View More View Less
  • 1 University of Szeged, 2-6., Egyetem Street H-6722 Szeged, Hungary

Abstract

The aim of the present paper is to provide a comprehensive report on the cadastral works of mounds in the central part of Tiszántúl (the region east of the Tisza River), taking the burial mounds of the Late Copper Age Yamnaya entity as a starting point. Theoretical and field research began around the beginning of the 19th century, and in the second half of the 20th century systematic site registration took place, mainly due to the so-called ‘Archaeological Sites of Hungary’ project. Later on national surveys and local initiatives were carried out, but they are of very different quality. In addition to the main characteristics and results of the creation of these cadastres, we also outline further scientific studies on mounds.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • Barczi 2003

    A. Barczi : Kunhalmok, mint a vegetációtörténet és a talajfejlődés őrei [Mounds like guardians of the history of vegetation and soil development]. In: III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium. 2003. október 29–31. Eds: K. Penksza, Z. Korsos, I. Papp. Budapest 2003, 511.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Barczi et al. 2011

    A. Barczi K. PenkszaK. J: Soil-plant associations on kurgans of the Great Hungarian Plain. Agrokémia és Talajtan 60 (2011) 293304.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Barczi 2016

    A. Barczi : Kunhalmok eltemetett talajainak vizsgálata [Examination on buried soils of mounds]. Gödöllő 2016.

  • Bede 2008

    Á. Bede : Szentes halmai (Mounds of Szentes). Szentesi műhely füzetek 10. Szentes 2008.

  • Bede 2016

    Á. Bede : Kurgánok a Körös–Maros vidékén… Kunhalmok tájrégészeti és tájökológiai vizsgálata a Tiszántúl középső részén (Kurgans in the Land of the Körös and Maros Rivers… Landscape archaeological and landscape ecological investigations on mounds in the central part of the Tiszántúl region, Hungary). Budapest 2016.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bede–Czukor 2018

    Á. Bede P. Czukor: A kétegyházi kurgánmező roncsolt halmainak helyreállítási javaslata (Reconstruction proposal for damaged mounds of the kurgan field near Kétegyháza, Hungary). Crisicum 10 (2018) 730.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bodnár 1983

    B. Bodnár : Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei [Toponyms of Hódmezővásárhely and its Vicinity]. Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. Szeged 1983.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bökönyi 1979

    S. Bökönyi : Copper Age vertebrate fauna from Kétegyháza. In: Ecsedy 1979, 101118.

  • Csalog 1954

    J. Csalog : Az alföldi halomkutatás [Research on mounds in the Great Plain]. MúzHír 4 (1954) 8285.

  • Csathó 2008

    A. I. Csathó : Ősi sztyepprétmaradvány a medgyesegyházi temetőben [Ancient steppe fragment in the cemetery of Medgyesegyháza]. In: A Magyar Biológiai Társaság XXVII. Vándorgyőlése, 2008. szeptember 25–26. Eds: Z. Korsós, Gy. Gyenis, K. Penksza. Budapest 2008, 1925.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Csizmazia 1982

    Gy. Csizmazia : A kurgánok gerinces állatainak vizsgálata [Examination on vertebrates of the kurgans]. MKCsM 1982 (1982) 209214.

  • Csizmazia a 1986

    Gy. Csizmazia : Mammológiai vizsgálatok a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzetben. I.: A szikes puszta emlősei (Mammologic investigations in the Szabadkígyós Landscape Protection Area. 1.: Mammalians of the salt steppe). Környezet- és Természetvédelmi Évkönyv 6 (1986) 311331.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Dani–Horváth 2012

    J. Dani T. Horváth: Őskori kurgánok a magyar Alföldön. A Gödörsíros (Jamnaja) entitás magyarországi kutatása az elmúlt 30 év során. Áttekintés és revízió [Ancient Kurgans on the Great Hungarian Plain. The research of the Pit Grave (Yamnaya) Entity in the last 30 years in Hungary. Survey and revision]. Budapest 2012.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Deák 2018

