Исходными пунктами статьи были, во-первых, указания в комментариях на возможные претек-сты поэмы А. Блока «Возмездие», во-вторых, достижения критической литературы касательно тем ‘Ницше и Ибсен’, ‘стихотворение Ибсена «Рудокоп» и роман Томаса Манна «Доктор Фаустус»’, в-третьих, более ранние работы автора по творчеству Блока в контексте сочинений Новалиса, Вагнера, Ницше и Ибсена. В статье дан сопоставительный анализ заключительной части Проло-га поэмы Блока, стихотворения Ибсена «Рудокоп» и его драмы «Юн Габриэль Боркман» на фоне «Кольца нибелунга» Вагнера. В центре внимания стоит мотивный комплекс руды (алмаза) и работы рудокопа, символизирующего поэта, но помимо этого с мотивом подземного богатства соприкаса-ется и один из самых ницшевых героев драматурга – Боркман. Вероятное воздействие философии Ницше на Ибсена, их несомненное духовное родство, обзор чего также дается в статье, кроме того, интерес Блока к отдельным трудам Ницше послужили основой для включения в нашу тематику произведений философа (прозы и стихотворений), которым присущ мотивный комплекс «рудник», «шахта», «копание», «рудокоп», а также родственные «пещера» и «клад» (в связи с последними реле-вантен и «дракон», перекликающийся с «Кольцом нибелунга»). Разбор этих произведений показал, что ницшевский смысл мотивов во многом похож на ибсеновский и предвосхищает блоковский. В качестве еще более раннего претекста стихотворения Ибсена (а возможно, и других рассматрива-емых произведений) проанализировано сочетание минералогической и ботанической символики романа Новалиса «Генрих фон Офтердинген», сравниваются отрезки двух текстов с одними и теми же мотивами. В результате сопоставления выкристаллизовываются как тесные текстуальные связи, так и различия в мироощущении романиста и Ибсена-лирика. В статье впервые в научной литера-туре освещено соприкосновение в мышлении и художественной практике Блока и Томаса Манна касательно таких тем, как кризис гуманизма и наступление нового варварства, стихийность, музыка как космический порядок, романтизм, «возмездие», демонический аспект искусства и т. д. Интереса заслуживает в контексте статьи и то, как Т. Манн писал о триаде Ницше–Вагнер–Ибсен и какие внешние и внутренние связи он нашел в творчестве двух последних. Особое внимание уделено па-рафразу ибсеновского стихотворения в романе «Доктор Фаустус»: и трансформациям по сравнению с оригиналом, и проецируемости лирического сюжета на судьбы романных героев. В итоге статья устанавливает преемственную линию в развитии исходного романтического мотивного комплекса, характер его разветвлений и модификации его символического смысла у рассматриваемых авторов.
The starting points of the article were, firstly, indications in the comments of the critical edition on possible pretexts of A. Blok’s poem Retribution, secondly, the achievements of critical literature on the topics ‘Nietzsche and Ibsen’, ‘Ibsen’s poem The Miner, and Thomas Mann’s novel Doctor Faustus’, thirdly, the author’s earlier investigations on the theme ‘Blok in the context of the works of Novalis, Wagner, Nietzsche, and Ibsen’. The article provides a comparative analysis of the final part of the Prologue of Blok’s poem, Ibsen’s poem The Miner, and a fragment related to this topic from his drama John Gabriel Borkman against the background of Wagner’s The Ring of the Nibelung. The focus is on the motif complex of ore (or diamond) and the work of the miner, symbolizing the poet, but in addition, one of the most Nietzschean heroes of the playwright (Borkman) also comes into contact with the motif of underground wealth. The probable influence of Nietzsche’s philosophy on Ibsen, their undoubted spiritual kinship, an overview of which is also given in the article, in addition, Blok’s interest in certain works of Nietzsche served as the basis for the inclusion in our subject of the philosopher’s works (prose and poems), which are inherent in the motivic complex mine, stulm, digging, miner, as well as the related cave and treasure (in connection with the latter, the dragon, echoing the Ring, is also relevant). An analysis of these works showed that the Nietzschean meaning of the motifs is in many ways similar to Ibsen’s and anticipates Blok’s. As an even earlier pretext of Ibsen’s poem (and possibly other works under consideration) Novalis’ novel Henry of Ofterdingen with the combination of mineralogical and botanical symbolism is analyzed, and segments of the two texts containing the same motifs are compared. As a result of the comparison, both close textual connections and differences in the attitude of the novelist and Ibsen-lyricist are crystallized. For the first time in the scientific literature, the article highlights the thematic contact in the thinking and artistic practice of Blok and Thomas Mann regarding such topics as the crisis of humanism and the onset of a new barbarism, ‘element’, music as a cosmic order, romanticism, ‘retribution’, the demonic aspect of art, etc. Relevant in the context of the article is how T. Mann wrote about the Nietzsche–Wagner–Ibsen triad and what connections he found in the work of the latter two. Special attention is paid to the paraphrase of Ibsen’s poem in the novel Doctor Faustus: both transformations in comparison with the original, and the projectability of the lyrical plot on the fate of some of the novel’s heroes. As a result, the article establishes a succession line in the development of the original romantic motive complex, the nature of its ramifications, and modifications of its symbolic meaning in the authors discussed.
Адмони В. Г. Генрик Ибсен. Очерк творчества. Ленинград, 1989.
Брокгауз Ф. А., Ефрон И. А. Энциклопедический словарь. Санкт-Петербург, 1890–1907.
