Elméleti háttér: A kontrollhely és a stressz, valamint egyes mentális zavarok (depresszió, szorongás) összefüggéseit számos kutatásban vizsgálták, azonban a proszociális Világos Hármas (humanizmus, kantianizmus, hit az emberiségben) és a szociálisan averzív Sötét Hármas (machiavellizmus, szubklinikai narcizmus, szubklinikai pszichopátia) hatása a kontrollhelyelvárás és a depresszió, a szorongás, valamint a stressz közötti összefüggésre nézve kevésbé kutatott terület. Célkitűzések: Mivel egyelőre nem tisztázott a kontrollhelyelvárás kapcsolata az említett mentális zavarokkal és a stresszel a két Hármas esetén, kutatásunk ezen összefüggéseket igyekszik feltárni. Módszerek: A keresztmetszeti kérdőíves vizsgálatban használt kérdőíveket (Világos Hármas Kérdőív, Rövidített Sötét Hármas Kérdőív, Rövidített Kontrollhely Kérdőív, DASS-21 Depresszió, Szorongás és Stressz Skála) 194 fő töltötte ki (148 nő, 46 férfi, átlagéletkor = 37 év, SD = 13,2 év). Eredmények: Eredményeink szerint a belsőkontrollhely-elvárás szignifikáns, mérsékelt erősségű, negatív irányú együttjárást mutat a szorongás, a depresszió és a stressz összesített értékével (r = –0,41; p < 0,001), és sem a Világos Hármas [F (3, 190) = 17,25; R2 = 0,227; p < 0,001; B = 0,001; p = 0,927], sem a Sötét Hármas [F (3, 190) = 18,737; R2 = 0,227; p < 0,001; B = 0,001; p = 0,916] összesített skálái nem mutatnak szignifikáns moderációs hatást a kontrollhelyelvárás és a mentális zavarok, valamint a stressz közötti összefüggések mentén. A Világos Hármas összessége (r = – 0,22; p = 0,002) és annak hit az emberiségben (r = – 0,18; p = 0,013) és kantianizmus alskálái (r = – 0,22; p = 0,002) szignifikáns, de enyhe, negatív irányú kapcsolatban vannak a mentális zavarok és a stressz mutatóival. Következtetések: Eredményeink alapján a depresszió, a szorongás és a stressz kialakulásában meghatározó jelentőségű a kontrollhely szerepe a vizsgált változókat tekintve. Ugyan a Világos Hármas összessége, és annak hit az emberiségben és kantianizmus alskálái mutatnak némi védelmet a mentális zavarok és a stressz megjelenésével szemben, ekkor is a belsőkontrollhely-elvárás szerepe fontosabb, azaz minél inkább belső kontrollos egy személy, annál kevésbé valószínű a vizsgált mentális zavarok és a stressz megjelenése, függetlenül attól, hogy a Világos vagy a Sötét Hármas tulajdonságai jellemzőek rá hangsúlyosabban.
Theoretical background: The relationship between locus of control (LOC), stress and some mental disorders (depression, anxiety) has been the subject of much research, but the impact of the prosocial Light Triad (humanism, Kantianism, faith in humanity) and the socially aversive Dark Triad (Machiavellianism, subclinical narcissism, subclinical psychopathy) on the relationship between LOC, stress and these mental disorders is less researched. Aims: As the relationship of the stress and these mental disorders with the two Triads is not yet clear, our research aims to explore these relationships. Methods: 194 subjects (148 women, 46 men, mean age = 37 years, SD = 13,2 years) completed the questionnaires used for the study (Light Triad Questionnaire, Short Dark Triad Questionnaire, Brief Version of Levenson’s Locus of Control Scale, DASS-21-Depression, Anxiety and Stress Scale). Results: According to the results of our study, the internal LOC has a significant, moderately strong, negative association with the measures of depression, anxiety and stress (r = –0.41, p < 0.001), and neither does the Light Triad [F (3, 190) =17.25, R2 = 0.227, p < 0.001, B = 0.001, p = 0.927], nor the Dark Triad [F (3, 190) = 18.737, R2 = 0.227, p < 0.01, B = 0.001, p = 0.916] scales show significant moderating effect along the correlations between LOC and mental disorders. The overall Light Triad (r = –0.22, p = 0.002) and the subscales faith in humanity (r = –0.18, p = 0.013) and Kantianism (r = –0.22, p = 0.002) are significantly but slightly negatively related to indicators of mental disorders and stress. Conclusions: Our results suggest that the role of LOC is crucial in the development of depression, anxiety and stress, in terms of the variables studied. Although the overall Light Triad and its faith in humanity and Kantianism subscales show some protection against the onset of mental disorders, the role of internal LOC is more important, i.e.: the more internal LOC a person has, the less likely he or she is to develop the mental disorders under investigation, regardless of whether the Light or Dark Triad traits are more pronounced.
