A budai várat – a polgárvárost – harmonikus színvilágú, rendezett utcaképekkel, egy-, maximum kétemeletes, jó állapotú épületekkel szerettük meg. Olyan helyként, ahol a kapualjakba bekukkantva gótikus ülőfülkéket láthatunk, konzervált homlokzati díszítőfestésekre, barokk keretezésekre csodálkozunk rá; a történetiség rétegeit lépten-nyomon tapasztaljuk. Mindez nagyban köszönhető a 20. század második felében zajlott beavatkozásoknak.1 Ha azonban a dualizmus korszakát vizsgáljuk, akkor ezt a – mára már nosztalgikus – képet rövid időre félre kell tegyük ahhoz, hogy a kiegyezés utáni folyamatokat prekoncepciók nélkül áttekinthessük.
A budai vár történelmi helyzete nyomán évszázadok óta központi szerepet játszott; fejlesztésében-építésében a reprezentativitás időről időre meghatározó tényező volt. Az uralkodói székhely mellett a polgárváros területére a barokk korszaktól már jelentősebb számban épültek paloták is.2 A kiegyezés utáni új politikai berendezkedés és a gazdasági konjunktúra indikálta a városegyesítést, és erősítette azt a régi igényt, hogy Budapest valódi fővárossá váljon intézményeivel és építészeti megjelenésében is. A dualizmus kori nagy városfejlesztési akciók – mint például a Sugárút vagy a Parlament környékének alakítása – ugyan a maguk korában is kaptak kritikát akár urbanisztikai vonatkozásban, akár az egyes épületek tekintetében, mégis irányadóak voltak. A szabályozás által engedett kereteket kitöltve, igen nagy méretben, architektúrájukban jellemzően a historizáló ízlést követve valósultak meg. A szaklapok tervismertetői, híradásai is a látványos, nagyméretű és költségű beruházásokról szóltak zömükben. Az építészeti diskurzusokban a stílus kérdése ugyan rendszeresen napirenden volt, de a nagy közberuházások esetében határozottan konzervatív megbízói ízlés volt a jellemző, a századfordulós és később a pre-modern szemléletű tervek kevesebb teret kaptak. Az új épületek – gazdag homlokzataikkal és méretükkel – grandiózusnak látszottak, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy közben számos – akár központi területen elhelyezkedő – terület sokáig falusias, gyakran leromlott állapotot mutatott (1. ábra).
A budai vár a Tabán felől 1929-ben (Fortepan 95393 / Schermann Ákos)
Citation: Építés - Építészettudomány 51, 1-2; 10.1556/096.2023.00093
Ha a polgárváros képét tekintjük és az archív fotókon – a legkorábbi fényképfelvételektől egészen a II. világháborúig – az apró részletekre koncentrálunk, akkor meglepetéssel tapasztaljuk, hogy mennyi helyen omlott a vakolat, ázott a lábazat, pattogzott a festék (2. ábra). Óhatatlanul felvetődik a kérdés, hogy miért nem vigyáztak a történeti értékekre egy olyan korszakban, amikor maga az architektúra is a történetiséghez kötődött? Egyrészt emlékezetünkbe kell idézzük azt a közismert tényt, hogy az egyes objektumok számos régebbi műrészlete csak a II. világháború pusztításai nyomán vált láthatóvá és ismertté. A vári lakóépületek közül igen sok leginkább jellegtelennek tűnt korszakunkban. Másrészt mindenképpen figyelembe kell vennünk, hogy a korszak műemlékvédelme a 20. század második feléhez képest nagyon eltérő helyzetben volt. Az inventarizáció a kezdeteknél tartott, az első országos jegyzék 1906-ra készült el.3 A helyreállítások szemléletében a purizmust lassan váltotta fel a különböző időszakokat egyaránt értékelő tervezés, ráadásul – hiszen a kezdetekről beszélünk – a beavatkozások a legfontosabb nagy emlékeinkre koncentráltak. Az építési engedélyezési eljárásokban csak az I. világháború után lett „szakhatóság” a Műemlékek Országos Bizottsága. A beadványterveken szereplő megjegyzésekben az 1930-as évek közepétől látjuk nagyobb számban bizonyítékát annak, hogy aktívan be tudtak kapcsolódni a folyamatba.4