    B. Deák : Természet és történelem. A kurgánok szerepe a sztyeppi vegetáció megőrzésében [Nature and History. Role of the kurgans in the conservation of the steppe vegetation]. Budapest 2018.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Deák 2010

    J. Á. Deák : Csongrád megye kistájainak élőhelymintázata és tájökológiai szempontú értékelése (Habitat-pattern and landscape ecological evaluation of the microregions of Csongrád county). [Diss. University of Szeged. Manusript.] Szeged 2010.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Détár 2012

    L. Détár : Botanikai vizsgálatok Szarvas környéki kunhalmokon [Botanical investigations on mounds in the vicinity of Szarvas]. In: Válogatott tudományos diákköri munkák 2011-ben. Eds: E. Csengeri, J. Szitó. Agrártörténeti füzetek 33. Békéscsaba–Szarvas–Gyula 2012, 1149.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Domokos 2018a

    T. Domokos : Adatok néhány Hódmezővásárhely környéki halmon található gyep csigaegyütteséről (Data to the molluscan associations of some mounds in the environs of Hódmezővásárhely [Trans-Tisza region, Csongrád county]). Crisicum 10 (2018) 107117.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Domokos 2018b

    T. Domokos : Szórványadatok Mindszent (DS 34, 35, 45) recens malakofaunájához (Mollusca), különös tekintettel néhány halmára (Harangos, Nagy, Gál, Hegyes, Koszorús, Móra, Ludas) (1986–2015) (Sporadic data on the recent Molluscs of Mindszent Town outskirts [Hungary, Csongrád County], with special reference to some mounds [Harangos, Nagy, Gál, Hegyes, Koszorús, Móra, Ludas], 1986–2015). Crisicum 10 (2018) 119141.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Döyényi 1986

    Z. Döyényi : A szabadkígyósi puszta mikroklimatikus viszonyai (The micro-climatic conditions of the Szabadkígyós steppe). Környezet- és Természetvédelmi Évkönyv 6 (1986) 8197.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Döyényi 2010

    Z. Döyényi (ed.): Magyarország kistájainak katasztere [Cadastre of the Small Landscape Regions in Hungary]. Budapest 2010. – Second, rev., extended ed.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Döyényi et al. 1977

    Z. Döyényi L. MosolygóJ. RakonczaiJ. Töth: Természeti és antropogén folyamatok földrajzi vizsgálata a kígyósi puszta területén (Geographical survey of natural anthropogen processes on the puszta Kígyós). Békés Megyei Természetvédelmi Évkönyv 2 (1977) 4372, 161–163, 174–176.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Duma 1979

    Gy. Duma : Chemical analysis of the ochre-clods in some pit-graves. In: Ecsedy 1979, 99.

  • Duma–Ecsedy 1975

    Gy. Duma I. Ecsedy: Die “Ockerklumpen” der Grubengrab-kultur – Jamnaja-kultur. MittArchInst 4/1973 (1975) 129133.

  • Ecsedy 1979

    I. Ecsedy : The People of the Pit-Grave Kurgans in Eastern Hungary. FontArchHung. Budapest 1979, 185.

  • Ecsedy–Virágh 1975

    I. Ecsedy D. Virágh: Vorbericht über eine Untersuchung nach der Verbreitung der Kurgane in Ostungarn. MittArchInst 4/1973 (1975) 3135.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • ELTE 2001

    Kunhalom és földvár kataszter [Cadastre of Mounds and Earthworks]. Manuscript. Budapest 2001.

  • Herczeg 2005

    E. Herczeg : Botanikai vizsgálatok kunhalmok dél-tiszántúli löszgyepein (Botanical investigation of loess grass vegetation of the southern part of the Tiszántúl kurgans [Hungary]). Kanitzia 13 (2005) 4554.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Herczeg 2015

    E. Herczeg : Dél-tiszántúli gyepterületek botanikai feltárása és hasznosítási lehetőségei (Botanical Exploration and Potential Utilization of Grasslands at South-Tiszántúl). [Diss. Szent István University. Manuscript.] Gödöllő 2015.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Herczeg et al. 2006a

