Author:
János Brenner PhD, c. egyetemi tanár a BMESzociológia és Kommunikáció Tanszékén, szabadfoglalkozású várostervező, D-14055 Berlin, Dickensweg 54.

Search for other papers by János Brenner in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

A hozzászólás arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a Bauhaus elmélete és gyakorlata – minden, az építészeti felfogás és a design terén korszakalkotó érdeme mellett – a városépítésben korántsem olyan meggyőző, mint az előbb említett két területen. A Bauhaus városépítési elveivel, a városi funkciók túlzott különválasztásával, a városi beépítés szerkezetének feladásával, élhető és eleven várost létrehozni nem lehet. Az absztrakt és életidegen célok, melyek követése részben messze a 21. századba is benyúlt, kis híján megölték azt a minőséget, amelyet – a kifejezés minden félreérthetőségének tudatában – az „európai város” fogalommal jelölünk. A Bauhaus elvein alapuló – elsősorban német – lakótelepek beépítési formáinak, az építészeti kialakításnak sivársága többek között a „fény, levegő, nap” jelszavainak sematikus értelmezésére, valamint az akkor modernnek tartott gyors és a városban uralkodó gépkocsiforgalomhoz való alkalmazkodásra vezethető vissza, amire Ludwig Hilberseimer, a Bauhaus egyik tanára, szolgál elrettentő példával. Az 1920-as évekből a Bauhausnak olyan, a funkcionális és építészeti modernséget a helyi identitással ötvöző alternatívái ismertek, mint pl. Fritz Schumacher hamburgi városnegyedei. A Bauhaus városépítésével ellentétben már Camillo Sitte az „olmützi rendszerrel” lefektette egy olyan beépítési rendszer alapjait, amely alkalmas zárt, otthonos terek alkotására éppúgy, mint az építési telkek gazdaságos kihasználására. A hozzászólás röviden kitér lehetséges további kutatási területekre, mint pl. a „tradicionalista” és a „modern” építészet különválására és Harry Graf Kessler kapcsolati rendszerére.

Summary

The comment intends to highlight that – despite its evident and epoch-making merits in architectural approach and design – in the field of urbanism, theory and practice of Bauhaus are far not so convincing as in the two aforementioned fields. It is impossible to create a living and liveable city based on the principles of Bauhaus, like the excessive separation of urban functions and abandoning the urban pattern. The abstract goals remote from everyday life, their pursuit stretching well into the 21st century, nearly killed that quality which we call – despite the risk of misunderstanding – the “European city”. The scantiness of – especially German – housing areas, their urban pattern and their architectural design based on Bauhaus principles result from a schematic application of the headwords “light, air, sun”. Also, the adaptation to car traffic, considered at that time to be up-to-date, had a negative impact on urban development – Ludwig Hilberseimer, one of the Bauhaus teachers, delivered a deterrent example on this. There are well-known alternatives to Bauhaus from the 1920s, amalgamating a functional and architectural approach of modernity with local identity, like the housing areas designed by Fritz Schumacher in Hamburg. In contrast to Bauhaus, already Camillo Sitte with his “Olmütz system” created the basics of an urban design pattern which is able to provide for closed, homelike urban spaces as well as for the economic use of building plots. The comment briefly refers to possible additional areas of research as well, e.g. the separation of “traditionalist” and “modern” architecture, as well as the personal network of Harry Graf Kessler.

Zusammenfassung

Der Beitrag möchte die Aufmerksamkeit auf den Umstand lenken, dass Theorie und Praxis des Bauhauses – jenseits dessen epochaler Verdienste in Architektur und Design – im Bereich des Städtebaus keineswegs so überzeugend ist, wie in den beiden zuvor genannten Bereichen. Mit den städtebaulichen Prinzipien des Bauhauses, der überzogenen Trennung der städtischen Funktionen und dem Aufgeben der städtebaulichen Struktur kann keine lebenswerte und lebendige Stadt entstehen. Das Verfolgen von abstrakten und lebensfremden Zielen bis weit in das 21. Jahrhundert hinein hat beinahe jene Qualität zur Strecke gebracht, die wir – im vollen Bewusstsein der Missverständlichkeit des Begriffs – als die „europäische Stadt“ zu bezeichnen pflegen. Die Kahlheit und Kargheit der – in erster Linie deutschen – Wohngebiete, die nach den Prinzipien des Bauhauses errichtet wurden, ist unter anderem auf das schematische Befolgen der Schlagworte „Licht, Luft, Sonne“ sowie die Anpassung an den damals für modern gehaltenen und zunehmend die Stadt beherrschenden Autoverkehr zurückzuführen, wofür Ludwig Hilberseimer, einer der Lehrer am Bauhaus, ein abschreckendes Beispiel liefert. Aus den 1920er Jahren sind solche Alternativen zum Bauhaus bekannt, welche die funktionale und architektonische Modernität mit der örtlichen Identität verbinden, wie z.B. die Hamburger Stadtquartiere von Fritz Schumacher. Im Unterschied zum Städtebau des Bauhauses hat bereits Camillo Sitte mit dem „Olmützer System“ die Grundlagen für eine Bebauungsstruktur gelegt, die zur Schaffung geschlossener, als vertraut empfundener städtebaulicher Räume ebenso geeignet ist, wie zur wirtschaftlichen Ausnutzung der Baugrundstücke. Der Beitrag geht auch kurz auf mögliche künftig Forschungsthemen ein, wie z.B. die Trennung der „traditionalistischen“ von der „modernen“ Architektur und das personelle Netzwerk von Harry Graf Kessler.

