Author:
Éva Lovra Debreceni Egyetem, Műszaki Kar, Építőmérnöki Tanszék, 4028 Debrecen, Ótemető utca 2–4

Search for other papers by Éva Lovra in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

A miskolci Avasi Református Templom [3530 Miskolc, Papszer u. 14. hrsz.: 2405, azonosító: 2926, műemléki törzsszám: 848] nyugati falát egy kis méretű kerek, mérművekkel díszített ablak – rózsaablak – töri át, amit az 1980-as években kibontottak és újrafaragtak. A kőrestaurátori munkákról kevés feljegyzés áll rendelkezésünkre, így az eredeti ablak kőtöredékeinek holléte is ismeretlen volt. A rózsaablak kőtöredékeinek megtalálása, beazonosítása és konzerválása lehetővé tette bemutatását egy, a legutóbbi, 2019-es felújítási munkálataihoz kapcsolódó állandó építészettörténeti kiállításon a templom falain belül. Az esettanulmány a rózsaablak (ismert) történetét mutatja be az első ismert ábrázolásoktól, a Szehlo Ottó-féle téves felmérésen keresztül egészen a jelenkori állapotig; az ablak szerkesztésének elvi menetét, amely kontextusba helyezi a Sztehlo-féle vázlatokat és válaszol az ábrázolásokkal kapcsolatban felmerült kérdésekre; foglalkozik a kőanyaggal és a beépítési móddal, amelynek kiemelt jelentősége a kőrestaurálás folyamatában és a kiállításánál volt, hiszen a kőszerkezet állapota kritikus volt, egyes részei mozdításra törnek, kiállításához a szilárdítása és kezelése elengedhetetlen volt.

The Avas Reformed Church in Miskolc [3530 Miskolc, Papszer Street, parcel 14: 2405, ID: 2926, monument registration number: 848] is penetrated by a small-sized round window on its western wall, adorned with tracery – a rose window, which was dismantled and re-carved in the 1980s. Limited records exist about the stone restoration works, hence the whereabouts of the original window’s stone fragments were also unknown. The discovery, identification, and conservation of the stone fragments of the rose window enabled its presentation in a permanent architectural history exhibition within the church walls, related to the most recent renovation works in 2019. The case study presents the (known) history of the rose window from the first known depictions, through Ottó Szehlo’s erroneous survey, to the current state; geometric principles the window, which contextualizes Sztehlo’s sketches and addresses questions raised about the representations; deals with the stone material and the method of installation, which was of paramount importance in the stone restoration process and during its exhibition, as the condition of the stone structure was critical, some parts were attempting to move, and its consolidation and handling were essential for its exhibition.

Abstract

A miskolci Avasi Református Templom [3530 Miskolc, Papszer u. 14. hrsz.: 2405, azonosító: 2926, műemléki törzsszám: 848] nyugati falát egy kis méretű kerek, mérművekkel díszített ablak – rózsaablak – töri át, amit az 1980-as években kibontottak és újrafaragtak. A kőrestaurátori munkákról kevés feljegyzés áll rendelkezésünkre, így az eredeti ablak kőtöredékeinek holléte is ismeretlen volt. A rózsaablak kőtöredékeinek megtalálása, beazonosítása és konzerválása lehetővé tette bemutatását egy, a legutóbbi, 2019-es felújítási munkálataihoz kapcsolódó állandó építészettörténeti kiállításon a templom falain belül. Az esettanulmány a rózsaablak (ismert) történetét mutatja be az első ismert ábrázolásoktól, a Szehlo Ottó-féle téves felmérésen keresztül egészen a jelenkori állapotig; az ablak szerkesztésének elvi menetét, amely kontextusba helyezi a Sztehlo-féle vázlatokat és válaszol az ábrázolásokkal kapcsolatban felmerült kérdésekre; foglalkozik a kőanyaggal és a beépítési móddal, amelynek kiemelt jelentősége a kőrestaurálás folyamatában és a kiállításánál volt, hiszen a kőszerkezet állapota kritikus volt, egyes részei mozdításra törnek, kiállításához a szilárdítása és kezelése elengedhetetlen volt.

1 BEVEZETŐ

A miskolci Avasi Református Templom [3530 Miskolc, Papszer u. 14. hrsz.: 2405, azonosító: 2926, műemléki törzsszám: 848] 2019-ben kezdődő felújítási munkálataihoz kapcsolódóan a templomban az építéstörténetet bemutató új állandó kiállítás készült. A felújítás terveit Rudolf Mihály DLA irányításával a Hadas Építész Mérnöki Művészeti Kft. készítette. Az építéstörténeti kiállítás kurátorai és a bemutatás koncepciójának készítői dr. Bereczki Zoltán, valamint munkatársa dr. Lovra Éva, a Debreceni Egyetem Építőmérnöki Tanszékének oktatói voltak. A kiállítás tervezését az épület kőtöredékeire is kiterjedő kutatás előzte meg 2020 nyarán, többek között a templom feltárt kőtöredékeinek fotogrammetriás dokumentálása1 és a 13. és 15. századi gótikus szerkezet töredékeinek beazonosítása.

A templom nyugati falát egy kis méretű kerek, mérművekkel díszített ablak – rózsaablak – töri át, amit az 1980-as években kibontottak és újrafaragtak. Ezekről a munkálatokról nem voltak pontos feljegyzések, így az eredeti kerek, mérművekkel díszített ablak hollétéről sem. Feld István, az avasi templom műemléki szakértője a Régészeti adatok a miskolc-avasi templom és egykori kápolnái történetéhez (Feld 2003. 388) című tanulmányában is megjegyzi, hogy a templom ablakai eltérő mértékben újrafaragásra kerültek, de erről nincsenek pontosabb adatok (2003-ban). Ezt támasztja alá az 1981-es munkálatok zárójelentése is, amely ezekre a munkálatokra csak úgy utal, hogy „a gótikus mérműves ablakok helyreállítása, visszaüvegezése” és „kőrestaurálás /befalazott faragványok/” (Ferenczy 1987. 5). A templom legutóbbi rekonstrukciós munkálataihoz kapcsolódóan 2019-ben dr. Bereczki Zoltán, a templom kutatója és Kovács István kőrestaurátor vizsgálták meg az ablakokat, beazonosítva az egyes fragmentumok eredetiségét és korát.

A nyugati kis méretű rózsaablak kőtöredékeinek (1. ábra) megtalálása, beazonosítása és konzerválása lehetővé tette az ablak bemutatását. Az esettanulmány a rózsaablak (ismert) történetét mutatja be, a szerkesztésének elvi menetét, foglalkozik a kőanyaggal és a beépítési móddal.

1. ábra.
1. ábra.

