Authors:
Márton Harsányi Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Sebészeti Klinika, Szeged, Magyarország

Search for other papers by Márton Harsányi in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
György Lázár Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Sebészeti Klinika, Szeged, Magyarország

Search for other papers by György Lázár in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Edit Szederkényi Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Sebészeti Klinika, Szeged, Magyarország

Search for other papers by Edit Szederkényi in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Zoltán Hódi Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Sebészeti Klinika, Szeged, Magyarország

Search for other papers by Zoltán Hódi in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Ferenc Rárosi Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet, Szeged, Magyarország

Search for other papers by Ferenc Rárosi in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Csilla Keresztes Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Orvosi Szaknyelvi Kommunikációs és Fordítóképző Csoport, Szeged, Magyarország

Search for other papers by Csilla Keresztes in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
Bernadett Borda Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Sebészeti Klinika, Szeged, Magyarország

Search for other papers by Bernadett Borda in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

Bevezetés

A veseátültetés utáni graftectomia aránya az első évben 7–10%-ra tehető, mely a későbbiekben 3-5%-ra csökken. A graftectomia indikációja és pontos időzítése bizonyos esetekben vita tárgya, elsősorban a tüneteket nem okozó, már nem működő graftok esetén.

Módszer

A szegedi Sebészeti Klinika Transzplantációs Osztályon 2015. január 1. és 2020. december 31. között veseátültetésen átesett betegek adatait elemeztük. Áttekintettük a graftectomiák indikációit, időzítését, szövődményeit, összehasonlítottuk a korai és késői graftectomiákat.

Eredmények

A vizsgált időszakban 294 veseátültetés történt. Közülük 37 betegnél (13%) történt graftectomia. A gyakoribb indikációk a következők voltak: vérzés 11 (30%), artériás keringési zavar 8 (22%), v. renalis thrombosis 7 (19%), kevert aktív antitestes és zajló celluláris rejectio 7 (19%), akut humorális rejectio 4 (10%). A graftectomiákat 26 esetben nem működő, míg 11 esetben működő grafttal végeztük. A korai és a késői graftectomiákat összehasonlítva 15 esetben (40%) történt korai, a transzplantáció után 30 napon belüli, és 22 esetben (60%) késői graftectomia.

Következtetések

A vizsgált időszakban a graftectomiák leggyakoribb oka az akut vérzés volt, amely a krónikus veseelégtelenség következtében kialakult thrombocytopathiának köszönhető. A koraiak esetén sürgősségi, a késői graftectomiáknál döntő többségében elektív műtét történt.

Introduction

The rate of graft failure after kidney transplantation is 7–10% in the first year and 3–5% in subsequent years. The indication and exact timing of graftectomy is a matter of debate in some cases, particularly in the case of asymptomatic grafts that are no longer functioning.

Methods

Data of patients who underwent kidney transplantation at the Transplantation Unit, Department of Surgery, Szeged, Hungary between January 1, 2015 and December 31, 2020 were analyzed. We reviewed the indications, timing and complications of graftectomies and compared early and late graftectomies.

Results

294 kidney transplants were performed during the study period. 37 patients (13%) of them underwent graftectomy. The most common indications were bleeding 11 (30%), arterial circulatory disorders 8 (22%), v. renal thrombosis 7 (19%), mixed active antibody and ongoing cellular rejection 7 (19%), and acute humoral rejection 4 (10%). Graftectomies were performed in 26 cases with inoperative and in 11 cases with functional graft. Comparing early and late graftectomies, 15 cases (40%) underwent early graftectomy within 30 days after transplantation and 22 cases (60%) underwent late graftectomy.

Conclusions

The most common cause of graftectomies in the study period was acute bleeding, which is also due to disturbed homeostasis in chronic renal failure. In the case of the early ones, emergency surgery and in the vast majority of late graftectomies, elective surgery was performed.

Abstract

Bevezetés

A veseátültetés utáni graftectomia aránya az első évben 7–10%-ra tehető, mely a későbbiekben 3-5%-ra csökken. A graftectomia indikációja és pontos időzítése bizonyos esetekben vita tárgya, elsősorban a tüneteket nem okozó, már nem működő graftok esetén.

