Author:
J. Csaba Fekete PhD, okl. építészmérnök, műemlékvédelmi egyetemi szakmérnök, műemléki szakértő, egyetemi adjunktus. BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék. 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K. 282. Tel.: (+36-1) 463-1330

Search for other papers by J. Csaba Fekete in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

A főúri palota mint sajátos épületfajta rendeltetéséből következően azon túl, hogy egy-egy család lakóhelyéül szolgált, az arisztokrácia társadalmi helyzetét, rangját is reprezentálta. A palota az ókor óta a legvagyonosabb és uralkodó társadalmi réteg városi lakóhelye, hatalmának, jelenlétének reprezentatív szimbóluma volt. A város társadalmi életének újkori fejlődése az arisztokráciát vidéki birtokairól a sűrűbb városi tartózkodásra ösztönözte. A politikai és hatalmi életben való részvétel mellett a városi tartózkodás együtt járt a „szezon” (báli szezon, színházi évad, lóverseny) eseményein való személyes reprezentálással is. Az arisztokrácia városi lakóhelyeinek a településen belüli elhelyezése, rendeltetéselemeinek építészeti diszpozíciója (elrendezése), az építtetők sajátos életmódjával összefüggésben, elsősorban viselkedésszociológiai szempontú megközelítéssel válik igazán értelmezhetővé, mert az elhelyezés és az elrendezés változatai a jellegzetes életforma reprezentatív „építészeti leképezéseként” tűnnek fel a nagyvárosi szövetben. A 18–19. században a főúri életforma változása az arisztokrácia társadalmi osztályában a főnemesség történeti-jogi és viselkedésszociológiai értelemben is vett elválását, rétegképző hatását mutatja. Ez a városi környezetben a palotáknak a városi központ köré centralizálódó, ide csoportosuló, illetve koncentrálódó vagy a városfalakon kívüli, elkülönült térbeli elhelyezkedésében és sajátosan izolált építészeti kialakításában jelent meg hazánkban, valamint a hazai előképül szolgáló – példaként kiemelt – jelentős európai nagyvárosokban is. Pozsony és Pest-Buda esetében a 18–19. században kialakított hatalmi központok – a királyi várpalota és az országgyűlés üléstermei – voltak a főúri politizálás és hatalomgyakorlás elsődleges helyszínei. A magánpaloták nagy számban ezért ezek köré rendeződtek, ugyanakkor kedvelt volt a városfalakon kívüli, de ahhoz közeli terület is, amely a 17. század végétől alkalmasnak bizonyult tágas kertekkel övezett paloták felépítésére. A palo-tákhoz kapcsolódó kertek kialakítására a sűrű városi szövetben csak igen korlátozott lehetőség volt, amely alól szinte páratlan kivétel a prágai várhegy déli lejtőit elfoglaló, teraszos kialakítású főúri magánkertek pompás csoportja. A paloták térbeli elrendezésének előzményei már a 13–14. századi itáliai városokban megtalálhatók. A típusalkotó épületek Firenzében jelentek meg a 15. század közepén, a hazánkban mintaadó változataikat a 16–17. században Rómában, a 17–18. században pedig Párizsban és Bécsben érlelték ki.