    E. Herczeg A. BarcziK. Penksza: Examinations on plants soil and in grasslands of South-east Hungary (Floristical summary and the vegetation of Sáp kurgan) (Dél-tiszántúli kunhalmok botanikai és talajtani vizsgálatai. Florisztikai összefoglaló, Sáp-halom vegetációja). Tájökológiai Lapok 4 (2006) 95102.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Herczeg et al. 2006b

    E. Herczeg Sz. SzentesK. Penksza: Kunhalmok aspektusai [Aspects of mounds]. In: A Magyar Biológiai Társaság XXVI. Vándorgyőlése, 2006. november 9–10. Eds: Z. Korsós, Gy. Gyenis, K. Penksza. Budapest 2006, 239244.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Herczeg et al. 2009

    E. Herczeg T. SzerdahelyiG. Gubcsó: Botanikai vizsgálatok Dél-Tiszántúli gyepekben (Botanical investigations in grasslands of South-East Hungary). Crisicum 5 (2009) 2949.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Jakab-Deli 2012

    G. Jakab -T. Deli: A Dél-Tiszántúl természetföldrajzi viszonyai [Natural conditions of the South Tiszántúl region]. In: A Körös-Maros Nemzeti Park növényvilága. Ed.: G. Jakab. A Körös-Maros Nemzeti Park természeti értékei 1. Szarvas 2012, 2633.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Jakab–Tóth 2003

    G. Jakab T. Tóth: Adatok a Dél-Tiszántúl flórájának ismeretéhez (New data to the flora of the South-Tiszántúl [SE-Hungary]). Kitaibelia 8 (2003) 8998.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kádár 1941

    L. Kádár : A magyar nép tájszemlélete és Magyarország tájnevei [Landscape Approach of the Hungarians and Landscape Toponyms of Hungary]. A magyar táj- és népismeret könyvtára 3. Budapest 1941.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kapocsi et al. 1998

    J. Kapocsi E. DománI. BíróB. ForgáchT. Tóth: Florisztikai adatok a Körös–Maros Nemzeti Park működési területéről (Some floristical data from the operation area of the Körös–Maros National Park). Crisicum 1 (1998) 7583.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kertész 2000

    É. Kertész : Adatok a Dél-Tiszántúl flórájához (Data concerning the flora of South-Tiszántúl). BMMK 21 (2000) 548.

  • Kispál 2002

    Z. Kispál : A mindszenti és a szentesi kunhalmok természetvédelmi-botanikai vizsgálata [Nature Conservation and Botanical Investigation on the Mounds in Mindszent and Szentes]. [Thesis, Szent István University. Manuscript.] Budapest 2002

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kispál 2004

    Z. Kispál : A mindszenti és szentesi kunhalmok természetvédelmi-botanikai vizsgálata [Nature conservation and botanical investigation on the mounds in Mindszent and Szentes]. In: A kunhalmokról – más szemmel (Kurgans). Ed.: A. Tóth. Kisújszállás–Debrecen 2004, 7179.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kiss 1988

    L. Kiss : Földrajzi nevek etimológiai szótára [Etymological Dictionary of toponyms]. I–II. Budapest 1988. Second, impr., extended ed.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kovács–Molnár 1986

    A. Kovács Z. Molnár: A Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet fontosabb növénytársulásai [Important plant associations of the Szabadkígyós Landscape Protection Area]. Környezet- és Természet-védelmi Évkönyv 6 (1986) 165199.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kozma 1910

    B. Kozma : A kunhalmok elhelyezkedése az Alföldön [The locality of the mounds in the Great Plain]. FrK 38 (1910) 437443.

  • Krausz et al. 2000

    K. Krausz J. PápaiL. KörmöcziA. Horváth: Structure of Orthoptera assemblages in step-like habitat islands and neighbouring grasslands. Articulata – Zeitschrift der Deutsche Gesellschaft für Orthopterologie e.V. 15 (2000) 167177.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kulcsár 1998

    V. Kulcsár : A Kárpát-medencei szarmaták temetkezési szokásai (The burial rite of the Sarmatians of the Carpathian Basin). MúzFüz Aszód 49. Aszod 1998.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kunhalom-program 2002

