Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Volume/Issue:
Volume 24: Issue 3
A Betegségfolyamat Érzelmi Grafikonjának hazai adaptációja sebészeti beavatkozáson átesett betegek körében: a grafikus technika alkalmazásának és pszichometriai összefüggéseinek ismertetése
Authors:
Tünde Lévai Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Sebészeti Klinika, Szeged, Magyarország
Szegedi Tudományegyetem, Klinikai Orvostudományi Doktori Iskola, Szeged, Magyarország

Search for other papers by Tünde Lévai in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
https://orcid.org/0009-0002-6560-6364
,
György Lázár Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Sebészeti Klinika, Szeged, Magyarország

Search for other papers by György Lázár in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
https://orcid.org/0000-0001-7155-2978
,
Erna Krajinovic Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Sebészeti Klinika, Szeged, Magyarország
Szegedi Tudományegyetem, Klinikai Orvostudományi Doktori Iskola, Szeged, Magyarország

Search for other papers by Erna Krajinovic in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
https://orcid.org/0009-0000-6515-3655
, and
Melinda Látos Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Sebészeti Klinika, Szeged, Magyarország
Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Pszichológiai Intézet, Szeged, Magyarország

Search for other papers by Melinda Látos in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
https://orcid.org/0000-0001-9612-9367
Pages:
227–249
Online Publication Date:
24 Oct 2023
Publication Date:
24 Oct 2023
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/0406.2023.00038
Keywords:
illness narrative; emotional perspective; graphical technique; visualisation exercise; adaptation; Emotional Graph of Illness Trajectory;
Keywords (Hungarian):
betegségnarratíva; érzelmi perspektíva; grafikus technika; vizualizációs feladat; adaptáció; Betegségfolyamat Érzelmi Grafikonja;
Open access

Elméleti háttér: A súlyos testi betegségekkel való szembesülést traumatikus tapasztalatként értelmezhetjük. A páciensek betegségükről kialakított narratívái segíthetik a nehezen elbeszélhető fizikális és pszichés terhek struktúrába foglalását, a betegség tapasztalatának, mint pszichés stresszornak az újraértelmezését, ezáltal csökkentve a pszichológiai distressz mértékét és javítva a betegséggel való megküzdés és így a gyógyulás sikerességét. Az egészségpszichológiai betegellátásban olyan módszerek alkalmazása vált szükségessé, amelyek egyszerű eszközökön alapulva, pontosan és hatékonyan képesek feltérképezni a betegségfolyamat narratíváit. Cél: Vizsgálatunk célja a betegségnarratíva érzelmi perspektívájának feltárására alkalmas Betegségfolyamat Érzelmi Grafikonjának hazai adaptációja, krónikus betegség vagy rosszindulatú daganat miatt operált betegek mintáján. Módszerek: Kevert módszertani elrendezésű kutatásunkban 120 páciens vett részt. A vizualizációs feladatra épülő Betegségfolyamat Érzelmi Grafikonja mellett a Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőívet, a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet, az Észlelt Stressz Kérdőív rövidített változatát, az EQ-5D-3L kérdőívet és a Rövid Betegségpercepció Kérdőívet alkalmaztuk. Eredmények: A konvergens validitás vizsgálatának legfőbb eredményei szerint a grafikusan ábrázolt érzelem intenzitásának összértéke szignifikáns, pozitív irányú, mérsékelt erősségű összefüggést mutatott a depresszió pontszámával (r = 0,33; p < 0,001). Anegatív érzelmet ábrázoló személyeknél mérsékelt erősségű, pozitív irányú korreláció jelent meg a grafikusan ábrázolt érzelem intenzitásának átlagértéke és az állapot- (r = 0,31;p = 0,004) és vonásszorongás (r = 0,30;p = 0,004), a betegségpercepció (r = 0,35;p = 0,001), az észlelt stressz (r = 0,37;p < 0,001) és a depresszió értéke (r = 0,41;p < 0,001), között, valamint szintén mérsékelt erősségű, pozitív irányú szignifikáns összefüggés mutatkozott a grafikusan ábrázolt érzelem intenzitásának összértéke és a betegségpercepció (r = 0,34;p = 0,001), az észlelt stressz szintje (r = 0,32;p = 0,002) és a depresszió (r = 0,40;p < 0,001) között, valamint a záró esemény érzelemintenzitásának értéke és az állapotszorongás (r = 0,33;p = 0,002) és a depresszió (r = 0,31;p = 0,003) értéke között. A pozitív érzelmet ábrázoló személyekre vonatkozó eredmények szerint szignifikáns, negatív irányú, mérsékelt erősségű összefüggés jelent meg a grafikusan ábrázolt érzelem záró eseményhez társuló intenzitásértéke és az állapot- (r = –0,36;p = 0,048) és vonásszorongás (r = –0,36;p = 0,045) pontértéke között. A konkurens validitás vizsgálatának legfőbb eredményei szerint a grafikonjukon negatív töltetű érzelmet ábrázoló személyek mintáján szignifikáns, pozitív irányú, mérsékelt erősségű korreláció jelent meg a grafikusan ábrázolt érzelem intenzitásának átlagértéke és a betegségpercepció érzelmi dimenziójának pontszáma (r = 0,35; p = 0,001), valamint a grafikusan ábrázolt érzelem intenzitásának összértéke és az életminőség érzelmi dimenziójának pontszáma között (r = 0,30;p = 0,005). Kiemelkedő kutatási eredményünk, hogy a két független kódoló által azonosított, három betegségnarratíva-típus (úgymint: káosz-, helyreállítási-, illetve kereső–felfedező narratíva) között szignifikáns eltérés jelent meg a grafikusan ábrázolt érzelem átlagos intenzitása (F (2, 117) = 4,254; MSE = 403,528;p = 0,016;η2 = 0,07), a záró esemény érzelemintenzitás értéke (H(2)= 10,297; p = 0,006; η2 = 0,10), a vonásszorongás (F(2, 117) = 4,070; MSE = 102,556;p = 0,020;η2 = 0,07), az észlelt stressz (F(2, 117) = 5,895; MSE =34,058;p = 0,004;η2=0,09) ésa betegségpercepció értékében (F(2, 117) = 4,807; MSE = 175,871;p = 0,010,η2=0,08). Következtetések: A Betegségfolyamat Érzelmi Grafikonja megfelelő pszichometriai jellemzőkkel bír, érvényessége a jelen kutatásban vizsgált populáción jónak tekinthető, a betegségnarratíva érzelmi perspektívájának feltárásában hatékony eszköznek bizonyul.