A templom nyugati rózsaablakának kőtöredékei. Fotó: Lovra Éva, 2020

Citation: Építés – Építészettudomány 52, 1-2; 10.1556/096.2024.00109

2 A BEAZONOSÍTÁS FOLYAMATA

A kőtöredékeket a templom számos helyén tárolták, többségében nem megfelelően, ez a porózusabb kövek mállását idézte elő. A templom északi oldalán lévő, ma tárolóként használt helyiségből (2. ábra) előkerült nagyobb kőtöredék a külső fal vizesedése miatt évekig (nem ismert, hogy mikor került a töredék a tárolóhelyiségbe) az időleges nedvességnek és fagynak volt kitéve, így mozdításra porladt. A nagyobb kőtöredék állapota miatt kiszabadítása hosszabb folyamat volt, így csak fokozatosan tűnt elő a szerkezete, ahogy a bordatöredékek elmozdításra kerültek. A beazonosítatlan töredék kőzetének mállása utalt arra, hogy porózus, viszont a körülmények miatt lehetetlen volt jobban megvizsgálni a szerkezeti elemet, így a munka során csak feltételezhető volt, hogy ablakelemről van szó, hiszen azokat könnyebb, jobban megmunkálható kőzetből készítették a 15. században. Időközben előkerültek más töredékek is hasonló kőzettípusból, amelyeket a helyszíni vizsgálat alapján tufaként azonosított a jelen tanulmány szerzője – a pontos beazonosítás 2020 őszén történt.

2. ábra.
2. ábra.

A templom északi oldalán lévő, ma tárolóként használt helyiség a kőtöredékekkel. Fotó: Bereczki Zoltán, 2020

Citation: Építés – Építészettudomány 52, 1-2; 10.1556/096.2024.00109

A jelen tanulmány szerzője, akinek munkájában és kutatásában a mintázatok felismerése (pattern recognition), illetve a mintázatok nyelve (pattern language) nagy jelentőséggel bír, Dr. Bereczki Zoltánnal együtt vizsgálta a töredékeket és egy rózsaablak formáját azonosította be (Bereczki 2021a. 7–8), valamint az időközben kiszabadított töredékekből össze is állította (3. ábra) a szerkezetet. Az ablak szerkesztési elveinek és szerkezetének alaposabb vizsgálata alapján is beazonosítható, hogy a templom nyugati oldala késő gótikus rózsaablakának az eredeti töredékei álltak össze, amely így a 2022-ben nyílt építészettörténeti kiállítás egyik kiemelt tárgyává is vált (Bereczki 2023. 42–43).

3. ábra.
3. ábra.

A rózsaablak összeállítása. Fotó: Bereczki Zoltán, 2020

Citation: Építés – Építészettudomány 52, 1-2; 10.1556/096.2024.00109

3 A NYUGATI RÓZSAABLAK TÖRTÉNETE

Dr. Feld István szerint a miskolci avasi templom megfelelően megalapozott, tudományos jellegű építéstörténetének megrajzolása ma még nem lehetséges (Feld 2003). Az építéstörténet feldolgozása egy folyamatban lévő kutatás feladata volt, amellyel a rózsaablak felfedezésekor dr. Bereczki Zoltán foglalkozott. A kutatás részleges eredményét a Régi kövek beszéde: az Avasi templom építéstörténete kötetében publikálta (Bereczki 2023).

A több ütemben épített avasi gótikus templom 1453 (1470 – Gyulai É. megállapítása szerint) és 1489 között épült ki nagyrészt mai formájában (Gyulai 1996. 228), típusát tekintve csarnoktemplom. 1544-ben leégett, ekkor semmisülhetett meg a gótikus hálóboltozat. A korabeli források tanúsága szerint (Bereczki 2023. 15) Miskolcon már 1323-ban volt templom, és 1411-ben két plébániatemplom volt a városban. „[…] (új és régi városról szól az oklevél, az Avasi templom – a korabeli Szent István-templom – a régi városban volt). [...] 1483-ban a templomban fennállott a Szent Katalin-oltár. 1489-ben már létezett egy Szent Mihály-kápolna. [...] Ugyanebben az évben a templom északi oldalán épül a kőboltozatos, ólomüveg ablakos Szűz Mária mennybemenetele-kápolna. Azt is megtudjuk, hogy a templomot az említett kápolnával együtt a város Temesvári Mihály plébánossal terveztette és az alapoktól kezdte építeni.” (Bereczki 2023. 15–16.)

A beazonosított kőtöredékek között a templom előző építési periódusából valók is találhatóak a 15. századi, rózsaszín festésükről könnyen felismerhető töredékek mellett. A templom nyugati falán helyezkedik el a rózsaablak, amelynek modern kori történetében – a kőtöredékeivel párhuzamosan – új információk és kérdések is felszínre kerültek. A mérműves ablak töredékeinek megtalálása és összeállítása újabb építészettörténeti kérdéseket vetett fel, amelynek megválaszolása a jelen tanulmány feladata.

1868-ban a Hazánk s a külföld lapban Myskovszky Viktor eddig ismeretlen2 metszete található (4. ábra. Myskovszky 1868. 352). A Myskovszky-féle metszeten az avasai református templom déli homlokzata látható. A templomábrázolás nem hordoz új információt, de feltételez egy metszetsorozatot az avasi templomról (a Myskovszky analógia szerint), amely segítené a rózsaablak történetének megismerését.

4. ábra.
4. ábra.

Myskovszky Viktor metszete az avasai református templom déli homlokzatáról. Forrás: Myskovszky 1868. 352

Citation: Építés – Építészettudomány 52, 1-2; 10.1556/096.2024.00109

Budapest 1895. XII. keltezéssel Sztehlo Ottó elkészítette az avasi református templom felmérési rajzait és jelentését, közöttük azt a rajzot is (Sztehlo Ottó, 1894. MÉM MDK Tervtár, ltsz. R 3546), amely a bordaprofilok, falpillér, orgonaszékgyámkő részletrajzait, a kapuvasalást, támpillérlábakat és az ablakmérműveket ábrázolja (5. ábra).3 A Műemlékek Országos Bizottsága [MOB] 1894. december 24-i beadványában „fenntartásra érdemes műrészletek stílszerű restaurációjára vonatkozó terv és költségvetés elkészítését Sztehlo Ottó másodépítészre bízta” (MÉM MDK Tudományos Irattár, Hivatali iratok, MOB 1894/198). 1894. december 31-i jelentésében utal arra, hogy folyó év július 18–19. között elvégezte a felmérést, ahogy írja, az „összes ablak mérművek [...], a körszerű ablak meglehetős jó karban vannak”. A jelentéshez tartozik néhány „vázlatos rajz” is. A 3546 jelzetű rajzon látható Sztehlo Ottó tusrajza 1894-ből a nyugati oldal rózsaablakáról (második sor, negyedik rajz) és egy ceruzarajz az ablakról, ahogy ma ismerjük. A tusrajz nem felel meg a ma ismert rózsaablak szerkezetének, a többi lándzsaablak és rózsaablak felismerhető és beazonosítható.

5. ábra.
5. ábra.

