View More View Less
  • 1 Bács-Kiskun Megyei Kórház, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktatókórháza, 6000 Kecskemét, Nyíri út 38.
  • 2 Bács-Kiskun Megyei Kórház, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktatókórháza, Kecskemét
  • 3 MaMMa Egészségügyi Zrt., Kecskemét
  • 4 Bács-Kiskun Megyei Kórház, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktatókórháza, Kecskemét
  • 5 Bács-Kiskun Megyei Kórház, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktatókórháza, Kecskemét
  • 6 Szegedi Tudományegyetem, Szeged
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Az őrszemnyirokcsomó-biopszia (SNB) bevezetésével a hónalji blokkdissectiók (ABD) aránya jelentősen csökkent. Az extracapsularis terjedés (ECT) jelenléte az őrszemnyirokcsomókban azonban bizonytalan jelentőségű. Módszer: Retrospektív vizsgálatunkban 635 T1-T2N0M0 klinikai stádiumú emlőrákos beteg adatait elemeztük, akiknél SNB-t végeztünk 2014 és 2018 között. Az esetek 25%-ában (158 beteg) igazolódott őrszemnyirokcsomó- (SN) áttét. Az SN-áttétes betegeinket két csoportra osztottuk aszerint, hogy igazolódott-e az SN-ben ECT, vagy nem. Vizsgálatunk fő célja az volt, hogy elemezzük a masszív (>3) nyirokcsomóáttét arányát az ECT-negatív és -pozitív betegeknél, akiknél ABD történt. Eredmények: Az ECT-negatív csoportba 91/158 beteg (58%), míg az ECT-pozitívba 67/158 beteg (42%) került. Az ECT-negatív betegek 42%-ánál, az ECT-pozitívok 69%-ánál történt ABD. Nem találtunk szignifikáns különbséget a következő változókban: életkor, tumorméret, szövettani típus, grade és lymphovascularis invázió jelenléte, valamint a hormon- és HER2-receptorok arányai között. Amennyiben az SN-ben nem igazolódott ECT, de ABD történt, akkor a pN1-érintettség aránya 82%-os, míg a pN2+pN3 aránya 18%-os volt. Az ECT-pozitív ABD-s csoportban a pN1-érintettség 60%-os volt, míg a pN2+pN3 arány 40%-osnak bizonyult, amely az ECT-negatív csoport kétszerese; ez a különbség szignifikáns (p = 0,038). Következtetések: Az ECT a hónalj masszív nyirokcsomó-érintettség prediktora, ezért ha ECT igazolódik, akkor ez egy olyan tényező, amelyet az ABD-ről való döntésben figyelembe kell venni.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Liman GH, Giuliano AE, Somerfield MR et al.: American Society of Clinical Oncology guideline recommendations for sentinel lymph node biopsy in early-stage breast cancer. J Clin Oncol 2005; 23: 7703–7720.

  • 2

    Zarenczan Dull B, Neuman HB: Management of the axilla. Surg Clin North Am 2013; 93: 429–444.

  • 3

    Giuliano AE, Kirgan DM, Guenther JM et al.: Lymphatic mapping and sentinel lymphadenectomy for breast cancer. Ann Surg 1994; 220: 391–401.

  • 4

    Cserni G: Az őrszemnyirokcsomó-biopszia szerepe az emlőrák ellátásában. Klinikai Onkológia 2018; 5: 173–178.

  • 5

    Cserni G: Őrszemnyirokcsomó-státus és hónalji blokkdissectio az emlőrák sebészi ellátásában. Orvosi Hetilap 2014; 155: 203–215.

  • 6

    Nottegar A, Veronese N, Senthil M et al.: Extra-nodal extension of sentinel lymph node metastasis is a marker of poor prognosis in breast cancer patients: A systematic review and an exploratory meta-analysis. Eur J Surg Oncol 2016; 42: 919–925.

  • 7

    Gooch J, King TA, Eaton A et al.: The extent of extracapsular extension may influence the need for axillary lymph node dissection in patients with T1-T2 breast cancer. Ann Surg Oncol 2014; 21: 2897–2903.