Módszer

A szegedi Sebészeti Klinika Transzplantációs Osztályon 2015. január 1. és 2020. december 31. között veseátültetésen átesett betegek adatait elemeztük. Áttekintettük a graftectomiák indikációit, időzítését, szövődményeit, összehasonlítottuk a korai és késői graftectomiákat.

Eredmények

A vizsgált időszakban 294 veseátültetés történt. Közülük 37 betegnél (13%) történt graftectomia. A gyakoribb indikációk a következők voltak: vérzés 11 (30%), artériás keringési zavar 8 (22%), v. renalis thrombosis 7 (19%), kevert aktív antitestes és zajló celluláris rejectio 7 (19%), akut humorális rejectio 4 (10%). A graftectomiákat 26 esetben nem működő, míg 11 esetben működő grafttal végeztük. A korai és a késői graftectomiákat összehasonlítva 15 esetben (40%) történt korai, a transzplantáció után 30 napon belüli, és 22 esetben (60%) késői graftectomia.

Következtetések

A vizsgált időszakban a graftectomiák leggyakoribb oka az akut vérzés volt, amely a krónikus veseelégtelenség következtében kialakult thrombocytopathiának köszönhető. A koraiak esetén sürgősségi, a késői graftectomiáknál döntő többségében elektív műtét történt.

Bevezetés

A veseátültetés utáni graftectomia aránya az első években körülbelül 7–10%-ra tehető. A következő években ez az arány csökken, mégpedig körülbelül 3–5%-ra [1]. A graftectomia indikációja napjainkban is vitatott kérdés a sebészek és a nefrológusok körében, különösen azokban az esetekben, amikor a már nem funkcionáló vese nem okoz klinikai tüneteket [2]. Számos klinikai vizsgálat közleménye szól a graftectomia ellen, amely bizonyítja, hogy habár a beültetett vese funkciója beszűkült, még fennállhat bizonyos mértékű residualis funkció. Ilyen például az eritropoetin-termelés (EPO) és részvétel a D-vitamin szintézisében vagy a folyadékháztartás szabályozásában. Ezen tényezők közül talán a diuresis a legfontosabb, mert ez felmenti a beteget a folyadékbevitelre vonatkozó megszorítástól, valamint a volumentöbblettel járó hipertónia kialakulásától [3]. Kimutatták azt is, hogy a beültetett vese egyfajta „szivacsként” funkcionálva megkötheti a recipiens szérumában keringő donorspecifikus, panelreaktív antitesteket. Azoknál a betegeknél, akiknél nem távolították el az első vesegraftot, a második vesetranszplantációt megelőzően alacsonyabb panelreaktív antitest- (PRA-) szinteket mértek, mint azoknál, akik retranszplantáció előtt graftectomián estek át [4–6]. A graftectomia után kialakuló leggyakoribb posztoperatív szövődmények a vérzés, vena renalis thrombosis, valamilyen arteria renalis keringési zavar, ritkábban az ezek talaján kialakuló szepszis [7]. Súlyos szepszis és anémia estén a graft eltávolításával az infekció forrását meg tudjuk szüntetni, valamint a graft által fenntartott folyamatos immunológiai stimulust is féken tudjuk tartani. Az immunszuppresszió, annak minden mellékhatásával együtt, azonnal megszüntethető. A graft eltávolításának leggyakoribb okai között szerepelnek az immunológiai okok (hiperakut, akut, illetve krónikus rejectio), keringési zavarok (akut vérzés, vena renalis thrombosis), és ezt követik egyéb, ritkábban előforduló indikációk [3]. Célunk volt, hogy áttekintsük a graftectomiák indikációit, időzítését, szövődményeit, és összehasonlítsuk a korai és késői graftectomiákat.

