Elméleti háttér: Akut vagy krónikusan elnyúló fenyegetések esetén veleszületett, automatikusan aktiválódó védekezési reakciók jelennek meg: ezek között kiemelhető a harcolás, a menekülés és a lefagyás védekezési mechanizmusa. Ennek ellenére korábban nem volt elérhető magyar nyelven olyan mérőeszköz, amely specifikusan ezeket a reakciókat vizsgálta volna. Cél: A jelen vizsgálat célja a Fight, Flight, Freeze Questionnaire (FFFQ) magyarra történő adaptációja és a mérőeszköz pszichometriai jellemzőinek vizsgálata. Módszerek: A vizsgálatban kevert klinikai (183 szorongásos vagy hangulatzavarral diagnosztizált személy) és non-klinikai (311 egyetemi hallgató kontrollcsoportja) mintán konfirmatív faktorelemzéssel (CFA) vizsgáltuk meg az FFFQ–HU faktorszerkezetét. A mérőeszköz konvergens validitásának vizsgálata érdekében a résztvevők további, szorongást (Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőív Vonásszorongás Skála), depressziót (9 itemes Beck Depresszió Kérdőív), impulzivitást (Barratt Impulzivitás Skála módosított, 21 itemes magyar változata), viselkedésgátlást és aktivációt (Viselkedéses Gátló és Aktiváló Rendszer Skálák), valamint megküzdési módokat (Konfliktusmegoldó Kérdőív) mérő validált skálákat töltöttek ki. Eredmények: A CFA megfelelő modellilleszkedés mellett (RMSEA = 0,06; CFI = 0,96; TLI = 0,95) erősítette meg az FFFQ–HU elméleti, háromfaktoros szerkezetét. A konvergens validitás tekintetében a harcolás elsősorban az impulzivitással [rS(417) = 0,32; p < 0,001], a viselkedésaktiváció szórakozáskeresés dimenziójával [rS(417) = 0,26; p < 0,001], valamint a feszültségredukció [rS(417) = 0,46; p < 0,001] megküzdési módjával mutatott összefüggést. A menekülés elsődleges korrelátumai a depresszió [rS(417) = 0,64; p < 0,001], a viselkedésgátlás [rS(417) = 0,25; p < 0,001], valamint a feszültségredukció [rS(417) = 0,32; p < 0,001] voltak. A lefagyás leginkább a szorongással [rS(417) = 0,47; p < 0,001], a viselkedésgátlással [rS(417) = 0,52; p < 0,001], és a passzív megküzdéssel [rS(417) = 0,23; p < 0,001] mutatott jelentősebb együttjárást. A lineáris regresszió elemzések eredményei alapján a harcolás egyedüli szignifikáns és negatív magyarázó változója az iskolai végzettség volt (β = –0,19; p < 0,001), míg a menekülés és a lefagyás esetén a klinikai csoporttagság pozitív (β = 0,27; p < 0,001; β = 0,28; p < 0,001), míg az életkor negatív (β = –0,15; p < 0,01; β = –0,10; p = 0,04) prediktora volt a magasabb faktorátlagoknak. Következtetések: Az FFFQ– HU megfelelő pszichometriai jellemzői lehetővé teszik a mérőeszköz alkalmazását mind a kutatás, mind a klinikai gyakorlat területén. Az FFFQ–HU által mért védekezési reakciók fontos, potenciálisan a terápiás folyamatot is meghatározó információkat hordoznak.
Theoretical background: In the case of acute or chronic threats, innate, automatically activated defense reactions occur: among them, the responses of fight, flight and freeze can be underlined. Yet, there was previously no available instrument in Hungarian that would have specifically measured these re- actions. Aims: The current study aims to adapt the Fight, Flight, Freeze Questionnaire (FFFQ) into Hungarian and to examine the psychometric properties of this measure. Methods: We tested the factor structure of the FFFQ–HU using confirmatory factor analysis (CFA) on a mixed clinical (183 persons diagnosed with any anxiety or mood disorders) and non-clinical (control group of 311 university students) sample. In order to explore the convergent validity of the instrument, participants completed additional validated scales measuring anxiety (Spielberger State-Trait Anxiety Inventory-Trait Scale), depression (9 item version of the Beck Depression Inventory), impulsivity (The 21-Item Barratt Impulsiveness Scale Revised), behavioral inhibition and activation (Behavioral Inhibition and Behavioral Activation Systems Scales), and coping strategies (Ways of Coping Questionnaire). Results: The CFA confirmed the three-factor structure of the original instrument with adequate model fit (RMSEA = 0.06, CFI = 0.96, TLI = 0.95). In terms of convergent validity, fight was primarily related to impulsivity (rS(417) = 0.32, p < 0.001), the fun seeking dimension of behavioral activation (rS(417) = 0.26, p < 0.001), and tension reduction (rS(417) = 0.46, p < 0.001). The main correlates of flight were depression (rS(417) = 0,64, p < 0,001), behavioral inhibition (rS(417) = 0,25, p < 0,001), and tension reduction (rS(417) = 0.32, p < 0.001). Freezing was mostly associated with anxiety (rS(417) = 0.47, p < 0.001), behavioral inhibition (rS(417) = 0.52, p < 0.001), and passive coping (rS(417) = 0.23, p < 0.001). The results of linear regression analyses showed that the only significant and negative explanatory variable for fighting was education (β = –0.19, p < 0.001), while for flight and freeze, clinical group membership was positive (β = 0.27, p < 0.001; β = 0,28, p < 0.001), whereas age was a negative predictor (β = –0.15, p < 0.01; β = –0.10, p = 0.04) of higher factor means. Conclusions: The acceptable psychometric properties of the FFFQ–HU enable the use of the measuring instrument in both research and clinical practice. The defense reactions measured by the FFFQ–HU carry important information that potentially determines the therapeutic process as well.
