Elméleti háttér: A párkapcsolati elégedettség a párok romantikus kapcsolataira vonatkozó átfogó és általános szubjektív értékelését foglalja magában. A különböző nézőpontokat képviselő vizsgálati eredmények mind ugyanabban szolgálnak megerősítésül: a párkapcsolati működés alkotóelemeinek egyediségét, változatosságát támasztják alá. Az elégedettség szempontjából ugyanakkor ritkán vizsgálnak olyan transzgenerációs folyamatok eredményeként kialakuló jellemzőket, mint amilyen a szülőkről való érzelmi leválás. A kapcsolatok szempontjából azonban ennek szerepe kulcsfontosságú, hiszen meghatározhatja azok minőségét, sikerességét és egyben stabilitását is. Módszerek: Jelen kutatás a magyar lakosság tizennyolc év feletti, önbevallása alapján elkötelezett párkapcsolatban élő személyeit (n = 533) vizsgálta meg. Magyar mintán elsőként került feltárásra, hogy olyan jellegzetes, együttesen ritkán vizsgált változók mentén, mint az érzelmi leválás (szelf-differenciáció), az önegyüttérzés, a hála és a párkapcsolati elégedettség, az egyének vajon milyen működésmintázati modellek felállítását teszik lehetővé. Méréseinket az Érzelmi Leválás Kérdőív, a Hála Kérdőív, az Önegyüttérzés Skála és a Kapcsolati Elégedettség Skála felhasználásával hajtottuk végre. A személyiségek elkülönítését és szisztematikus csoportosítását pedig hierarchikus klaszterelemzés eljárással végeztük el. Eredmények: Az elemzés következtében a „fiatal – magasan differenciálatlan”, „a fiatal – differenciált” és az „idős – differenciálatlan” párkapcsolati működésmódok leírására nyílt lehetőség. A legnagyobb mértékű differenciáltságot, önegyüttérzést és hálakészséget mutató „fiatal – differenciált” klaszter (Mdn = 37), szignifikánsan különbözött a fiatal – magasan differenciálatlan (Mdn = 36; U = 15648; Z = –3,118; p = 0,002; r = 0,16) és az idős – differenciálatlan (Mdn = 31; U = 5162; Z = –7,556; p < 0,001; r = 0,44) klasztertől is, így egyben a párkapcsolatával leginkább elégedett klaszternek minősült. Következtetések: A három profil összehasonlítása során megállapíthattuk, hogy a legmagasabb szintű elégedettséget a leválás, az önegyüttérzés, és a hálakészség együttes intenzitása biztosíthatja. Általános érvényűnek bizonyult továbbá az a vizsgálati tapasztalat, hogy a szelf differenciáltsági állapota és az önegyüttérzés a párkapcsolati kiegyensúlyozottság szempontjából egyformán meghatározó lehet.
Background: Relationship satisfaction is a global and subjective assessment of couples’ romantic relationships. The results of studies representing different perspectives all strenghten the same: the uniqueness and diversity of the components of relationship functioning. Characteristics that emerge as a result of transgenerational dynamics, such as emotional detachment from parents, are rarely studied from the perspective of satisfaction. However, its role is crucial for relationships, as it deter- mines their subsequent outcome, quality, success and stability. Methods: This study was conducted among the Hungarian population aged eighteen and over in a committed relationship, based on their self-declaration (n = 533). For the first time in a Hungarian sample, it was explored that characteristic variables (which are not studied together often) such as emotional detachment from parents (self–differentiation), self–congruence and gratitude provide some sort of basis for the construction of a model of functioning. Our measurements were conducted using the Differentiaion of Self Inventory, the Gratitude Questionnaire, the Self–Compassion Scale and the Relationship Assesment Scale. The differentiation and systematic clustering of the personality variables was performed using hierarchical cluster analysis. Results: The analyses have led to a characterisation of the “young–largely undifferentiated”, “young–differentiated” and “older–indifferentiated” patterns of couple functioning. The „young-differentiated” cluster (Mdn = 37) is also thought to be the most content with its relationship because it demonstrated the highest levels of differentiation, self-compassion, and thankfulness compared to the „young-highly undifferentiated” (Mdn = 36, U = 15648, Z = –3.118, p =0.002 [2–tailed], r = 0.156), and the „old-undifferentiated” (Mdn = 31, U = 5162, Z = –7.556, p < 0.001 [2–tailed], r = 0.442) clusters. Discussion: By comparing the three profiles, we found that the highest levels of satisfaction are provided by the combined intensity of detachment, self-congruence and gratitude. Furthermore, the general conclusion that self-differentiality and self–concept can be equally defining from the perspective of relationship balance.