Sztehlo Ottó felmérési rajza, amely a bordaprofilokat, a falpillér, az orgonaszékgyámkő részletrajzait, a kapuvasalást, a támpillérlábakat és az ablakmérműveket ábrázolja. Forrás: Sztehlo Ottó, 1894. MÉM MDK Tervtár, ltsz. R 3546

Citation: Építés – Építészettudomány 52, 1-2; 10.1556/096.2024.00109

A felmérési és a helyreállítási terveket az 1904-ben kiadott Miskolcz város története és egyetemes helyiratai II. Miskolcz város története monográfia is közli (Szendrei 1904. 33, 63, 65). A mérműveket ábrázoló táblán a ceruzarajzot nem tünteti fel a monográfia (6. ábra. Szendrei 1904. 63), de a szintén megjelentetett Sztehlo Ottó-féle helyreállítási terven egy, a felmérés4 tusrajzához hasonlító ábrázolást látunk (7. ábra. Szendrei 1904. 65).

6. ábra.
6. ábra.

Sztehlo Ottó felmérési rajza. Forrás: Szendrei 1904. 63

Citation: Építés – Építészettudomány 52, 1-2; 10.1556/096.2024.00109

7. ábra.
7. ábra.

A Sztehlo Ottó-féle helyreállítási terv. A templom nyugati homlokzata. Forrás: Szendrei 1904. 65

Citation: Építés – Építészettudomány 52, 1-2; 10.1556/096.2024.00109

Sztehlo helyreállítási tervei és az ablakok felmérése alapján számos kérdés vetődött fel, amely által megkérdőjeleződött a megtalált rózsaablak korazonosítása is: vajon Sztehlo egy eddig ismeretlen ablak vázlatát készítette el? 15. századiként azonosítható-e ez a töredékes rózsaablak, vagy csak a 19. század végén vagy a 20. század elején faragták, hiszen két rajz van: a tusrajz egy ismeretlen rózsaablakot mutat a nyugati rózsaablak helyén, míg a mellette látható ceruzarajz a ma is ismert ablak megfelelője.

A Műemlékek Országos Bizottsága 1912. június 20-án Lux Kálmánt bízta meg az avasi templom további munkálataival (MÉM MDK Tudományos Irattár, Hivatali iratok, MOB 1912/417). A Sztehlo-féle rekonstrukciós javaslatok nem valósultak meg. A Lux-féle felmérés 1912. évi alaprajzát az 1941-ben megjelent kutatási jelentés (A miskolci avasi ref. templom. Műemlékvédelmi Szemle 8.) közli (Lux 1912. utánközlés 1941. 132, 8. ábra). A jelentés nincs aláírva, azonban a kutatási jegyzőkönyvekből tudjuk, hogy 1941-ben Megay Géza régész végzett ásatást a templomban. Az alaprajzon a nyugati oldalon kivehető egy félig befalazott, a külső homlokzatra nyitott nyílás (8. ábra).

8. ábra.
8. ábra.

A templom Lux Károly-féle felmérésének 1912. évi alaprajza. Az alaprajzon a nyugati oldalon kivehető egy félig befalazott, a külső homlokzatra nyitott nyílás. Forrás: Lux 1912. utánközlés 1941. 132

Citation: Építés – Építészettudomány 52, 1-2; 10.1556/096.2024.00109

1926-ban Möller István a Borsodmegye műemlékeiről című tanulmányában (Möller 1926. 255) a templom korabeli alaprajzát teszi közzé (9. ábra). Dr. Lux Kálmán alaprajzához hasonlóan itt is megfigyelhető az a félig befalazott, a külső homlokzatra nyitott vakablakszerű nyílás a templom nyugati oldalán.

9. ábra.
9. ábra.

A templom alaprajza 1926-ban, készítette Möller István. Megfigyelhető a félig befalazott, a külső homlokzatra nyitott vakablakszerű nyílás a templom nyugati oldalán. Forrás: Möller 1926. 255

Citation: Építés – Építészettudomány 52, 1-2; 10.1556/096.2024.00109

Möller nem közöl fotót vagy rajzot a nyílásról, így az ablak beazonosítása az 1937-ben megjelent fotóra (Csemegi 1937. 259, 10. ábra) támaszkodik, és a mérműves ablak rövid említésére: „De maga az egész nyugati homlokzat is szegényesnek hat a templom oldalnézetéhez képest: a tető síkjából ma már ki sem emelkedő torony első emeletének kis kerekablakán, balra a déli hosszházablakok egy ideszakadt testvérén és jobboldalt egy befalazott kőrácsos rózsaablakon kívül semmi sem élénkíti az egyhangú falsíkot.” (Csemegi 1937. 255.)

10. ábra.
10. ábra.

A nyugati, félig befalazott rózsaablak fotója 1937-ben. Forrás: Csemegi 1937. 259

Citation: Építés – Építészettudomány 52, 1-2; 10.1556/096.2024.00109

Az 1937-ben megjelent fotó alapján még nem beazonosítható teljes bizonyossággal a rózsaablak Sztehlo Ottó rajzán, aki nem láthatta a teljes szerkezetet, így a tusrajza is hiányos. Viszont az nem teljesen felel meg a félig befalazott rózsaablak látható szerkezetének sem.

Az avasi református templom részleges felújítására 1958–1959-ben került sor, ezekre a munkálatokra utal vissza ifj. Horváth Béla A miskolci Avas műemlékei monográfiájában: „figyelemre méltó, hogy a délnyugati sarkon elhelyezett és 1958-ban feltárt mérműves ablak (valamennyi között a legszebb) a késő gótikára utal” (Horváth 1964. 21). Az egykori Forster Központ tudományos irattárából kiemelt iratok5 szerint az 1958-ban feltárt rózsaablakot forrás hiányában legkevesebb egy évig nem üvegezték be (155/1958). „A délnyugati oldalon feltárt ablakot a mai napig nem üvegeztette be a Vállalat. E nyitottság és a dolgozók fegyelmezetlensége következtében novembertől kezdve nem tarthatunk istentiszteletet a templomban és ezután sem tarthatunk.” (Nagy József lelkipásztor, 1958. december 12.) Dr. Gerő László főosztályvezető 1959. augusztus 4-i 6469/59 jelzetű jelentése szerint „3. az újonnan feltárt ablakba ne kerüljön vastok, a kőkeret üveghornyába kell ólomfoglalatú üvegezést helyezni”. Ez azonban még az év végére sem készült el. Dabóczy István lelkipásztor 1959. november 5-én az Országos Műemléki Felügyelőségnek címzett levelében (128/1959) kérte a munkálatok folytatását: „Tisztelettel kérjük a Felügyelőséget, hogy a mostani állványozás és a munka folytonosságának keretében szíveskedjék úgy intézkedni, hogy az 1958-as munkálatok során több száz éve befalazott és 1958-ban kibontott ablakot szíveskedjék helyreállítani. / Az 1958-as év munkálatai során ezt a több száz éve befalazott ablakot kibontották, a Vállalat elvonult úgy, hogy az ablakot kibontva hagyta. Mivel az avasi templom nemcsak műemlék, hanem használatban lévő templom is, amelyben szolgálatok folynak, a kibontott ablak miatt az 1958–1959-es tél folyamán az istentiszteletek megtartása lehetetlenné vált. A kibontott ablakon és más kitört ablakkockákon át verébraj ütött tanyát a templom belsejében.” 1959. november 23-án kelt kérvényében Dabóczy István lelkipásztor utal az előző kérésre (128/1959. kérvény, 1959. 11. 05.) és vázolja az aktuális helyzetet: „56/1959. hiv.szám 6469/59 ügyirat szám alatt harmadik pontban elő van írva, hogy az újonnan feltárt ablak rend-beszedessék. Az ablak mind mai napig nyitott állapotban van. Nyakunkon van a tél. A templom belseje verebekkel van megszállva.” Dr. Gerő László december 7-én írt válaszlevelében kifejtette, hogy az adott évben nem tudják a munkálatokat elvégezni: „az 1958-ban kibontott gótikus ablak beüvegezését ez évben nem tudjuk elvégezni, mivel előbb az ablak kőfaragómunkáit kellene elvégezni, és erre jelenleg nincs lehetőségünk”, és az 1960. évre az egyházközösségtől kért az ablak helyreállítására és beüvegezésére 10–15 000 Ft fedezetet, „amely a kőtokba és nem külön fatokban készülne”.