Abdolmanafi, A., Besharat, M. A., Farahani, M., & Khodaii, M. R. (2011). The moderating role of locus of control on the relationship between anger and depression in patients with major depression disorder. Procedia–Social and Behavioral Sciences, 30, 297–301.
Aghababaei, N., & Blachnio, A. (2015). Well-being and the Dark Triad. Personality and Individual Differences, 86, 365–368.
Aldousari, S. S., & Ickes, W. (2021). How is Machiavellianism related to locus of control?: A meta-analytic review. Personality and Individual Differences, 174, Article 110677.
Andrews, K. (2019). The dark triad sums up psychopaths, but the light triad defines saints. ABC Science.
Balazadeh, K., & Hansson, J. (2020). The dark triad and psychological resilience: The moderating effect of locus of control. Bachelor thesis in psychology. Lund University.
Bereczkei, T., Czibor, A., & Birkás, B. (2021). A lélek sötét oldala. Nárcizmus, machiavellizmus, pszichopátia. Typotex Kiadó.
Birkás, B., Láng, A., & Meskó, N. (2018). Self-rated attractiveness moderates the relationship between dark personality traits and romantic ideals in women. Psychological Reports, 121(1), 184–200.
Blau, G. J. (1984). Brief note comparing the Rotter and Levenson measures of locus of control. Perceptual and Motor Skills, 58, 173–174.
Chabrol, H., van Leeuwen, N., Rodgers, R., & Séjourné, N. (2009). Contributions of psychopathic, narcissistic, Machiavellian, and sadistic personality traits to juvenile deliquency. Personality and Individual Differences, 47(7), 734–739.
Christie, R., & Geis, F. L. (1970). Studies in Machiavellianism. Academic Press.
Cowan, T., Pope, M. A., MacDonald, K., Malla, A., Ferrari, M., Iyer, S. N. (2020). Engagement is specialized early intervention services for psychosis as an interplay between personal agency and critical structures: A qualitative study. International Journal of Nursing Studies, 108, Article 103583.
Czibor, A., Szabó, Zs. P., & Restás, P. (2019). Sötét vonások a szervezetekben: tapasztalatok magyar munkavállalók körében. Replika, 111, 105–116.
Do, B. R., & Dadvari, A. (2017). The influence of the dark triad on the relationship between entrepreneurial attitude orientation and entrepreneurial intention: A study among students in Taiwan University. Asia Pacific Management Review, 22(4), 185–191.
Donald, J. N., Bradshaw, E. L., Conigrave, J. H., Parker, P. D., Byatt, L. L., Noetel, M., & Ryan, R. M. (2021). Paths to the light and dark sides of human nature: A meta-analytic review of the prosocial benefits of autonomy and the antisocial costs of control. Psychological Bulletin, 147(9), 921–946.
Egan, V., Chan, S., & Shorter, G. W. (2014). The Dark Triad, happiness and subjective well-being. Personality and Individual Differences, 67, 17–22.