Algoe, S. B., Gable, S. L., & Maisel, N. C. (2010). It’s the little things: Everyday gratitude as a booster shot for romantic relationships. Personal Relationships, 17(2), 217–233.
Arnett, J. J. (2000). Emerging adulthood: A theory of development from the late teens through the twenties. American Psychologist, 55(5), 469–480.
Asselmann, E., & Specht, J. (2020). Taking the ups and downs at the rollercoaster of love: Associations between major life events in the domain of romantic relationships and the Big Five personality traits. Developmental Psychology, 56(9), 1803–1816.
Bajor, A. (2012). A kapcsolati erőforrások szerepe a párkapcsolati kommunikációban. Alkalmazott Pszichológia, 14(4), 31–49.
Balog, P. (2008). A házastársi/élettársi kapcsolat szerepe az esélyteremtésben. In M. Kopp (Szerk.), Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban (pp. 240–249). Semmelweis Kiadó.
Barát, K. (2011). Családterápiás alapképzés. Magyar Családterápiás Egyesület.
Barton, A. W., Jenkins, A. I. C., Gong, Q., Sutton, N. C., & Beach, S. R. (2023). The protective effects of perceived gratitude and expressed gratitude for relationship quality among African American couples. Journal of Social and Personal Relationships, 40(5), 1622–1644.
Belyad, M. R., Nahidpoor, F., & Yadegari, H. (2014). The role of family of origin in differentiation of self and marital conflicts. Iranian Journal of Psychiatric Nursing, 2(2), 81–91.
Bergman, L. R., Magnusson, D., & El Khouri, B. M. (2003). Studying individual development in an interindividual context: A person-oriented approach. Psychology Press.
Bleidorn, W., Hopwood, C. J., & Lucas, R. E. (2018). Life events and personality trait change. Journal of Personality, 86(1), 83–96.
Booth, A., & Johnson, D. (1994). Declining health and marital quality. Journal of Marriage and the Family, 56, 218–223.
Botha, A., van den Berg, H. S., & Venter, C. A. (2009). The relationship between family-of-origin and marital satisfaction. Health Sa Gesondheid, 14(1), Article 441.
Bowen, M. (1978). Family therapy in clinical practice. Jason Aronson.
Busby, D. M., Gardner, B. C., & Taniguchi, N. (2005). The family of origin parachute model: Landing safely in adult romantic relationships. Family Relations, 54(2), 254–264.
Carr, A. (2006). Family therapy: concepts, process and practice. Wiley.
Carstensen, L. L., & Mikels, J. A. (2005). At the intersection of emotion and cognition: Aging and the positivity effect. Current Directions in Psychological Science, 14(3), 117–121.
Cepukiene, V. (2021). Adults’ psychosocial functioning through the lens of Bowen theory: The role of interparental relationship quality, attachment to parents, differentiation of self, and satisfaction with couple relationship. Journal of Adult Development, 28(1), 50–63.
Chen, R., & Busby, D. M. (2019). Family of origin experiences on relationship satisfaction: A mediation model. Journal of Family Therapy, 41(1), 80–101.
Chopik, W. J., Newton, N. J., Ryan, L. H., Kashdan, T. B., & Jarden, A. J. (2019). Gratitude across the life span: Age differences and links to subjective well–being. The Journal of Positive Psycho logy, 14(3), 292–302.
Crocker, J., & Canevello, A. (2008). Creating and undermining social support in communal relationships: The role of compassionate and self–image goals. Journal of Personality and Social Psychology, 95(3), 555–575.
Dennison, R. P., Koerner, S. S., & Segrin, C. (2014). A dyadic examination of family-of-origin influence on newlyweds’ marital satisfaction. Journal of Family Psychology, 28(3), 429–435.
