View More View Less
  • 1 Országos Széchényi Könyvtár / National Széchényi Library
Restricted access

Johann Nepomuk Schauff (1757–1827) publisher and engraver was born in the Czech town Heřmanův městec, studied arts in Vienna, as student of Jakob Mathias Schmutzer and acted as professor of drawing in Pozsony (today Bratislava, Slovakia) in the national normal school for 25 years. He is also author of four studies about architecture and art history. Both in his capacity as an art teacher and as a writer on the theory of architecture he was convinced of the important role of art education, as a way of improving (Hungarian) national consciousness. Similarly to the trend in other countries he made sketches of a Hungarian national row of columns.

He had also private enterprises: an art shop in the inner city of Pozsony, selling books, copper-plate engravings and music scores, he was publishing books, and from 1792 to 1802 he was also the owner of a small but high-ranking printing shop. During this decade he issued 114 printings some of which decorated with his own engravings, but he was also employing other artists either from his town Pozsony or from the nearby Vienna, where he had aquaintances possibly dating back to his academic years. Among the copper-plate engravings signed by him one can find the coloured representation of the Hungarian Holy Crown, the portrait of King Leopold II., the portrait of the scholarly publisher Karl Gottlieb von Windisch, etc.

According to contemporary practice music scores of compositions were engraved on copper plates, and it was very likely only Johann Nep. Schauff who produced scores in Pozsony. The names of the composers range from Joseph Haydn to the normal school music teacher Franz Rigler.

By way of presenting the manyfold activities of Johann Nep. Schauff his relationship and connections with other printers, publishers and artists is also displayed.

In the Appendix Schauff’s engravings signed by him or attributed to him are listed together with the music scores issued by him.

  • 1

    A szerző kutatásait az NKFI-OTKA K 104231 program és a bécsi Collegium Hungaricum 2015.évi ösztöndíja támogatta.

  • 2

    Carl Friedrich Arnold von Lützow: Geschichte des Kais.Kön.Akademie der Bildenden Künste.Wien 1877, 36–46.

  • 3

    Cyriak Bodenstein: Hundert Jahre Kunstgeschichte Wiens 1788–1888.Wien 1888, 168.

  • 4

    Pataky Dénes: A magyar rézmetszés története.Budapest 1951, 216. című munkájában a Tudományos Gyűjtemény 1817. XI. 28. helyére hivatkozva említi azt az adatot, mintha Schauff 1793 és 1801 között Sopronban nyomdászként dolgozott volna.A megadott helyen azonban nincs szó Schauffról. Az ismeretlen eredetű adat mindenképpen téves, tekintve, hogy Schauff abban az időpontban megszakítás nélkül Pozsonyban működött.

  • 5

    Anna Petrová-Pleskotová: Bratislavskí výtvarní umelci a umeleckí remeselníci 18. storočia. Ars IV. 1970, 209–241; Eva Kowalská: Zeichenunterricht nach den Schulreformen der Aufklärungszeit.In: Generationen, Interpretationen, Konfrontationen.Zost.Barbara Balažová.Bratislava 2005, 195–203.

  • 6

    Asner, (Assner), Leopold címlapelőzéket készített a Ručni kancionalik (1777), Christophorus Cellarius: Latinitatis probatae (1777), Ján Tonsoris: Domowni kazatel (1778) és címlapvignettát a Zpráwa a kunstu babskem (1778) c.pozsonyi könyvekhez.

  • 7

    Vitéz Imre főigazgató e tárgyban írt 1804. december 11-i levelét említi Veszelka (Verbényi) László: A soproni rajziskola története, 3. rész: A soproni rajziskola fénykora: Matuschek Mózes 1799–1821 (A Soproni Szemle kiadványai, 45.sz.) 1–13.

  • 8

    Kowalská (5. jegyzetben) i. m. 203. Azt azonban tévesen állítja, hogy Schauff Váradon halt volna meg, mert Varasdon hunyt el.

  • 9

    Vladimir Muljević: Dvjestota obljetnica Požeškog učitelja Ivana Muljevića. Hrvatska revija 4. 2003.

  • 10

    Likovni prikazi Zagreba od 16. do 19. stoljeća. Muzej grada Zagreba 1978.

  • 11

    Johann Nep. Schauff: Theorie der Säulenordnungen sammt einer ungarischen National-säulenordnung.Pressburg 1790.– Bibó István: A magyar építészeti szakirodalom kezdetei. (Építészeti szakkönyvek Magyarországon a XVIII. században.) In: Művészet és felvilágosodás. Művészettörténeti tanulmányok. Szerk. Zádor Anna – Galavics Géza. Budapest 1978, 60–63; Művészet Magyarországon 1780–1830.Katalógus.Szerk.Szabolcsi Hedvig – Galavics Géza. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1980, 255–256 (234.sz., Bibó István)

  • 12

    Schauff János tervezete 1790-ből egy magyar nemzeti oszloprendről. Ford. Ernszt Lajos. Budapest 1900. (Magyar műtörténeti adatok, 2.)

