Építés - Építészettudomány
Volume/Issue:
Volume 47: Issue 3-4

A főúri lakóhelyek társasági és gyűjteményes tereinek funkcionális elrendezése a 18–19. században

Author:
J. Csaba Fekete Okl. építészmérnök, műemlékvédelmi egyetemi szakmérnök, műemléki szakértő, egyetemi adjunktus. BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K 282. Tel.: (+36-1) 463-1330.

Search for other papers by J. Csaba Fekete in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
219–288
Online Publication Date:
Sep 2019
Publication Date:
01 Sep 2019
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/096.2019.006
Keywords:
castle; palace; noble household; dancing hall; dining room; salon; billiard room; gallery; winter garden; function; Baroque; historicism
Open access

Summary

The functional system of the noble household reflects the structure of the social relations network well and the owner’s household is embedded in this structure. During the 19th century the nobility was affected by several social changes — as: getting administrative positions, political activities, participation in business corporations, etc.). It resulted in a clear separation of public spaces and privacy, intimate and public functions. The most spectacular manifestation of it is that the public role of private apartments disappeared largely, and this role was taken over by the significantly growing number of social spaces. Namely, the upper nobility had a broad wiggle room which allowed a lifestyle on their own and the husband and the wife could have separate contacting circles, in parallel. However, the etiquette, the convention and the representation obligations required some contacts between the spouses as well, and this socially required minimum of relations could set limits on the lives of both. This determined the publicly legitimized social relationship between the husband and the wife, which is reflected in the meaning of the entity through the generations, namely of the house (hold). The layout, the number and the scope of social spaces, reception areas, guest apartments reflect the way and extent in the integration into the public community by the owners. The formation of social spaces had a well-defined social meaning, those spaces were reserved for the tighter contact circle of the master and the mistress of the house. Here they welcomed those ones who came for a short stay, when the visits did not primarily serve for representation, but rather a comfortable, intimate and ethically more free social life, salon life. On the contrary, the dining room was the symbol of the specific, public, social position which was filled by the owner in the hierarchy of nobility. The dining room could be suitable for the greetings of the nobles with the same or higher rankings during an official visit, and the associated guest apartment could be appropriate to accommodate them. From the 1790s onwards, a differentiated positioning of the linear row of social and integrated collection functions evolved, namely the collections were increased in number and functionally specialized. The differentiated positioning separated the linear row from the residential functions in a much more characteristic way than before. Thus, in the 19th century, social functions appeared completely or partially differentiated from the residential functions, in the majority of the examples the social functions were assigned in the ground floor with a walking availability. In the 1810s, the group of functions which was developed in the linear structure resulted in the need for simultaneous, centralized availability of several social spaces, giving the importance of this traditional structure at that time. The formation of the central, three-tract spatial structures, which encased the large number of social functions in a differentiated way, was typical from the 1850s, while the linear two-tract arrangements were considered as traditional at that time.

