A magyar nagyvárosok városházái – amelyek többsége a magyar historizmus legszebb építészeti emlékei közé tartozik – jól reprezentálják azt a robbanásszerű polgárosodást és modernizációt, amely az Osztrák– Magyar Monarchia (1867) létrejöttével bekövetkező változások velejárója volt.
Tanulmányunkban a korszak építészeti tendenciáinak megismeréséhez kívánunk egy új szempontot adni: a nagy városházák térszervezetét vizsgáljuk meg a közigazgatási struktúra történeti alakulásának fényében. Ezzel az elemzéssel egyúttal az adminisztráció és az építészet sajátos viszonyrendszerét is megvilágítjuk.
A vizsgálat alapját a dualizmus korának magyar építészeti szaksajtójában közölt hat törvényhatósági jogú város részletesebb pályázati dokumentációja adja, amely látványosan tükrözi a korszak városháza- építészeti tendenciáit. Győr (1893–1894), Pécs (1902–1903), Marosvásárhely (1905), Szabadka (1906), Pozsony (1907) és Kolozsvár (1910) városi székházainak tervpályázati anyagát dolgoztuk fel, aminek köszönhetően a városháza mint jelentős közigazgatási épülettípust elemeztük az építészeti funkció és a hely igény relációjában. Így – a legnagyobb városházák pályázatain keresztül – a kor városházáinak mint adminisztratív épületeknek – ismert építészeti reprezentativitása mellett – alaprajzi rendszerükben, helyiség struktúrájukban megfigyelhető speciális vonásait rajzolhatjuk fel.
The city halls of the Hungarian large cities – most of which are among the most beautiful architectural monuments of Hungarian historicism – well represent the explosive civilization and modernization that accompanied the changes that took place with the establishment of the Austro–Hungarian Monarchy (1867).
In our study, we want to give a new perspective to get to know the architectural tendencies of the period: we examine the spatial organization of large city halls in the light of the historical development of the administrative structure. With this analysis, we also shed light on the specific system of relations between administration and architecture.
The study is based on the more detailed tender documentation of six cities with municipal rights published in the Hungarian architectural press of the age of dualism, which spectacularly reflects the city hall architectural tendencies of the period.
We wrote up the design competition material of the city headquarters of Győr (1893–1894), Pécs (1902– 1903), Târgu Mureş (1905), Subotica (1906), Bratislava (1907) and Cluj-Napoca (1910), thanks to which we analyzed the city hall as a significant administrative building type in relation to architectural function and space requirements. Thus, through the tenders of the largest city halls, we can draw the special features of the city halls of the age as administrative buildings, in addition to their well-known architectural representativeness, in their floor plan system and room structure.
A pécsi városháza. (A f. é. aug. 12-én fölvett birálati jegyzőkönyv.) ÉPIP 1888. 493–496.
Magyarország tiszti cím- és névtára. 1893, 1902, 1905, 1906, 1907, 1910.
Építkezés a vidéken. A győri új városháza tervei. ÉPIP 1894. 603.
Építkezés a vidéken. Új városház Győrött. ÉPIP 1895. 202.
Vegyesek. A Magyar Építőművészek Szövetségének … ÉPIP 1902. 338.
Pályázat a pécsi városházára. Budapesti Hirlap 1903.10.18.12
Vegyesek. A Magyar Építőművészek Szövetsége … ÉPIP 1903. 14.
Magyar Mérnök- és Építész-Egylet. A mű- és középítési szakosztályok … ÉPIP 1903. 42.
Vegyesek. A pécsi városház tervpályázatára … ÉPIP 1903. 105.
A marosvásárhelyi városház tervpályázat bírálati jegyzőkönyve. Budapesti Építészeti Szemle 1905. 129–132.
Városházaavatás – diszpolgár-választás. Mohács és Vidéke 1907.05.26.5
Vegyesek. A szabadkai városháza tervpályázatán … ÉPIP 1907. 53.
Almási Tibor: Évről-évre. Fejezetek Győr képzőművészeti életéből. I. 1896–1900. In: Arrabona – Múzeumi közlemények 43/1. Főszerk.: Tóth László. GyőrMoson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága, Győr 2005. 281–302.
Alpár Ignác: Nyilt levél. ÉPIP 1903. 319–320.
Badics Ferenc: A Bácska. In: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. VII. kötet. Magyarország II. A Nagy Magyar Alföld. Magyar Királyi Államnyomda, Budapest 1891. 573–618.
Győr vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Szerk.: Borovszky Samu. Országos Monografia Társaság, Budapest 1908.
Bács-Bodrog vármegye 1. kötet. Magyarország vármegyéi és városai. Szerk.: Borovszky Samu. Országos Monografia Társaság, Budapest 1909.
Városháza Szabadka 1912: felavatásának ünnepére. Szerk.: Braun Henrik. Sas Ede Nyomda és Ujságvállalata, Nagyvárad 1912.