  • 13

    Johann Nep. Schauff: Beiträge zur Kunstgeschichte Ungerns, amely Ludwig Schedius újságában, a Zeitschrift von und für Ungern zur Beförderung der vaterländischen Geschichte, Erdkunde und Literatur.1804.évfolyamában jelent meg.

  • 14

    Johann Schauff: Adalékok Magyarország jövőbeli művészettörténetéhez. 1804. (Beiträge zur Kunstgeschichte Ungerns). Ford., jegyz. Galavics Géza. In: A magyar művészettörténet-írás programjai. Válogatás két évszázad írásaiból.Szerk.Marosi Ernő. Budapest 1999, 9–14.

  • 15

    Johann Nep. Schauff: Allgemeine Begriffe von Künsten und Künstlern angewendet auf die bildende Künste zur Beförderung nützlicher Thätigkeit und Bildung des Nationalgeschmacks című munkája nemcsak saját kiadásában jelent meg, hanem saját nyomdájában is: gedruckt mit eigenen Schriften.

  • 16

    Johann Nep. Schauff: Grundbegriffe zur schönen Baukunst und schicklichen Anwendung der äusserlichen Verzierung an Gebäuden.Mit einer Kupferstich.Wien 1806, im Verlag bey Anton Doll.

  • 17

    Zádor Anna – Rados Jenő: A klasszicizmus építészete Magyarországon.Budapest 1943, 20–24.

  • 18

    Kowalská (5. jegyzetben) i. m. 202.

  • 19

    Bibó István: Johann Schauff nemzeti oszloprend-terve 1790-ből. In: Sub Minervae nationis praesidio. Tanulmányok a nemzeti kultúra kérdésköréből Németh Lajos 60. születésnapjára. Budapest 1989, 62. és Kelényi György: A nemzeti stílus és tematika kérdései a 18. századi Magyarországon.Uo.56–59.

  • 20

    Johann Nep. Schauff: Die Feyerlichkeiten bey der Krönung seiner kaiserlich-königlich-apostolischen Majestät Leopold des Zweyten als König von Ungarn zu Preßsburg den 15-ten November 1790.Im Zusammenhange beschrieben von Johann Nepomuk Schauff ordentlichen Lehrer der Zeichenklasse an der königlichen Hauptnationalschule.Im Verlage der Schauffischen Kunsthandlung in Preßburg auch zu haben bey Ignaz Alberti in Wien. – L. még: Művészet Magyarországon 1780–1830.Katalógus.(11. jegyzetben) i. m. 232. (185. sz., Galavics Géza)

  • 21

    Schauff (20. jegyzetben) i. m. 47.

  • 22

    Kazinczy Ferenc levelezése, II.köt.1790–1802.(Közreadja Váczy János) Budapest 1892, 320, 323.

  • 23

    Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kisnyomtatványtár, 1790, 4-rét.

  • 24

    Juraj Ecker: Bratislavské tlačiarne od druhej polovice 18. storočia do konca prvej svetovej vojni. Kniha ’88. Martin 1989, 51–67.– Az Oderlitzky–Langguthiana-nyomdát – ahogy a korabeli iratok nevezik – Schauff a Langguth-árváktól vásárolta meg, l.MOL C 58.Dep.Pupillare, 1793.F 45, 18.582 (1793.VIII.5.) és 22.177 (1793.IX.2.).

  • 25

    Andachten eines Christen c. műhöz (Preßburg 1791, gedruckt u.verlegt bey Anton Oderlitzky)

  • 26

    [Johann Ignaz Felbiger:] Wie weit gewähren wohl Gewitterableiter Sicherheit für umstehende Gebäude? (Pressburg 1786, verlegt von der Schauffischen Kunsthandlung, und in Kommission bei Weber und Korabinsky)

  • 27

    1796-ra szóló kötete Allerrneuester und getreuester Herzerl-Kalender címen jelent meg, 1797-re szóló kötete pedig a Der getreue Herzerl-Kalender címen.

  • 28

    Papp Júlia: Könyv és kép a 19. század elején: Blaschke János (1770–1833) illusztrációinak katalógusa, 1–2.kötet.Budapest 2013, 9–10.

  • 29

    Johann Karl Lübeck: Almanach einiger Freunde ungerischer Musen für das Jahr 1800 (Preßburg bei Johann Nep Schauff.)

  • 30

    Alexander Weinmann: Magyar muzsika a bécsi zeneműpiacon 1770–1850. Kiegészítő közlemény. In: Magyar zenetörténeti tanulmányok.Szerk.Bónis Ferenc. Budapest 1973, 15. – Könyv- és műkereskedésének megnyitásáról az olvasók a Pressburger Zeitung 1785.szeptember 3-i számában olvashattak. L. erről Pavercsik Ilona: Zeitungen als Kommunikationsmedium des Buchhandels am Ende des 18.Jahrhunderts.In: Zur Medialisierung gesellschaftlicher Kommunikation in Österreich und Ungarn.Studien zur Presse im 18.und 19.Jahrhundert.Hrsg: Norbert Bachleitner – Andrea Seidler.Wien–Berlin 2007, 49–96.

