–31.
-
Mervielde, I., & De Pauw, S. (2012). Models of child temperament. In M. Zentner & R. L. Shiner (Eds.), Handbook of Temperament(pp. 21–40). Guilford Press
-
Mirnics, Zs. (2006). A személyiség építőkövei. Típus-, vonásés biológiai elméletek. Bölcsész konzorcium
-
Morales-Muñoz, I., Nolvi, S., Virta, M., Karlsson, H., Paavonen, E. J., & Karlsson, L. (2020). The longitudinal associations between temperament and sleep during the first year of life. Infant Behavior and Development, 61, 101485.
-
Neuhauser, A.(2018).Predictors of maternal sensitivity in at-risk families.Early Child Development and Care,188(2),126–142.
-
Oddi, K., Murdock, K., Vadnais, S., Bridgett, D., & Garstein, M. (2013). Maternal and infant temperament characteristics as contributors to parenting stress in the first year postpartum. Infant and Child Development, 22, 553–579.
-
Osváth, A., Lábadi, B., Kosztolányi, P., & Kállai, J. (2008). The study of infant temperament: the Hungarian version of the IBQ-R IN. Lábadi B. (Szerk.). Cognition and interpretation. (pp. 73–84.) Pro Pannonia Kiadó
-
Parade, S. H., & Leerkes, E. M. (2008). The reliability and validity of the Infant Behavior Questionnaire-Revised.Infant Behavior & Development, 31(4), 637–646.
-
Pauli-Pott, U., Mertesacker, B., Bade, U., Haverkock, A., & Beckmann, D. (2003). Parental perceptions and infant temperament development. Infant Behavior & Development, 26(1), 27–48.
-
Peterson, E. R., Mohal, J., Waldie, K. E., Reese, E., Atatoa Carr, P. E., Grant, C. C., & Morton, S. (2017). A Cross-cultural analysis of the Infant Behavior Questionnaire Very Short Form: An item response theory analysis of infant temperament in New Zealand. Journal of Personality Assessment, 99(6), 574–584.
-
Peterson, E. R., Waldie, K. E., Mohal, J., Reese, E., Carr, P. E. A., Grant, C. C., & Morton, S. M. B. (2017). Infant Behavior Questionnaire–Revised Very Short Form: A new factor structure’s associations with parenting perceptions and child language outcomes. Journal of Personality Assessment, 99(6), 561–573.
-
Prokasky, A., Rudasill, K., Molfese, V. J., Putnam, S., Gartstein, M., & Rothbart, M. (2017). Identifying child temperament types using cluster analysis in three samples. Journal of Research in Personality, 67, 190–201.
-
Putnam, S. P., Helbig, A. L., Gartstein, M. A., Rothbart, M. K., & Leerkes, E. (2014). Development and assessment of short and very short forms of the Infant Behavior Questionnaire– Revised. Journal of Personality Assessment, 96(4), 445–458.
-
Rothbart, M. K. (1981). Measurement of temperament in infancy. Child Development, 52(2), 569.
-
Rothbart, M. K., & Derryberry, D. (1981). Development of individual difference in temperament. In M. E. Lamb, & A. L. Brown (Eds.), Advances in Developmental Psychology (pp. 37–86). Lawrence Erlbaum Associates
-
Rothbart, M. K., & Goldsmith, H. H. (1985).Three approaches to the study of infant temperament. Developmental Review, 5(3), 237–260.
-
Rothbart, M. K. (1989). Temperament and development. In G. A. Kohnstamm, J. E. Bates, & M. K. Rothbart (Eds.),Temperament in Childhood(pp. 187–247). John Wiley & Sons
-
Rothbart, M. K., & Ahadi, S. A. (1994). Temperament and the development of personality. Journal of Abnormal Psychology, 103(1), 55–66
-
Rothbart, M. K., Ahadi, S. A., & Evans, D. E. (2000). Temperament and personality: Origins and outcomes.Journal of Personality and Social Psychology, 78(1), 122–135.
-
Rothbart, M. K., & Bates, J. E. (2006). Temperament. In N. Eisenberg, W. Damon, & R. M. Lerner (Eds.), Handbook of child psychology: Social, emotional, and personality development(pp. 99–166). John Wiley & Sons
-
Sanson, A., Hemphill, S. A., & Smart, D. (2004). Connections between temperament and social development: A review. Social Development, 13, 142–170.
-
Sanson, A., Letcher, P., Smart, D., Prior, M., Toumbourou, J. W., & Oberklaid, F. (2008). Associations between early childhood temperament clusters and later psychosocial adjustment. Merrill-Palmer Quarterly, 55(1), 26–54.
-
Schaefer, C. E. (1990). Night waking and temperament in early childhood. Psychological Reports, 67(1), 192–194.
-
Scheuring, N., Danis, I., Németh, T., Papp, E., & Czinner, A. (2012). Az EGÉSZSÉGES UTÓDOKÉRT PROJEKT 2010–20111 – A koragyermekkori regulációs zavarok vizsgálata céljából indított első hazai szűrőprogram kutatás módszertani háttere. Gyermekgyógyászat, 63(3), 1–15.
-
Seifer, R., Sameroff, A. J., Barrett, L. C., & Krafchuk, E. (1994). Infant temperament measured by multiple observations and mother report. Child Development, 65(5), 1478–1490.
-
Shiner, R. L., & Caspi, A. (2012). Temperament and the development of personality traits, adaptations, and narratives. In M. Zentner & R. L. Shiner (Eds.), Handbook of temperament (pp. 497–516). Guilford Press
-
Sidor, A., Fischer, C., Eickhorst, A., & Cierpka, M. (2013). Influence of early regulatory problems in infants on their development at 12 months: a longitudinal study in a high-risk sample. Child and Adolescent Psychiatry and Mental Health, 7(1), 35.