Theoretical background: Facing serious physical illness can be understood as a traumatic experience. Patients’ narratives of their illness can help to structure the physical and psychological burdens, that are difficult to narrate, reinterpret the experience of illness as a psychological stressor, thereby reducing psychological distress and improving coping and thus recovery. For this reason, the practice of health psychology requires the use of methods that can accurately and effectively explore the narratives of the illness trajectory based on simple tools. Objective: The aim of our study was the Hungarian adaptation of the Emotional Graph of Illness Trajectory, a tool for exploring the emotional perspective of the illness narrative, in patients operated on for chronic disease or malignant tumour. Methods: Our mixed methods study involved 120 patients. In addition to the Emotional Graph of Illness Trajectory based on the visual elicitation technique, we used the Spielberger State -Trait Anxiety Inventory, the short form of Beck Depression Inventory, the short form of Perceived Stress Scale, the EQ-5D-3L questionnaire and the Brief Illness Perception Questionnaire. Results: The main results of the convergent validity test showed that the total intensity value of the graphical emotion showed a significant, positive, moderate-strength correlation with the depression score (r = 0.33; p < 0.001). For those who depicted negative emotion, there was a moderate-strength, positive directional correlation between the mean value of the intensity of the graphically depicted emotion with the scores for state (r = 0.31; p = 0.004) and trait anxiety (r = 0.30; p = 0.004), illness perception (r = 0.35; p = 0.001), perceived stress (r = 0.37; p < 0.001) and depression (r = 0.41); p < 0.001), and there was also a moderately strong, positive, significant relationship between the total intensity value of the graphical emotion and the perception of illness (r = 0.34; p = 0.001), the level of perceived stress (r = 0.32; p = 0.002) and depression (r = 0.40; p < 0.001), and between the emotion intensity score of final event and the state anxiety (r = 0.33; p = 0.002) and depression (r = 0.31; p = 0.003) scores. Results for individuals depicting positive emotion showed a significant, negative direction, moderate strength correlation between the intensity value of the graphically depicted emotion associated with the closing event and the score of state (r = -0.36; p = 0.048) and trait anxiety (r = -0.36; p = 0.045). The main results of the test of concurrent validity showed a significant, positive, moderate-strength correlation between the mean value of the intensity of the emotion depicted in the graph and the score of the emotional dimension of illness perception (r = 0.35; p =0.001) in a sample of individuals who depicted a negatively charged emotion in their graph and the total score of the graphical emotion intensity and the score of the emotional dimension of quality of life (r = 0.30; p = 0.005). An outstanding finding of our research is that the three disease narratives identified by the two independent coders (i.e: chaos, restitution and quest story), there was a significant difference in the mean intensity of the graphically depicted emotion (F(2, 117) = 4.254; MSE = 403.528; p = 0.016; η2 = 0.07), the value of the closing event emotion intensity (H(2) = 10.297); p = 0.006; η2 = 0.10), trait anxiety (F(2, 117) = 4.070; MSE = 102.556; p = 0.020; η2 = 0.07), perceived stress (F(2, 117) = 5.895; MSE = 34.058; p = 0.004; η2 = 0.09) and perception of illness (F(2, 117) = 4.807; MSE = 175.871; p = 0.010, η2 = 0.08). Conclusions: The Emotional Graph of Illness Trajectory has adequate psychometric properties and its validity in the population studied in the present research is considered good. The technique has been shown to be an effective tool in exploring the emotional perspective associated with the illness narrative.