Fabok, D., & Kotosz, B. (2012). Az egészségmagatartás-modell tesztelése többváltozós technikákkal. Statisztikai Szemle, 90(5), 424–446. https://www.researchgate.net/publication/236584354
Flores, J., Caqueo-Urizar, A., Ramírez, C., Arancio, G., & Cofré, J. P. (2020). Locus of control, self-control, and gender as preditors of internalizing and externalizing problems in children and adolescents in Northern Chile. Frontiers in Psychology, 11, Article 2015.
Frenkel, E., Kugelmass, S., Nathan, M., & Ingraham, L. J. (1995). Locus of control and mental health in adolescence and adulthood. Schizophrenia Bulletin, 21(2), 219–226.
Furnham, A., Richards, S. C., & Paulhus, D. L. (2013). The Dark Triad personality: A 10 year review. Social and Personality Psycho logy Compass, 7(3), 199–216.
Glad, B. (2002). Why tyrants go too far: Malignant narcissism and absolute power. Political Psychology, 23(1), 1–5.
Gómez-Leal, R., Megías-Robles, A., Gutiérrez-Cobo, M., Cabello, R., Fernández-Abascal, E. G., & Fernández-Berrocal, P. (2019). Relationship between the Dark Triad and depressive symptoms. PeerJ, 7, Article e8120.
Groth, N., Schnyder, N., Kaess, M., Markovic, A., Rietschel, L., Moser, S., & Schmidt, S. J. (2019). Coping as a mediator between locus of control, competence beliefs, and mental health: A systematic review and structural equation modelling meta-analysis. Behaviour Research and Therapy, 121, Article 103442.
Hare, R. D. (1985). Comparison of procedures for the assessment of psychopathy. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 53, 7–16.
Hart, S., & Hare, R. D. (1998). Association between psychopathy and narcissism: Theoretical views and empirical evidence. In E. F. Ronningstam (Ed.), Disorders of narcissism: Diagnostic, clinical, andempirical implications (pp. 415–436). American Psychiatric Press.
Hashworth, T., Reis, S, Townsend, M., O’Garr, J., & Grenyer, B. F. S. (2022). Personal agency and borderline personality disorder: A longitudinal study of outcomes. BMC Psychiatry, 22, Article 566.
Hayes, A. F. (2022). Introduction to Mediation, Moderation, and Conditional Process Analysis. A Regression-Based Approach. Guilford.
Hoverkamp-Hermelink, J. H. M., Jeronimus, B. F., van der Veen, D. C., Spinhoven, P., Penninx, B. W. J. H., Schoevers, R. A., & Riese, H. (2019). Differential associations of locus of control with anxiety, depression and life-events: A five-wave, nine-year study to test stability and change. Journal of Affective Disorders, 253, 26–34.
Jain, A., Bodicherla, K., P., Raza, Q., & Kamal, K. (2020). Impact on mental health by „Living in isolation and quaratnine” during COVID-19 pandemic. Journal of Family Medicine and Primary Care, 9(10), 5415–5418.
Jain, M., & Singh, S. (2015). Locus of control and its relationship with mental health and adjustment among adolescent females. Journal of Mental Health and Human Behaviour, 20, 16–21.
Jakobwitz, S., & Egan, V. (2005). The Dark Triad and normal personality traits. Personality and Individual Differences, 40, 331–339.
Johnson, L. (2018). The Light Triad Scale: Developing and Validating a Preliminary Measure of Prosocial Orientation. Electronic Thesis and Dissertation Repository, 5515. https://ir.lib.uwo.ca/etd/5515
Johnson, L. K. D., & Saklofske, D. H. (2018). The Light Triad Scale: Developing and validating a preliminary measure of prosocial orientation. The University of Western Ontario.
Jonason, P. K., Baughman, H. M., Carter, G. L., & Parker, P. (2015). Dorian Gray without his portrait: Psychological, social, and physical health costs associated with the Dark Triad. Personality and Individual Differences, 78, 5–13.