Elhanyagolt részletek a polgárvárosban (Összeállította: Marótzy Katalin)
Citation: Építés - Építészettudomány 51, 1-2; 10.1556/096.2023.00093
A polgárvárosi építkezések értelmezéséhez egy további tényezőt is figyelembe kell vennünk; a helyszínen működő különböző intézményeket és a középületeket. A szakrális épületek köre korszakunkban szinte változatlan, a középkori Mária Magdolna-templom – melyet ekkoriban Gránát- és Helyőrségi néven emlegettek – mellett a korabeli műemlékvédelem témaköre kapcsán felmerülő Mátyás-templom szolgálta a római katolikusokat. Az evangélikus gyülekezet a 19. század közepén a Dísz téren építette fel templomát, amit az igazgatási épületek „szorítottak ki” és a millennium előtt egy évvel készült el Kallina Mór tervei szerint a Bécsi Kapunál az új épület.5 Az egyházak működéséhez kötődően korszakunk végén hadiárvaházakat is létesítettek. A dualizmus alatt végig a polgárvárosban működött az Egyetemi és az Állami Nyomda folyamatosan bővülő területen, a fejlődő technológiák miatt magas kéményekkel némi ipari jelleget is adva a vári látképnek. A kiegyezés környékén még feltűnően magas a katonai létesítmények – ezek közül is a laktanyák – száma. Ez a politikai konszolidációval összhangban csökkent, a Nádor laktanya őrizte csak meg ezt a funkciót. A hadügyi igazgatás azonban egyre több szervvel és épülettel volt jelen. Ezek közül a Honvédfőparancsnokság és a Honvédelmi Minisztérium az első olyan országos hatókörű intézmények voltak, melyek új palotát kaptak, a hagyományosan itt székelő Pénzügyminisztérium új épülete is elkészült a századfordulón. 1916-ra a saját célra épített palotával rendelkező minisztériumok mellett még három működött – legalább részben – a polgárvárosban, további országos, fővárosi és kerületi hatókörű hivatalok mellett (3–5. ábra).
Intézmények, középületek a budai várban a kiegyezés környékén (Az ábrához felhasznált alaptérkép: Budapest [1867–1872] Pest és Buda kataszteri térképsorozata az 1872–1920 közötti változások utólagos jelölésével, online elérés: https://maps.arcanum.com/ [Utolsó megtekintés: 2023. 02. 01.])
Citation: Építés - Építészettudomány 51, 1-2; 10.1556/096.2023.00093
| Gránát templom6 R.k. plébániatemplom A.h. templom | Nádor laktanya Bécsi kapu laktanya József laktanya Fehérvári kapu laktanya Kis tüzérségi laktanya Katonai őrtanya Királyi főhadiparancsnok Honvéd főparancsnokság | Országház Pénzügyminisztérium Királyi mérnökkar igazgatóság | Városháza Főgimnázium M. k. állami nyomda Egyetemi nyomda Színház |
Intézmények, középületek a budai várban 1908-ban (Az ábrához felhasznált alaptérkép: Budapest [1908] Budapest közigazgatási térképsorozata, online elérés: https://maps.arcanum.com/ [Utolsó megtekintés: 2023. 02. 01.])
Citation: Építés - Építészettudomány 51, 1-2; 10.1556/096.2023.00093
| Helyőrségi templom7 Mátyás templom Evangélikus templom Prímási palota | Nádor laktanya Cs. k. hadmérnökkari ig. M. k. honv. főparancsnokság M. k. honv. minisztérium Katonai főparancsnoki palota | M. k. belügyminisztérium M. k. pénzügyi minisztérium Miniszterelnökség | Városháza Iskola M. k. állami nyomda M. k. országos levéltár Egyetemi könyvnyomda Színház Vöröskereszt egyesület |
Intézményi használatú ingatlanok a dualizmus végén a polgárvárosban (Az ábrához felhasznált alaptérkép: Budapest [1912] Budapest kataszteri térképsorozata utólagos bejegyzésekkel, online elérés: https://maps.arcanum.com/ [Utolsó megtekintés: 2023. 02. 01.])