Czigler Győző: Az építészet Magyarországon. A Magyar Mérnök-és ÉpítészEgylet Heti Értesítője (1898) 157–161.
Czvikovszky Tamás: A város háza. A győri városháza története és bemutatása. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, Győr 2009.
Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVII. századtól a tanácsrendszerig. Akadémiai Kiadó, Budapest 1976.
Feld István – Velladics Márta: Magyar építészet 2. Buda elfoglalásától József nádor koráig (1541–1808). Kossuth Kiadó, Budapest 2016.
Lechner Ödön. (Az építészet mesterei.) Szerk.: Gerle János. Holnap Kiadó, Budapest 2003.
Győri városház. Magyar Épitőművészeti Pályázatok 2 (1894) 2–32.
Kabdebó Gyula: A pozsonyi városház. MP 3 (1910) 1–8.
Kinczer Ágnes: Hübner Jenő (1863–1929). A kórházépületek specialistájának életműve. In: Építőművészek Ybl és Lechner korában. Szerk.: Rozsnyai József. Terc, Budapest 2015. 230–263.
A kolozsvári vigadó és városház tervpályázata. Tervpályázatok 8 (1910) 1–21.
A marosvásárhelyi városház pályatervei. MP 6 (1905) 2–31.
Máthé, Gábor: Das institutionelle System des ungarischen Rechtsstaates und die Doppelmonarchie. In: Die Entwicklung der Verfassung und des Rechts in Ungarn. Hrsg.: Máthé, Gábor. Dialóg Campus Verlag, Budapest 2017. 429–436.
Meznerics Iván–Torday Lajos: A magyar közigazgatás szervei 1867–1937. Magyar Közigazgatástudományi Intézet, Budapest 1937.
Ninkov K. Olga: Ünneplő polgármesterek. Biró Károly szabadkai polgármester és a városháza. In: Szecesszió az Alföldön. Dolgozatok a régió művészet- és várostörténetéről. Szerk.:Brunner Attila – Mészáros Márta – Veress Dániel. Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza 2017. 194–207.
A pécsi városháza tervpályázata. MP 2 (1904) 2–35.
Pilkhoffer Mónika: A városháza tervpályázatai (1887-1903). Pécsi Szemle 1 (2002) 44–47.
Pilkhoffer Mónika: Lang Adolf építész munkássága. Terc, Budapest 2017.
A pozsonyi városháza átalakítási tervpályázata. Tervpályázatok 2 (1908) 1–9.
Régi városháza, Kolozsvár. Adatbank.ro. Romániai Magyar Lexikon. Műemlékek. http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=233 (Utolsó megtekintés: 2020. 04. 15.)
Rosch Gábor: Alpár Ignác építészete. Enciklopédia Kiadó, Budapest 2005.
Sármány-Parsons, Ilona: Rathausbauten in Ungarn um die Jahrhundertwende. Bürgerliche Selbstdarstellung. In: Hg.: Haas, Hannes – Stekl, Hannes. Bürgerliche Selbstdarstellung. Städtebau, Architektur, Denkmäler. Böhlau Verlag, Wien– Köln–Weimar 1995. 99–115.
Sáry István: A győri városháza. Győr Megyei Jogú Város Levéltára, Győr 2000.
Időtár 1. Marosvásárhely történeti kronológiája a kezdetektől 1848-ig. Szerk.: Sebestyén Mihály. Mentor Könyvek Kiadó, Marosvásárhely 2009.
Marosvásárhely történeti kronológiája 1848–1918. Szerk.: Sebestyén Mihály. Mentor Könyvek Kiadó, Marosvásárhely 2010.
Sisa József: Városházák és megyeházák. In: A magyar művészet a 19. században. Építészet és iparművészet. Szerk.: Sisa József. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont–Osiris, Budapest 2013. 466–470.
Stipta István: Törekvések a vármegyék polgári átalakítására. Osiris, Budapest 1995.
Strobl Miksa: A pécsi városház. Pécsi Napló (1903. 05. 10.) 1–2.
Sz. E.: Az ezredévi tárlat. Magyar Géniusz (1896. 05. 17.) 340.
A szabadkai városháza pályatervei. MP 3 (1907) 1–22.
Székely Márton: Építészeti tervpályázatok Magyarországon 1891–1918 között. PhD doktori értekezés. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2020. (Kézirat.)
Székely, Márton–Marótzy, Katalin: Design Competition for the Fonciére Palace, Andrássy Avenue, Budapest–A Pivotal Moment. Periodica Polytechnica Architecture 46 (2015) 1. 29–37.
Székely Márton–Marótzy Katalin: A pályázat mint jelenség a késő historizáló építészet korában. Építés–Építészettudomány 46 (2018) 1–2. 93–116.
Gordana Prčić Vujnović: Szabadka szecessziós építészete. In: Szecesszió az Alföldön. Dolgozatok a régió művészet- és várostörténetéről. Szerk.: Brunner Attila – Mészáros Márta – Veress Dániel. Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza 2017. 131–143.