Jones, D. N., & Paulhus, D. L. (2010). The role of impulsivity in the Dark Triad personality. Personality and Individual Differences, 51, 679–682.
Jones, D. N., & Paulhus, D. L. (2014). Introducing the Short Dark Triad (SD3): A brief measure of dark personality traits. Assessment, 21(1), 28–41.
Kaufman, S. B., Yaden, D. B., Hyde, E., & Tsukayama, E. (2019). The Light vs. Dark Triad of personality: Contrasting two very different profiles of human nature. Frontiers in Psychology, 10, 1–26.
Khumalo, T., & Plattner, I. E. (2019). The relationship between locus of control and depression: A cross-sectional survey with university students in Botswana. South African Journal of Psychiatry, 25, Article a1221.
Koós, A. (2021). 700 ezer magyar él ilyen tünetekkel: sem az idősek, sem a fiatalok nincsenek biztonságban. Pénzcentrum. https://www.penzcentrum.hu/egeszseg/20211111/700-ezer-magyarel-ilyen-tunetekkel-sem-az-idosek-sem-a-fiatalok-nincsenekbiztonsagban-1119282
Kulcsár, Zs. (2011). A hatalom akarása – a hatalom átadása. Pro Pszichológia Alapítvány.
Landau, R. (1995). Locus of control and socioeconomic status: Does internal locus of control reflect real resources and opportunities or personal coping abilities? Social Science and Medicine, 41(11), 1499–1505.
Láng, A., Birkás, B., Martin, L., Nagy, T., & Kállai, J. (2018). Schizotypal traits and the Dark Triad form an ecological perspective: A nonclinical sample study. Psychological Reports, 121(6), 996–1012.
Lee, J., Lee, E. H., & Moon, S. H. (2019). Systematic review of the measurement properties of the Depression Anxiety Stress Scales-21 by applying updated COSMIN methodology. Quality of Life Research, 28(9), 2325–2339.
Lefcourt, H. M. (1991). Locus of control. In J. P. Robinson, P. R. Shaver, & L. S. Wrightsman (Eds.), Measures of personality and social psychological attitudes (pp. 413–499). Academic Press.
Levenson, H. (1974). Activism and powerful others: distinctions within the concept of internal external control. Journal of Personality Assessment, 38, 377–383.
Limone, P., Sinatra, M., & Monacis, L. (2020). Orientations to happiness between the Dark Triad traits and subjective well-being. Behavioral Sciences, 10(5), 90, 1–10.
Lovibond, S. H., & Lovibond, P. F. (1995). Manual for the depression anxiety stress scales. Psychology Foundation.
Lukić, P., & Živanović, M. (2021). Shedding light on the Light Triad: Further evidence on structural, construct, and pre dictive validity of the Light Triad. Personality and Individual Diff erences, 178, Article 110876.
Lyons, M. (2019). The dark triad of personality: Narcissism, Machiavel lianism, and psychopathy in everyday life. Elsevier Academic Press.
Magyaródi, T., & Nagy, H. (kézirat). Hungarian adaptation of the Light Triad Scale: Psychometric properties and validation.
Maier, S. F., & Seligman, M. E. (1976). Learned helplessness: Theory and evidence. Journal of Experimental Psychology: General, 105(1), 3–46.
Musek, J., & Grum, D. K. (2021). The bright side of personality. Heliyon, 7(3), 1–6.0020
Nagy H. (2019). A pozitív pszichológia alkalmazása a klinikai és egészségpszichológiában. ELTE Eötvös Kiadó.
Nallapothula, D., Lozano, J. B., Han, S., Herrera, C., Sayson, H. W., Levis-Fitzgerald, M., & Maloy, J. (2020). M-Locus: A scalable intervention enhances growth mindset and internal locus of control in undergraduate students in STEM. Journal of Micro-biology & Biology Education, 21(2), 1–12.