    Országos kunhalom-kataszter és adatbázis [National Kunhalom Cadastre and Database]. Manuscript (database). Budapest–Kisújszállás 2002.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Marcsik 1979

    A. Marcsik : The anthropological material of the Pit-grave kurgans in Hungary. In: Ecsedy 1979, 8798.

  • Medovarszky 2010

    M. Medovarszky : Az Elek–Kétegyháza–Szabadkígyós térségében levő kunhalmok természetvédelmi értéke [Nature value of the mounds in region of Elek, Kétegyháza and Szabadkígyós]. [Thesis, University of Debrecen. Manuscript.] Debrecen 2010.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Merkl et al. 2014

    O. Merkl V. KödöböczT. DeliT. Danyik: Bogárfaunisztikai adatok a Dél-Tiszántúlról (Coleoptera) (Faunistic data to the beetles from the south-eastern Great Hungarian Plain [Coleoptera]). Crisicum 8 (2014) 99152.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Molnár 1992

    Zs. Molnár : A Pitvarosi puszták növénytakarója, különös tekintettel a löszpusztagyepekre (Vegetation of “Pitvarosi-puszták” with special respect on loess hills). Botanikai Közlemények 79 (1992) 1927.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • MRT 6

    I. Ecsedy L. KoyácsB. MarázI. Torma: Békés megye régészeti topográfiája. IV/1.: A szeghalmi járás. MRT 6. Budapest 1982.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • MRT 8

    D. Jankoyich B.-J. Makkay B. M. Szőke: Békés megye régészeti topográfiája. IV/2.: A szarvasi járás. MRT 8. A Budapest 1989.

  • MRT 10

    D. Jankoyich B.-P. Medgyesi E. NikolinI. SzatmáriI. Torma: Békés megye régészeti topográfiája. IV/3.: Békés és Békéscsaba környéke. MRT 10. Budapest 1998.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • MRT IV/4

    I. Szatmári (ed.): Békés megye régészeti topográfiája. IV/4.: A volt gyulai és sarkadi járás. Manuscript, in preparation.

  • Nagy 1819

    F. Nagy : Hód Mező Vásárhely Várossa’ rövid rajzolatja [The short sketch of Hódmezővásárhely town]. TGy 3/2 (1819) 3457. – also edited in: Magyar tájak néprajzi felfedezői. A magyar néprajz klasszikusai. Ed.: A. Paládi Kovács. Budapest 1985, 221232.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Nagy 2012

    I. Nagy : A kétegyházi Török-halom rekonstrukciója (Restoration of Török-halom kurgan near Kétegyháza). BMMK 36 (2012) 87108.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Pálóczi Horyáth 1996

    A. Pálóczi Horyáth : Nomád népek a kelet-európai steppén [Nomad people in the steppe of East Europe]. In: Zúduló sasok. Új honfoglalók – besenyők, kunok, jászok – a középtori Alföldön és a Mezőföldön. Ed.: P. Havassy. Gyulai katalógusok 2. Gyula 1996, 736.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Penksza–Kapocsi 1998

    K. Penksza J. Kapocsi: A Maros-völgy edényes növényei. I. (Vascular Plants of Maros-valley. I.). Crisicum 1 (1998) 3574.

  • Penksza et al. 2005

    K. Penksza M. YonaE. Herczeg: Eltérő gazdálkodás során fenntartott természetes gyepek botanikai és talajtani vizsgálata tiszántúli kunhalmokon (Botanical and pedological investigations on natural grasslands under various management systems on ancient burial mounds in the Tiszántúl region of Eastern Hungary). Növénytermelés 54 (2005) 181195.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Perecsenyi Nagy 1819

    L. Perecsenyi Nagy: Arad vármegye régiségei közé számlálható halmokról [Mounds like ancent objects in Arad County]. TGy 3/2 (1819) 8082.