Citation: Építés - Építészettudomány 51, 1-2; 10.1556/096.2023.00093
| Helyőrsági templom8 Mátyás templom Evangélikus templom Katolikus hadiárvaház Márta hadiárvák otthona | M. k. honvédelmi minisztérium M. k. honv. főparancsnokság Ferdinánd (Nádor) laktanya Katonai ker. parancsnokság | M. k. miniszterelnökség Horvát-szlavóndalmátországi m. k. minisztérium M. k. belügyminisztérium (saját palotájában) Közjótékonysági főosztály Kivándorlási biztosi hivatal Államrendészeti főosztály M. k. közigazgatási bíróság M. k. pénzügyminisztérium (saját palotájában) Hitelügyi csoport, Illetékügyi csoport, Szeszadóügyi csoport Pénzügyminiszteri gazdászati hivatal M. k. kereskedelmi minisztérium | I. ker. elöljáróság I. ker. államrendőrség Leánygimnázium Elemi fiú és leány népiskola Várszínház M. k. orsz. levéltár (2 telephelyen) M. k. állami nyomda (3 telephelyen) M. k. tudományos egyetemi nyomda Kőműves-, kőfaragó- és ácsmesteri képzettség megvizsgálására szervezett bizottság Országos ipari és kereskedelmi oktatási tanács Budapesti m. k. államépítészeti hivatal Országos állatvédő egyesület Távirdahivatal |
A minisztériumok hivatalok számának bővülése a lakóházépítésekre több vonatkozásban is hatással volt azon kívül, hogy a városrész épületfunkcióinak aránya változott. A kiegyezéssel létrejött új államberendezkedés nyomán lezajló igazgatási reform új minisztériumokat és hivatalokat hívott életre; a közigazgatás folyamatai és a bürokrácia belső sajátosságai miatt egyre több hatóság, osztály, csoport, tanács… jött létre. Hiába épült meg egy-egy minisztérium önálló palotája, a terjeszkedő hivatalok számára hamarosan bérleményeket is igénybe kellett venni a pesti Belvárosban és Budán is. Magánbérirodaház-beruházások még nem voltak, így a bérleti igényt lakásokkal – alkalmanként azok átalakításával – lehetett kielégíteni. Ez természetesen tovább „pörgette” az egyébként is népszerű befektetési formát, a bérházépítést, az igazgatási negyedekben a hivatali használatra nyilván spekulálni is lehetett.
Nem hagyhatóak figyelmen kívül az építészeti hatások sem. Talán nem véletlen, hogy az állami nagy irodapaloták építésének időszakában az építési szabályzat megváltoztatása – hogy a vár területén alacsonyabb legyen a megengedett építménymagasság a város egyéb részeihez képest – nem volt hivatali napirenden. A Kallina Mór tervei szerint épült Honvédelmi Minisztérium (1879–1881) és Honvédfőparancsnokság (1895–1897) nyugodt neoreneszánsz stílusú volt, a Pénzügyminisztérium (1901–1904) – Fellner Sándor munkája – gótizált, a később átadott Magyar Országos Levéltár (1898–1926) historizáló téglaarchitektúrát kapott Pecz Samu elképzelése szerint. Közös jellemzőjük azonban, hogy monumentalitásra törekedtek a tervezők – az architektúra kompozíciója és részletei tekintetében különböző eszközökkel és sikerrel –, a méret tekintetében kitöltve a rendelkezésre álló kereteket. Ugyanezen sorban meg kell említeni a polgárvárostól délre elkészült királyi palotát, amit Hauszmann Alajos tervei szerint fejeztek be 1905-re és a József főhercegi palotát, ami Korb Flóris és Giergl Kálmán elképzelései szerint alakult át 1902-ben. Mindezen intézmények és paloták esetében a méretet és a monumentalitást a funkciók indokolták, mindeközben ezek a beruházások építészetileg bizonyos értelemben „diktálták a tempót” a lakóházépítkezéseknek is.
A polgárvárosi lakóházépítések9 terén már a kiegyezés előtt, a klasszicizmus és romantika időszakában tapasztalható a házak méretnövekedése a hagyományos kétszintes utcaképekben. Látványos példa erre a Tárnok utca 12., Úri utca 11. szám alatti, átmenő telekre készült, Hild Józsefnek tulajdonított kétemeletes lakóház.10 Az emeletráépítések, átalakítások tervein gyakran találkozunk Pán József nevével.11
A dualizmus fél évszázadát gazdasági prosperitás kísérte, így nem meglepő, hogy a polgárváros szinte minden telkét érintette valamilyen építési beruházás. Ezek között természetesen vannak kisebb átalakítások, toldalék- és melléképület-építések is, de igen sok a nagyobb léptékű beavatkozás, amelyek két, karakteresen eltérő csoportba tartoznak. Közös jellemzőjük az, hogy általánosságban inkább olyan ingatlanokon valósultak meg, amelyeknél telekösszevonás történt, ahogy ez a térképeken is kirajzolódik (6. ábra).