Dinero, R. E., Conger, R. D., Shaver, P. R., Widaman, K. F., & Larsen-Rife, D. (2008). Influence of family of origin and adult romantic partners on romantic attachment security. Journal of Family Psychology, 22(4), 622–632.
Duch–Ceballos, C., Oliver Pece, J., & Skowron, E. (2021). Differentiation of self and its relationship with emotional self–regulation and anxiety in a Spanish sample. The American Journal of Family Therapy, 49(5), 517–533.
Emmons, R. A., & Shelton, C. M. (2002). Gratitude and the science of positive psychology. In C. R. Snyder & S. J. Lopez (Eds.), Handbook of positive psychology (pp. 459–471). Oxford University Press.
Emmons, R. A. (2009). Gratitude. In S. J. Lopez (Ed.), Encyclopedia of positive psychology (pp. 442–447). Blackwell Publishing.
Emmons, R. A. (2012). Queen of the virtues? Gratitude as human strength. Reflective Practice, 32, 49–63.
Emmons, R. A., & McCullough, M. E. (2003). Counting blessings versus burdens: An experimental investigation of gratitude and subjective well–being in daily life. Journal of Personality and Social Psychology, 84(2), 377–389.
Finzi-Dottan, R., & Schiff, M. (2022). Couple relationship satisfaction: The role of recollection of parental acceptance, self-differentiation, and spousal caregiving. Journal of Social and Personal Relationships, 39(2), 179–197.
Fung, H. H., Carstensen, L. L., & Lutz, A. M. (1999). Influence of time on social preferences: Implications for life–span development. Psychology and Aging, 14(4), 595–604.
Gilbert, P. (2005). Compassion and cruelty: A biopsychosocial approach. In P. Gilbert (Ed.), Compassion: Conceptualisations, research and use in psychotherapy (pp. 263–325). Brunner– Routledge.
Gilbert, P. (2009). The compassionate mind: A new approach to facing the challenges of life. Constable Robinson.
Gilbert, P., & Procter, S. (2006). Compassionate mind training for people with high shame and self–criticism: Overview and pilot study of a group therapy approach. Clinical Psychology and Psychotherapy, 13(6), 353–379.
Goldenberg, H., & Goldenberg, I. (2008). Family therapy. An overview. Thomson Brooks.
Gordon, A. M., Impett, E. A., Kogan, A., Oveis, C., & Keltner, D. (2012). To have and to hold: Gratitude promotes relationship maintenance in intimate bonds. Journal of Personality and Social Psychology, 103(2), 257–274.
Gordon, C. L., Arnette, R. A. M., & Smith, R. E. (2011). Have you thanked your spouse today? Felt and expressed gratitude among married couples. Personality and Individual Differences, 50, 339–343.
Gödri, I. (2001). A házassági kapcsolatok minősége és stabilitása – Elméleti támpontok és mérési lehetőségek. NKI Kutatási Jelen tések 66. Központi Statisztikai Hivatal, Népességtudo mányi Kutató intézet. Letöltve: 2023. 12. 14-én: http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/kutatasijelentesek/article/view/424
Greene, G. J., & Mabee, T. F. (1993). Differentiation of self and marital adjustment of clinical and nonclinical spouses. Journal of Couples Therapy, 3, 133–144.
Heintzelman, A., Murdock, N. L., Krycak, R. C., & Seay, L. (2014). Recovery from infidelity: Differentiation of self, trauma, forgiveness, and posttraumatic growth among couples in continuing relationships. Couple and Family Psychology: Research and Practice, 3(1), 13–29.
Hendrick, S. S. (1988). A generic measure of relationship satisfaction. Journal of Marriage and the Family, 50(1), 93–98.
Hill, P. L., Allemand, M., & Roberts, B. W. (2013). Examining the pathways between gratitude and self–rated physical health across adulthood. Personality and Individual Differences, 54(1), 92–96.
Horváth–Szabó, K. (2007). A házasság és a család belső világa. Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány, Semmelweis Egyetem Mentál higiéné Intézet.
Işık, E., Özbiler, Ş., Schweer-Collins, M. L., & Rodríguez-Gonzalez, M. (2020). Differentiation of self predicts life satisfaction through marital adjustment. The American Journal of Family Therapy, 48(3), 235–249.