-
Sorondo, B. M., & Reeb-Sutherland, B. C. (2015). Associations between infant temperament, maternal stress, and infants’ sleep across the first year of life. Infant Behavior and Development, 39, 131–135.
-
Spruyt, K., Aitken, R. J., So, K., Charlton, M., Adamson, & Horne, R. S. C. (2008). Relationship between sleep/wake patterns, temperament and overall development in term infants over the first year of life. Early Human Development, 84(5), 289–296.
-
Szabó, L., Boros, J., Fábián, I., Gresits, G., Hortobágyi, A., Kapitány, B., et al. (2020). Várandós kutatási szakasz. Technikai riport. Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat, Kutatási Jelentések 102. KSH Népességtudományi Kutatóintézet.
-
Takegata, M., Matsunaga, A., Ohashi, Y., Toizumi, M., Yoshida, L. M., & Kitamura, T. (2021). Prenatal and intrapartum factors associated with infant temperament: A systematic review. Frontiers in Psychiatry, 12, 609020.
-
Tamm, L., Patel, M., Peugh, J., Kline-Fath, B. M., Parikh, N. A., & Study, C. I. N. E. P. (2020). Early brain abnormalities in infants born very preterm predict under-reactive temperament. Early Human Development, 144, 104985.
-
Thomas, A., & Chess, S. (1977). Temperament and development. Brunner/Mazel
-
Vaughn, B. E., Taraldson, B. J., Crichton, L., & Egeland, B. (1981). The assessment of infant temperament: A critique of the carey infant temperament questionnaire. Infant Behavior and Development, 4, 1–17.
-
Veroszta, Zs. (Szerk.) (2018a). Kutatási koncepció. Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat. Kutatási Jelentések 100. KSH Népességtudományi Kutatóintézet.
-
Veroszta, Zs. (Szerk.) (2018b). Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat módszertani leírás. A várandós kutatási szakasz előkészítése. Kutatási Jelentések 99. KSH Népességtudo mányi Kutatóintézet.
-
Veroszta, Zs., Boros, J., Fábián, I., Kapitány, B., Kis, R., Kopcsó, K., et al. (2022). Féléves kutatási szakasz. Technikai riport. Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat, Kutatási Jelentések 105. KSH Népességtudományi Kutatóintézet.
-
Werner, E. A., Myers, M. M., Fifer, W. P., Cheng, B., Fang, Y., Allen, R., & Monk, C. (2007). Prenatal predictors of infant temperament. Developmental Psychobiology, 49(5), 474–484.
-
Williams, K. E. (2019). Sleep and temperament in early childhood. In S. Krizan (Ed.). Sleep, personality, and social behavior (pp. 193–215). Springer, Cham
Editorial Correspondence: Czeglédi, Edit
Institute of Behavioural Sciences
Semmelweis University
Nagyvárad tér 4.
H-1089 Budapest, Hungary
Phone: (36 1) 210 2930 ext. 56151 ---- Fax: (36 1) 210 2955
E-mail: mentalhigiene.pszichoszomatika@gmail.com
Indexing and Abstracting Services:
- PsychInfo
- SCOPUS
- CABELLS Journalytics
| 2023 | |
|---|---|
| Scopus | |
| CiteScore | 0.6 |
| CiteScore rank | Q4 (Psychiatry and Mental Health) |
| SNIP | 0.149 |
| Scimago | |
| SJR index | 0.141 |
| SJR Q rank | Q4 |
| Mentálhigiéné és Pszichoszomatika | |
|---|---|
| Publication Model | Online Only Hybrid |
| Submission Fee | none |
| Article Processing Charge | 900 EUR/article |
| Printed Color Illustrations | 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece |
| Regional discounts on country of the funding agency | World Bank Lower-middle-income economies: 50% World Bank Low-income economies: 100% |
| Further Discounts | Editorial Board / Advisory Board members: 50% Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100% |
| Subscription fee 2025 | Online subsscription: 120 EUR / 132 USD |
| Subscription Information | Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content. |
| Purchase per Title | Individual articles are sold on the displayed price. |
| Mentálhigiéné és Pszichoszomatika | |
|---|---|
| Language | English Hungarian |
| Size | B5 |
| Year of Foundation |
2000 |
| Volumes per Year |
1 |
| Issues per Year |
4 |
| Founder | Végeken Egészséglélektani Alapítvány |
| Founder's Address |
H-1089 Budapest, Hungary Nagyvárad tér 4. |
| Publisher | Akadémiai Kiadó |
| Publisher's Address |
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245. |
| Responsible Publisher |
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó |
| ISSN | 1419-8126 (Print) |
| ISSN | 1786-3759 (Online) |
Monthly Content Usage
| Abstract Views | Full Text Views | PDF Downloads | |
|---|---|---|---|
| Apr 2024 | 0 | 58 | 29 |
| May 2024 | 0 | 52 | 39 |
| Jun 2024 | 0 | 81 | 25 |
| Jul 2024 | 0 | 43 | 10 |
| Aug 2024 | 0 | 31 | 14 |
| Sep 2024 | 0 | 54 | 23 |
| Oct 2024 | 0 | 86 | 15 |
Authors:
, , , , , and
Authors:
, , , , , and
Authors:
, , , , , , , and
Copyright Akadémiai Kiadó AKJournals is the trademark of Akadémiai Kiadó's journal publishing business branch.
Powered by PubFactory