Zusammenfassung

Das Funktionssystem der edlen Wohnsitze spiegelt die Struktur des gesellschaftlichen Beziehungsnetzes gut wider und der Haushalt (oder die Hofhaltung) des Eigentümers ist in diese Struktur eingebettet. Während des 19. Jahrhunderts war der Hochadel von mehreren gesellschaftichen Veränderungen betroffen — wie z.B. Erwerb von Verwaltungspositionen, politischen Aktivität, Beteiligung an Wirtschaftsunternehmen usw. Dies führte zu einer klaren Trennung von öffentlichem Raum und Privatsphäre sowie intimen und öffentlichen Funktionen. Die spektakulärste Manifestation davon ist, dass die öffentliche Rolle von Privatwohnungen weitgehend verschwunden ist und diese Rolle von der signifikant wachsenden Anzahl von gesellschaftlichen Räumen übernommen wurde. Der obere Adel hatte nämlich einen weiten Spielraum, der einen eigenen Lebensstil ermöglichte, und der Ehemann und die Ehefrau konnten parallel getrennte Kontaktkreise haben. Die Etikette, die Konvention und die Repräsentationspflichten erforderten jedoch auch einige Kontakte zwischen den Ehepartnern, und dieses gesellschafltich vorgeschriebene Minimum an Beziehungen könnte das Leben beider einschränken. Dies bestimmte die öffentlich legitimierte gesellschaftiche Beziehung zwischen Ehemann und Ehefrau, die sich in der Bedeutung der Entität über die Generationen hinweg widerspiegelt, nämlich das/der Haus (halt). Die Anordnung, die Anzahl und der Umfang der gesellschaftlichen Räume, Empfangsbereiche, Gästeappartements spiegeln die Art und den Grad der Integration von Eigentümer in die öffentliche Gemeinschaft wider. Die Entwicklung der gesellschaftlilchen Räume hatte eine klar definierte gesellschaftliche Bedeutung: diese Räume waren dem engeren Kontaktkreis des Hausherrs und der Hausherrin vorbehalten. Hier begrüßten sie diejenigen, die für einen kurzen Aufenthalt kamen, damals wenn die Besuche nicht in erster Linie der Repräsentation dienten, sondern eher einem komfortablen, intimen und ethisch freieren gesellschaftlichen Salonleben. Im Gegenteil, der Speisesaal war das Symbol der spezifischen öffentlichen gesellschaftichen Position, die der Eigentümer in der Hierarchie des Adels innehatte. Der Speisesaal könnte für die Begrüßung von Adligen mit den gleichen oder höheren Rängen während eines offiziellen Besuchs geeignet sein, und das zugehörige Gästeappartement könnte geeignet sein, diese zu beherbergen. Ab den 1790er Jahren entwickelte sich eine differenzierte Positionierung der linearen Zeile gesellschaftlicher und integrierter Sammlungsfunktionen, dass heißt, die Sammlungen wurden immer zahlreicher und funktional spezialisiert. Die differenzierte Positionierung durch die lineare Zeile trennte die Sammlungsfunktionen von den Wohnfunktionen in viel spezifischer Weise als zuvor. So schienen im 19. Jahrhundert die gesellschaftlichen Funktionen ganz oder teilweise von den Wohnfunktionen abgegrenzt zu sein, in den meisten Beispielen wurden die gesellschaftlichen Funktionen im Erdgeschoss mit einer Gehenthüllung belegt. In den 1810er Jahren erforderte die Gruppe von Funktionen, die in der linearen Struktur entwickelt wurde, die gleichzeitige, zentralisierte Enthüllung mehrerer gesellschaftlicher Räume, was die Bedeutung dieser traditionellen Struktur in damaliger Zeit bewies. Die Entstehung der zentralen, dreistufigen Raumstrukturen, die die Vielzahl der gesellschaftlichen Funktionen auf differenzierter Weise umfassten, war ab den 1850er Jahren typisch, während die linearen Zweitrakt-Anordnungen zu jener Zeit als traditionell galten.
  • B. Gál 2005

    B. Gál Edit : Az Orczy kastély építés- és birtoklástörténete. In: Mátrai tanulmányok 2005. Mátra Múzeum, Gyöngyös 2005. 11–34.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bagyinszki 1998

    Bagyinszki Zoltán : Kastélyok a történelmi Magyarországról. PubliCITY”1492” Kiadó Kft., Budapest é. n. [1998.]

  • Baji-Csorba 1994

    Baji Etelka – Csorba László: Kastélyok és mágnások. Az arisztokrácia világa a századvégi Magyarországon. HG & Társa Kiadó, Budapest 1994.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Balassa 1997

    Magyar néprajz. Szerk.: Balassa Iván. Anyagi kultúra 3. Életmód. Akadémiai Kiadó, Budapest 1997.

  • Benda 2014

    Benda Borbála : Étkezési szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban. Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára, Szombathely 2014. (Archívum Comitatus Castriferrei 6.)

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Berlász 1974

    Berlász Jenő : Könyvtári kultúránk a XVIII. században. In: Irodalom és felvilágosodás. Szerk.: Szauder József, Tarnai Andor. Akadémiai Kiadó, Budapest 1974. 283–332.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Blondel 1738

    Jacques François Blondel : De la distribution des maisons de plaisance et de la décoration des édifices en general. I–II. Parties. Jombert, Paris 1737–1738.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Borossay 1994

    Borossay Katalin : A turai Schossberger-kastély. Ars Hungarica XXII (1994) 2. 235–258.