Jacobson, E. H. K., Wilson, K. G., Solomon Kurz, A., & Kellum, K. K. (2018). Examining self-compassion in romantic relationships. Journal of Contextual Behavioral Science, 8, 69–73.
Kenrick, D. T., Linsenmeier, J. A. W., Li, N. P., & Bailey, J. M. (2002). The necessities and luxuries of mate preferences: Testing the tradeoffs. Journal of Personality and Social Psychology, 82, 947–955.
Kerr, M. (2019). The family movement, Bowen theory, and theoretical medicine: A view from the 21st century. Australian and New Zealand Journal of Family Therapy, 40(3), 308–318.
Kerr, M. E. (1988). Chronic anxiety and defining a self. Atlantic Monthly, 9, 35–38.
Klein, M. (1957). Envy and gratitude. Psyche, 11, 241–255.
Klever, P. (2004). The Multigenerational transmission of nuclear family processes and symptoms. The American Journal of Family Therapy, 32(4), 337–351.
Knauth, D. G., & Skowron, E. A. (2004). Psychometric evaluation of the differentiation of self inventory for adolescents. Nursing Research, 53(3), 163–171.
Kopp, M., & Pikó, B. (2006). Az egészséggel kapcsolatos életminőség pszichológiai, szociológiai és kulturális dimenziói. In M. Kopp, & M. E. Kovács (Szerk.), A magyar népesség életminősége az ezredfordulón (pp. 10–19). Semmelweis Kiadó.
Kovács, R. R. (2006). Párkapcsolati elégedettség és istenhit. In E. Tőzsér (Szerk.), Az istenhit, mint erőforrás (pp. 61–85). Új Ember Kiadó.
Kovács, R. R. (2012). A házastársi kapcsolat, a párkapcsolati elégedettség narratív pszichológiai tartalomelemzéssel és pszichometriai eszközökkel történő vizsgálata, tekintettel a családi életciklusokra (PhD-értekezés). Pécsi Tudományegyetem
Kozékiné Hammer, Zs. (2014). A párkapcsolati elégedettség vizsgálata rendszerszemléleti keretben (PhD-értekezés). Eötvös Loránd Tudományegyetem
Kulcsár, Zs. (2009). Traumafeldolgozás és vallás. Trefort Kiadó.
Lal, A., & Bartle‐Haring, S. (2011). Relationship among differentiation of self, relationship satisfaction, partner support, and depression in patients with chronic lung disease and their partners. Journal of Marital and Family Therapy, 37(2), 169–181.
Lambert, N. M., & Fincham, F. D. (2011). Expressing gratitude to a partner leads to more relationship maintenance behavior. Emotion, 11(1), 52.
Lambert, N. M., Clark, M., Durtschi, J., Fincham, F. D., & Graham, S. (2010). Benefits of expressing gratitude: Expressing gratitude to a partner changes the expresser’s view of the relationship. Psychological Science, 21, 574–580.
László, J., & Faragó, K. (1979). A személyek közötti vonzalom szociálpszichológiai kutatása. In: Pszichológiai Tanulmányok XV. Akadémiai Kiadó.
Leary, M. R., Tate, E. B., Adams, C. E., Allen, A. B., & Hancock, J. (2007): Self–compassion and reactions to unpleasant self–relevant events: The implications of treating oneself kindly. Journal of Personality and Social Psychology, 92(5), 887–904.
Lee, G., & Shehan, C. L. (1989). Retirement and marital satisfaction. Journal of Gerontology, 44B, 226–230.
Lee, H. S., & Ok, S. W. (2002). Family of origin influences on anxiety, open communication, and relationship satisfaction: A test of Bowenian theory of anxiety as a mediator in the intergenerational transmission. Journal of Korean Home Economics Association, 3(1), 111–126.
Lukács., D., & Pressing, L. (1998). Az énkép és az önértékelés vizsgálata. In F. Mérei & F. Szakács (Szerk.), Pszichodiagnosztikai Vademecum. Nemzeti Tankönyvkiadó.
Martos, T. (2008). Házaspárok és a stressz – a megküzdés és megelőzés esélyei a párkapcsolatban. In M. Kopp (Szerk.), Esély-erősítés és életminőség a mai magyar társadalomban (pp. 230–236). Semmelweis Kiadó.