The noble palace as a special type of building – due to its function – served as the residence of a family, and also represented the social position and the rank of the nobility. Since the ancient times the palace was considered as the urban residence of the wealthiest and ruling social class and as the representative symbol of its power and presence. The development of the social life in the city in modern times encouraged the nobility to stay rather in urban areas than in rural estates. In addition to participating in political and executive functions, the stay in the city was considered also as a personal representation at the events of the “season” (ball season, theater season, horse racing). The disposition (location) within the city and the architectural arrangement and design of the urban residences of the nobility, i. e. the palaces are related to the specific lifestyle of the builders. It can be interpreted and understood from a sociological point of view, because the palaces appear as the representative “architectural depiction” of a characteristic way of life in the urban area. In the 18th and 19th centuries the change in the way of noble life within the social class of the aristocracy indicates the separation and the stratifying effect of the nobility in historical-legal and sociological meaning. In the urban environment this is reflected either in the centralized location of the palaces around the city center or in the separate spatial location outside the city walls which was applied in Hungary as well as in the major European cities which served as role models for the Hungarian towns. As for Pressburg and Pest-Buda, the seats of ruling power – namely the royal palace and the rooms of the parliament – which were established in the 18th and 19th centuries, were the primary sites of noble politics and exercising power. Therefore a large number of private palaces were arranged around them. At the same time there were popular areas outside the city walls, but close to them, too, which proved to be suitable for building palaces surrounded by spacious gardens from the end of the 17th century. In the dense urban areas there were only very limited opportunities to create gardens connecting directly to the palaces. An almost unique exception for that is the group of the terraced private noble gardens occupying the southern slopes of Prague Castle Hill. The forerunners of such spatial arrangements of the palaces can be found in the Italian cities in the 13th and 14th centuries. The type of these buildings emerged in Florence in the middle of the 15th century, their first versions in Hungary were based on the buildings in Rome in the 16th and 17th centuries, and in Paris and Vienna in the 17th and 18th centuries.

Der Adelspalast als besonderer Gebäudetyp diente aufgrund seiner Funktion als Wohnsitz einer Familie und repräsentierte auch die soziale Lage und den Rang des Adels. Seit der Antike galt der Palast als städtische Residenz der reichsten und herrschenden sozialen Klasse und als repräsentatives Symbol ihrer Macht und Präsenz. Die Entwicklung des gesellschaftlichen Lebens in der Stadt ermutigte den Adel in der Neuzeit, sich eher in Stadtgebieten als in ländlichen Gebieten aufzuhalten. Außer der Teilnahme an politischen und exekutiven Funktionen wurde der Aufenthalt in der Stadt auch als persönliche Vertretung bei den Veranstaltungen der „Saison“ (Ballsaison, Theatersaison, Pferderennen) angesehen. Die Disposition (Lage) innerhalb der Stadt und die architektonische Anordnung und Gestaltung der städtischen Residenzen des Adels, d.h. der Paläste beziehen sich auf den spezifischen Lebensstil der Bauherren. Es kann unter soziologischen Gesichtspunkten interpretiert und verstanden werden, daß die Paläste als repräsentative „architektonische Darstellungen“ einer charakteristischen Lebensweise in dem großstädtischen Gefüge erscheinen. In 18. und 19. Jahrhunderten zeigte die Veränderung der Art des Hochadelslebens innerhalb der sozialen Klasse der Aristokratie eine Trennung und Schichtung des Hochadels in historisch-rechtlicher und soziologischer Bedeutung. Im städtischen Umfeld spiegelt sich dies entweder in der zentralisierten Lage der Paläste rund um die Innenstadt oder in der getrennten räumlichen Lage außerhalb der Stadtmauern wider, das wurde auch in Ungarn sowie in den europäischen Großstädten, die als Vorbilder für Ungarn dienten, angewendet. Was Preßburg und Pest-Buda betrifft, da wurden die im 18. und 19. Jahrhunderten errichteten Regierungssitze – nämlich der königliche Palast und das Parlament – die Hauptorte der edlen Politik und der Ausübung von Macht. Daher wurden eine große Anzahl privater Paläste um diese Gebäude angeordnet. Zur gleichen Zeit gab es beliebte Gebiete außerhalb der Stadtmauern, aber in ihrer Nähe, die sich ab dem Ende des 17. Jahrhunderts als geeignet erwiesen, Paläste, die von weitläufigen Gärten umgegeben waren, zu bauen. In den dichten städtischen Gebieten gab es nur sehr begrenzte Möglichkeiten, Gärten, die mit den Palästen verbunden waren, zu schaffen. Eine fast einzigartige Ausnahme bildet die Gruppe der terrassierten privaten Hochadelsgärten an den Südhängen des Prager Burgbergs. Die Vorläufer solcher räumlichen Anordnungen der Paläste konnten in den italienischen Städten in 13. und 14. Jahrhunderten gefunden werden. Der Typ der Paläste entstand in der Mitte des 15. Jahrhunderts in Florenz. Die ersten Versionen der Paläste in Ungarn basierten auf der Struktur der Gebäude in Rom aus den 16. und 17. Jahrhunderten sowie in Paris und Wien aus den 17. und 18. Jahrhunderten.

  • Baji Etelka Csorba László : Kastélyok és mágnások. Az arisztokrácia világa a századvégi Magyarországon. HG & Társa Kiadó, Budapest 1994.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bánrévy György : A budai királyi palota újjáépítése III. Károly alatt. Tanulmányok Budapest múltjából. Budapest Székesfőváros, Budapest 1952. (Budapest Székesfőváros várostörténeti monográfiái 1–49.)

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bende Csaba : Paloták a Józsefvárosban. Műemléklap (2000) Március– április. 12.

  • Benedek Marcellné Győri Lujza : Az empire építészet Pesten 1800–1849. Dante Könyvkiadó, Budapest é. n.

  • Benzi, Fabio Montanaro, Caroline Vincenti : Palazzi di Roma. Arsendle Editore, Roma 2010.

  • Berlász Jenő : Kísérletek a Könyvtár elhelyezésére a XIX. században. In: Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1986–1990. Budapest 1990.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Blanc, Olivier Bonnemaison, Joachim : Hôtel particuliers de Paris. Terrial-Finest SA, Paris 2002.

  • Bölöny József : Arisztokraták, arisztokraták… História 3 (1981) 4. 3133.

  • Cresti, Carlo Rendina, Claudio : Palazzi di Roma. HF Ullmann, 2007.

  • Elias, Norbert : Az udvari társadalom. A királyság és az udvari arisztokrácia szociológiai jellemzőinek vizsgálata. Napvilág Kiadó, Budapest 2005.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • F. Dózsa Katalin (szerk.) : A budavári királyi palota évszázadai. Tanulmányok Budapest múltjából 29 (2001).

  • G. Györffy Katalin : Kultúra és életforma a XVIII. századi Magyarországon. Idegen utazók megfigyelései. Akadémiai Kiadó, Budapest 1991. (Művészettörténeti füzetek 20.)

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Gosztonyi Gizella – Családi és társadalmi élet III. Károly korában. Budapest, Markovits Garai Ny., 1911. (Művelődéstörténeti értekezések 51.)

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Graf, Henriette : Die Residenz in München. Hofzeremoniell, Innenräume und Möblierung von Kurfürst Maximilian I. Bis Kaiser Karl VII. München 2002. (Bayerische Verwaltung der staatlichen Schlösser, Gärten und Seen, Forschungen zur Kunst- und Kulturgeschichte, Band VIII.)

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Gudenus János Szentirmay László : Összetört címerek. A magyar arisztokrácia sorsa és az 1945 utáni megpróbáltatások. Mozaik, Budapest 1989.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Gurlitt, Cornelius : Beschreibende Darstellung der älteren Bau- und Kunstdenkmäler des Königreichs Sachsen. Commission bei C. C. Meinhold & Söhne, Dresden 1903.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Halmos Károly : Rangemelések a Habsburg Monarchiában. A rendi kontinuitás statisztikai elemzési lehetőségei az újnemesek és a gazdasági elit példáján. In: Á. Varga László (szerk.): Vera (nem csak) a városban. Tanulmányok a 65 éves Bácskai Vera tiszteletére. Supplementum. Csokonai K., Debrecen 1995. 445482. (Rendi társadalom–polgári társadalom.)

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Hatolkay Árpád : A Nemzeti Múzeum körül kialakult palotanegyed története. Műemlékvédelem 4 (1960) 3. 153161.

  • Holló Szilvia Andrea : Budapest régi térképeken 1686–1896. Officina Nova, Budapest 1994.

  • Koltai András : Magyar udvari rendtartás. Utasítások és rendeletek 1617–1708. Osiris Kiadó, Budapest 2001. (Millenniumi magyar történelem. Források.)

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Komora, Pavol : Pozsony. A vár. Bratislava 2002.

  • Kosáry Domokos : Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest 1996.

  • Kövér György : Magyarország társadalomtörténete a reformkortól az első világháborúig. In: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Szerk.: Gyáni Gábor – Kövér György. Osiris Kiadó, Budapest 2006.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lechner Jenő : Budapest műemlékei. Budapest Székesfőváros és MOB, Budapest 1924.

  • Lestyán Sándor : Pest-budai regélő. Officina, Budapest 1940.

  • Budapest in detail . Építészeti részletek. Szerk.: Lőrincz Zsuzsa. 6 Bt, Budapest 1999.

  • M. Szücs Ilona : Palotanegyed a Józsefvárosban. Józsefváros Önkormányzata, Budapest é. n.

  • Markó László : A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, Budapest 2000.

  • Merényi Ferenc : Lakóépületek és lakótelepek. In: Épületfajták Magyarországon 1890–1918. Tipológiai adatgyűjtemény. IV. kötet. Budapest 1955. (Kézirat.)

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Naudin, Jean-Bernard Nicolay-Mazery, Christiane : Visite privée –Hôtels particuliers de Paris. Éditions de Chêne, 1999.

  • Pálmány Béla : A magyarországi nemesség társadalmi tagolódása (1686–1815). In: Mágnások, birtokosok, címereslevelesek. Szerk.: Ódor Imre–Pálmány Béla–Takács Páter. Debrecen 1997. 3796. (Rendi társadalom–polgári társadalom 9.)

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Pogány Frigyes : Budapest. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1959.

  • Profeti, Cinzia : I palazzi di Firenze. Giunti Gruppo Editoriale, Firenze 1999.

  • Radvánszky Béla : Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. I–III. köt. Knoll Károly, Budapest 18791896.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Siklóssy László : Hogyan épült Budapest? 1870–1930. Fővárosi Közmunkák Tanácsa, Budapest 1931.

  • Vajay Szabolcs : Vázlat a rendi társadalom szociográfiájához. Katolikus Szemle (1966) 4. 362.

  • Váczi Piroska : Egy épülettípus a 19. századi Budapesten. (Bérház és palota egy épületben.) Szakdolgozat, 1990. (Kézirat.)

  • Váczi Piroska : Egy épülettípus a 19. századi Budapesten–palota és bérház egy épületben. Pavilon 3 (1992) 7. 6673.

  • Váczi Piroska : Főúri paloták Budapesten a historizmus korában 1867–1914. Az arisztokrácia mozgásterének és életmódjának összefüggései egy épülettípus tükrében. Doktori értekezés, 2003. (Kézirat.)

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Vörös Károly : A főrendiház 1885. évi reformja. In: Társadalomtörténeti módszerek és forrástípusok. Szerk.: Á. Varga László. Salgótarján 1987. 397405. (Rendi társadalom–polgári társadalom 1.)

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Collapse
  • Expand

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Sajtos, István, Budapest University of Technology and Economics, Budapest, Hungary

Editor(s): Krähling, János, Budapest University of Technology and Economics, Budapest, Hungary

Co-ordinating Editor(s): Gyetvainé Balogh, Ágnes, Budapest University of Technology and Economics, Budapest, Hungary

Editorial Board

International Editorial Board

Department of History of Architecture and of Monuments
Name of the Institute: Budapest University of Technology and Economics
Address: Műegyetem rkp. 3, K II. 82, 1111 Budapest, Hungary
Phone: (36 1) 463 1330

Indexing and Abstracting Services:

  • SCOPUS

2023  
Scopus  
CiteScore 0.2
CiteScore rank Q3 (Visual Arts and Performing Arts)
SNIP 0.458
Scimago  
SJR index 0.16
SJR Q rank Q2

Építés - Építészettudomány
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article (only for OA publications)
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 164 EUR / 180 USD
Print + online subscription: 184 EUR / 220 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Építés - Építészettudomány
Language English
Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
1957
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Magyar Tudományos Akadémia  
Founder's
Address
H-1051 Budapest, Hungary, Széchenyi István tér 9.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0013-9661 (Print)
ISSN 1588-2764 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2024 0 17 5
Jul 2024 0 15 6
Aug 2024 0 11 3
Sep 2024 0 34 5
Oct 2024 0 141 5
Nov 2024 0 49 12
Dec 2024 0 14 4