  • Borovszky.Bars

    Borovszky Samu : Bars vármegye. In: Magyarország vármegyéi és városai. OMT, Budapest [é. n.]

  • Borovszky.Esztergom

    Borovszky Samu : Esztergom vármegye. In: Magyarország vármegyéi és városai. OMT, Budapest [é. n.]

  • Borovszky.Gömör

    Borovszky Samu : Gömör-Kishont vármegye. In: Magyarország vármegyéi és városai. OMT, Budapest [é. n.]

  • Borovszky.Somogy

    Borovszky Samu : Somogy vármegye. In: Magyarország vármegyéi és városai. OMT, Budapest [é. n.]

  • Borovszky.Torontál

    Borovszky Samu : Torontál vármegye. In: Magyarország vármegyéi és városai. OMT, Budapest [é. n.]

  • Borovszky.Vas

    Borovszky Samu : Vas vármegye. In: Magyarország vármegyéi és városai. OMT, Budapest [é. n.] [1898]

  • Bugár-Mészáros 1997

    Bugár-Mészáros Károly : A nádasdladányi Nádasdy-kastély múltja, jelene és jövoje. MÁG, 1997. (Gépirat.)

  • Bugár-Mészáros 2003

    Bugár-Mészáros Károly : A neoreneszánsz reneszánsza? A szabadkígyósi Wenckheim-kastélyról. Szalon VII (2003) 5. 6–14.

  • Bugár-Mészáros 2004

    Bugár-Mészáros Károly : Romantikus kastélymúzeumok. In: Romantikus kastély. Szerk.: Vadas Ferenc. Hild-Ybl Alapítvány, Budapest 2004. 577–597.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Cházár 1989

    Cházár László : Kastélyaink. Boardman, Ohio 1989.

  • Czoma

    Czoma László : Keszthely. Helikon Kastélymúzeum, é. n.

  • Csorna 1966

    Csorna Antal : Az óbudai Zichy-kastély kertje. Műemlékvédelem X (1966) 1. 37–40.

  • Dávid 2000

    Dávid Ferenc : Eszterháza belső terei. Ars Hungarica XXVIII (2000) 1. 73–95.

  • Dávid 2002

    Dávid Ferenc : A fertődi Esterházy kastély történeti helyiségkönyve: funkciók és falburkolatok. Ars Hungarica XXX (2002) 1. 237–320.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Daviler 1720

    Augustin Charles Daviler : Cours d’Architecture qui comprend des Ordes de Vignole. 2. Parties. Explication des Termes d’ Architecture. Paris 1720.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Daviler 1759

    Augustin Charles Daviler : Ausführliche Anleitung zu der ganzen Civil-Baukunst. (Anhang.) Übers. von Leonhard Christoph Sturm. Augsburg 1759.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Déry 2006

    Déry Attila : Terézváros – Erzsébetváros VI–VII. kerület. TERC, Budapest 2006. (Budapest építészeti topográfiája 3.)

  • Déry-Merényi 2000

    Déry Attila – Merényi Ferenc : Magyar építészet 1867–1945. Urbino, Budapest 2000.

  • Elias 2005

    Norbert Elias : Az udvari társadalom. A királyság és az udvari arisztokrácia szociológiai jellemzőinek vizsgálata. Napvilág Kiadó, Budapest 2005.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Entz 1937

    Entz Géza : A magyar műgyűjtés történetének vázlata 1850-ig. Budapest 1937.

  • F. Dózsa 2003

    F. Dózsa Katalin : A szalon szerepe a 19. században, különös tekintettel a Pulszky-szalonra. In: Vándorutak – Múzeumi örökség. Tanulmányok Bodó Sándor tiszteletére, 60. születésnapja alkalmából. Szerk.: Viga Gyula, Holló Szilvia Andrea, Cs. Schwalm Edit. Archaeolingua, Budapest 2003. 533–540.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Fekete 2007

    Fekete J. Csaba : Funkciószervezés és téralakítás a főúri reprezentatív magánépítészetben az 1720 és 1920 közötti Magyarországon. Doktori értekezés. BME Építészmérnöki Kar, Budapest 2007. (Kézirat.)