Martos, T., Garay, M., & Désfalvi, J. (2014). Introduction and psychometric properties of the Hungarian version of the Gratitude Questionnaire (GQ–6–H). Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 203–214.
Martos, T., Sallay, V., Szabó, T., Lakatos, C., & Tóth–Vajna, R. (2014). Psychometric characteristics of the Hungarian version of the Relationship Assessment Scale (RAS–H). Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 245–258.
Mathews, M. (2002). A study of factors contributing to marital satisfaction (PhD dissertation). University of Zululand.
McCullough, M. E., Kilpatrick, S. D., Emmons, R. A., & Larson, D. B. (2001). Is gratitude a moral affect? Psychological Bulletin, 127, 249–266.
McCullough, M. E., Emmons, R. A., & Tsang, J. A. (2002). The grateful disposition: A conceptual and empirical topography. Journal of Personality and Social Psychology, 82(1), 112–127.
Mohammadi, M., Alibakhshi, Z., & Sedighi, M. (2019). The effect of self-differentiation training based on Bowen theory on women’s self-differentiation and marital satisfaction. Journal of Midwifery and Reproductive Health, 7(4), 1914–1921.
Neff, K. D. (2003). The development and validation of a scale to measure self–compassion. Self and Identity, 2, 223–250.
Neff, K. D. (2009). Self–Compassion. In M. R. Leary, & R. H. Hoyle (Eds.), Handbook of individual differences in social behavior (pp. 561–573). Guilford Press.
Neff, K. D. (2011). Self–compassion, self–esteem and well–being. Social and Personality Psychology Compass, 5(1), 1–12.
Neff, K. D., & Beretvas, S. N. (2013). The Role of Self–compassion in Romantic Relationships. Self and Identity, 12(1), 78–98.
Neff, K. D., & Vonk, R. (2009). Self–compassion versus global self–esteem: Two different ways of relating to oneself. Journal of Personality, 77(1), 23–50.
Neff, K. D., Kirkpatrick, K. L., & Rude, S. S. (2007). Self–compassion and adaptive psychological functioning. Journal of Research in Personality, 41, 139–154.
Nichols, W. C. (2003). Family–of–origin treatment. In T. L. Sexton, G. R. Weeks, & M. S. Robbins (Eds.), Handbook of family therapy (pp. 93–114). Routlege.
Nistor, M., Papp, G., Martos, T., & Molnár, P. (2013). Az Érzelmi Leválás Kérdőív magyar változatának (DSI–H) pszichometriai jellemzői. Magyar Pszichológiai Szemle, 68(3), 533–554.
Park, Y., Gordon, A., Humberg, S., Muise, A., & Impett, E. A. (2023). Differing levels of gratitude between romantic partners: Concurrent and longitudinal links with satisfaction and commitment in six dyadic datasets. Personality Science, 4, 1–22.
Peterson, C. M., Peugh, J., Loucks, L., & Shaffer, A. (2018). Emotional maltreatment in family of origin and young adult romantic relationship satisfaction: A dyadic data analysis. Journal of Social and Personal Relationships, 35(6), 872–888.
Pineo, P. C. (1961). Disenchantment in the later years of marriage. Marriage and Family Living, 23(1), 3–11.
Polak, E. L., & McCullough, M. E. (2006). Is gratitude an alternative to materialism? Journal of Happiness Studies, 7(3), 343–360.
Polat, K., & Ilhan, T. (2018). An investigation of dyadic adjustment, and some psychological symptoms with respect to differentiation of self among married individuals. Turkish Psychological Counseling and Guidance Journal, 8, 87–115.
Prunas, A., Di Pierro, R., Huemer, J., & Tagini, A. (2019). Defense mechanisms, remembered parental caregiving, and adult attach ment style. Psychoanalytic Psychology, 36(1), 64–72.
Robins, R. W., Caspi, A., & Moffitt, T. E. (2002). It’s not just who you’re with, it’s who you are: Personality and relationship experiences across multiple relationships. Journal of Personality, 70(6), 925–964.
