View More View Less
  • 1 Aradi u. 16. 1062 Budapest
Full access

Als Ausgangspunkt der Wandlung der kurzen Vokale des Ungarischen in der altungarischen Zeit bezeichnet István Kenesei die Entwicklung des i in zwei Richtungen (i ? ui ? i), wo die Entwicklung das ganze Kurzvokalsystem veränderte. Nach der Kritik des Modells von Kenesei versucht der Autor auf Grund der Traditionen der Literatur zur ungarischen Lautgeschichte ein anderes Modell aufzustellen. Die Grundlage für diese Betrachtungsweise liefern die Betonungsverhältnisse des Ungarischen, und ihre Grundthese besagt, dass a und ö zu Beginn der altungarischen Zeit bereits existierten. In der urungarischen Zeit kam eine Verstärkung in Wörtern finnougrischen Ursprungs mit den Stammlauten u und ü infolge der Betonung zustande, die mit einer Öffnung einherging. In unbetonten Silben dagegen erfolgte in der urungarischen Zeit eine Schwächung, die mit einer Reduktion am Wortende einherging (Schließung) und von einer Labialisierung begleitet wurde. Aufgrund dieses Modells kann man von einer Art Überkreuzwirkung sprechen, da in den betonten und in den unbetonten Silben jeweils entgegengesetzte Entwicklungen vonstatten gingen, deren Ergebnisse dann auf die Silben in der jeweils anderen Position gewirkt haben.

  • Abaffy, Erzsébet E. 1974. Szóvégrendszerünk az ős- és az ómagyar korban. A szóvégi redukálódás [Das System der Wortenden in der ur- und der altungarischen Zeit. Die Reduktion am Wortende]. In: Magyar Nyelv 70: 430-40.

    'Szóvégrendszerünk az ős- és az ómagyar korban. A szóvégi redukálódás [Das System der Wortenden in der ur- und der altungarischen Zeit. Die Reduktion am Wortende]. ' () 70 Magyar Nyelv : 430 -40.

    • Search Google Scholar
  • Abaffy, Erzsébet E. 1991. Az ősmagyar fonémarendszer történetéhez [Zur Geschichte des urungarischen Phonemensystems]. In: Mihály Hajdú - Jenő Kiss (Hg.) Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára [Festschrift zum siebzigsten Geburtstag von Loránd Benkő.], 27-30. ELTE, Budapest.

    Az ősmagyar fonémarendszer történetéhez [Zur Geschichte des urungarischen Phonemensystems] , ().

    • Search Google Scholar
  • Bárczi, Géza 1955. Az o > a nyíltabbá válás legrégibb példája [Das älteste Beispiel für die Öffnung o > a]. In: Magyar Nyelv 51: 211-3.

    'Az o > a nyíltabbá válás legrégibb példája [Das älteste Beispiel für die Öffnung o > a] ' () 51 Magyar Nyelv : 211 -3.

    • Search Google Scholar
  • Bárczi, Géza 1967. Hangtörténet [Lautgeschichte]. In: Géza Bárczi - Loránd Benkő - Jolán Berrár (Hg.) A magyar nyelv története [Die Geschichte der ungarischen Sprache], 95-180. Tankönyvkiadó, Budapest.

    Hangtörténet [Lautgeschichte] , ().

  • Benkő, Loránd 1980. Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei [Ungarischsprachige Text-denkmäler der Árpádenzeit]. Akadémiai Kiadó, Budapest.

    Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei [Ungarischsprachige Text-denkmäler der Árpádenzeit] , ().

    • Search Google Scholar
  • Benkő, Loránd 1988. A történeti nyelvtudomány alapjai [Die Grundlagen der historischen Sprachwissenschaft]. Tankönyvkiadó, Budapest.

    A történeti nyelvtudomány alapjai [Die Grundlagen der historischen Sprachwissenschaft] , ().