  • Alonzo, A. A. (2000). The experience of chronic illness and post-traumatic stress disorder: the consequences of cumulative adversity. Social Science & Medicine, 50(10), 1475–1484.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Bijsterbosch, J., Scharloo, M., Visser, A. W., Watt, I., Meulenbelt, I., Hunzinga, T. W. J., et al. (2009). Illness perceptions in patients with osteoarthritis: Change over time and association with disability. Arthritis Care & Research, 61(8), 1054–1061.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Bingley, A. F., Thomas, C., Brown, J., Reeve, J., & Payne, S. (2008). Developing narrative research in supportive and palliative care: the focus on illness narratives. Palliative Medicine, 22(5), 653–658.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Bravington, A., & King, N. (2019). Putting graphic elicitation into practice: tools and typologies for the use of participant-led diagrams in qualitative research interviews. Qualitative Research, 19(5), 506–523.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Breccia, M., Graffigna, G., Galimberti, S., Iurlo, A., Pungolino, E., Pizzuti, M., et al. (2016). Personal history and quality of life inchronic myeloid leukemia patients: a cross-sectional study using narrative medicine and quantitative analysis. Support Care in Cancer, 24(11), 4487–4493.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Broadbent, E., Petrie, K. J., Main, J., & Weinman, J. (2006). The Brief Illness Perception Questionnaire. Journal of Psychosomatic Research, 60(6), 631–637.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Brooks, R., & EuroQol Group. (1996). EuroQol: the current state of play. Health Policy, 37(1), 53–72.

  • Bruner, J. (1991). The narrative construction of reality. Critical Inquiry, 18(1), 1.

  • Buckley, C. A., & Waring, M. J. (2013). Using diagrams to support the research process: examples from grounded theory. Qualitative Research, 13(2), 148–172.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Charon, R., (2001). Narrative medicine. A model for empathy, reflection, profession, and trust. Journal of the American Medical Association, 286(15), 1897–1902.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Chocinov, H. M., Hack, T., Hassard, T., Kristjanson, L. J., McClement, S., & Harlos, M. (2005). Dignity therapy: a novel psychotherapeutic intervention for patients near the end of life. Journal of Clinical Oncology, 23(24), 5520–5525.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Cohen, S., Kamarck, T., & Mermelstein, R. (1983). A global measure of perceived stress. Journal of Health and Social Behavior, 24(4), 385–396.

  • Cohen, J. (1988). Statistical power analysis for the behavioral sciences. 2nd edition. Lawrence Erlbaum Associates.