A rózsaablak beüvegezésének hosszadalmas folyamata előrevetíti a kőszerkezet állagromlását. 1969-ben kezdődött a templom felújítási munkálatainak a következő periódusa. „1969-ben iktatták be lelkipásztori tisztségébe Novotny Gyulát, aki a felújítás egész ideje alatt a templom lelkésze volt.” (Ferenczy 1987. 2.) A Miskolc Avas Ref. Templom Tervezési Program 1972. OMF tervező építésze Ferenczy Károly volt, a programban előirányozzák a kő- és kőszobrász restaurálást is, a mérművek javítását (Ferenczy–Czeglédy 1972. 6). A tervezési programban olvassuk, hogy „számottevő bontási munkákra nem kerülne sor. Mindössze a szentélyablakok, ill. a kötővasak esetleges kibontására kerülhet sor” (Ferenczy–Czeglédy 1972. 6). Az 1972. évi program fotódokumentációjának 25. képén a falból kibontott, már üvegezett nyugati rózsaablak látható. Az 1974. évi Helyreállítási tervdokumentáció (építész: Ferenczy Károly, 1978-tól az építésztervező Erdei Ferenc) 1980. évi kiegészítésének 4. oldalán az ablakokkal kapcsolatos munkálatokról így írnak: „Az összes gótikus mérműves ablakot kibontjuk és műemlékileg kőfaragómunkával helyreállítjuk. Az ablakokba 6 szögletű ólomkeretezésű áttetsző síküveg kerül, a meglévő darabok mintájára, ill. felhasználásával. Az ablakok külső síkjába sűrű drótfonat rácsot helyezünk.” (Erdei 1980. 4.) A munkálatok 1982-ben fejeződtek be, 1987-ben készült a zárójelentés. A Miskolc Avasi Ref. Templom Utódokumentáció zárójelentésében Ferenczy Károly nem ír a nyugati homlokzat rózsaablakát érintő munkákról. A dokumentáció alapján a templom nyu gati oldalán található kisméretű mérműves ablakot – rózsaablakot, ahogy ma ismerjük – már az 1980-as években újrafaragták, azonban erről a munkáról pontos feljegyzések nincsenek.

Novotny Gyula 1982-ben megjelent kötetében Kárpáti Lászlót idézi (nem szerepel, hogy hol található az eredeti idézet) az épület belső terét megvilágító tizenhárom változatos mérművel díszített ablak leírásánál. A szöveg szerint, amelyhez egy, a tizenhárom ablakot ábrázoló tábla is tartozik, „[a] szentély és a déli, valamint a nyugati fal valamennyi ablakának kőrácsa önálló kompozíció, mindössze néhány elem ismétlődik” (Novotny 1982. 77).

A kutatástörténet alapján megállapítható, hogy 2020 nyarán az eredeti, 15. századi ablakot találtuk meg a kőtöredékek katalogizálása és fotogrammetriás dokumentálása során. A beazonosítást segítette az 1980-as években újrafaragott s eredeti helyére visszaépített ablak.

A Sztehlo Ottó-féle 1894-es felmérési rajznál tapasztalt eltérésekre azonban az eredeti ablak szerkezetének ismerete csak részlegesen ad választ. A megoldás a Sztehlo-féle vázlatokban található (MÉM MDK Tudományos Irattár, ltsz. K 107. Sztehlo Ottó vázlatkönyvéből 1894.), hiszen a ceruzával készített vázlatok szerint Sztehlo csak néhány vonallal ábrázolta a mérműves ablakokat a helyszínen (11. ábra), majd a vázlatok alapján készítette el Budapesten a felmérési tollrajzokat (erre utal a datálás). A felmérési rajzon található ceruzarajz későbbi, már a rózsaablak kibontása után készülhetett, rajzolója ismeretlen.

11. ábra.
11. ábra.

A Sztehlo Ottó-féle vázlat. Forrás: MÉM MDK Tudományos Irattár, ltsz. K 107. Sztehlo Ottó vázlatkönyvéből, 1894

Citation: Építés – Építészettudomány 52, 1-2; 10.1556/096.2024.00109

4 BEÉPÍTÉS ÉS ANYAGHASZNÁLAT

A kisméretű, riolittufából faragott szerkezet, rózsaablak – kör alakú mérműves ablak – eredeti beépítési módozata a kőtöredékeken figyelhető meg. A rózsaablakokat kisebb szerkezeti egységekből állították össze (ezt a rózsaablakot konkrétan két részből), ezeket az egységeket fogatták be a falnyílásba: először kialakították a falnyílást az ablakrézsűvel együtt az ablak helyének harmadáig, helyére csúsztatták az egyik 1/3-os, majd a másik 2/3-os kifaragott szerkezetrészt. Az ablak külső, felfekvési felülete stokkolt, ebből is következtethetünk a beépítési mechanizmusra, valamint az 1/3-os és 2/3-os osztás a töredékek vizsgálata és összeillesztése után pontosan megállapíthatóvá vált. Az eredeti rózsaablak két szerkezeti egységből tevődött össze. Ezt az 1980-as években kiemelték, és az ablakot újrafaragták, de már az eredeti szerkezetrészek megtartása nélkül. A kiemelt 15. századi szerkezetet feltehetően csak darabokban tudták mozdítani, valamint az elmúlt negyven évben nem megfelelő módon tárolták, a kövek roncsolódtak, hiányosak, és a legnagyobb darabot a vizesedő falnak támasztva tárolták.

A nyugati rózsaablak 15. századi kőtöredékei helyszíni vizsgálata (szemrevételezés) alapján a szerkezet tufából készült, amelynek pontos beazonosítására 2020. október 28-án került sor.6 A kőtörmelék szabad szemmel való vizsgálata alapján beazonosítható a kőzet fajtája (12. ábra).

12. ábra.
12. ábra.