  • 31

    Az általa kiadott zeneművek jegyzéke a Függelékben.

  • 32

    Mona Ilona: Magyar zeneműkiadók és tevékenységük 1774–1867. Budapest 1989, 13. (Műhelytanulmányok a magyar zenetörténethez, 11.)

  • 33

    Anton Zimmerman: Denis Klage auf dem Tod M[aria] Theresien für das Clavier. Pozsony helymegjelöléssel, nyomda neve nélkül. – L. erről Mona (30. jegyzetben) i. m. 3179. tételszám. Lelőhelye: Wien, Gesellschaft der Musikfreunde.

  • 34

    Carolus Hadaly: Elementa hydrotechniae.Ed.3.Posonii 1794, typis Ioannis Nep.Schauff.Prostant Pestini, Posonii et apud D.Hartl Viennae.

  • 35

    Schauff (16. jegyzetben) i. m.

  • 36

    Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XII. köt. Budapest 1908, 333–334. szerint Pesten jelent meg 1806-ban.Petrik Géza: Magyarország bibliographiája 1712–1860.III.köt.Budapest 1891, 295.a kiadót is tudni véli, a pesti Hartleben személyében.

  • 37

    Papp Júlia: Illusztrátorok, írók és könyvkiadók – Blaschke János rézmetsző munkássága tükrében. Magyar Könyvszemle CXXIV.2008, 141–169.

  • 38

    Saur Allgemeines Künstler-Lexikon, Bd.2.München-Leipzig 1992, 84.

  • 39

    Anton Durstmüller: 500 Jahre Druck in Österreich.Bd.1.Wien 1982, 267.

  • 40

    Pataky (4. jegyzetben) i. m. 242. Marcus Weinmannak ezt a munkáját nem ismeri.

  • 41

    Pataky (4. jegyzetben) i. m. 242. felsorolja J. Weinmann Pozsonyban készült metszeteit, ezt azonban nem említi.

  • 42

    Neues Ungrisches Magazin oder Beyträge zur ungrischen Geschichte, Geographie, Naturwißsenschaft und der dahin einschlagenden Litteratur.Hrsg.Karl Gottlieb Windisch.Mit ausgemalten u.schwarzen Kupfern.Wien – Pressburg, Im Verlage der Schauffischen Kunsthandlung in Preßburg und bey Ignaz Alberti in Wien (6. Junius 1791). L. Pataky (4. jegyzetben) i. m. 130. közli Gerstnernek ezt a munkáját.

  • 43

    Joannes Fleischhacker: Institutiones regni című munkájának címlapját, a magyar címert és Szentkoronát ábrázoló rézmetszetű vignettát, Pataky (5. jegyzet) i. m. 216–217.

  • 44

    Belnay György Alajos (1765–1809)

  • 45

    Nepomuck Schauff: Ein biederes Opfer der fröhlichen Feyer des glücklichen Tages den 6-ten des Brachmonats in Ehrfurcht geweihet im Jahre 1802 zu Presburg in Ungarn.(Pressburg 1802, Belnay) – Lelőhelye: Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kisnyomtatványtár, 1802, 4-rét.

  • 46

    Ecker (26. jegyzetben) i. m. 57–58.

  • 47

    A könyvekben található metszeteknél vagy a ma ismert egyetlen példány lelőhelyét tüntettük fel, vagy – több példány esetében – a legkönnyebben hozzáférhető, az Országos Széchényi Könyvtárbeli példány jelzetét. A zeneművek egy kivételével mind unikum példányok. A metszetek lemezméretét adtuk meg mm-ben. Megjegyzésben közöltük a vonatkozó irodalmat, vagy a datálással kapcsolatos adatokat.

Language: Hungarian
Founded in 1952
Publication: One volume of two issues annually
Publication Programme: 2015: Vol. 64.

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Jávor, Anna

E-mail address: javor.anna@mng.hu

Name of the Institute: Magyar Nemzeti Galéria
Address of the Institute: Budapest, 1250, 31, Hungary

 

Editor(s): Mikó, Árpád

P.O. address: Budapest, 1250, 31, Hungary

 

Chair of the Editorial Board: Mojzer, Miklós

Name of the Institute: Szépművészeti Múzeum
Address of the Institute: 1146, Budapest, Dózsa György út 46., Hungary

 

Editorial Board

  • Galavics, Géza
  • Mravik, László
  • Nagy, Ildikó
  • Prokopp, Mária

Művészettörténeti Értesítő
Hungarian Nationale Gallery
P.O. Box 31
HU–1250 Budapest, Hungary
Phone: (36 1) 375 8858 ---- Fax: (36 1) 375 8898
E-mail: javor.anna@mng.hu