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Frojimovics 1995

    Frojimovics Kinga – Komoróczy Géza – Pusztai Viktória – Strbik Andrea: A zsidó Budapest. Városháza – MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Budapest 1995.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • G. Lászay 2002

    G. Lászay Judit : Egy palota két tervrajz. Adatok a Festetics-palota, Budapest VIII. Pollack Mihály tér 10. építéstörténetéhez. In: Détshy Mihály 80. születésnapjára. Tanulmányok. KÖH, Budapest 2002. 585–599.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Galavics 2000

    Galavics Géza : Eszterháza 18. századi ábrázolásai. Ars Hungarica XXVIII (2000) 1. 37–71.

  • Gábor 1993

    Gábor Eszter : Az Erdődy, Semsey, Vanderbilt Gladys palota. Budapesti Negyed I (1993) 1. 56–78.

  • Genthon 1951

    Genthon István : Magyarország műemlékei. Akadémiai Kiadó, Budapest 1951.

  • Gerle-Marótzy 2002

    Ybl Miklós. Szerk.: Gerle János, Marótzy Katalin. Holnap Kiadó, Budapest 2002. (Az építészet mesterei.)

  • Gosztonyi 1911

    Gosztonyi Gizella : Családi és társadalmi élet III. Károly korában. Markovits Garai Ny., Budapest 1911. (Művelodéstörténeti értekezések 51.)

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Hajnóczi 1993

    Hajnóczi J. Gyula : „Memorizmus”. In: Művészettörténet, Műemlékvédelem, Horler Miklós 70. születésnapjára. IV. köt. Budapest 1993. 501–506.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Halász 2014

    Aczélné Halász Magdolna és Virág-Eglesz Anna (szerk.): Kallina Mór, az eklektikus Budapest építésze. Salt Communications Kft., [Leányvár] 2014.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Hatolkay 1960

    Hatolkay Árpád : A Nemzeti Múzeum körül kialakult palotanegyed története. Műemlékvédelem IV (1960) 3.

  • Hauszmann 1911

    Hauszmann Alajos : A magyar királyi vár. Budapest 1911.

  • Horler 1955

    Horler Miklós : Budapest műemlékei. 2. köt. Akadémiai Kiadó, Budapest 1955. (MTop VI.)

  • Horváth 1990

    Horváth Lajos : Pécel. Pécel Nagyközségi Tanács, Pécel 1990.

  • Horváth 1993

    Horváth Hilda : Adalékok a század eleji magyar műgyűjtés történetéhez. Az 1907-es budapesti amateur kiállítás. Művészettörténeti Értesítő (1993) 1–2. 27–39.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Horváth 1998

    Horváth Hilda : Régvolt magyar kastélyok. Gemini Budapest Kiadó, Budapest 1998.

  • Horváth 2002

    Horváth Hilda : Gr. Pálffy János mugyujteménye. ELTE, Bölcsészettudományi Kar, Budapest 2002. (PhD-értekezés.)

  • Joó 1968

    Joó Tibor : Az edelényi kastély. Művészettörténeti Értesítő XVII (1968) 189–206.

  • Kaiser-Lipp 2002

    Kaiser Ottó – Lipp Tamás: Kastélyok, várak, paloták. Alexandra, Budapest 2002.

  • Karácsonyi 1896 II.

    Karácsonyi János : Békésvármegye története. II. köt. Békés vármegye közönsége, [Gyula] 1896.

  • Kelecsényi 1988

    Kelecsényi Gábor : Múltunk neves könyvgyűjtői. Gondolat, Budapest 1988.

  • Kelényi 1976

    Kelényi György : Franz Anton Hillebrandt 1719–1797. Akadémiai Kiadó, Budapest 1976. (Művészettörténeti füzetek 10.)

  • Koltai 2001

    [Koltai András]: Magyar udvari rendtartás. Utasítások és rendeletek 1617–1708. Osiris Kiadó, Budapest 2001. (Millenniumi magyar történelem. Források.)

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Koppány 1990

    Koppány Tibor : Adatok a vasszécsényi Ó-Ebergényi kastély építéstörténetéhez. Vasi Szemle XLIV (1990) 1. 69–85.

  • Koppány 1995

    Koppány Tibor : Várak és kastélyok Magyarországon a 11–19. században. OMvH, Budapest 1995. (Kiállítási katalógus.)

  • Koppány-Dercsényi 1990

    Koppány Tibor – Dercsényi Balázs : Magyar kastélyok. Officina Nova, Budapest 1990.