A rózsaablak egy kőtöredéke. Fotó: Lovra Éva, 2020

Citation: Építés – Építészettudomány 52, 1-2; 10.1556/096.2024.00109

A rózsaablak vulkáni piroklasztikus kőzetből, vulkáni tufából készült, riolittufából, amelynek származási helye Eger, valószínűleg Eger-Tihamér (a megállapítás szemrevételezés és Forgó– Török 2008. 127–128. 3. táblázat 3. ábra alapján történt). A kezdeti feltételezést a tufa származási helyére vonatkozóan Kovács István kőrestaurátor vizsgálata is megerősítette a 2021. évi kőrestaurátori munkálatok során.

Eger környékén az a tufakőzet van jelen a legnagyobb mennyiségben, amely a legkisebb test-sűrűségű, legalacsonyabb teherbírású és legmagasabb vízfelvételű. Kedvező páradiffúziós és hőtechnikai tulajdonságokkal rendelkezik, porozitása miatt alacsony testsűrűségű és nyomószilárdságú, tehát könnyen megmunkálható, azonban a porozitása miatt egyáltalán nem fagyálló (Juhász–Csanády 2016). Ezt támasztja alá a nedvességnek és a fagynak kitett kőtöredék egy részének mállása is. A templom az Avas északi oldalán helyezkedik el, így azoknak a napoknak a száma magas, amikor fagypont alatti a hőmérséklet. A templom raktárként használt helyiségének hőmérséklete tartja a napi átlaghőmérsékletet – nem fűtött. A nedvesség és a gyakori fagypont alatti hőmérséklet idézte elő a kőzet állagromlását. A pórusokba felkúszó és jéggé fagyó víz szétfeszítette a kőzetet, így mállásnak indult a kőszerkezet. A kezeink között szétporladt, az ekkor készült felvételeken látszik a jelentős mennyiségű kőpor. A kőszerkezet állapota kritikus volt, egyes részei mozdításra törtek, ezért volt szükséges a szilárdítása és kezelése, hogy kiállítható állapotba kerüljön. A kőrestaurátori munkákat (szilárdítás, kezelés, összeillesztés) Kovács István kőrestaurátor végezte 2021-ben.

5 AZ AVASI RÓZSAABLAK SZERKESZTÉSI ELVEI

Az avasi templom nyugati rózsaablaka szerkesztési elveinek megismeréséhez és a szerkesztés lépéseinek rekonstruálásához (elvi rekonstrukció) a középkori szerkesztési elveket leíró és magyarázó, a legújabb felfedezéseket bemutató irodalom mellett (Bork 2016) szükséges a hagyományos irodalmi források (Czagány 1985; Binding 1989; Müller 1990) és a matematikai módszereket bemutató szakkönyvek (Kottmann–Leenders 2008) tanulmányozása is. Az elsődleges forrás azonban a rózsaablak felmérése7 és a fellelt kőtöredékek voltak. Az említett szakirodalomban szabályos geometriájú mérművek találhatók. Az avasi rózsaablak orrtagjai által alkotott lóheremotívum nem szabályos háromszögre illeszkedik, ezért a szabályos szerkesztési móddal nem kiszerkeszthető. A bemutatott szerkesztés (13. ábra) a tengelyekre ad megoldást, hiányzik viszont az orrtagok által alkotott lóheremotívum. A lépések sorrendje balról jobbra és fentről lefelé: 1. Kör, majd a körben szabályos hatszög szerkesztése a csúcsokhoz tartozó tengelyvonalakkal. 2. Két egyenlő oldalú háromszög szerkesztése – a háromszög csúcsai a hatszög csúcsaival egybeesnek (az egyik háromszöget a körbe írt hatszög páratlan, a másikat a páros számú csúcsai összekötésével kapjuk). 3. A körbe egy újabb kör szerkesztése, amelynek origója megegyezik az első körével és áthalad a külső körbe írt két egyenlő oldalú háromszög metszéspontjain. 4. A belső hatszög szerkesztése: a hatszög csúcsai a belső kör és a külső hatszög csúcsához tartozó tengely metszéspontjai. 5. A lóheremotívumot befogadó körszelet elemei három részből állnak. Az első rész szerkesztésénél az első rész a külső és belső hatszög első, ugyanazon tengelyen lévő csúcsát összekötő szakasz. A második rész, a belső ív egy olyan körív, melynek középpontja a külső hatszög második csúcsa és összeköti a belső hatszög első és harmadik csúcsát. A motívum harmadik része a belső és külső hatszög harmadik csúcsát összekötő szakasz. Ugyanezt a szerkesztést ismételjük meg a többi csúcsnál is. A 6. képen a rózsaablak megerősített tengelyvonalai láthatók. Az utolsó ábra rajza részben megegyezik a befalazott rózsaablak képével, amit 1894-ben láthatott Sztehlo Ottó és aminek egyetlen ismert képe az 1930-as években készült.

13. ábra.
13. ábra.

A nyugati rózsaablak szerkesztésének lépései – tengelyek. Forrás: Lovra Éva, 2021

Citation: Építés – Építészettudomány 52, 1-2; 10.1556/096.2024.00109

A sematikus rajzot (13. ábra), amely csak a tengelyekre ad megoldást, kiegészítik a kőtöredékek vizsgálatával feltárt ismeretek. A szerkesztés mögé tett fotogrammetrikus ortogonális nézet mutatja, hogy a kőfragmentumokból összeállított valós kőelem követi a szerkesztett tengelyek szabályosságát (14. ábra).

14. ábra.
14. ábra.

A rózsaablak szerkesztett sematikus rajza követi a fragmentumokból összeállított szerkezet fotogrammetrikus ortogonális nézetét. Szerkesztette: Lovra Éva, az ortogonális nézetet készítette Bereczki Zoltán

Citation: Építés – Építészettudomány 52, 1-2; 10.1556/096.2024.00109

A rózsaablak szerkesztése az egyes kőelemei háromdimenziós nézetének és az összeállított rózsaablak fotogrammetrikus ortogonális nézetének (15. ábra) segítségével pontosítható. A rózsaablakon hat lóherelevéldísz található, melyek nem teljesen szabályos formájúak. A Binding (1989. 19) alapján szerkesztett szabályos mérmű (16. ábra) beilleszthető a szerkesztett rajzba (13. ábra utolsó rajza), ahol az pontosan illeszkedik a külső (nagy) hatszögbe írt egyenes oldalú háromszögekhez, viszont a levéldísz abban az esetben illeszkedik (nem pontos illeszkedés), ha elcsúsztatjuk a lóheredísz középpontját arra az egyenesre, amely párhuzamos a körbe írt egyenes oldalú háromszög oldalával és átmegy az 5. pontban meghatározott ívek egybeeső pontján.

15. ábra.
15. ábra.

A templom padlóján összeállított kőtöredékek háromdimenziós képe – ortogonális nézet (összeállította Lovra Éva). A felérést, a pontfelhőt és a ortogonális nézetet készítette Bereczki Zoltán

Citation: Építés – Építészettudomány 52, 1-2; 10.1556/096.2024.00109

16. ábra.
16. ábra.