Beteg és módszer

Retrospektív vizsgálatainkat a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján végeztük. 2015. január 1. és 2020. január 1. között veseátültetésen átesett betegek adatait elemeztük. A vizsgálatból kizárásra kerültek a cadaver vese transzplantáción átesett 18 év alatti betegek, élődonoros vese átültetésében részesült betegek, tekintettel a rövid hideg ischémiás időre, valamint azon betegek, akiknél egynél több transzplantáció történt, mivel ezen betegeknek magasabb az antitest titerük, továbbá a már korábban transzplantált vese nem került eltávolításra, ezért folyamatos immunszuppresszióban részesültek. Néztük a graftectomiák arányát, indikációját, időzítését, posztoperatív szövődményeit és a halálozást. Ezen szempontok szerint összehasonlítottuk a korai és késői graftectomiákat. Vizsgáltuk a graftectomia előtti szérum kreatinin, karbamid, eGFR, kálium (K) és nátrium (Na) szinteket, testtömegindexet (BMI), a graftectomia időpontjában alkalmazott immunszuppresszív kezelést, továbbá a halálozások idejét a graftecomiához képest. Korainak definiáltunk minden olyan grafteltávolítást, amely a vese beültetésétől számított 30 napon belül történt. A 30 napon túl végzett graftectomiákat a késői csoportba soroltuk.

Statisztikai analízis

A folytonos eloszlásúnak tekinthető adattípusokat átlaggal és SD-vel jellemeztük. Az átlagok összehasonlítása a graftectomiák időzítése (korai és késői) szerinti csoportokban egy szempontos varianciaanalízis (ANOVA) segítségével történt. A halálozás és a graft szerinti csoport lehetséges összefüggését Fisher egzakt próbával vizsgáltuk. A szignifikanciaszint 5% volt. A statisztikai elemzés az IBM SPSS Statistics 26 programcsomag segítségével történt.

Eredmények

A Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján 2015. január 1. és 2020. december 31. között 294 vesetranszplantáció történt. Ezen betegek közül 37 esetben (13%) történt graftectomia. Amennyiben a korai és a késői graftectomiákra nem csoportosítjuk a betegeket, úgy a leggyakoribb okok az akut vérzés 11 (30%), artériás keringési zavar 8 (22%), v. renalis thrombosis 7 (19%), kevert aktív antitestes és zajló celluláris rejectio 7 (19%), akut humorális rejectio 4 (10%) voltak. A graftectomiákat 26 esetben nem működő, míg 11 esetben működő grafttal végeztük. A korai és a késői graftectomiákat összehasonlítva 15 esetben (40%) történt korai, a transzplantáció után 30 napon belüli, és 22 esetben (60%) késői graftectomia. A korai graftectomiákat túlnyomórészt akut vérzés miatt 7 (46%) és v. renalis thrombosis miatt végeztük 3 (20%). Véna renalis thrombosis során az elvégzett Fogarty szerinti thrombectomia nem volt elegendő, mivel a thrombosis a kisebb vénaágakat is érintette, mely a graft elégtelenségéhez és septicus állapothoz vezetett. A későbbi graftectomiák 7 esetben (32%) kevert, aktív antitestes és zajló celluláris rejectio miatt történtek, melyek közül 1 esetben nagyon súlyos steroid abosus miatt pszichiátriai javaslatra végzetük el a garaftectomiát, valamint septikus állapot és krónikus kezelhetetlen anémia miatt történt a graftectomia. 4 (18%) esetben vena renalis thrombosis, artériás keringési zavar miatt pedig 7 (32%) esetben történt a transzplantált vese eltávolítása. Az acut vérzés a késői graftectomiák esetén 1 esetben protokoll biopsziás mintavételt követően szorultunk a graft eltávolítására, többi esetben pedig hematuria indikálta a graftectomiát. A korai és a késői graftectomiák között szignifikáns különbséget találtunk az akut vérzés (P = 0,001), artériás keringési zavar (P = 0,0001), kevert aktív antitestes és zajló celluláris rejectio (P = 0,001), valamint az akut humorális rejectio (P = 0,0023) tekintetében ( 1. táblázat ).

1. táblázat.

