The introductory part of the study reviews the historiography of research into jagiellonian letters patent of nobility and the art historical problems of the illuminations. a similar survey was compiled sixty years earlier by dénes radocsay. since then several deeds of granting armorial bearings have cropped up, and lots of new data have been found in historical sources about once existing, now lost or latent, letters patent. the introduction is not meant to thoroughly revise dénes radocsay’s groups compiled by style critical criteria, but it touches on several questions solved or seen more clearly now. For example, the mark of an early 16th century buda illuminator’s hand is preserved not only by letters with armorial bearings, but also by three fragmentary liturgical manuscripts, and the oeuvre of the so-called bakócz monogrammist – who painted the coats of arms in the most representative letters patent in greatest numbers during louis ii’s reign – has been considerably extended.
A few words about the arrangement of the data in the list. the letters patent follow in chronological order, the years of granting emphasized for better orientation.
Vladislav ii’s letters patent arranged by years are followed by a few items that cannot be dated accurately. line one traditionally contains the names of the grantees, modernized – if possible – but not in phonetic transcription gaining ground lately. (i attach the original form of the name in parentheses.) then come dating, measurements, place of preservation and (when known) provenance. the most important data are followed by the list of works in which the given diploma is mentioned. it includes hand-written – 18th and 19th century – mentions, copied texts, as well as items of the modern special literature.
A Hunyadiak címereslevelei 1447–1489. Szerk. Avar Anton. Budapest 2018.
A Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1883–1933) jubileumi kiállításának katalógusa. Budapest 1933.
Áldásy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának címereslevelei [1]. 1200–1868. (Catalogus Bibliothecae Musaei Nat. Hungarici, II. litterae armales [vol. 1.]) Budapest 1904.
Áldásy Antal: Címertan. (A magyar történettudomány kézikönyve, II. 6.) Budapest 1923.
Áldásy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának címereslevelei, 2. 1092–1600. (Catalogus Bibliothecae Musaei Nat. Hungarici, II. litterae armales, vol. 2., fasc. [1]–2.) Budapest 1923–1930.
Áldásy Antal: Ismeretlen címereslevél II. Lajostól. Turul 40. 1926, 28–29.
Áldásy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának címereslevelei, 3. 1601–1657. (Catalogus Bibliothecae Musaei Nat. Hungarici, II. Litterae armales, vol. 3.) Budapest 1937.
„az ország díszére.” a Corvina könyvtár budai műhelye. Szerk. Zsupán Edina. Budapest 2020, 156–157. (a4. sz.) (Mikó Árpád)
Balogh Jolán: Az erdélyi renaissance i. 1460–1541. Kolozsvár 1943.
Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában i–II. Budapest 1966.
Jolán Balogh: Die Anfänge der Renaissance in Ungarn. Matthias Corvinus und die Kunst. (Forschungen und Berichte des Kunsthistorischen Institutes der Universität Graz, 4.) Graz 1975.
Balogh Jolán: Giulio Clovio Magyarországon. A schalla burgi–budavári reneszánsz kiállítás (1982–1983) tanul ságairól. Művészettörténeti Értesítő 32. 1983, 129–142.
Bárczay Oszkár: A heraldika kézikönyve. Budapest 1897.
Bertényi Iván: A címertan reneszánsza. Tanulmányok. Budapest 2010.
Ivan Bojničić: Najstarsije hrvatske grbov-nice. Arhivski Vjes nik 10. 1908, 41–62.
C. Tóth Norbert: Magyarország késő középkori főpapi archontológiája. Érsekek, püspökök, illetve segédpüspökeik, vikáriusaik és jövedelemkezelőik az 1440-es évektől 1526-ig. Győr 2017.
C. Tóth Nor-bert–Horváth Richárd–Neumann Tibor–Pálos falvi Tamás: Magyarország világi archontológiája 1458–1526. I. Főpapok és bárók. Budapest 2016.
Csoma József: Az olasz renaissance a magyar heraldikában. Turul 10. 1892, 157–165.
Csoma József: Mohácsi vész előtti czimerlevelek nyomai. Turul 24. 1906, 13–25.
Csoma József: A magyar heraldika korszakai. Budapest 1913.
Décsényi Gyula: II. Ulászló korabeli czímeres-levelek. Turul 9. 1891, 57–67.
Dušan Buran A Kolektív: Gotika. Dejiny Slovenského výt var ného umenia. Bratislava 2003.
Hoffmann, Edith: Középkori könyvkultúránk néhány fntos emlékéről. Magyar Könyvszemle 32. 1925, 28–51.