A szabályos lóherelevél szerkesztése Binding (1989. 19) alapján. Forrás: Lovra Éva, 2021

Citation: Építés – Építészettudomány 52, 1-2; 10.1556/096.2024.00109

Az 1980-as években újrafaragott rózsaablak lóheremotívumai egybevágnak, lehetséges, hogy a munka során egy körszelet formát ismételt a kőfaragó, azonban az eredeti, rekonstruálható kőtöredékek eltérést mutatnak. A rózsaablak egy, a legjobb állapotban megmaradt, szinte teljesen összeállítható és rekonstruálható körszeletét8 alapul véve módosítható a rajza külön kezelve a szabályos keretet és a szabálytalan lóheremotívumot (17. ábra). A lóheremotívumnál egy szimmetriatengely van, amely áthalad a keret origóján (figyelembe véve az orrtagokat). Az orrtagok csúcsain áthaladó tengelyek egy pontban metszik egymást, viszont ezek a tengelyek az egyes orrtagoknál nem egyeznek meg azzal a tengellyel, amelyik áthalad az 5. pontban meghatározott ívek egybeeső pontján. Szabályosságok felfedezhetők benne (szimmetriatengely, egyenlő szárú háromszögek írhatók bele, illetve a lóhere áttört motívumánál a tengelyek egy pontban metszik egymást). A lóheredísz a tagozatok szélességének figyelembevétele mellett, az ismert szerkesztési elvek (Binding 1989) alapján nem rekonstruálható.

17. ábra.
17. ábra.

A szabályos díszítés változatai a nyugati rózsaablak rajzán és ezek összevetése az ortogonális nézettel. A és B: elcsúsztatott szabályos lóheremotívum. C: eredeti motívum. D és E: pontosan illeszkedő egyenes oldalú háromszöggel. F: a kőkeret tengelyei. Forrás: Lovra Éva, 2024 – Bereczki Zoltán, 2024

Citation: Építés – Építészettudomány 52, 1-2; 10.1556/096.2024.00109

A nyugati rózsaablak geometriai szerkesztési elveinek elemzési eredményei arra utalnak, hogy a kőkeretet kiszerkesztették, a lóheremotívumok viszont már csak a kőfaragó műhelyben készültek, így azok nem szabályos geometriájúak.

6 KÖVETKEZTETÉSEK

A 15. századi rózsaablak töredékeinek megtalálása, összeillesztése, beazonosítása és történetének kutatása fontos építészettörténeti esemény a templom – épületdiagnosztikai eszközöket is segítségül hívó – építészettörténete megírásának szempontjából. Habár a 2019-es vizsgálatok alapján tudjuk, hogy a rózsaablakot újrafaragták, ennek pontos körülményei és pontos ideje, valamint az ablak története eddig nem volt ismert. Sztehlo Ottó vázlatán egy teljesen más jellegű rózsaablak rajzolódik ki, amely a félig befalazott jellegének és a vázlatok későbbi lerajzolásának köszönhető. Az 1930-as években készült kép, valamint a szerkesztés lépései megismerésének köszönhető, hogy a Sztehlo- féle rajzot a nyugati rózsaablakként beazonosíthatjuk. A rózsaablak eredeti kőtöredékeinek vizsgálata a beépítés módjára és a kőanyagra adott választ, valamint arra, hogy a kőkeret szabályos geometriájú, míg a keretbe foglalt lóheremotívumok szabálytalansága utalhat arra, hogy azt már csak a kőfaragó műhelyben alakították ki előzetes tervek nélkül. A rózsaablak, megfelelő konzerválás és kiállítás után, a 2022-ben nyílt templomtörténetet bemutató kiállítás egyik kulcsdarab jává vált (18. ábra).

18. ábra.
18. ábra.

A miskolci Avasi késő gótikus templom nyugati rózsaablaka kiállítva a templom mellékkápolnájában. Fotó: Lovra Éva, 2023

Citation: Építés – Építészettudomány 52, 1-2; 10.1556/096.2024.00109

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A munka során Bereczki Zoltán egyetemi adjunktussal (Debreceni Egyetem Építőmérnöki Tanszék) dolgoztam együtt a kőtöredékek fotogrammetriás vizsgálatán, konzultáltam vele a tanulmány írása során, és együtt készítettük el a kiállítás koncepcióját. A tanulmány készítésénél a Bereczki által 2016-ban fényképezett, még fel nem dolgozott iratokat is kutattam, Bakó Zsuzsanna osztályvezetőtől (MÉM MDK Műemlékvédelmi Dokumentációs Osztály) segítséget kaptam az iratok jelzetei és mai őrzési helyük aktualizálásánál. Kovács István kőrestaurátorral többször konzultáltam a kőanyagról, valamint a műhelyében követtem a kőtöredékek kezelésének folyamatát. A szerkesztés lépéseit a leírásom alapján Kocsis Éva matematikus rekonstruálta és a leírást pontosította. A műemlékvédelmi szakmérnöki képzés során foglalkoztam először a rózsaablakkal Szekér György és Török Ákos professzor urak tantárgyainak keretén belül (Műemlékvédelmi szakmérnöki képzés, Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem).

1

Habár a feltárt kőtöredékek katalogizálása és fotogrammetriás dokumentálása 2020 nyarán elkezdődött, az eredmények ellenére a folyamat félbeszakadt. A munkálatokról dr. Bereczki Zoltán írt (Bereczki 2021a, 2021b). A megtalált rózsaablak kőtöredékeinek nincs katalógusszáma, az alkalmazott módszer lényege, „hogy a töredékeket a lehető legtöbb szögből körbe kell fotózni, olyan módon, hogy utána a megfelelő szoftver (esetünkben az Agisoft Metashape) képes legyen a kamerapozíciók rekonstruálására, majd ez alapján a 3D-s modell generálására.” (Bereczki 2021a).

2

A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központban található a Myskovszky Viktor-gyűjtemény, amelyben nincs említés erről a nyomatról vagy a grafikáról. A kutatás alapján dr. Gerecze Péter munkája – Magyarország műemlékei 1., A Műemlékek Országos Bizottsága Rajztárának jegyzéke (Budapest, 1905) – sem található, amely a gyűjtemény egy korabeli hiteles forrása.

3

A rajz az egykori Forster Központ Tervtárában volt, 3546 nyilvántartási számon. Ma a Magyar Építészeti Múzeum Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ tervtári gyűjteményében található 3546 nyilvántartási számon: Sztehlo Ottó, 1894. MÉM MDK Tervtár, ltsz. R 3546.

4

Sztehlo Ottó, 1894. MÉM MDK Tervtár, ltsz. R 3546.

5

Bereczki Zoltán 2016. 05. 19-én végzett levéltári kutatása. Az utókutatást, aktualizálást Lovra Éva végezte Bakó Zsuzsanna segítségével 2023 folyamán. A tanulmányban feldolgozott, az avasi templom helyreállításáról szóló iratcsomag mai jelzete: MÉM MDK Tudományos Irattár, Hivatali iratok, 1958/14/6; 1959/25/1; 1959/70/2.