  • Collapse
  • Expand
The author instructions are available in PDF.
Please, download the file from HERE

 

A szerzői útmutató magyar nyelven is rendelkezésükre áll.
Kérem, töltse le INNEN

 

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Sajtos, István

Editor(s): Krähling, János

Co-ordinating Editor(s): Gyetvainé Balogh, Ágnes

Department of History of Architecture and of Monuments
Name of the Institute: Budapest University of Technology and Economics
Address: Műegyetem rkp. 3, K II. 82, 1111 Budapest, Hungary
Phone: (36 1) 463 1330

Indexing and Abstracting Services:

  • SCOPUS

2022  
Web of Science  
Total Cites
WoS
not indexed
Journal Impact Factor not indexed
Rank by Impact Factor

not indexed

Impact Factor
without
Journal Self Cites
not indexed
5 Year
Impact Factor
not indexed
Journal Citation Indicator not indexed
Rank by Journal Citation Indicator

not indexed

Scimago  
Scimago
H-index
4
Scimago
Journal Rank
0.128
Scimago Quartile Score

Architecture (Q3)
Conservation (Q3)
Visual Arts and Performing Arts (Q2)

Scopus  
Scopus
Cite Score
0.3
Scopus
CIte Score Rank
Visual Arts and Performing Arts 285/615 (53rd PCTL)
Conservation 67/102 (34th PCTL)
Artchitecture 127/170 (25th PCTL)
Scopus
SNIP
0.382

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS
not indexed
Journal Impact Factor not indexed
Rank by Impact Factor

not indexed

Impact Factor
without
Journal Self Cites
not indexed
5 Year
Impact Factor
not indexed
Journal Citation Indicator not indexed
Rank by Journal Citation Indicator

not indexed

Scimago  
Scimago
H-index
4
Scimago
Journal Rank
0,101
Scimago Quartile Score Architecture (Q4)
Conservation (Q4)
Visual Arts and Performing Arts (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score
0,3
Scopus
CIte Score Rank
Visual Arts and Performing Arts 247/584 (Q2)
Conservation 60/96 (Q3)
Architecture 103/149 (Q3)
Scopus
SNIP
0,397

2020

 
Scimago
H-index
4
Scimago
Journal Rank
0,111
Scimago
Quartile Score
Architecture Q4
Conservation Q3
Visual Arts and Performing Arts Q2
Scopus
Cite Score
15/63=0,2
Scopus
Cite Score Rank
Architecture 88/138 (Q3)
Conservation 52/85 (Q3)
Visual Arts and Performing Arts 221/532 (Q2)
Scopus
SNIP
0,604
Scopus
Cites
4
Scopus
Documents
16
Days from submission to acceptance 17
Days from acceptance to publication 123
Acceptance
Rate
69%

 

2019  
Scimago
H-index
3
Scimago
Journal Rank
0,133
Scimago
Quartile Score
Architecture Q3
Conservation Q3
Visual Arts and Performing Arts Q2
Scopus
Cite Score
19/62=0,3
Scopus
Cite Score Rank
Architecture 71/126 (Q3)
Conservation 44/78 (Q3)
Visual Arts and Performing Arts 168/502 (Q2)
Scopus
SNIP
0,339
Scopus
Cites
15
Scopus
Documents
12
Acceptance
Rate
67%

 

Építés - Építészettudomány
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 927 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2023 Online subsscription: 144 EUR / 180 USD
Print + online subscription: 164 EUR / 220 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Építés - Építészettudomány
Language English Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
1957
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Magyar Tudományos Akadémia  
Founder's
Address
H-1051 Budapest, Hungary, Széchenyi István tér 9.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0013-9661 (Print)
ISSN 1588-2764 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2024 0 5 4
Feb 2024 0 12 2
Mar 2024 0 25 1
Apr 2024 0 12 5
May 2024 0 20 10
Jun 2024 0 12 5
Jul 2024 0 0 0