  • Pető–Barczi 2011

    Á. Pető A. Barczi; (eds): Kurgan Studies. An Environmental and Archaeological Multiproxy Study of Burial Mounds in the Eurasian Steppe Zone. BAR IntSer 2238. Oxford 2011.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Rákóczi 2016

    A. Rákóczi : Kunhalmok és emberek az évezredek sodrában. A közös agrárpolitika tájvédelmi előirásainak hatásai a Békés megyei kunhalmok állapotára [Mounds and People in the Millenniums. Effects of common agricultural policy on landscape protection of the mounds in Békés County]. Budapest 2016.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Rakonczai 1986

    J. Rakonczai : A szabadkigyósi puszta földtani viszonyai és geomorfológiája (The geological conditions and the geomorphology of the Szabadkigyós steppe). Környezet- és Természetvédelmi Évkönyv 6 (1986) 718.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Rózsa 1979

    G. Rózsa : Halmok. Csongrád megye. [Manuscript.] Szeged 1979. Archaeological Repository of Móra Ferenc Museum (Szeged) 851–82/1–2, 13001301-89.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Rózsa 2002

    G. Rózsa : Hódmezővásárhely halmai és a jelentősebb laponyagok [Mounds and important “laponyags” of Hódmezővásárhely]. In: Dömötör János emlékkönyv. Tanulmányok a 80 éves Dömötör János tiszteletére. Ed.: V. Nagy. Múzeumi műhely 1. Hódmezővásárhely 2002, 3667.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Szabó 1859

    J. Szabó : A békés-csarádi halmok földtani tekintetben [The mounds of Békés and Csanád regions in geological aspects]. Budapesti Szemle 6 (1859) 175187.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Szeghalmi 1912

    Gy. Szeghalmi : A szeghalomvidéki (Békés megye) halmokról [About the mounds in the vicinity of Szeghalom (Békés County)]. ArchÉrt 32 (1912) 276281.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Szeghalmi 1936

    Gy. Szeghalmi : Szeghalmi járás története [History of Szeghalom District]. In: Békés vármegye. Ed.: Gy. Márkus. Budapest 1936, 349383.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Szelekoyszky 1999

    L. Szelekoyszky : Békés megye kunhalmai [Mounds of Békés County]. Békéscsaba 1999.

  • Torma 2008

    I. Torma : Laponyag (Tiszántúli halmok sajátos elnevezése) (Laponyag. A peculiar name of hillocks in the Trans-Tiszanian region). In: Név és valóság. A VI. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai. Eds: A. Bölcskei, I. N. Császi. A Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének kiadványai 1. Budapest 2008, 272277, 676.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Torma 2015

    I. Torma : Régészeti vonatkozású helynevek a történelmi Magyarország területén (Locality names with archaeological implications in the territory of historical Hungary). Archeometriai Műhely 12 (2015) 6773.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Tóth–Tóth 2011

    Cs. Tóth A. Tóth: The complex condition assessment survey of kurgans in Hungary. In: Petó–Barczi 2011, 917.

  • Tóth 2003

    T. Tóth : Újabb adatok a Dél-Tiszántúl flórájának ismeretéhez [New data for the knowledge of the flora in the South Tiszántúl region]. A Puszta 20 (2003) 135169.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Yirágh 1979

    D. Yirágh : Cartographical data of the kurgans in the Tisza Region. In: Ecsedy 1979, 119148.

  • Vona–Penksza 2004

    M. Vona K. Penksza: A szentesi Kántor-halom vegetációjának változása és ennek összefüggése a talaj vizháztartásával (Change of the vegetation on the Kántor kurgan and its relation with the soil water regime). Tájökológiai Lapok 2 (2004) 341348.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • K. Zoffmann 1978

    Zs. K. Zoffmann : Das anthropologische Material der Ockergräber-Bestattung von Szentes–Besenyőhalom. MFMÉ 1976–1977/1 (1978) 3940.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • K. Zoffmann 1984

    Zs. K. Zoffmann : Das anthropologische Material der Kurganbestattung von Derekegyház–Ibolyásdomb (Kurgántemetkezés embertani anyaga Derekegyház-Ibolyásdombról). MFMÉ 1980–1981/1 (1984) 99109.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation