Freund Vilmos (1846 –1920), Gottfried Semper tanítványa a dualizmus korabeli Budapest egyik igen termékeny építőművésze volt. Több mint félszáz épületet alkotott a fővárosban. Főleg olasz neoreneszánsz stílusban tervezte meg épületeit. 1900 után már szinte egyáltalán nem alkotott építészként. Építészi tapasztalata megszerzését követően, 1891 körül egyre aktívabb szakmapolitikai tevékenységbe kezdett. Tanulmányunk ismerteti a Fővárosi Középítési Bizottmány szerepét, majd Freund itt végzett munkáját mutatja be, beszédeinek nagyrészt az egykorú Fővárosi Közlönyben megjelent szó szerinti rögzítése alapján. Először a gyakor lati, technológiai ügyek terén tett felszólalásait ismertetjük. Itt többek között kiviláglik Freund útburkolatokkal kapcsolatos komoly tudása, és az, hogy figyelemmel kísérte azon útvonalak állapotát, ahol általa tervezett paloták álltak. Ezt követik a más építészek plánumaival és épületeivel kapcsolatos megszólalásai. A vele egykorú vagy nála fiatalabb alkotók műveivel kapcsolatos javaslatait, illetve véleményét ismerhetjük meg. Végül pedig a „legizgalmasabb” témát, a városrendezés terén elhangzott hozzászólásait tárgyaljuk. Meglepő, hogy néhány, városképileg igen meghatározó épület létrejöttében vagy megépült formájuknak kialakításában is szerepe volt. Például az új tőzsdepalota kezdeményezését és Szabadság térre helyezését két másik építész (Hauszmann Alajos és Quittner Zsigmond) mellett ő kezdeményezte. A piaristák Duna-korzón álló épületének megjelenésére is hatással volt. Freund az igen jelentős építészeti életművén kívül a szakmapolitikai tevékenységével is figyelemre méltót alkotott Budapesten.
Vilmos Freund (1846–1920) was a prominent Hungarian architect who lived during the period of the Austro-Hungarian Empire. He was a student of Gottfried Semper. The majority of the buildings by Freund were built in Budapest. His most preferred style was the Italian Neo-Renaissance. From about 1891 he had an architectural political carrier too. After 1900 he radically reduced the number of his designing work. This study is written about his work in the Metropolitan Commission of Public Architecture (Fővárosi Középítési Bizottmány). His speeches in this commission survived until today as word-by-word recordings published in the old bulletins. The first chapter deals with his speeches in relation to practical, technological affairs for example the paving of the roads of Budapest. He reported his opinion of the designs by other architects, this is the topic of the second chapter. Finally, we can read about his speeches about the great city planning actions. It is interesting that several buildings of Budapest were constructed because he and a few of his colleges initiated them.
Az eldugott bazilika. BH 13 (1893) 284. (október 14.) 10.
A terézvárosi elöljáróság palotája. BH 22 (1902) 105. (április 17.) 9.
A piaristák rendháza. BH 23 (1903) 285. (október 17.) 12.
Szózat a fővárosi képviselő testülethez. ÉPIP 1 (1877) 1. (január 7.) 13.
A fővárosi középítési bizottmány. ÉPIP 4 (1880) 3. (január 18.) 19.
A középítési bizottság ülése. ÉPIP 20 (1896) 12. (március 18.) 104–105.
A középítési bizottság április 15-iki üléséből. ÉPIP 22 (1898) 16. (április 20.) 113.
A középítési bizottmány ülése 1903. évi január hó 16-án. ÉPIP 27 (1903) 5. (február 1.) 29.
A fővárosi középítési bizottság. ÉPIP 29 (1905) 10. (március 5.) 88.
A fővárosi középítési bizottság. ÉPIP 33 (1909) 47. (november 21.) 439.
A budapesti utak építése és gondozása. ÉPIP 40 (1916) 46. (november 12.) 276.
Vegyesek. Építészeti Szemle 5 (1896) 6. (június 30.) 147.
Budapest főváros törvényhatósági bizottságának rendkívüli közgyűlése. Fővárosi Közlöny 2 (1891) 51. (május 29.) 2.
Nem hivatalos rész. Fővárosi Közlöny 2 (1891) 80. (október 7.) 2–3.
Nem hivatalos rész. Fővárosi Közlöny 3 (1892) 17. (február 23.) 6.
Jegyzőkönyv. Fővárosi Közlöny 9 (1898) 50. (június 21.) 6.
A középítési bizottmány. Fővárosi Közlöny 12 (1901) 27. (április 2.) 446–447.
A középítési bizottmány. Fővárosi Közlöny 13 (1902) 23. (március 21.) 411.
Nem hivatalos rész. Fővárosi Közlöny 14 (1903) 79. (október 20.) 1294.
A középítési bizottmány. Fővárosi Közlöny 15 (1904) 20. (március 8.) 329.
A középítési bizottmány. Fővárosi Közlöny 19 (1908) 30. (április 14.) 630.
A kegyes tanitórend IV. ker. telkének szabályozása ügyében Freund Vilmos fővárosi biz. tag által készített terv-vázlat. Fővárosi Közlöny 19 (1908) 69. (október 6.) 1453.
A középítési bizottmány ülése. Fővárosi Közlöny 22 (1911) 42. (május 23.) 1449.
A középítési bizottság ülése. Fővárosi Közlöny 22. (1911) 99. (december 29.) 3935.
A középítési bizottság ülése. Fővárosi Közlöny 24 (1913) 49. (június 24.) 1769–1774.
A középítési bizottság ülése. Fővárosi Közlöny 24 (1913) 84. (november 25.) 2899–2900.
A középítési bizottság ülése. Fővárosi Közlöny 25 (1914) 12. (február 10.) 314.
A középítési bizottság ülése. Fővárosi Közlöny 25 (1914) 22. (március 17.) 721.
A középítési bizottság ülése. Fővárosi Közlöny 25 (1914) 42. (május 26.) 1495.
Az Andrássy út meghosszabbítása. Magyarország 14 (1907) 118. (május 18.) 11.
Magyarország tiszti cím- és névtára 7. Magyar Királyi Belügyminisztérium, Budapest 1888. 196.
Az Újépület telke. Magyar Újság 6 (1897) 302. (október 31.) 5.
Az új városháza. Magyar Újság 6 (1897) 343. (december 12.) 6.
LX-dik rendes választmányi ülés. MMÉEK 5 (1871) 10–11. 449.
Elhalálozott tagok. MMÉEK 61 (1927) 7–8. (február 27.) 52.
A X. ker. új izraelita temető árkád-sírjainak pályázata. MP 1 (1903) 12. (december) 13–16.
A tőzsde új épülete. Pesti Napló 44 (1893) 130. (május 7.) 11.
Huszmilliós kövezés. Pesti Napló 55 (1904) 361. (december 31.) 14.
Az új Tőzsdepalota kérdése. PH 15 (1893) 124. (május 6.) 10.
A Hunyadi téri és Hold utcai vásárcsarnokok. PH 16 (1894) 192. (július 11.) 2–3.
A Károly kaszárnya mint városház. PH 19 (1897) 314. (november 13.) 4.
A középítési bizottság. PH 26 (1904) 271. (október 1.) 3.
Hova jöjjön a piaristák rendháza. PH 27 (1905) 359. (december 30.) 7.
A Tabán szabályozása. PH 34 (1912) 47. (február 24.) 6–7.
Baldavári Eszter: Kőrössy Albert Kálmán. A szecessziók mestere. In: Építőművészek Ybl és Lechner korában. TERC, Budapest 2015. 339–340.
Császár László: Százéves ház a százéves mellett. Műemlékvédelem 19 (1975) 3.174.
Farbakyné Deklava Lilla: Schulek Frigyes. Holnap Kiadó, Budapest 2017.
Gábor Eszter: Kolbenheyer Ferenc építész. In: Művészettörténeti Értesítő (2009) 184.
Hegedűs András: A templom eltolásának terve. In: Hegedűs András (szerk.): Az idők tanúja. A Pesti Nagyboldogasszony-templom története. Budapest 2016. 65–67.
Horváth J. András: Az egyesített főváros építésrendészeti tevékenysége és ügyiratai az 1870-es években. Levéltári Szemle 46 (1996) 2. 5–7.
Jeney András: Freund Vilmos az Andrássy úti neoreneszánsz mestere. In: Rozsnyai József (szerk.): Építőművészek a historizmustól a modernizmusig. TERC, Budapest 2018. 10–35.
Karácsony Rita: Hültl Dezső, az első építészdoktor. In: Rozsnyai József (szerk.): Építőművészek a historizmustól a modernizmusig. TERC, Budapest 2018. 173.
Kemény Mária: A Szent István-bazilika. Egy templomépítés története. TERC, Budapest 2005.
Kerekes Margit: Bőhm Henrik és Hegedűs Ármin. A szecessziótól a neobarokkon át az art decóig. In: Rozsnyai József (szerk.): Építőművészek Ybl és Lechner nyomában. TERC, Budapest 2015. 297–298.
Kozári Mónika: Budapest a békeidőkben. Fővárosi ügyek az 1880-as évek második felében. In: Budapesti Negyed 9 (1995) 3. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00008/kozari.htm. (Utolsó megte kintés: 2019. 11. 15.)
Körner Zsuzsa: A budapesti bérházépítés aranykora. Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület, Budapest 2015.
A Középítési Bizottmány jelentése az egyesült fővárosi törvényhatóság megalakulása óta kifejtett tevékenységéről és működése nevezetesebb mozzanatairól. Rudnyánszky Könyvnyomda, Budapest 1875.
Moravánszky Ákos: Versengő látomások. TERC, Budapest 1998.
Preisich Gábor: Budapest városépítésének története. TERC, Budapest 2004.
Prohászka László: Duna-korzó. Városháza, Budapest 1998.
Rosch Gábor: Alpár Ignác építészete. Enciklopédia Kiadó, Budapest 2005.
Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? A Fővárosi Közmunkák Tanácsának története. Budapest 1931. Reprint kiadás, Építésügyi Tájékoztató Központ, Budapest 2004.
Szabályrendelet Budapest fővárosának az 1872 : XXXVI. törvényczikk folytán alkotott szervezéséről III. rész. In: Budapest főváros törvényhatósága által alkotott szabályrendeletek, szabályzatok és utasítások gyűjteménye 4. Budapest 1890. 82. http://budenznet.sulinet.hu/ (Utolsó megte kintés: 2019. 11. 30.)