Блок Александр: Собрание сочинений в 8 томах. Т. 5. Проза 1903–1917. Москва–Ленин-град, 1962.
Блок Александр: Собрание сочинений в 8 томах. Т. 7. Автобиография 1915. Дневники 1901–1921. Москва–Ленинград, 1963.
Блок Александр: Собрание сочинений в 8 томах. Т. 8. Письма 1898–1921. Москва–Ленинград, 1963.
Блок Александр: Полное собрание сочинений и писем в 20 томах. Т. 5. Стихотворения и поэмы (1917–1921). Москва, 1999.
Вагнер Рихард: Кольцо Нибелунга. Перевод с немецкого Виктора Коломийцева.
Ницше Фридрих: Дионисийские дифирамбы http://nicshe.velchel.ru/index.php?cnt=7&rhime=sd_4
Дьёндьёши Мария: А. Блок и немецкая культура. Новалис, Гейне, Ницше, Вагнер. Frankfurt am Main, 2004.
Ибсен Генрик: Полное собрание сочинений. Т. 1. Избранные стихотворения. Катилина. Москва, 1907.
Ибсен Генрик: Собрание сочинений в 4 томах. Т. 3. Москва, 1957.
Клюс Эдит: Ницше в России. Санкт-Петербург, 1999.
Манн Томас: Доктор Фаустус. Жизнь немецкого композитора Адриана Леверкюна, рассказанная его другом. Перевод с немецкого С. Апта и Наталии Mан. Примечания А. Габри-чевского. Москва, 1960.
Ницше Фридрих: Полное собрание сочинений в 13 томах. Т. 3. Утренняя заря. Мессин-ские идиллии. Веселая наука. Москва, 2014.
Новалис: Гейнрих фон Офтердинген. Пер. В. Б. Микушевича. Москва, 2003.
Паперный В. М. Блок и Ницше. Ученые записки Тартуского государственного университета. Вып. 491. Тарту, 1979. 84–106.
Сага о Волсунгах. Перевод, примечания и предисловие Б. И. Ярхо. Москва–Ленинград, 1934.
Толмачев В. М. О символизме Томаса Манна. Studia Litterarum 2017. Т. 2, № 3. 118–137.
Anderson Andrew Runni: Studies in Ibsen. Publications of the Society for the Advancement of Scandinavian Study. Vol. 2, No. 3 (July 1915): 127–164.
B. Gaál Márta: Novalis és Blok színszimbolikája. In: Hetényi Zsuzsa (szerk.): Dolce Filologia. Irodalomtörténeti, kultúratörténeti és nyelvészeti tanulmányok Zöldhelyi Zsuzsa c. egyetemi tanár, az MTA doktora 70. születésnapja tiszteletére. Budapest, 1998. 159–168.
Bauer Lucca Eva: Versteckte Spuren. Eine intertextuelle Annäherung an Thomas Manns Roman Doktor Faustus. Wiesbaden, 2001.
Brückner Burkhart, Pape Robin. Nietzsche, Friedrich. In: Biographisches Archiv der Psychiatrie 2015. https://biapsy.de/index.php/de/9-biographien-a-z/56-nietzsche-friedrich-wil-helm.
Detering Heinrich: Hexenmeister und Zauberlehrling: Thomas Mann und Ibsen. Thomas Mann Jahrbuch 21 (2008): 41–56.
Gyöngyösi Mária: Az „örök nőiség” költői: Blok és Ibsen. In: Hetényi Zsuzsa, Kalafatics Zsuzsa, Józsa György Zoltán (szerk.): A ja sz vami. Tanulmánykötet Szőke Katalin születésnapjára. Budapest, 2016. 61–74.
Gyöngyösi Mária: „a gyémánt, messziről, ragyog! Törd a követ, haragos ének!” Egy Bloki motívumkomplexum forrásairól. In: Zoltán Dominika, Bali-Farkas Péter, Tóthpál Sarolta (szerk.): Műértelmezés – Fordításkritika – Transzmedialitás. (Olvasatok / Readings 7.) Budapest, 2022. 37–52.
Ibsen Henrik: Bergmanden. In: The Multilingual Ibsen. Oslo, 1871. 243–245.
Laan Thomas F. van: Ibsen and Nietzsche. Scandinavian Studies 78 (2006): 255–302.
Mann Thomas: Ibsen és Wagner. In: Mann Thomas: Wagner és korunk. Írások, elmélkedések, levelek. Budapest, 1965.
Nietzsche Friedrich: Gedichte / Versek. Szeged, 2005.
Pache Walter: Ein Ibsen-Gedicht im Doktor Faustus. Comparative Literature 25 (1973): 212–220.
Saariluoma Liisa: Nietzsche als Roman. Über die Sinnkonstituierung in Thomas Manns „Doktor Faustus“. Tübingen, 1996.
Sandberg H.-J. Ibsen und Hamsun: Lückenbuße für einen ungeschriebenen Essay von Thomas Mann. Thomas Mann Jahrbuch 12 (1999): 31–58.
Schulze Matthias: Immer noch kein Ende. Wagner und Thomas Manns Doktor Faustus. Thomas Mann Jahrbuch 13 (2000): 195–218.
Szilárd Léna: Новалис и русская мысль начала ХХ века (фрагмент). In: Hetényi Zsuzsa (szerk.): Dolce Filologia. Irodalomtörténeti, kultúratörténeti és nyelvészeti tanulmányok Zöldhelyi Zsuzsa c. egyetemi tanár, az MTA doktora 70. születésnapja tiszteletére. Budapest, 1998. 231–244.