6

Műemléki kőzetanyagok tantárgy, jelenléti óra. Oktató: Prof. Dr. Török Ákos, Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

7

A felmérést Bereczki Zoltán (TERVE Bt.) készítette 2017-ben lézerszkenneres felmérés alapján a Hadas Építész Mérnöki Művészeti Kft. megbízásából.

8

Az 1980-as években faragott és ugyanoda elhelyezett nyugati rózsaablak 2017-ben készített felmérése ismert, de a szerkesztés tényleges alapját elsődlegesen az összeállított kőtöredékek adják (azoknak az ortogonális képe).

FELHASZNÁLT IRODALOM

  • Bereczki Zoltán: Az Avasi templom kőtöredékeinek feldolgozása. In: Avasi töredékek – Avasi Értéktár. Szerk.: Darázs Richárd. Avasi Borút Egyesület, Miskolc 2021. 78.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bereczki Zoltán: A miskolci Avasi templom kőtöredékei. In: Konferenciakötet 2020. Vajdasági Magyar Tudóstalálkozó 2020. Szerk.: Muhi B. Béla. Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács, Újvidék 2021. 122129.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bereczki Zoltán: Régi kövek beszéde. Miskolc-Avasi Református Egyházközség, Miskolc 2023. A kiadvány az Avasi Borút Egyesület kiadásában megjelent Avasi Értéktár XVII. kötetének újratördelt különnyomata.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Binding, Günter: Masswerk. Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt 1989.

  • Bork, Robert: The Geometry of Creation: Architectural Drawing and the Dynamics of Gothic Design. Routledge, London 2016.

  • Czagány István: A budavári gótika tervezéstechnikai módszerei és összefüg-gései. Építés-Építészettudomány 17 (1985) 3–4. 397452.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • ifj. Csemegi József: A Miskolc-avasi templom középkori építéstörténete. In: Magyar Művészet 13. Szerk.: Oltványi (Ártinger) Imre. Budapest 1937. 255259. Erdei 1980

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Erdei Ferenc: Miskolc Avas Ref. Templom Kiviteli terv (kiegészítés). Országos Műemléki Felügyelőség, Budapest 1980. MÉM MDK Tervtár, ltsz. D 33503

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Feld István: Régészeti adatok a miskolc-avasi templom és egykori kápolnái tör-ténetéhez. In: Vándorutak – múzeumi örökség. Tanulmányok Bodó Sándor tiszteletére, 60. születésnapja alkalmából. Szerk.: Viga GyulaHolló Szilvia AndreaCs. Schwalm Edit. Archeolingua Alapítvány, Budapest 2003. 385388.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Ferenczy Károly: Helyreállítási tervdokumentáció. Országos Műemléki Felügyelőség, 1974. MÉM MDK Tervtár, ltsz. D 33483

  • Ferenczy Károly: Miskolc Avasi Ref. Templom Utódokumentáció. Zárójelentés Miskolc, avasi református templom utódokumentációjához. Országos Műemléki Felügyelőség, Budapest 1987. MÉM MDK Tervtár, ltsz. D 33493

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Ferenczy KárolyCzeglédy Ilona: Miskolc Avas Ref. Templom Tervezési Program. Országos Műemléki Felügyelőség, Budapest 1972. MÉM MDK Tervtár, ltsz. D 26077

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Forgó LeaTörök Ákos: Vulkáni tufák konzerválása. In: Mérnökgeol ógia- Kőzetmechanika. Szerk.: Török ÁkosVásárhelyi Balázs. Budapest 2008. 123140.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Gyulai Éva: Miskolc középkori topográfiája. Termelés és kereskedelem a kö-zépkori Miskolcon. In: Miskolc története I. kötet. A kezdetektől 1526-ig. Szerk.: Kubinyi András. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár – Herman Ottó Múzeum, Miskolc 1996. 175254.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • ifj. Horváth Béla: A miskolci Avas műemlékei. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest 1964.

  • Juhász PéterCsanády Gábor Mátyás: A tufakő Egerben és környékén. International Journal of Engineering and Management Sciences 1 (2016) 2. 153161.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kottmann, GabrieleLeenders, Sabrina: Zur Konstruktion von Maßwerken. Köln, 2008. http://www2.math.uni-wuppertal.de/%7Evolkert/ExamensarbeitMasswerk.pdf(Utolsó megtekintés: 2023. 11. 23.)

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lux Kálmán: A miskolci avasi ref. templom alsó és felső alaprajza. Dr. Lux Kálmán 1912. évi felmérési rajza. Utóközlés. Befogadó cikk: [szerző nélkül] A miskolci avasi ref. templom. Műemlékvédelmi szemle 8. Technika 23 (1942) 4. 132133.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Möller István: Borsodmegye műemlékeiről. Technika 7 (1926) 10. 249261.

  • Müller, Werner: Grundlagen gotischer Bautechnik. Ars sine scientia nihil. Deutscher Kunstverlag, Berlin 1990.

  • Myskovszky Viktor: A miskolci avasi templom. Hazánk s a külföld 4 (1868) 22. 352.

  • Novotny Gyula: Az Avasi templom. Avasi Református Egyház, Miskolc 1982.

  • Dr. Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyiratai II. Miskolcz város története 1000–1800. Forster, Miskolc 1904. Históriaantik Könyvesház, Budapest 1904 (2012 reprint).

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

RÖVIDÍTÉSEK

MÉM MDK: Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ

MOB: Műemlékek Országos Bizottsága

OMF: Országos Műemléki Felügyelőség

  • Bereczki Zoltán: Az Avasi templom kőtöredékeinek feldolgozása. In: Avasi töredékek – Avasi Értéktár. Szerk.: Darázs Richárd. Avasi Borút Egyesület, Miskolc 2021. 78.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bereczki Zoltán: A miskolci Avasi templom kőtöredékei. In: Konferenciakötet 2020. Vajdasági Magyar Tudóstalálkozó 2020. Szerk.: Muhi B. Béla. Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács, Újvidék 2021. 122129.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bereczki Zoltán: Régi kövek beszéde. Miskolc-Avasi Református Egyházközség, Miskolc 2023. A kiadvány az Avasi Borút Egyesület kiadásában megjelent Avasi Értéktár XVII. kötetének újratördelt különnyomata.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Binding, Günter: Masswerk. Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt 1989.

  • Bork, Robert: The Geometry of Creation: Architectural Drawing and the Dynamics of Gothic Design. Routledge, London 2016.