Németh, E. (2019). Segély helyett rámpát–A külső-belső kontroll attitűd és a szegénység kapcsolata. Universitas Budapestiensis de „Metropolitan”. Annales, 12, 29–46. Budapesti Metropolitan Egyetem. http://real.mtak.hu/id/eprint/110168
Oláh, A. (2005). Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Trefort Kiadó.
Pátkai, G. (2019). Hasonlóságok és különbséges a Sötét Hármas tagjainak személyiségében, stressz észlelésében és stratégiai döntésében. Doktori (PhD) értekezés. Pécsi Tudományegyetem.
Paulhus, D. L., & Williams, K. M. (2002). The Dark Triad of personality: Narcissism, machiavellianism, and psychopathy. Journal of Research in Personality, 36(6), 556–563.
Peterson, R. D., & Palmer, C. L. (2021). The dark is rising: Contrasting the Dark Triad and the Light Triad on measures of political ambition and participation. Frontiers in Political Science, 3, Article 657750.
Pilch, I. (2020). As cold as a fish? Relationship between the Dark Triad personality traits and affective experience during the day: A day reconstruction study. Plos One, 15(2), Article e0229625.
Pléh, Cs. (2022). Pszichológia. Akadémiai Kiadó.
Raskin, R. N., & Hall, C. S. (1979). A narcissistic personality inventory. Psychological Reports, 45(2), 590.
Raskin, R. N., Novacek, J., & Hogan, R. T. (1991). Narcissism, self-esteem, and defensive self-enhancement. Journal of Personality, 59, 19–38.
Regehr, C., Goel, V., De Prophetis, E., Jamil, M., Mertz, D., Rosella, L. C., & Smieja, M. (2021). Investigating the impact of quarantine on mental health: insights from the COVID-19 international border surveillance study in Canada. BJPsych Open, 7, Article e143.
Repisky, M. (2015). Vállalkozói személyiségjegyek és a vállalkozók megítélése három csoport szemszögéből. SZTE Egyetemi Kiadványok, 67–84. Szegedi Tudományegyetem. http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/57752
Richardson, E. N., & Boag, S. (2016). Offensive defenses: the mind beneath the mask of the dark triad traits. Personality and Individual Differences, 92, 148–152.
Rotter, J. B. (1960). Some implications of a social learning theory for the prediction of goal directed behavior from testing procedures. Psychological Review, 67(5), 301–316.
Rotter, J. B. (1966). Generalized expectancies for internal versus external control of reinforcement. Psychological Monographs: General and Applied, 80(1), 1–28.
Rózsa, S., Tárnok, Zs., & Nagy, P. (2020). A gyermekpszichiátriában alkalmazott kérdőívek, interjúk és tünetbecslő skálák. Budapest: Gyermek és Ifjúságpszichiátriai, Addiktológiai és Mentálhigiénés Ellátórendszer Infrastrukturális Feltételeinek fejlesztése Kiemelt Projekt.
Sapp, S. G., & Harrod, W. J. (1993). Reliability and validity of a brief version of Levenson’s locus of control scale. Psychological Reports, 72, 539–550.
Seligman, M. E. P. (1972). Learned helplessness. Annual Review of Medicine, 23, 407–412.
Sevi, B., Urganci, B., & Sakman, E. (2020). Who cheats? An examination of light and dark personality traits as predictors of infidelity. Personality and Individual Differences, 164, 110–126.
Shojaee, M., & French, C. (2014). The relationship between mental health components and locus of control in youth. Psychology, 5, 966–978.
Tyler, N., Heffernan, R., & Fortune, C. A. (2020). Reorienting locus of control in individuals who have offended through strength-based interventions: Personal agency and the Good Lives Model. Frontiers in Psychology, 11, Article 553240.
Wang, Y., Shi, L., Que, J., Lu, Q., Liu, L., Lu, Z., & Shi, J. (2021). The impact of quarantine on mental health status among general population in China during the COVID-19 pandemic. Molecular Psychiatry, 26, 4813–4822.