    • Search Google Scholar
  • Benkő, Loránd 1990. Adalékok a székelyek korai történetéhez [Angaben zur Frühgeschichte der Szekler]. In: Új Erdélyi Múzeum 1: 109-22.

    'Adalékok a székelyek korai történetéhez [Angaben zur Frühgeschichte der Szekler] ' () 1 Új Erdélyi Múzeum : 109 -22.

    • Search Google Scholar
  • Bereczki, Gábor 1998. A magyar nyelv finnugor alapjai [Die finnougrischen Grundlagen der ungarischen Sprache]. Universitas, Budapest.

    A magyar nyelv finnugor alapjai [Die finnougrischen Grundlagen der ungarischen Sprache] , ().

    • Search Google Scholar
  • Deme, László 1968. A magyar nyelv történetéhez A magyar nyelv története kapcsán [Zur Geschichte der ungarischen Sprache-anlässlich der Geschichte der ungarischen Sprache]. In: Magyar Nyelv 64: 14-23.

    'A magyar nyelv történetéhez A magyar nyelv története kapcsán [Zur Geschichte der ungarischen Sprache-anlässlich der Geschichte der ungarischen Sprache] ' () 64 Magyar Nyelv : 14 -23.

    • Search Google Scholar
  • Egriné Abaffy, Erzsébet 1965. Sopron megye nyelve a XVI. században [Die Sprache des Komitats Sopron im 16. Jahrhundert]. Akadémiai Kiadó, Budapest.

    Sopron megye nyelve a XVI. században [Die Sprache des Komitats Sopron im 16. Jahrhundert] , ().

    • Search Google Scholar
  • Gombocz, Zoltán 1940. Gombocz Zoltán összegyűjtött művei [Gesammelte Werke von Zoltán Gombocz], Band 2, Heft 1, hrsg. von Gyula Laziczius und Dezső Pais. Budapest.

    Gombocz Zoltán összegyűjtött művei [Gesammelte Werke von Zoltán Gombocz], Band 2, Heft 1, hrsg , ().

    • Search Google Scholar
  • Gósy, Mária 1998. Hangtörténeti változások feltételezett okairól [Über die angenommenen Gründe lautgeschichtlicher Veränderungen]. In: Magyar Nyelv 94: 276-83.

    'Hangtörténeti változások feltételezett okairól [Über die angenommenen Gründe lautgeschichtlicher Veränderungen] ' () 94 Magyar Nyelv : 276 -83.

    • Search Google Scholar
  • Gulya, János 1967. Hodu vagy hadu? [Hodu oder hadu?]. In: Magyar Nyelv 94: 276-83.

    'Hodu vagy hadu? [Hodu oder hadu?] ' () 94 Magyar Nyelv : 276 -83.

  • Hegedűs, Attila 1989. Helynevek a helyesírás-történet és a nyelvjárástörténet szolgálatában [Ortsnamen im Dienst der Orthographiegeschichte und der Dialektgeschichte]. In: Lajos Balogh - Ferenc Ördög (Hg.) Névtudomány és művelődéstörténet [Namenkunde und Bildungsgeschichte], 96-9. Zalaegerszeg Város Tanácsa, Zalaegerszeg.

    Helynevek a helyesírás-történet és a nyelvjárástörténet szolgálatában [Ortsnamen im Dienst der Orthographiegeschichte und der Dialektgeschichte] , ().

    • Search Google Scholar
  • Hegedűs, Attila - Lajos Papp 1992. Középkori leveleink (1541-ig) [Ungarische Briefe aus dem Mittelalter (bis 1541)]. Tankönyvkiadó, Budapest.

    Középkori leveleink (1541-ig) [Ungarische Briefe aus dem Mittelalter (bis 1541)] , ().

    • Search Google Scholar
  • Kenesei, István (Hg.) 1989. A nyelv és a nyelvek [Die Sprache und die Sprachen]. 2., erweiterte Ausg., Gondolat, Budapest.

    A nyelv és a nyelvek [Die Sprache und die Sprachen]. 2 , ().