Graftectomiák okai

Graftectomia (n = 37) Korai graftectomia (n = 15) Késői graftectomia (n = 22) p-érték
Akut vérzés 11 (30%) 7 (46%) 4 (18%) 0,001
Artériás keringési zavar 8 (22%) 1 (6%) 7 (32%) 0,0001
V. renalis thrombosis 7 (19%) 3 (20%) 4 (18%) 0,134
Kevert aktív antitestes és zajló celluláris rejectio 7 (19%) 0 (0%) 7 (32%) 0,001
Akut humorális rejectio 4 (10%) 4 (27%) 0 (0%) 0,0023

A korai és a késői graftectomiákat összehasonlítva BMI (P = 0,731), szérum kreatinin (P = 0,335), karbamid (P = 0,733), eGFR (P = 0,961), nátrium (P = 0,776) és kálium (P = 0,513) szignifikánsan nem különböztek ( 2. táblázat ). A félkövérrel kiemelet részek a szignifikáns eltéréseket jelentik.

2. táblázat.

Korai és a késői graftectomiák laboratóriumi eredményei

Korai graftectomia (átlag±SD) Késői graftectomia (átlag±SD) p-érték
BMI (kg m−2) 24,27 ± 5,82 25,96 ± 6,08 0,731
Na (mmol L−1) 140,00 ± 3,48 139,62 ± 3,96 0,776
K (mmol L−1) 5,10 ± 0,65 4,82 ± 1,36 0,513
Karbamid (mmol L−1) 18,04 ± 9,72 17,36 ± 7,52 0,773
Kreatinin (µmol L−1) 726,40 ± 384,20 598,31 ± 267,59 0,335
eGFR (mL−1 min−1 1,73 m−2 8,24 ± 5,69 8,17 ± 3,50 0,961

A korai graftectomiák során 3 beteg, míg a késői graftectomiák esetén 5 beteg hunyt el, a két betegcsoport között szignifikáns különbséget nem találtunk (P = 0,732).

Az alkalmazott immunszuppresszív kezelést összehasonlítva a két betegcsoport között szignifikáns különbséget nem találtunk (P = 0,331) ( 3. és 4. táblázat ).

3. táblázat.

Korai graftectomián átesett betegeknél alkalmazott immunszuppresszív kezelés

+MMF –MMF
+S –S SRL/EVR +S
CSA 4 0 0 0
TAC 7 2 0 0
SRL/EVR 0 0 1 1
4. táblázat.

Késői graftectomián átesett betegeknél alkalmazott immunszuppresszív kezelés

+MMF –MMF
+S –S SRL/EVR +S
CSA 4 0 0 0
TAC 10 4 0 0
SRL/EVR 0 0 3 1

Összefoglalás

Vizsgálataink során a graftectomiák előfordulási gyakoriságát néztük 5 év beteganyagában. A szegedi Sebészeti Klinikán 294 sikeres vesetranszplantációt követően a graftectomiák aránya 13% volt. Más tanulmányokat vizsgálva a graftectomia tekintetében az arány széles skálán mozog, amely az összes transzplantációra vonatkoztatva 4,5% [8, 9] és 84,5% [10–12] között mozog. Secin és munkatársainak vizsgálata esetén a graftectomia 14,8% volt [3], míg Rosenthal és társainál ez az arány 10,5% [13] volt. Kutatásunkban a graftectomiák leggyakoribb oka az akut vérzés 11 (30%) volt, amelyet artériás keringési zavar 8 (22%) követett. A korai és a késői graftectomiákat összehasonlítva 40%-ban történt korai, a transzplantáció után 30 napon belüli, és 60%-ban késői graftectomia. Amennyiben a graftectomiákat koraira és későire bontjuk, úgy a korai graftectomiákat túlnyomórészt akut vérzés miatt végeztük (46%), valamint vena renalis thrombosis (27%) miatt. A késői graftectomiák vezető oka kevert, aktív antitestes és zajló celluláris rejectio, mely 32% volt. A graftectomiákat 26 esetben nem működő, míg 11 esetben működő grafttal végeztük.