  • 8

    Shigematsu H, Taguchi K, Koui H et al.: Clinical significance of extracapsular invasion at sentinel lymph nodes in breast cancer patients with sentinel lymph node involvement. Ann Surg Oncol 2015; 22: 2365–2371.

  • 9

    Choi AH, Blount S, Perez MN et al.: Size of extranodal extension on sentinel lymph node dissection in the American college of surgeons’ oncology group Z0011 trial era. JAMA Surg 2015; 150: 1141–1148.

  • 10

    Giuliano AE, McCall L, Beitsch P et al.: Locoregional recurrence after sentinel lymph node dissection with or without axillary dissection in patients with sentinel lymph node metastases: the American College of Surgeons Oncology Group Z0011 randomized trial. Ann Surg 2010; 252: 426–432.

  • 11

    Lázár Gy, Bursics A, Farsang Z et al.: III. Emlőrák Konszenzus Konferencia – Az emlőrák korszerű sebészi kezelése. Magyar Onkológia 2016; 60: 194–207.

  • 12

    Goldhirsch A, Winer EP, Coates AS et al.: Personalizing the treatment of women with early breast cancer: highlights of the St. Gallen International Expert Consensus on the Primary Therapy of Early Breast Cancer 2013. Ann Oncol 2013; 24: 2206–2223.

  • 13

    Polgár Cs, Kahán Zs, Csejtei A. et al.: III. Emlőrák Konszenzus Konferencia – Sugárterápiás irányelvek. Magyar Onkológia 2016; 60: 229–239.

  • 14

    Cserni G: Axillary sentinel lymph node micrometastases with extracapsular extension: a distinct pattern of breast cancer metastasis? J Clin Path 2008; 61: 115–118.

  • 15

    Cserni G, Bezsenyi I, Markó L: Patient’s choice on axillary lymph node dissection following sentinel lymph node micrometastasis – first report on prospective use of nomogram in very low risk patients. Pathol Oncol Res 2013; 19: 211–216.

  • 16

    Coates AS, Winer EP, Goldhirsch A et al.: Tailoring therapies – improving the management of early breast cancer: St. Gallen International Expert Consensus on the Primary Therapy of Early Breast Cancer 2015. Ann Oncol 2015; 26: 1533–1546.

  • 17

    Curigliano G, Burstein HJ, Winer EP et al.: De-escalating and escalating treatments for early-stage breast cancer: the St. Gallen International Expert Consensus Conference on the Primary Therapy of Early Breast Cancer 2017. Ann Oncol 2017; 28: 1700–1712.

  • 18

    Burstein HJ, Curigliano G, Loibl S et al.: Estimating the Benefits of Therapy for Early Stage Breast Cancer The St. Gallen International Consensus Guideline for the Primary Therapy of Early Breast Cancer 2019. Ann Oncol 2019; .

    • Crossref
    • Export Citation
  • 19

    Cardoso F, Kyriakides S, Ohno S et al.: Early breast cancer: ESMO Clinical Practice Guidelines for diagnosis, treatment and follow up. Ann Oncol 2019; .

    • Crossref
    • Export Citation
  • 20

    Gooch J, King TA, Eaton A et al.: The extent of extracapsular extension may influence the need for axillary lymph node dissection in patients with T1-T2 breast cancer. Ann Surg Oncol 2014; 21: 2897–2903.

  • 21

    Kanyilmaz G, Findik S, Xavuz BB et al.: The significance of extent of extracapsular extension in patients with T1-2 and N1 breast cancer. Eur J Breast Health 2018; 14: 218–224.

  • 22

    Schwentner L, Dayan D, Wöckel A et al.: Is extracapsular nodal extension in sentinel nodes a predictor for nonsentinel metastasis and is there an impact on survival parameters? – A retrospective single center cohort study with 324 patients. Breast J 218; 4: 480–486.

  • 23

    Vane MLG, Willemsen MA, van Roozendaal LM et al.: Extracapsular extension in the positive sentinel lymph node: a marker of poor prognosis in cT1-2N0 breast cancer patients? Breast Cancer Res Treat 2019; 3: 711–718.