  • Czagány István: A budavári gótika tervezéstechnikai módszerei és összefüg-gései. Építés-Építészettudomány 17 (1985) 3–4. 397452.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • ifj. Csemegi József: A Miskolc-avasi templom középkori építéstörténete. In: Magyar Művészet 13. Szerk.: Oltványi (Ártinger) Imre. Budapest 1937. 255259. Erdei 1980

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Erdei Ferenc: Miskolc Avas Ref. Templom Kiviteli terv (kiegészítés). Országos Műemléki Felügyelőség, Budapest 1980. MÉM MDK Tervtár, ltsz. D 33503

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Feld István: Régészeti adatok a miskolc-avasi templom és egykori kápolnái tör-ténetéhez. In: Vándorutak – múzeumi örökség. Tanulmányok Bodó Sándor tiszteletére, 60. születésnapja alkalmából. Szerk.: Viga GyulaHolló Szilvia AndreaCs. Schwalm Edit. Archeolingua Alapítvány, Budapest 2003. 385388.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Ferenczy Károly: Helyreállítási tervdokumentáció. Országos Műemléki Felügyelőség, 1974. MÉM MDK Tervtár, ltsz. D 33483

  • Ferenczy Károly: Miskolc Avasi Ref. Templom Utódokumentáció. Zárójelentés Miskolc, avasi református templom utódokumentációjához. Országos Műemléki Felügyelőség, Budapest 1987. MÉM MDK Tervtár, ltsz. D 33493

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Ferenczy KárolyCzeglédy Ilona: Miskolc Avas Ref. Templom Tervezési Program. Országos Műemléki Felügyelőség, Budapest 1972. MÉM MDK Tervtár, ltsz. D 26077

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Forgó LeaTörök Ákos: Vulkáni tufák konzerválása. In: Mérnökgeol ógia- Kőzetmechanika. Szerk.: Török ÁkosVásárhelyi Balázs. Budapest 2008. 123140.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Gyulai Éva: Miskolc középkori topográfiája. Termelés és kereskedelem a kö-zépkori Miskolcon. In: Miskolc története I. kötet. A kezdetektől 1526-ig. Szerk.: Kubinyi András. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár – Herman Ottó Múzeum, Miskolc 1996. 175254.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • ifj. Horváth Béla: A miskolci Avas műemlékei. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest 1964.

  • Juhász PéterCsanády Gábor Mátyás: A tufakő Egerben és környékén. International Journal of Engineering and Management Sciences 1 (2016) 2. 153161.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kottmann, GabrieleLeenders, Sabrina: Zur Konstruktion von Maßwerken. Köln, 2008. http://www2.math.uni-wuppertal.de/%7Evolkert/ExamensarbeitMasswerk.pdf(Utolsó megtekintés: 2023. 11. 23.)

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lux Kálmán: A miskolci avasi ref. templom alsó és felső alaprajza. Dr. Lux Kálmán 1912. évi felmérési rajza. Utóközlés. Befogadó cikk: [szerző nélkül] A miskolci avasi ref. templom. Műemlékvédelmi szemle 8. Technika 23 (1942) 4. 132133.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Möller István: Borsodmegye műemlékeiről. Technika 7 (1926) 10. 249261.

  • Müller, Werner: Grundlagen gotischer Bautechnik. Ars sine scientia nihil. Deutscher Kunstverlag, Berlin 1990.

  • Myskovszky Viktor: A miskolci avasi templom. Hazánk s a külföld 4 (1868) 22. 352.

  • Novotny Gyula: Az Avasi templom. Avasi Református Egyház, Miskolc 1982.

  • Dr. Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyiratai II. Miskolcz város története 1000–1800. Forster, Miskolc 1904. Históriaantik Könyvesház, Budapest 1904 (2012 reprint).

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Collapse
  • Expand

 

The author instructions are available in separate PDFs, for articles written in Hungarian or English.
Please, download the Hungarian version from HERE, the English version from HERE.

 

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Sajtos, István

Editor(s): Krähling, János

Co-ordinating Editor(s): Gyetvainé Balogh, Ágnes

Department of History of Architecture and of Monuments
Name of the Institute: Budapest University of Technology and Economics
Address: Műegyetem rkp. 3, K II. 82, 1111 Budapest, Hungary
Phone: (36 1) 463 1330

Indexing and Abstracting Services:

  • SCOPUS

2022  
Web of Science  
Total Cites
WoS
not indexed
Journal Impact Factor not indexed
Rank by Impact Factor

not indexed

Impact Factor
without
Journal Self Cites
not indexed
5 Year
Impact Factor
not indexed
Journal Citation Indicator not indexed
Rank by Journal Citation Indicator

not indexed

Scimago  
Scimago
H-index
4
Scimago
Journal Rank
0.128
Scimago Quartile Score

Architecture (Q3)
Conservation (Q3)
Visual Arts and Performing Arts (Q2)

Scopus  
Scopus
Cite Score
0.3
Scopus
CIte Score Rank
Visual Arts and Performing Arts 285/615 (53rd PCTL)
Conservation 67/102 (34th PCTL)
Artchitecture 127/170 (25th PCTL)
Scopus
SNIP
0.382

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS
not indexed
Journal Impact Factor not indexed
Rank by Impact Factor

not indexed

Impact Factor
without
Journal Self Cites
not indexed
5 Year
Impact Factor
not indexed
Journal Citation Indicator not indexed
Rank by Journal Citation Indicator

not indexed

Scimago  
Scimago
H-index
4
Scimago
Journal Rank
0,101
Scimago Quartile Score Architecture (Q4)
Conservation (Q4)
Visual Arts and Performing Arts (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score
0,3
Scopus
CIte Score Rank
Visual Arts and Performing Arts 247/584 (Q2)
Conservation 60/96 (Q3)
Architecture 103/149 (Q3)
Scopus
SNIP
0,397

2020

 
Scimago
H-index
4
Scimago
Journal Rank
0,111
Scimago
Quartile Score
Architecture Q4
Conservation Q3
Visual Arts and Performing Arts Q2
Scopus
Cite Score
15/63=0,2
Scopus
Cite Score Rank
Architecture 88/138 (Q3)
Conservation 52/85 (Q3)
Visual Arts and Performing Arts 221/532 (Q2)
Scopus
SNIP
0,604
Scopus
Cites
4
Scopus
Documents
16
Days from submission to acceptance 17
Days from acceptance to publication 123
Acceptance
Rate
69%

 

2019  
Scimago
H-index
3
Scimago
Journal Rank
0,133
Scimago
Quartile Score
Architecture Q3
Conservation Q3
Visual Arts and Performing Arts Q2
Scopus
Cite Score
19/62=0,3
Scopus
Cite Score Rank
Architecture 71/126 (Q3)
Conservation 44/78 (Q3)
Visual Arts and Performing Arts 168/502 (Q2)
Scopus
SNIP
0,339
Scopus
Cites
15
Scopus
Documents
12
Acceptance
Rate
67%

 

Építés - Építészettudomány
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 927 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2023 Online subsscription: 144 EUR / 180 USD
Print + online subscription: 164 EUR / 220 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Építés - Építészettudomány
Language English Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
1957
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Magyar Tudományos Akadémia  
Founder's
Address
H-1051 Budapest, Hungary, Széchenyi István tér 9.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0013-9661 (Print)
ISSN 1588-2764 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Dec 2023 0 0 0
Jan 2024 0 0 0
Feb 2024 0 0 0
Mar 2024 0 140 42
Apr 2024 0 99 28
May 2024 0 37 18
Jun 2024 0 0 0