Az akut vérzés (P = 0,001), artériás keringési zavar (P = 0,0001), kevert aktív antitestes és zajló celluláris rejectio (P = 0,001), valamint az akut humorális rejectio (P = 0,0023) esetén a korai és a késői graftectomiák között szignifikáns különbséget találtunk. A korai graftectomiák esetén egy esetben sem volt ok kevert, aktív antitestes és zajló celluláris rejectio, ennek oka, hogy a beültetett vese korai eltávolítására általában röviddel a beültetés után kerül sor, így a beteg nem immunizálódik [14]. Ezzel ellentétben a késői graftectomiák leggyakrabban immunológiai ok miatt történnek. Johnston és mtsai [15] retrospektív vizsgálatában arra az eredményre jutottak, hogy a graftectomia időzítése az egyik legfontosabb tényező egy lehetséges újabb transzplantáció kimenetele során. Naoto és munkatársa [16] esetismertetése során bemutatták a súlyos kevert rejekció indukálta graftectomia fontosságát. Arra az eredményre jutottak, hogy a korai veseelégtelenség miatt végzett grafteltávolítás csökkenti az esélyét annak, hogy a retranszplantáció után újra hasonló kevert rejekció alakuljon ki. Hasonlóképpen ellenjavallt a graftektómia elvégzése lassan kialakuló veseműködés-beszűkülés esetén is [12, 14].

Az alkalmazott immunszuppresszív kezelést elemezve a korai és a késői graftectomiák között szignifikáns különbséget nem találtunk. A BMI, nátrium, kálium, kreatinin, karbamid tekintetében a két betegcsoport között szignifikáns különbség nem volt.

Fontosnak tartjuk, hogy a graftectomia elvégzése csak a legvégsőbb esetben történjen meg, azt követően, miután minden lehetséges sebészeti és konzervatív kezelés ellenére sem látunk lehetőséget a graft megmentésére.

Elmondhatjuk, hogy a korai és késői graftectomiákat összehasonlítva különbözőnek találtuk a két csoport indikációs körét. A veseátültetés után észlelt, irreverzibilis vesekárosodás miatt elvégzett graftectomiák többsége több mint 30 nappal a transzplantáció után, elektíven történik, az esetek nagy részében kevert aktív antitestes és zajló celluláris rejectio miatt.

Irodalomjegyzék

  • 1.

    Lamb KE , Lodhi S , Meier-Kriesche HU . Long-term renal allograft survival in the United States: a critical reappraisal. Am J Transpl 2011; 11(3): 45062.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 2.

    Akoh JA . Transplant nephrectomy. World J Transpl 2011; 1(1): 412.

  • 3.

    Secin FP , Rovegno AR , del Rosario Brunet M , Marrugat REJ , Michel M , Fernandez H , et al. Cumulative incidence, indications, morbidity and mortality of transplant nephrectomy and the most appropriate time for graft removal: only nonfunctioning transplants that cause intractable complications should be excised. J Urol 2003; 169(4): 12426.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 4.

    Dinis P , Nunes P , Marconi L , Furriel F , Parad B , Moreira P , et al. Kidney retransplantation: removal or persistence of the previous failed allograft? Transpl Proc 2014; 46(6): 17304.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 5.

    Khakhar AK , Shahinian VB , House AA , Muirhead M , Holloby DJ , Leckie SH , et al. The impact of allograft nephrectomy on percent panel reactive antibody and clinical outcome. Transpl Proc 2003; 35(2): 8623.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 6.

    Mazzucchi E , Nahas WC , Antonopoulos IM , Piovesan AC , Ianhez LE , Arap S . Surgical complications of graft nephrectomy in the modern transplant era. J Urol 2003; 170(3): 7347.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 7.

    Bonilla AJ , Alfaro AG , Henández JP , Rubio JHG , Gómez EG , Valiente JC , et al. Review of a transplantectomy series. Transpl Proc 2015; 47(1): 813.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 8.

    Szabó RP , Klenk N , Balla J , Asztalos L , Szabó L , Vokó Z , et al. Prognosis of dialysed patients after kidney transplant failure. Kidney Blood Press Res 2013; 37(2–3): 1517.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 9.

    Ayus JC , Achinger SG , Lee S , Sayegh MH , Go AS . Transplant nephrectomy improves survival following a failed renal allograft. J Am Soc Nephrol 2010; 21(2): 37480.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 10.