Beck, A. T., & Beck, R. W. (1972). Shortened version of BDI. Postgraduate Medicine, 52, 81–85.
Blair, R. J. (2016). The neurobiology of impulsive aggression. Journal of Child and Adolescent Psychopharmacology, 26(1), 4–9.
Brosschot, J. F., Verkuil, B., & Thayer, J. F. (2016). The default response to uncertainty and the importance of perceived safety in anxiety and stress: An evolution-theoretical perspective. Journal of Anxiety Disorders, 41, 22–34.
Cabello, R., Gutiérrez-Cobo, M. J., & Fernández-Berrocal, P. (2017). Parental education and aggressive behavior in children: A moderated-mediation model for inhibitory control and gender. Frontiers in Psychology, 8, Article 1181.
Carver, C. S., & White, T. (1994). Behavioral inhibition, behavioral activation, and affective responses to impending reward and punishment: The BIS/BAS scales. Journal of Personality and Social Psychology, 67(2), 319–333.
Choi, H., & Shin, H. (2023). Entrapment, hopelessness, and cognitive control: A moderated mediation model of depression. Healthcare (Basel, Switzerland), 11(8), Article 1065.
Costa, P. T., & McCrae, R. R. (1992). Revised NEO personality inventory (NEO-PI-R) and NEO five-factor inventory (NEOFFI) manual. Psychological Assessment Resources.
Desbordes, G., Negi, L. T., Pace, T. W., Wallace, B. A., Raison, C. L., & Schwartz, E. L. (2012). Effects of mindful-attention and compassion meditation training on amygdala response to emotional stimuli in an ordinary, non-meditative state. Frontiers in Human Neuroscience, 6, Article 292.
DeVellis, R. F. (2016). Scale development: Theory and applications. 4th ed. Sage Publications.
Elhamdani, A., Palfrey, C. H., & Artalejo, C. R. (2002). Ageing changes the cellular basis of the „fight-or-flight” response in human adrenal chromaffin cells. Neurobiology of Aging, 23(2), 287–293.
First, M. B., Skodol, A. E., Bender, D. S., & Oldham, J. M. (2021). SCID-5-AMPD – Strukturált klinikai interjú a DSM-5® alter-natív személyiségzavar-modelljéhez. Oriold és Társai Kiadó és Szolgáltató Kft.
Folkman, S., & Lazarus, R. S. (1980). An analysis of coping in a middle-aged community sample. Journal of Health and Social Behavior, 21(3), 219–239.
Gilbert, P., & Gilbert, J. (2003). Entrapment and arrested fight and flight in depression: an exploration using focus groups. Psycho logy and Psychotherapy, 76(Pt 2), 173–188.
Gray, J. A., & McNaughton, N. (2000). The neuropsychology of anxiety. Oxford University Press.
Gross, J. J. (2013). Emotion regulation: taking stock and moving forward. Emotion, 13(3), 359–365.
Hargitai, R., Csókási, K., Deák, A., Nagy, L., & Bereczkei, T. (2016). A Viselkedéses Gátló és Aktiváló Rendszer Skálák (BIS-BAS) hazai adaptációja. Magyar Pszichológiai Szemle, 71(4/1), 585–607.
Hu, L., & Bentler, P. M. (1999). Cutoff criteria for fit indexes in covariance structure analysis: Conventional criteria versus new alternatives. Structural Equation Modeling, 6, 1–55.
IBM Corp. (2011). IBM SPSS Statistics for Windows, Version 20.0. IBM Corp.
Jobin, J., Wrosch, C., & Scheier, M. F. (2014). Associations between dispositional optimism and diurnal cortisol in a community sample: when stress is perceived as higher than normal. Health Psychology, 33(4), 382–391.
Kapitány-Fövény, M., Urbán, R., Varga, G., Potenza, M. N., Griffiths, M. D., Szekely, A., Paksi, B., Kun, B., Farkas, J., Kökönyei, G., & Demetrovics, Z. (2020). The 21-item Barratt Impulsiveness Scale Revised (BIS-R-21): An alternative three-factor model. Journal of Behavioral Addictions, 9(2), 225–246.
Kopp, M., & Skrabski, Á. (1995). Magyar lelkiállapot. Végeken Kiadó.