Hoffmann Edith: II. Ulászlónak egy ismeretlen arcképe. Turul 41. 1927, 4–7.
Hoffmann Edith: A Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtárának illuminált kéziratai. (Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos kiadványai 1.) Budapest 1928.
Hoffmann Edith: Régi Magyar Bibliofilek. Budapest 1929 (Új kiadása Wehli Tünde előszavával és új jegyzeteivel: Budapest 1992)
Iványi Béla: Címeres levelek a keszthelyi és körmendi hercegi levéltárakban. különlenyomat a magyar Családtörténeti szemle 1942. évfolyamának iX., X., Xi., XII. és 1943. évfolyamának i. számaiból. (körmendi Füzetek, sorozaton kívüli a füzet) [veszprém 1943]
Jakó Zsigmond – Radu Manolescu: A latin írás története. Budapest 1987.
Kálmán Dániel: A naturális ábrázolás megjelenése a magyar heraldikában a középkori címe reslevelek tükrében. In: Micae medievales IV. szerk. Gál Judit – Kádas István – Rózsa Márton – Tarján Eszter. Budapest 2015, 123–132.
Kempelen Béla: Magyar nemes családok I–XI. Budapest 1911–1932.
Középkori magyar címereslevelek i. (1439–1503) szerk. Körmendy Tamás. Budapest 2013.
Kubinyi András: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori magyarországon. (metem könyvek, 22.) Budapest 1999.
Sonja Lessacher: „arma et nobilitatis insignia” – die mittelalterlichen Wappenbriefe der Kanizsai. In: Die Kanizsai und ihre Zeit. Hg. Gert Polster. (Wissenscheftliche Arbeiten aus dem Burgenland [WAB] Bd. 163.) Eisenstadt 2019, 39–62.
Luther Márton Emlékezete. A lutheri reformáció emlékei Magyarországon a XVI–XVII. századból. Összeállította: Fabiny Tibor – Papp Ivánné – Péter Márta. [Kiállítási katalógus] Szépművészeti Múzeum, Budapest 1983.
Habsburg mária, mohács özvegye. a királyné és udvara 1521–1531. szerk. Réthelyi Orsolya – F. Romhányi Beatrix – Spekner Enikő – Végh András. [kiállítási katalógus] Budapeti Történeti Múzeum, Budapest 2005.
Mária Uhorská 1505–1558. Koncepcia výstavy a text: Zuzana Ludiková. Slovenská národná galéria, Bratislava 2006.
Mátyás király és a magyarországi reneszánsz 1458–1541. [Szerk. Török Gyöngyi] [Kiállítási katalógus] Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1983.
Monumenta Hungariae Heraldica. Magyar czimeres emlékek. I. Közli Fejérpataki László. Budapest 1901.
Monumenta Hungariae Heraldica. Magyar czimeres emlékek. III. Közli Áldásy Antal. Budapest 1926.
Mikó Árpád: Szirének, szatírok, Kentaurok. klasszikus mitológiai figurák Jagelló-kori címeresleveleinken. Ars Hungarica 23. 1995, 253–258., 96–103. Kép
Mikó Árpád: II. lajos király címereslevelei. Egy speciális heraldikai reprezentációs forma művészettörténeti kér dései a jagelló-kori magyarországon. in: Mária Királyné 2005, 73–85.
Mikó Árpád: Reneszánsz, magyar reneszánsz, magyarországi reneszánsz. Részletek egy stíluskorszak kutatásának történetéből. In: Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). I–II. Szerk. Mikó Árpád – Verő Mária. Kiállítási Katalógus. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 2008, II., 115–146.
Mikó Árpád: A reneszánsz Magyarországon. Budapest 2009.
Mikó Árpád: Fáncsi imre armálisa (1511) és két, budán illuminált, kottás díszkódex. Ars Hungarica 39. 2013, 163–173.
Mikó Árpád: Reneszánsz művészet a Jagellókori Magyarországon, I. Az all’antica művészeti köznyelv kialakulása és elterjedése. Ars Hungarica 41. 2015, 363–420.
Mikó Árpád: Festett oklevelek és kódexek a késő középkori Magyarországon. A művészettörténész dilemmái. Művészettörténeti Értesítő 66. 2017, 303–311.
Nagy Iván kéziratos címereslevél-másolat gyűjteménye. Budapest, OSZK, Kézirattár, Quart. lat. 2723. i–IIi., Quart. lat. 2724.
Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nem zék rendi táblákkal. I–XII. Pest 1857–1865. Pótlék-kötet. Pest 1868.