  • Kosáry 1996

    Kosáry Domokos : Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. 3. kiad. Akadémiai Kiadó, Budapest 1996.

  • Krámer 1973

    Geroné Krámer Márta : Adatok a nagycenki volt Széchenyi-kastély építéstörténetéhez. Építés- Építészettudomány V (1973) 3–4. 479–487.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lipták 1983

    Lipták Irén : Az óbudai v. Zichy-kastély helyreállítása. Műemlékvédelem XXVII (1983) 1. 43–55.

  • Markó 2000

    Markó László : A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, Budapest 2000.

  • Marótzy 2014

    Marótzy Katalin : Pálffy Pálné grófnő palotája, 1867–1869. In: Ybl épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig. (Szerk.: Hidvégi Violetta, Marótzy Katalin.) Budapest Főváros Levéltára, Budapest 2014.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Merényi 1955

    Merényi Ferenc : Épületfajták Magyarországon. 1890–1918. Tipológiai adatgyujtemény IV. köt. Lakóépületek és lakótelepek. Budapest 1955. (Kézirat. In: BME Éptört.Tsz.)

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Mojzer 1971

    Mojzer Miklós : Torony, kupola, kollonád. Akadémiai Kiadó, Budapest 1971. (Művészettörténeti füzetek 1.)

  • Mravik 2001

    Mravik László : Budapest műgyűjteményei a két világháború között. Budapesti Negyed IX (2001) 2–3. 156–190.

  • Mravik-Czoma 1994

    Mravik László – Czoma László: Széthullott műgyűjtemények. Magyarország kulturális öröksége szisztematikus pusztításának bemutatása véletlenül fennmaradt archív fényképek alapján. Helikon Kastélymúzeum, Keszthely 1994.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Óhidy 2007

    Óhidy Viktor : főúri lakáskultúra Magyarországon a dualizmus időszakában. Doktori disszertáció. ELTE Bölcsészettudományi Kar, Budapest 2007. (Kézirat.) doktori.btk.elte.hu/hist/ohidy/dissz_ohidy.pdf (Utolsó megtekintés: 2019. 05. 19.)

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Örsi 1989

    Örsi Károly : A csákvári Esterházy-kastély kertépítészetének története. Műemlékvédelem XXXIII (1989) 4. 293–308.

  • Pazár-Joó 1963

    Pazár Miklósné – Joó Tibor: Újabb adatok az edelényi kastély építéstörténetéhez. Műemlékvédelem VII (1963) 3. 138–144.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Péczely 1968

    Péczely Piroska : A keszthelyi Festetics-kastély. Pannonia, Budapest 1968.

  • Podmaniczky 1984

    Podmaniczky Frigyes : Egy régi gavallér emlékei. Válogatás a naplótöredékekbol 1824–1887. Szerk.: Steinert Ágota. Helikon Kiadó, Budapest 1984.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Pogány 1959

    Pogány Frigyes : Budapest. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1959.

  • Rados 1931

    Rados Jenő : Magyar kastélyok. MOB és a Könyvbarátok Szövetsége, Budapest 1931.

  • Rados 1939

    Rados Jenő : Magyar kastélyok. Bővített második kiadás. MOB, Budapest 1939. (Magyarország művészeti emlékei IV.)

  • Simon-Keresztessy 2002

    Simon Zoltán – Keresztessy Csaba : A hőgyészi Apponyi-kastély építéstörténete. In: Magyar Műemlékvédelem 1991–2001. OMvH, Budapest 2002. 313–332. (Az OMvH évkönyve, XI.)

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Sinkó 1978

    Sinkó Katalin : Adatok a magyar műgyűjtés történetéhez. In: Művészet és felvilágosodás. Szerk.: Zádor Anna, Szabolcsi Hedvig. Akadémiai Kiadó, Budapest 1978. 545–552.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Sinkó 1981

    Sinkó Katalin : A magyar műgyűjtés 1850 után – a magángyűjteményi kiállítások tükrében. In: Válogatás magyar magángyűjteményekbol. A Magyar Nemzeti Galéria kiállításának katalógusa. Budapest 1981. 11–29.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Sisa 1980

    Sisa József : Adalékok a magyarországi romantikus kastélyépítészethez. Ars Hungarica VIII (1980) 1. 103–125.