Rodrigues, A. (2016). Exploring the relationships among attachment, emotion regulation, differentiation of self, negative problem orientation, self–esteem, worry and generalized anxiety (PhD dissertation). University of Toronto
Rosenberg, M. (1979). Conceiving the self. Basic Books.
Sági, A., Köteles, F., & V. Komlósi, A. (2013). Az Önmagunk Iránt Érzett Együttérzés (Önegyüttérzés) skála magyar változatának pszichometriai jellemzői. Pszichológia, 33(4), 293–312.
Satir, V. (1999). A család együttélésének művészete. Coincidencia Kft.
Schmitt, M., Kliegel, M., & Shapiro, A. (2007). Marital interaction in middle and old age: A predictor of marital satisfaction? The International Journal of Aging and Human Development, 65(4), 283–300.
Schnarch, D. (1997). Passionate marriage: Sex, love, and intimacy in emotionally committed relationships. Norton.
Sedikides, C., & Gregg, A. P. (2008). Self–enhancement: Food for thought. Perspectives on Psychological Science, 3(2), 102–116.
Shulman, S., & Connolly, J. (2013). The challenge of romantic relationships in emerging adulthood: Reconceptualization of the field. Emerging Adulthood, 1(1), 27–39.
Skowron, E. A. (2000). The role of differentiaton of self in marital adjustment. Journal of Counseling Psychology, 47(2), 229–237.
Skowron, E. A., & Friedlander, M. L. (1998). The Differentiation of Self Inventory: Development and initial validation. Journal of Counseling Psychology, 45(3), 235–246.
Skowron, E. A., Holmes, S. A., & Sabatelli, R. M. (2003). Deconstructing differentiation: Self regulation, interdependent relating, and well–being in adulthood. Contemporary Family Therapy, 25(1), 111–129.
Skowron, E. A., Wester, S., & Azen, R. (2004). Differentiation of self mediates college stress and adjustment. Journal of Counseling and Development, 82, 69–78.
Spencer, B., & Brown, J. (2007). Fusion or internalized homophobia? A pilot study of Bowen’s differentiation of self hypothesis with lesbian couples. Family Process, 46, 257–268.
Thorberg, F. A., & Lyvers, M. (2010). Attachment in relation to affect regulation and interpersonal functioning among substance use disorder in patients. Addiction Research and Theory Behaviors, 18(4), 464–478.
Tirch, D. D. (2010). Mindfulness as a context for the cultivation of compassion. International Journal of Cognitive Therapy, 3(2), 113–123.
Toghroli Pour Grighani, M., Mousavi Nasab, S. M. H., & Rahmati, A. (2018). Examination of a Causal Model of Family-of-Origin's Health, Attachment Styles, and Marital Commitment with the Mediating Role of Self-Differentiation. International Journal of Behavioral Sciences, 12(3), 91–95.
Toussaint, L., & Friedman, P. (2009). Forgiveness, gratitude, and well–being: The mediating role of affect and beliefs. Journal of Happiness Studies, 10(6), 635–654.
Tsang, J–A. (2006). Gratitude and prosocial behaviour: An experimental test of gratitude. Cognition and Emotion, 20(1), 138–148.
V. Komlósi, A. (2007). Napjaink önértékelés-kutatásainak áttekintése. Önértékelés és/vagy önelfogadás? In Demetrovics, Zs., Kökönyei, Gy., & Oláh, A. (Szerk.), Személyiséglélektantól az egészségpszichológiáig. Tanulmányok Kulcsár Zsuzsanna tiszteletére (pp. 20–46). Trefort Kiadó.
Wispe, L. (1991). The psychology of sympathy. Plenum.
Wood, A. M., Froh, J. F., & Geraghty, A. W. A. (2010). Gratitude and well-being: A review and theoretical integration. Clinical Psychology Review, 30(7), 890–905.
Wood, A. M., Maltby, J., Stewart, N., Linley, P. A., & Joseph, S. (2008). A social–cognitive model of trait and state levels of gratitude. Emotion, 8(2), 281–290.
Yousefi, N., Etemadi, O., Ahmadi, A., Bahrami, F., & Fatehi Zadeh, M. (2010). Comparison of early maladaptive schemas in divorced and normal spouses as a predictor of divorce. Journal of Clinical Psychology and Psychiatry, 14, 33–21.