Jozef Novák: Rodové erby na Slovensku I. Kubínyiho zbierka pečatí. Bratislava 1980.
Nyulásziné Straub Éva: Öt évszázad címerei a magyar országos levéltár címeres levelein. Budapest 1987.
Nyulásziné Straub Éva: Öt évszázad címerei a magyar országos levéltár címereslevelein. Szekszárd 1999.
Magyar országos Levéltár. Címe res levelek jegyzéke. Összeállította Nyulásziné Straub Éva. Második, javított, bővített kiadás. Budapest 2000 2.
Nyulásziné Straub Éva: Mohács előtti címereslevelek. In: Studia professoris – professor studiorum. Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára. szerk. Almási Tibor – Draskóczi István – Jancsó éva. Budapest 2005, 245–260.
Ortvay Tivadar: Mária, II. Lajos magyar király neje. (Magyar Történelmi Életrajzok) Budapest 1914.
Pannonia regia. Művészet a Dunántúlon 1000–1541. szerk. mikó árpád – takács imre. [kiállítási katalógus] Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1994.
Dénes Radocsay: Gotische Wappenbilder auf ungarischen adelsbriefen. Acta Historiae Artium 5. 1958, 317–358.
Dénes Radocsay: Gotische Wappenbilder auf ungarischen adelsbriefen, II. Acta Historiae Artium 10. 1964, 57–68.
Dénes Radocsay: Renaissance Letters Patent granting armo rial bearings in Hungary. i. Acta Historiae Artium 11. 1965, 241–264.
Dénes Radocsay: Renaissance Letters Patent granting armorial bearings in Hungary, II. Acta Historiae Artium 12. 1966, 71–92.
Dénes Radocsay: über einige illuminierte urkunden. Acta Historiae Artium 17. 1971, 31–61.
Radocsay Dénes: Az utolsó budai miniátorok. In: Magyarországi reneszánsz és barokk. Művészettörténeti tanul mányok. szerk. Galavics Géza. Budapest 1975, 137–152.
Renesancia. Dejiny Slovenského výtvarného umenia. Editorka katalógu: Zuzana Ludiková. Slovnenská ná rod ná galéria v Bratislave, Bratislava 2009.
Rugonfalvi Kiss István: Természetes ábrázolás az 1526. év előtti magyar czimerekben I–III. Turul 21. 1903, 49–56., 119–125., 162–171.
Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn 1458–1541. [Schriftleitung: Tibor Klaniczay – Gottfried Stangler – Gyöngyi Török.] (Katalog des NÖ. Landesmuseums, Neue Folge, 118.) Schloß Schallaburg, Wien 1982.
I. Siebmacher: Grosses und allgemeines Wappenbuch. Bd. IV.
I. Siebmacher: Grosses und allgemeines Wappenbuch. Bd. IV. XIII. Theil. Ivan Bojničić: Adel von Kroatien und Slavonien. Nürnberg 1899.
I. Siebmacher: Grosses und allgemeines Wappenbuch. Bd. IV. XII. Theil. Constantin Reichenauer von Reichenau – Géza von Csergheö – Oscar von Bárczay: adel von siebenbürgen. Nürnberg 1898.
Szoliva Gábriel: „… secundum modum eccle siae zag ra bien sis.” egy középkori pszaltérium metamorfózisa. In: Monokgraphia. Tanulmányok Monok István 60. születésnapjára. Szerk. Nyerges Judit – Verók Attila – Zvara Edina. Budapest 2016, 673–679.
Tagányi Károly: Az országos levéltárban őrzött vagy följegyzett nemesi okleveleknek jegyzéke. 3–6. közlemény. Turul 2. 1884, 29–165, 29–37, 68–73, 118–128, 158–165.
Tagányi Károly: Az országos levéltárban őrzött vagy följegyzett nemesi okleveleknek jegyzéke. 7–10. Közlemény. Turul 3. 1885, 29–187, 29–37, 73–81, 122–130, 181–187.
Tagányi Károly: Az országos levéltárban őr zött vagy följegyzett nemesi okleveleknek jegyzéke. 11–13. közlemény. Turul 4. 1886, 31–141, 31–35, 91–95, 137–141.
Szabolcs de Vajay: Armoiries étrangères antérieures à 1550 conservées ou répertoriées en Hongrie. I–III. Archivum Heraldicum LXXXVIII. 1974, 2–57, 2–8, 26–34, 53–57.
Wolf Rózsi: II. Lajos egy ismeretlen olasz címerfestője. Magyar Művészet 4. 1928, 697–708.