Magasságukban léptékváltást képviselő lakóépületek (fekete), nagyobb lakóépületátépítések (szürke) és intézmények (világosszürke) a dualizmus korában a polgárvárosban (Az ábrához felhasznált alaptérkép: Budapest [1912] Budapest kataszteri térképsorozata utólagos bejegyzésekkel, online elérés: https://maps.arcanum.com/ [Utolsó megtekintés: 2023. 02. 01.])
Citation: Építés - Építészettudomány 51, 1-2; 10.1556/096.2023.00093
A nagyobb lélegzetű beruházások egyik csoportjánál a megbízók jellemzően arisztokraták, akik maguk számára szerettek volna méltó palotát kialakíttatni. A meglévő cellás, additív téralakítású belsők helyett tengelyre fűzött, reprezentatív térsorokat igényeltek. A sokszor eldugott helyen lévő, szűk feljárók helyett látványosabb, akár felülvilágítós lépcsőházak készültek, ezekhez szervesen kapcsolódtak a főúri életmód elengedhetetlen kellékei, a különböző szalonok, fogadószobák és étkezők. A reprezentativitás érdekében nemcsak a belső dekoráció újult meg a falak áthelyezése mellett, de igen gyakori, hogy új födémekkel is alakították a tereket. A homlokzatok komponálásánál a sétány vagy az udvar felé készültek karakteresebb megoldások, az utcai oldalra általában visszafogott tervek készültek. Jellemző, hogy a nyílásarchitektúra struktúráját megtartották, a részleteket cserélték, „frissítették” sokszor a meglévő barokk formákhoz neobarokk megoldásokkal csatlakozva, ahogy azt például a Dísz tér 12. szám alatti Edelsheim Gyulay-palotához Jablonszky Ferenc által készített terveken is megfigyelhetjük.12 Ezek az átalakítások magasságukban nem jelentettek léptékváltást, kicsiny homlokzatmagasság-növelés azonban történhetett. Az attikafalak felújítását nyilvánvalóan műszaki okok is indukálták, a beavatkozás alkalmat adott a külső megjelenésben egy hangsúlyosabb párkány elhelyezésére, mint a Dísz tér 4–5. szám alatti palotánál, mely Habsburg József főherceg megbízásából, Schömer Ferenc tervei szerint alakult át a 20. század első évtizedében.13 Ezek a beruházások a városrész presztízsét az építtetők személyén keresztül is emelték, a korabeli városkép tekintetében pozitív változást jelentettek.
A nagyberuházások másik csoportjában bérházak épültek, magán- vagy intézményi megbízók finanszírozásában. A megbízói motiváció ezekben az esetekben pénzügyi, így nem meglepő, hogy a tervek mai kifejezéssel élve „hasznosnégyzetméter maximalizálásra” törekedtek. A szabályozás által adott kereteket teljes mértékben kitöltötték, magasságuk kis trükkök – félszintek, tetőtér – segítségével akár 6 kiadásra alkalmas szintet is elért, a földszint felett konzolos kiugrásokkal a telek kontúrján túlterjeszkedett az alaprajz, amiben csak szűk és sötét belső udvarnak maradt hely. Az intézményi használatra spekulálók jól jártak; a Dísz tér 8. szám alatti Kovács-bérház engedélyeit 1911-ben nyújtotta be Farkas Antal, egy év múlva már a Kereskedelmi Minisztérium irodáinak elhelyezésére készített átalakítási tervet Kovács Frigyes,14 a Hausz-mann Alajos által tervezett – manapság a figyelem központjába került – Vöröskereszt-székházba a Külügyminisztérium osztályai költöztek.15 A felsorolt példák is utalnak rá, hogy ezek a léptékváltó építkezések a polgárváros déli részén koncentrálódtak. Korszakunkban a Dísz tér és a Szent háromság tér képe változott meg radikálisan (7–8. ábra).