  • Devecsery, Á. (2013). A kevert módszerű egészségpszichológiai kutatások. In M. Csabai, & J. N. Pintér (Szerk.), Pszichológia a gyógyításban (pp. 141–166). Oriold és Társai Kiadó;

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Ekman, P. (1994). All emotions are basic. In P. Ekman, & R. J. Davidson (Eds.), The nature of emotion: Fundamental questions (pp. 15–19). Oxford University Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Elenkov, I. J. (2008). Neurohormonal-cytokine interactions: Implications for inflammation, common human diseases and well-being. Neurochemistry International, 52(1-2), 40–51.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Fioretti, C., Mazzocco, K., Riva, S., Oliveri, S., Masiero, M., & Pravettoni, G. (2016). Research studies on patients’ illness experience using the Narrative Medicine approach: a systematic review. BMJ Open, 6(7), e011220.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Frank, A. W. (1995). The wounded storyteller: Body, illness and ethics. The University of Chicago Press

  • Frank, A. W. (1998). Just listening: Narrative and deep illness. Families, Systems, & Health, 16(3), 197–212.

  • Garnefski, N., Koopman, H., Kraaij, V., & Ten Cate, R. (2009). Brief report: Cognitive emotion regulation strategies and psychological adjustment in adolescents with a chronic disease. Journal of Adolescence, 32(2), 449–454.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Gatchel, R. J. (2004). Comorbidity of chronic pain and mental health disorders: The biopsychosocial perspective. American Psychological Association, 59(8), 795–805.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Good, B. (1994)Medicine, rationality, and experience: An anthropological perspective. Cambridge University Press

  • Hoshmand, L. T. (2005). Narratology, Cultural psychology and counselling research.Journal of Counseling Psychology, 52(2), 178–186.

  • Houston, T. K., Allison, J. J., Sussman, M., Horn, W., Holt C. L., Trobaugh, J., et al. (2011). Culturally appropriate storytelling to improve blood pressure. Annals of Internal Medicine, 154(2), 77–84.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Hydén, L. C., & Brockmeier, J. (2008, Eds.). Health, illness and culture: broken narratives. Routledge

  • Kopp, M., & Fóris, N. (1993). A szorongás kognitív viselkedésterápiája. Animula Kiadó

  • Kökönyei, Gy. (2015). Érzelemszabályozás krónikus betegségekben. In: E. Cs. Kiss, & H. Sz. Makó (Szerk.), Gyász, krízis, trauma ésa megküzdés lélektana (pp. 315–337). Pro Pannonia Kiadói Alapítvány

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • László, J. (2005). A történetek tudománya: Bevezetés a narratív pszichológiába. Pszichológiai Horizont 3. Új Mandátum Kiadó

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Látos, M., Lázár, Gy., & Csabai M. (2021). A Rövid Betegségpercepció Kérdőív magyar változatának megbízhatósági vizsgálata. Orvosi Hetilap, 162(6), 212–218.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Leung, P. P. Y. (2010). Autobiographical timeline: A narrative and life story approach in understanding meaning-making in cancer patients. Illness Crisis & Loss, 18(2), 111–127.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Levine, L. J., Prohaska, J., Burgess, S. L., Rice, J. A., & Laulhere, M. (2001). Remembering past emotions: The role of current appraisals. Cognition and Emotion, 15(4), 393–417.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Lieberman, M. D., Eisenberger, N. I., Crockett, M. J., Tom, S. M., Pfeifer, J. H., & Way, B. M. (2007). Putting feelings into words: affect labeling disrupts amygdala activity in response to affective stimuli. Psychological Science, 18(5), 421–428.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • McCorry, N. K., Dempster, M., Quinn, J., Hogg, A., Newll, J., Moore, M., et al. (2013). Illness perception clusters at diagnosis predict psychological distress among women with breast cancer at 6 months post diagnosis. Psycho-Oncology, 22(3), 692–698.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Nemes, L.(2020). The Personal is Also the Political – A betegségnarratíva mint az emancipáció aktusa. In: Emancipáció – Tegnap és ma (pp. 213–227). Eszterházy Károly Egyetem Líceum Kiadó.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Oh, S., Costello, K. L., Chen, A. T., & Wildemuth, B. M. (2016). Qualitative methods for studying health information behaviors. Proceedings of the Association for Information Science and Technology, 53(1), 1–5.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Orr, E. R., Ballantyne, M., Gonzalez, A., & Jack, S. M. (2020). Visual elicitation: Methods for enhancing the quality and depth of interview data in applied qualitative health research. Advvan-cesin Nursing Science, 43(3), 202–213.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Pennebaker, J. W., & Seagal, J. D. (1999). Forming a story: The health benefits of narrative. Journal of Clinical Psychology, 55(10), 1243–1254.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Péntek, M. (2012). Az egészség értékelése, az egészséggel összefüggő életminőség. In: L. Gulácsi (Szerk.), Egészség-gazdaságtan és technológiaelemzés – Az egészség-gazdaságtani elemzéstől a klinikai és finanszírozási döntéshozatalig (pp. 95–133). Medicina Könyvkiadó