  • Sisa 1981

    I/II. Sisa Béla : Békés megye műemlékei. I–II. köt. Budapest 1981.

  • Sisa 1991

    Sisa József : Kastélyépítészet Magyarországon Ybl Miklós korában. In: YMKat. 1991. 141–149.

  • Sisa 1993

    Sisa József : Kastélyépítészet a historizmusban. In: A historizmus művészete Magyarországon. Szerk.: Zádor Anna. MTA, Budapest 1993. 65–78.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Sisa 1997.1

    Sisa József : A csákvári Esterházy-kastély. Művészettörténeti Értesítő XLVI (1997) 1–2. 1–42.

  • Sisa 2000

    Sisa József : A nádasdladányi Nádasdy-kastély. Művészettörténeti Értesítő XLIX (2000) 1–2. 21–53.

  • Sisa 2004.1

    Sisa József : A nádasdladányi Nádasdy-kastély. MÁG, Budapest 2004. (Épített örökségünk.)

  • Sisa 2004.2

    Sisa József : Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon a historizmus korában. Budapest 2004. (Akadémiai doktori értekezés. MTA Kézirattár D/19.581.)

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Sisa 2005

    Sisa József : A dégi Festetics-kastély. MÁG, Budapest 2005.

  • Soós 2002

    Soós István : Az alcsúti Habsburg-kastély tündöklése és pusztulása. Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár 2002.

  • Szarvasi 1939

    Szarvasi Margit : Magánkönyvtárak a XVIII. században. MNM-OSZK, Budapest 1939. 51–82. (Az OSZK kiadványai VII.)

  • Váczi 2005

    Váczi Piroska : Főúri paloták Budapesten a historizmus korában 1867–1914. Budapest 2005. (PhD-értekezés.)

  • Verrasztó 1990

    Verrasztó Gábor : Adatok a volt Károlyi-uradalom nagymágocsi magtárának, templomának és kastélyának történetéhez. In: Nagymágocs. Szerk.: Blaskó Jánosné. Nagymágocs 1990. 5-34. (Fejezetek a község történetébol 2.)

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Verrasztó 1996

    Verrasztó Gábor : A mágocsi kastély titka. Népszabadság 1996.

  • Vincze 1992

    Hasznosítható kastélyok, kúriák Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Szerk.: Vincze István. Budapest-Nyíregyháza 1992. 124–132.

  • Voit 1943

    Voit Pál : Régi magyar otthonok. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, H. n. [Budapest] 1943.

  • Voit 1955

    Voit Pál : A budai várpalota interieurjei. In: Budapest régiségei. Szerk.: Gerevich László. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest 1955. (A Budapesti Történeti Múzeum Évkönyve XVI.)

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Voit 1964

    Voit Pál : Beszámoló az OMF távlati kutatási tervéhez kapcsolódó levéltári munkáról. In: Magyar műemlékvédelem 1959–60. Akadémiai Kiadó, Budapest 1964. 254–261.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Voit 1978

    Heves megye műemlékei. III. köt. Írta: Voit Pál, Bakó Ferenc. Akadémiai Kiadó, Budapest 1978. (MTop IX.)

  • Voit 1981

    Voit Pál : Barokk tervek és vázlatok 1650–1760. Szerk.: Buzási Enikő. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1981. (Kiállítási katalógus.)

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Voit 1982

    Voit Pál : Franz Anton Pilgram 1699–1761. Akadémiai Kiadó, Budapest 1981.

  • Voit 1993

    Voit Pál : Régi magyar otthonok. (Az 1943-as kiadás bővített változata.) Szerk. Sturcz János. Balassi Kiadó, 1993.

  • Ybl 1956

    Ybl Ervin : Ybl Miklós. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1956.

  • YblMKat. 1991

    Ybl Miklós építész 1814–1891. Szerk.: Farbaky Péter, Kemény Mária. Hild-Ybl Alapítvány, [Budapest] 1991. (Kiállítási katalógus.)

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Zádor-Rados 1943

    Zádor Anna – Rados Jenő: A klasszicizmus építészete Magyarországon. MTA, Budapest 1943.

  • Zsindely 1956

    Zsindely Endre : A péceli Ráday-kastély. Művészettörténeti Értesítő V (1956) 253–276.