A Dísz tér északi oldala 1893 körül (Fortepan 57558 / Fortepan)
Citation: Építés - Építészettudomány 51, 1-2; 10.1556/096.2023.00093
A Dísz tér északi és déli oldala az új épületekkel (Fortepan 32600 / Pesti Brúnó, Fortepan 115806 / Széman György)
Citation: Építés - Építészettudomány 51, 1-2; 10.1556/096.2023.00093
A budai vár dualizmus korában átadott léptékváltó épületei – mind az intézményi irodaházak, mind a bérházak – későbbi sorsukban is osztoztak. A II. világháborús pusztítások után jó részük maradványait is eltakarították, az állva maradt épületek felső szintjeit lebontották. Ezeknél a homlokzati architektúrát lecsendesítették, a plasztikus elemeket megritkították, a tetőfelépítmények nem épültek vissza. Így a polgárváros építészeti arculata egységesebb lett, az egyes épületek kompozíciójából azonban elveszett a belső logika, karakterük megszűnt (9. ábra). Jelen korunk tendenciái is hasonlóan érintik a Várhegy déli részének a 21. század elejére szinte feledésbe merült épületeit, a nagyszabású rekonstrukciók megállíthatatlanul zajlanak.
A Dísz tér északi és déli oldala az 1980-as évek elején (Fortepan 213132 / Szalay Zoltán, Fortepan 66604 / Magyar Rendőr)
Citation: Építés - Építészettudomány 51, 1-2; 10.1556/096.2023.00093
IRODALOMJEGYZÉK
Budapesti Czim- és Lakásjegyzék. Franklin Társulat, Budapest 1916.
Farbaky Péter: Az újjáépülő barokk város Budán: a laktanyáktól a főúri palotákig. Elhangzott az MTA Építészeti Tudományos Bizottsága és az MTA Építészettörténeti, Építészetelméleti és Műemléki Állandó Bizottsága által a Budapest 100 programmal együttműködve szervezett, „Város, lakókörnyezet, karakter. Fejezetek a budai várnegyed történetéből” c. konferencián, Budapesten 2022. május 12-én.
Ferkai András: A budai várnegyed műemléki kutatása és helyreállítása 1945–1960. Építés–Építészettudomány 50 (2022) 3–4. 253–270.
Gerecze Péter: A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. Műemlékek Országos Bizottsága, Budapest 1906.
Gyetvainé Balogh Ágnes: Itáliai és német építőmesterek tevékenysége a budai polgárvárosban a török kiűzése után. Építés–Építészettudomány 50 (2022) 3–4. 233–251.
Vukoszávlyev Zorán: Kortárs (modern) építészet és modern (kortárs) műemlékhelyreállítások a Várnegyedben 1956 után. Elhangzott az MTA Építészeti Tudományos Bizottsága és az MTA Építészettörténeti, Építészetelméleti és Műemléki Állandó Bizottsága által a Budapest 100 programmal együttműködve szervezett, „Város, lakókörnyezet, karakter. Fejezetek a budai várnegyed történetéből” c. konferencián, Budapesten 2022. május 12-én.
RÖVIDÍTÉS
Budapest Főváros Levéltára
Az MTA Építészeti Tudományos Bizottsága és az MTA Építészettörténeti, Építészetelméleti és Műemléki Állandó Bizottsága által a Budapest 100 programmal együttműködve szervezett, „Város, lakókörnyezet, karakter. Fejezetek a budai várnegyed történetéből” c. konferencián, Budapesten 2022. május 12-én elhangzott elő adás szerkesztett változata.
Az építési engedélyezési tervek nagy része a Hungaricana adatbázisában online tanulmányozható (https://www.hungaricana.hu/hu/budapest-idogep/ (Utolsó megtekintés: 2023. 02. 01.)
BFL XV.17.d.329 - 6565, 6566.
Budapest (1867–1872) Pest és Buda kataszteri térképsorozata az 1872–1920 közötti változások utólagos jelölésével a térképen szereplő feliratok írásmódja szerint.
Budapest (1908) Budapest közigazgatási térképsorozata térkép írásmódját követve.
Bp. Czim 1916 adatai szerint, az ott használt írásmódot követve.
Az egyes épületek történetét részletesen közli a Budapesti Történeti Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont adatbázisa: https://budavar.btk.mta.hu/hu/ (Utolsó megtekintés: 2023. 02. 01.); a 2022. évi Budapest 100 programban érintett házak és lakóik történetei: https://budapest100.hu/ (Utolsó megtekintés: 2023. 02. 01.)
BFL XV.17.a.302 – 259.
BFL XV.17.a.302 – 220, 458, 473.
BFL XV.17.d.329 – 6474.
BFL XV.17.d.329 – 6519.
BFL XV.17.d.329 – 6512.
BFL XV.17.d.329 – 6516.