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Pintér, J. N. (2008). Trauma, változás, tapasztalat. Aspecto, 1(1), 65–77.

  • Pintér, J. N. (2018). A krónikus betegségek lélektana. Válság és megújulás. L’ Harmattan Kiadó

  • Pólya, T. (2007). Identitás az elbeszélésben: Szociális identitás és narratív perspektíva. Új Mandátum Kiadó

  • Ratcliff, C., Naik, A. D., Martin, L. A., & Moye, J. (2018). Examining cancer survivorship trajectories: Exploring the intersection between qualitative illness narratives and quantitative screeining instruments. Palliative and Supportive Care, 16(6), 712–718.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Reeve, J. (2009). Understanding motivation and emotion. John Wiley & Sons

  • Rencz, F., Brodszky, V., Gulácsi, L., Golicki, D., Ruzsa, G., Pickard, A.S., et al. (2020). Parallel valuation of the EQ-5D-3L and EQ-5D-5L by Time Trade-Off in Hungary. Value Health, 23(9), 1235–1245.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Richardson, E. M., Schüz, N., Sanderson, K., Scott, J. L., & Schüz B. (2017). Illness representations, coping, and illness outcomes in people with cancer: a systematic review and meta-analysis. Psycho-Oncology, 26(6), 724–737.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Ricoeur, P. (1979). Interpretation theory. Texas Christian University Press

  • Rigó, A., & Zsigmond, O. (2015). A szomatikus betegség, mint trauma. In: E. Cs. Kiss, & H. Sz. Makó (Szerk.), Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana (pp. 291–312). Pro Pannonia Kiadói Alapítvány

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Rózsa, S., Szádóczky, E., & Füredi, J. (2001). A Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatának jellemzői hazai mintán. Psychiatria Hungarica, 16(4), 379–397.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Schubring, A., Mayer, J., & Thiel, A. (2019). Drawing Careers: The Value of a Biographical Mapping Method in Qualitative Health Research. International Journal of Qualitative Methods, 18, 1–12.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Schwartz, L. A., DeRosa, B. W., & Kazak, A. E. (2010). Adult survivors of childhood cancer. In: Holland, J. C., Breitbart, W. S., Jacobsen, P. B., Lederberg, M. S., Loscalzo, M. J., McCorkle R., et al. (Eds.), Psycho-Oncology (pp. 562–569). Oxford University Press

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Shaver, P., Schwart, J., Kirson, D., & O’Connor, C. (1987). Emotion knowledge: Further exploration of a prototype approach. Journal of Personality and Social Psychology, 52(6), 1061–1086.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Sipos, K., Sipos, M., & Spielberger, C. D. (1988). A State-Trait Anxiety Inventory (STAI) magyar változata. In: Mérei, F., & Szakács, F. (Szerk.), Pszichodiagnosztikai Vademecum I. Explorációs és biográfiai módszerek, tünetbecslő skálák, kérdőívek 2. (pp. 123–136). Tankönyvkiadó.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Spielberger, C. D., Gorsuch, R. L., & Lushene, R. E. (1970). STAI Manual for the State-Trait Anxiety Inventory. Consulting Psycho logists Press