Kopp, M. (2007). Beck Depresszió Kérdőív. In Perczel Forintos, D., Ajtay, Gy., Kiss, Zs. (szerk.): Kérdőívek, becslőskálák a klinikai pszichológiában (pp. 44–45). Semmelweis Kiadó.
Kozlowska, K., Walker, P., McLean, L., & Carrive, P. (2015). Fear and the defense cascade: Clinical implications and management. Harvard Review of Psychiatry, 23(4), 263–287.
Livermore, J. J. A., Klaassen, F. H., Bramson, B., Hulsman, A. M., Meijer, S. W., Held, L., … & Roelofs, K. (2021). Approach-avoidance decisions under threat: The role of autonomic psycho physiological states. Frontiers in Neuro science, 15, Article 621517.
Lojowska, M., Gladwin, T. E., Hermans, E. J., & Roelofs, K. (2015). Freezing promotes perception of coarse visual features. Journal of Experimental Psychology. General, 144(6), 1080–1088.
Maack, D. J., Buchanan, E., & Young, J. (2015). Development and psychometric investigation of an inventory to assess fight, flight, and freeze tendencies: the fight, flight, freeze questionnaire. Cognitive Behaviour Therapy, 44(2), 117–127.
Manigault, A. W., Woody, A., Zoccola, P. M., & Dickerson, S. S. (2018). Education is associated with the magnitude of cortisol responses to psychosocial stress in college students. International Journal of Behavioral Medicine, 25(5), 532–539.
Mobbs, D., Hagan, C. C., Dalgleish, T., Silston, B., & Prévost, C. (2015). The ecology of human fear: survival optimization and the nervous system. Frontiers in Neuroscience, 9, Article 55.
Muthén, L. K., & Muthén, B. O. (1998–2011). Mplus User’s Guide. 6th ed. Los Muthén & Muthén.
Noordewier, M. K., Scheepers, D. T., & Hilbert, L. P. (2020). Freezing in response to social threat: a replication. Psychological Re search, 84(7), 1890–1896.
Østby, G., Urdal, H., & Dupuy, K. (2019). Does education lead to pacification? A systematic review of statistical studies on education and political violence. Review of Educational Research, 89(1), 46–92.
Patton, J. H., Stanford, M. S., & Barratt, E. S. (1995). Factor structure of the Barratt impulsiveness scale. Journal of Clinical Psychology, 51, 768–774.
Rea, L. M., & Parker, R. A. (1992). Designing and conducting survey research: a comprehensive guide. San Francisco: Jossey-Bass Publishers.
Rózsa, S., Szádóczky, E., & Füredi, J. (2001). A Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatának jellemzői hazai mintán. Psychiatria Hungarica, 16(4), 379–397.
Rózsa, S., Purebl, Gy., Susánszky, É., Kő, N., Szádóczky, E., Réthelyi, J., … & Kopp, M. (2008). A megküzdés dimenziói–A Konfliktusmegoldó Kérdőív hazai adaptációja. Mentálhigiéné és Pszicho szomatika, 9(3), 217–241.
Scott, S. B., Sliwinski, M. J., & Blanchard-Fields, F. (2013). Age differences in emotional responses to daily stress: the role of timing, severity, and global perceived stress. Psychology and Aging, 28(4), 1076–1087.
Sipos, K., Sipos, M., & Spielberger, C. D. (1994). A State-Trait Anxiety Inventory (STAI) magyar változata. In: Mérei, F., Szakács, F. (szerk.). Pszichodiagnosztikai Vademecum I/2. (pp. 123–148). Nemzeti Tankönyvkiadó.
Smederevac S., Mitrović D., Čolović P., & Nikolašević Ž. (2014). Validation of the measure of revised reinforcement sensitivity theory constructs. Journal of Individual Differences, 35(1), 12–21.
Spielberger, C. D., Gorsuch, R. L., Lushene, R. E., Vaag, P. R., & Jacobs, G. A. (1983). Manual for the state-trait anxiety inventory (Form Y) (self-evaluation questionnaire). Consulting Psychologists Press
Stauder, A., & Konkolÿ Thege, B. (2006). Az Észlelt Stressz Kérdőív (PSS) magyar verziójának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7, 203–216.
Stoet, G. (2010). PsyToolkit–A software package for programming psychological experiments using Linux. Behavior Research Methods, 42(4), 1096–1104.
Stoet, G. (2017). PsyToolkit: A novel web-based method for running online questionnaires and reaction-time experiments. Teaching of Psychology, 44(1), 24–31.
Tank, A. W., & Lee Wong, D. (2015). Peripheral and central effects of circulating catecholamines. Comprehensive Physiology, 5(1), 1–15.
Watson, D., Clark, L. A., & Tellegen, A. (1988). Development and validation of brief measures of positive and negative affect: The PANAS scales. Journal of Personality and Social Psycho logy, 54(6), 1063–1070.
Zoladz, P. R., & Diamond, D. M. (2013). Current status on behavioral and biological markers of PTSD: a search for clarity in a conflicting literature. Neuroscience & Biobehavioral Reviews, 37(5), 860–895.