  • Collapse
  • Expand
Cover Építés - Építészettudomány
Építés - Építészettudomány
Print ISSN:
0013-9661
Online ISSN:
1588-2764

 

The author instructions are available in separate PDFs, for articles written in Hungarian or English.
Please, download the Hungarian version from HERE, the English version from HERE.

 

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Sajtos, István

Editor(s): Krähling, János

Co-ordinating Editor(s): Gyetvainé Balogh, Ágnes

Editorial Board

Department of History of Architecture and of Monuments
Name of the Institute: Budapest University of Technology and Economics
Address: Műegyetem rkp. 3, K II. 82, 1111 Budapest, Hungary
Phone: (36 1) 463 1330

Indexing and Abstracting Services:

  • SCOPUS

2022  
Web of Science  
Total Cites
WoS		 not indexed
Journal Impact Factor not indexed
Rank by Impact Factor

not indexed
Impact Factor
without
Journal Self Cites		 not indexed
5 Year
Impact Factor		 not indexed
Journal Citation Indicator not indexed
Rank by Journal Citation Indicator

not indexed
Scimago  
Scimago
H-index		 4
Scimago
Journal Rank		 0.128
Scimago Quartile Score

Architecture (Q3)
Conservation (Q3)
Visual Arts and Performing Arts (Q2)
Scopus  
Scopus
Cite Score		 0.3
Scopus
CIte Score Rank		 Visual Arts and Performing Arts 285/615 (53rd PCTL)
Conservation 67/102 (34th PCTL)
Artchitecture 127/170 (25th PCTL)
Scopus
SNIP		 0.382

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS		 not indexed
Journal Impact Factor not indexed
Rank by Impact Factor

not indexed
Impact Factor
without
Journal Self Cites		 not indexed
5 Year
Impact Factor		 not indexed
Journal Citation Indicator not indexed
Rank by Journal Citation Indicator

not indexed
Scimago  
Scimago
H-index		 4
Scimago
Journal Rank		 0,101
Scimago Quartile Score Architecture (Q4)
Conservation (Q4)
Visual Arts and Performing Arts (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score		 0,3
Scopus
CIte Score Rank		 Visual Arts and Performing Arts 247/584 (Q2)
Conservation 60/96 (Q3)
Architecture 103/149 (Q3)
Scopus
SNIP		 0,397

2020

  
Scimago
H-index		 4
Scimago
Journal Rank		 0,111
Scimago
Quartile Score		 Architecture Q4
Conservation Q3
Visual Arts and Performing Arts Q2
Scopus
Cite Score		 15/63=0,2
Scopus
Cite Score Rank		 Architecture 88/138 (Q3)
Conservation 52/85 (Q3)
Visual Arts and Performing Arts 221/532 (Q2)
Scopus
SNIP		 0,604
Scopus
Cites		 4
Scopus
Documents		 16
Days from submission to acceptance 17
Days from acceptance to publication 123
Acceptance
Rate		 69%

 

2019  
Scimago
H-index		 3
Scimago
Journal Rank		 0,133
Scimago
Quartile Score		 Architecture Q3
Conservation Q3
Visual Arts and Performing Arts Q2
Scopus
Cite Score		 19/62=0,3
Scopus
Cite Score Rank		 Architecture 71/126 (Q3)
Conservation 44/78 (Q3)
Visual Arts and Performing Arts 168/502 (Q2)
Scopus
SNIP		 0,339
Scopus
Cites		 15
Scopus
Documents		 12
Acceptance
Rate		 67%

 

Építés - Építészettudomány
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 927 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2023 Online subsscription: 144 EUR / 180 USD
Print + online subscription: 164 EUR / 220 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Építés - Építészettudomány
Language English Hungarian
Size B5
Year of
Foundation		 1957
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 4
Founder Magyar Tudományos Akadémia  
Founder's
Address		 H-1051 Budapest, Hungary, Széchenyi István tér 9.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0013-9661 (Print)
ISSN 1588-2764 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Apr 2023 0 2 19
May 2023 0 7 11
Jun 2023 0 5 19
Jul 2023 0 3 17
Aug 2023 0 13 23
Sep 2023 0 5 25
Oct 2023 0 0 0