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Stanton, A. L., & Low, C. A. (2012). Expressing emotions in stressful contexts: Benefits, moderators, and mechanisms. Current Direc tions in Psychological Science, 21(2), 124–128.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Stauder, A., & Konkolÿ Thege, B. (2006). Az Észlelt Stressz Kérdőív (PSS) magyar verziójának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 203–216.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Szende, Á., & Németh, R. (2003). A magyar lakosság egészségi állapothoz kapcsolódó életminősége. Orvosi Hetilap, 144(34), 1667–1674.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Tashakkori, A., & Creswell, J. W. (Eds). (2007). Editorial: The new era of mixed methods. Journal of Mixed Methods Research, 1(1), 3–7.

  • Tedeschi, R. G., & Calhoun, L. G. (1996). The Posttraumatic Growth Inventory: Measuring the positive legacy of trauma. Journal of Traumatic Stress, 9(3), 455–471.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Thygesen, M. K., Pedersen, B. D., Kragstrup, J., Wagner, L., & Mogensen, O. (2011). Utilizing a new graphical elicitation technique to collect emotional narratives describing disease trajectories. The Qualitative Report, 16(2), 596–608.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Varga, H., Sarungi, E., & Csabai, M. (2015). A gyász és az érzelmi veszteségek feldolgozásának új lehetősége. In: E. Cs. Kiss, & H.Sz. Makó (Szerk.), Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana (pp. 368–381). Pro Pannonia Kiadói Alapítvány

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Vincze, Á., Megyeri, A., Losonczi, A., Pintér, É., Nagy, Zs., & Demeter, J. (2020). Betegségreprezentáció és érzelmi állapot kapcsolata lymphomás betegeknél. Hematológia-Transzfuziológia, 53(2), 121–126.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Zhou, C., Wu, Y., An, S., & Li, X. (2015). Effect of expressive writings intervention on health outcomes in breast cancer patients: a systematic review and meta-analysis of randomizedcontrolled trials. PLoS ONE, 10(7), 1–19.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Zsigmond, O., Rigó, A., & Bányai, É. (2017). A daganatos betegségek Janus arca: a poszttraumás növekedés jelensége. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 18(2), 149–170.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Collapse
  • Expand
Cover Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Print ISSN:
1419-8126
Online ISSN:
1786-3759

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Adrienne STAUDER

Editor(s): Edit CZEGLÉDI

Editorial Board

  • László Csaba DÉGI (Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Románia)
  • Zsolt DEMETROVICS (Eötvös Loránd University, Budapest)
  • Barna KONKOLŸ THEGE (Waypoint Centre for Mental Health Care, Penetanguishene, Canada)
  • Karolina KÓSA (University of Debrecen, Debrecen)
  • Márta NOVÁK (University of Toronto, University Health Network, Toronto, Canada)
  • Bettina PIKÓ (University of Szeged, Szeged)
  • József RÁCZ (Semmelweis University, Budapest; Eötvös University, Budapest)
  • István TIRINGER (University of Pécs, Pécs)

Editorial Correspondence: Czeglédi, Edit
Institute of Behavioural Sciences
Semmelweis University
Nagyvárad tér 4.
H-1089 Budapest, Hungary
Phone: (36 1) 210 2930 ext. 56151 ---- Fax: (36 1) 210 2955
E-mail: mentalhigiene.pszichoszomatika@gmail.com

Indexing and Abstracting Services:

  • PsychInfo
  • SCOPUS
  • CABELLS Journalytics

 

2023  
Scopus  
CiteScore 0.6
CiteScore rank Q4 (Psychiatry and Mental Health)
SNIP 0.149
Scimago  
SJR index 0.141
SJR Q rank Q4

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Publication Model Online Only Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 120 EUR / 132 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Language English
Hungarian
Size B5
Year of
Foundation		 2000
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 4
Founder Végeken Egészséglélektani Alapítvány
Founder's
Address		 H-1089 Budapest, Hungary Nagyvárad tér 4.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1419-8126 (Print)
ISSN 1786-3759 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2024 0 53 4
Jul 2024 0 83 12
Aug 2024 0 40 15
Sep 2024 0 73 10
Oct 2024 0 297 22
Nov 2024 0 339 11
Dec 2024 0 238 6