Magyar Sebészet
Volume/Issue:
Volume 72: Issue 1
Nem tumoros nyelőcső-perforáció műtéti kezelésével szerzett tapasztalataink
Authors: Zsolt Baranyai 1 , Ákos Balázs 1 , Péter Kupcsulik 1 , and László Harsányi 1
View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem, 1082 Budapest, Üllői út 78.
DOI:
https://doi.org/10.1556/1046.72.2019.1.1
Page Count:
3–7
Publication Date:
01 Mar 2019
Online Publication Date:
Mar 2019
Article Category:
Research Article
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A sebészi és az intenzív terápia jelentős fejlődése ellenére a nyelőcső-perforáció napjainkban is súlyos, életet veszélyeztető állapot. A sikeres kezelés függ a különböző klinikai tényezőktől, az egészségügyi felszereltségtől, de leginkább a rendelkezésre álló szaktudástól, tapasztalattól. Betegek és módszerek: Retrospektív módon elemeztük a Semmelweis Egyetem I. sz. Sebészeti Klinikáján 2005 és 2017 között nem tumoros eredetű nyelőcső-perforáció miatt műtéttel kezelt betegek adatait. Eredmények: A fenti időszak alatt 77 beteget kezeltünk, mindegyikük külső intézetből került átvételre. 15 beteg (19%) sokkos állapotban érkezett. A perforáció 29 (38%) esetben spontán, 32 (41%) alkalommal endoszkópia során, 12 (16%) betegnél idegentest-elakadás miatt, 4 (5%) esetben pedig nyelőcsővarix-vérzés ballon-kompressziós terápiája után alakult ki. A betegek a tünetek kialakulása után átlagosan 2,7 nappal kerültek klinikánkra. 11 (14%) betegnél drainage-t, 6 (8%) alkalommal suturát, 8 (10%) funduplicatiót, illetve 19 (25%) betegnél nyelőcső-kirekesztést alkalmaztunk. Reoperációkkal együtt 33 (43%) betegnél pedig teljes oesophagus exstirpatióra kényszerültünk. 27 (36%) beteget vesztettünk el. Megbeszélés, következtetések: A nyelőcsősérülések sebészi ellátását alapvető két tényező befolyásolja: a műtét előtti észlelési idő hossza és a szeptikus tünetek fennállása. Alapvetően a késedelem miatt kényszerülünk radikális – csonkító – műtétekre. Az időveszteség oka a nem egységes diagnosztikai stratégiában, a valós diagnózis felismerésének késedelmében rejlik.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Skinner DB, Little AG, DeMeester TR: Management of esophageal perforation. Am J Surg 1980; 139: 760–764.
  • 2

    Bufkin BL, Miller JI, Mansour KA: Esophageal perforation: emphasis on management. Ann Thorac Surg 1996; 61: 1447–1451.
  • 3

    Jones WG, Ginsberg RJ: Esophageal perforation: a continuing challenge. Ann Thorac Surg 1992; 53: 534–543.
  • 4

    Vogel SB, Rout WR, Martin TD, Abbitt PL: Esophageal perforation in adults: aggressive, conservative treatment lowers morbidity and mortality. Ann Surg 2005; 241: 1016–1021.
  • 5

    Altorjay A, Kiss J, Vörös A, Szirányi E: The role of esophagectomy in the management of esophageal perforations. Ann Thorac Surg 1998; 65: 1433–1436.
  • 6

    Gupta NM, Kaman L: Personal management of 57 consecutive patients with esophageal perforation. Am J Surg 2004; 187: 58–63.
  • 7

    Iannettoni MD, Vlessis AA, Whyte RI, Orringer MB: Functional outcome after surgical treatment of esophageal perforation. Ann Thorac Surg 1997; 64: 1606–1609.
  • 8

    Hasan S, Jilaihawi AN, Prakash D: Conservative management of iatrogenic oesophageal perforations – a viable option. Eur J Cardiothorac Surg 2005; 28: 7–10.
  • 9

    Chirica M, Champault A, Dray X, Sulpice L, Munoz-Bongrand N, Sarfati E, Cattan P: Esophageal perforations. J Visc Surg 2010; 147: 117–128.
  • 10

    Biancari F, D’Andrea V, Paone R, Di Marco C, Savino G, Koivukangas V, Saarnio J, Lucenteforte E: Current treatment and outcome of esophageal perforations in adults: systematic review and meta-analysis of 75 studies. World J Surg 2013; 37: 1051–1059.
  • 11

    Abbas G, Schuchert MJ, Pettiford BL, Pennathur A, Landreneau J, Landreneau J, Luketich JD, Landreneau RJ: Contemporaneous management of esophageal perforation. Surgery 2009; 146: 749–755.
  • 12

    Shaffer HA, Valenzuela G, Mittal RK: Esophageal perforation. A reassessment of the criteria for choosing medical or surgical therapy. Arch Intern Med 1992; 152: 757–761.
  • 13

    Cameron JL, Kieffer RF, Hendrix TR, Mehigan DG, Baker RR: Selective nonoperative management of contained intrathoracic esophageal disruptions. Ann Thorac Surg 1979; 27: 404–408.
  • 14

    Abbott OA, Mansour KA, Logan WD Jr, Hatcher CR Jr, Symbas PN: Atraumatic so-called “spontaneous” rupture of the esophagus. A review of 47 personal cases with comments on a new method of surgical therapy. J Thorac Cardiovasc Surg 1970; 59: 67–83.
  • 15

    Lazar, G., Paszt A, Simonka Z, Bársony A, Abrahám S, Horváth G: Surgical treatment of Boerhaave’s syndrome. Orv Hetil 2000; 141: 2255–2258.
  • 16

    Ayed AK, Al-Din HJ, Asfar SK: Reinforced primary repair of early distal oesophageal perforation. Eur J Surg 2000; 166: 938–941.
  • 17

    Cho JS, Kim YD, Kim JW, I HS, Kim MS: Thoracoscopic primary esophageal repair in patients with Boerhaave’s syndrome. Ann Thorac Surg 2011; 91: 1552–1555.
  • 18

    Orringer MB, Stirling MC: Esophagectomy for esophageal disruption. Ann Thorac Surg 1990; 49: 35–42.
  • 19

    Paspatis GA, Dumonceau JM, Barthet M, Meisner S: Diagnosis and management of iatrogenic endoscopic perforations: European Society of Gastrointestinal Endoscopy (ESGE) Position Statement. Endoscopy 2014; 46: 693–711.
  • 20

    Lawrence DR, Moxon RE, Fountain SW, Ohri SK, Townsend ER: Iatrogenic oesophageal perforations: a clinical review. Ann R Coll Surg Engl 1998; 80: 115–118.
Cover Magyar Sebészet
Magyar Sebészet
Print ISSN:
0025-0295
Online ISSN:
1789-4301
Keywords:
nyelőcső-perforáció; sebészi kezelés; nyelőcső-exstirpáció; esophageal injuries; surgical treatment; esophageal exstirpation

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Aug 2020 0 19 17
Sep 2020 0 9 17
Oct 2020 0 7 11
Nov 2020 0 9 10
Dec 2020 0 3 11
Jan 2021 0 10 15
Feb 2021 0 0 0