  • 24

    Cserni G: Sentinel lymph-node biopsy-based prediction of further breast cancer metastases in the axilla. Eur J Surg Oncol 2001; 27: 532–538.

  • 25

    Stitzenberg KB, Meyer AA, Stern SL et al.: Extracapsular extension of the sentinel lymph node metastasis: a predictor of nonsentinel node tumor burden. Ann Surg 2003; 237: 607–613.

  • 26

    Altinyollar H, Berberoglu U, Gulben K et al.: The correlation of extranodal invasion with other prognostic parameters in lymph node positive breast cancer. J Surg Oncol 2007; 95: 567–571.

  • 27

    Gruber G, Bonetti M, Nasi ML et al.: Prognostic value of extracapsular tumor spread for locoregional control in premenopausal patients with node-positive breast cancer treated with classical cyclophosphamide, methotrexate, and fluorouracil: long-term observations from International Breast Cancer Study Group Trial VI. J Clin Oncol 2005; 23: 7089–7097.

  • 28

    Lyman GH, Somerfield MR, Giuliano AE et al.: Sentinel lymph node biopsy for patients with early-stage breast cancer: 2016 American Society of Clinical Oncology clinical practice guideline update summary. J Oncol Pract 2017; 13: 196–198.

  • 29

    van Roozendaal LM, de Wilt JH, van Dalen T et al.: The value of completion axillary treatment in sentinel node positive breast cancer patients undergoing a mastectomy: a Dutch randomized controlled multicentre trial (BOOG 2013-07). BMC Cancer 2015; 15: 610–625.

  • 30

    Goyal A, Dodwell D: POSNOC: a randomised trial looking at axillary treatment in women with one or two sentinel nodes with macrometastases. Clin Oncol 2015; 27: 692–695.

  • 31

    Tinterri C, Canavese G, Bruzzi P et al.: SINODAR ONE, an ongoing randomized clinical trial to assess the role of axillary surgery in breast cancer patients with with one or two macrometastatic sentinel nodes. Breast 2016; 30: 197–200.

  • 32

    de Boniface J, Frisell J, Andersson Y et al.: Survival and axillary recurrence following sentinel node-positive breast cancer without completion axillary lymph node dissection: the randomized controlled SENOMAC trial. BMC Cancer 2017; 26: 379.

The author instruction is available in PDF.

Please, download the file from HERE

  • Medicine (miscellaneous) SJR Quartile Score (2018): Q4
  • Scimago Journal Rank (2018): 0.105
  • SJR Hirsch-Index (2018): 8

Language: Papers in Hungarian with abstracts in English

Founded in 1947
Size: B5
Publication: One volume of four issues annually
Publication Programme: 2020. Vol. 73.
Indexing and Abstracting Services:

  • Index Medicus
  • PubMed Central
  • SCOPUS

 

Subscribers can access the electronic version of every printed article.

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Oláh, Attila

Editorial Board

  • Dr. Acsády, György
  • Dr. Bálint, András
  • Dr. Bátorfi, József
  • Dr. Boros, Mihály
  • Dr. Bursics, Attila
  • Dr. Damjanich, László
  • Dr. Gál, István
  • Dr. Gulyás, Gusztáv
  • Dr. Harsányi, László
  • Dr. Horváth, Örs Péter
  • Dr. István, Gábor
  • Dr. Jakab, Ferenc
  • Dr. Kecskés, László
  • Dr. Kupcsulik, Péter
  • Dr. Lázár, György
  • Dr. Lestár, Béla
  • Dr. Metzger, Péter
  • Dr. Molnár, F. Tamás
  • Dr. Nagy, Attila
  • Dr. Oláh, Tibor
  • Dr. Ondrejka, Pál
  • Dr. Romics, László, Jr.
  • Dr. Verebély, Tibor
  • Dr. Vereczkei, András

Petz Aladár County Teaching Hospital, Surgery
Vasvári Pál út 2. H-9024 Győr, Hungary
Phone: +36 96 503 320 --- Fax: +36 96 507 936
E-mail: olaha@petz.gyor.hu