  • Kenesei, István 1995. Történeti nyelvtan: elmélet és gyakorlat [Historische Grammatik: Theorie und Praxis]. In: Magyar Nyelv 91: 281-91.

    'Történeti nyelvtan: elmélet és gyakorlat [Historische Grammatik: Theorie und Praxis] ' () 91 Magyar Nyelv : 281 -91.

    • Search Google Scholar
  • Kubínyi, László 1958. Magyar nyelvtörténeti változások vélhető összefüggéséről [Über den angeblichen Zusammenhang ungarischer sprachhistorischer Wandlungen]. In: Magyar Nyelv 54: 213-32.

    'Magyar nyelvtörténeti változások vélhető összefüggéséről [Über den angeblichen Zusammenhang ungarischer sprachhistorischer Wandlungen] ' () 54 Magyar Nyelv : 213 -32.

    • Search Google Scholar
  • Laziczius, Gyula 1941-1943. Egy nagy pör felújítása [Die Wiederaufnahme einer großen Streitfrage]. In: Nyelvtudományi Közlemények 51: 241-79.

    'Egy nagy pör felújítása [Die Wiederaufnahme einer großen Streitfrage] ' () 51 Nyelvtudományi Közlemények : 241 -79.

    • Search Google Scholar
  • Losonczi, Zoltán 1915-1917. Az ö-zés története [Die Geschichte der ö-Dialekte]. In: Nyelvtudományi Közlemények 44: 373-406.

    'Az ö-zés története [Die Geschichte der ö-Dialekte] ' () 44 Nyelvtudományi Közlemények : 373 -406.

    • Search Google Scholar
  • Róna-Tas, András 1997. Török nyelvi hatások az ősmagyar nyelvre [Türkische Sprachein-flüsse aufdas Urugarische]. In: László Kovács - László Veszprémi (Hg.) Honfoglalás és nyelvészet [Landnahme und Sprachwissenschaft], 49-60. Balassi Kiadó, Budapest.

    Török nyelvi hatások az ősmagyar nyelvre [Türkische Sprachein-flüsse aufdas Urugarische] , ().

    • Search Google Scholar

The author instruction is available in PDF.

Please, download the file from HERE

Editors

Editor(s)-in-Chief: Katalin É. Kiss,
Ferenc Kiefer

Editor: Éva Dékány

Technical Editor: Zoltán G. Kiss

Review Editor: Beáta Gyuris

Editorial Board

  • Anne Abeillé
  • Željko Bošković
  • Marcel den Dikken
  • Hans-Martin Gärtner
  • Elly van Gelderen
  • Anders Holmberg
  • Katarzyna Jaszczolt
  • István Kenesei
  • Anikó Lipták
  • Katalin Mády
  • Gereon Müller
  • Csaba Pléh
  • Giampaolo Salvi
  • Irina Sekerina
  • Péter Siptár
  • Gregory Stump
  • Peter Svenonius
  • Anne Tamm
  • Akira Watanabe
  • Jeroen van de Weijer

Acta Linguistica Academica
Address: Benczúr u. 33. HU–1068 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 351 0413; (+36 1) 321 4830 ext. 154
Fax: (36 1) 322 9297
E-mail: ala@nytud.mta.hu

Indexing and Abstracting Services:

  • Arts and Humanities Citation Index
  • Bibliographie Linguistique/Linguistic Bibliography
  • International Bibliographies IBZ and IBR
  • Linguistics Abstracts
  • Linguistics and Language Behaviour Abstracts
  • MLA International Bibliography
  • SCOPUS
  • Social Science Citation Index
  • LinguisList

 

Acta Linguistica Hungarica
Language English
Size  
Year of
Foundation
1951
Publication
Programme
changed title
Volumes
per Year
 
Issues
per Year
 
Founder Magyar Tudományos Akadémia  
Founder's
Address
H-1051 Budapest, Hungary, Széchenyi István tér 9.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1216-8076 (Print)
ISSN 1588-2624 (Online)