    Sun IO , Hong YA , Park HS , Choi SR , Chung BH , Choi BS , et al. Comparison of the clinical characteristics of renal transplant recipients who under went early versus late graft nephrectomy. Transpl Proc 2013; 45(8): 29536.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 11.

    Sharma DK , Pandey AP , Nath V , Gopalakrishnan G . Allograft nephrectomy – a 16 year experience. Br J Urol 1989; 64(2): 1224.

  • 12.

    Toledo-Pereyra LH , Gordon C , Kaufmann R , Whitten JE , Mittal VK . Role of immediate versus delayed nephrectomy for failed renal transplants. Am Surg 1987; 53(9): 5346.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 13.

    Rosenthal JT , Peaster ML , Laub D . The challenge of kidney transplant nephrectomy. J Urol 1993; 149(6): 13957.

  • 14.

    Nemes B , Kanyári Z , Zádori G , Zsom L , Berhés M , Hamar M , et al. Horseshoe kidney transplantation. Interv Med Appl Sci 2015; 7(2): 859.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 15.

    Johnson O , Rose C , Landsberg D , Gourlay WA , Gill JS . Nechrectomy after transplant failure: current practice and outcomes. Am J Transpl 2007; 7(8): 19617.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 16.

    Naoto M , Akimitsu K , Izumi Y , Tanno J , Koike Y , Miki J , et al. Kidney Transplant Graftectomy by severe mixed-type rejection with acute and chronic active vascular lesions at entire levels of the renal vasculare. Nephron 2020; 144(1): 5964.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 1.

    Lamb KE , Lodhi S , Meier-Kriesche HU . Long-term renal allograft survival in the United States: a critical reappraisal. Am J Transpl 2011; 11(3): 45062.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 2.

    Akoh JA . Transplant nephrectomy. World J Transpl 2011; 1(1): 412.

  • 3.

    Secin FP , Rovegno AR , del Rosario Brunet M , Marrugat REJ , Michel M , Fernandez H , et al. Cumulative incidence, indications, morbidity and mortality of transplant nephrectomy and the most appropriate time for graft removal: only nonfunctioning transplants that cause intractable complications should be excised. J Urol 2003; 169(4): 12426.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 4.

    Dinis P , Nunes P , Marconi L , Furriel F , Parad B , Moreira P , et al. Kidney retransplantation: removal or persistence of the previous failed allograft? Transpl Proc 2014; 46(6): 17304.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 5.

    Khakhar AK , Shahinian VB , House AA , Muirhead M , Holloby DJ , Leckie SH , et al. The impact of allograft nephrectomy on percent panel reactive antibody and clinical outcome. Transpl Proc 2003; 35(2): 8623.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 6.

    Mazzucchi E , Nahas WC , Antonopoulos IM , Piovesan AC , Ianhez LE , Arap S . Surgical complications of graft nephrectomy in the modern transplant era. J Urol 2003; 170(3): 7347.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 7.

    Bonilla AJ , Alfaro AG , Henández JP , Rubio JHG , Gómez EG , Valiente JC , et al. Review of a transplantectomy series. Transpl Proc 2015; 47(1): 813.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 8.

    Szabó RP , Klenk N , Balla J , Asztalos L , Szabó L , Vokó Z , et al. Prognosis of dialysed patients after kidney transplant failure. Kidney Blood Press Res 2013; 37(2–3): 1517.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 9.

    Ayus JC , Achinger SG , Lee S , Sayegh MH , Go AS . Transplant nephrectomy improves survival following a failed renal allograft. J Am Soc Nephrol 2010; 21(2): 37480.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 10.

    Sun IO , Hong YA , Park HS , Choi SR , Chung BH , Choi BS , et al. Comparison of the clinical characteristics of renal transplant recipients who under went early versus late graft nephrectomy. Transpl Proc 2013; 45(8): 29536.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 11.

    Sharma DK , Pandey AP , Nath V , Gopalakrishnan G . Allograft nephrectomy – a 16 year experience. Br J Urol 1989; 64(2): 1224.

  • 12.

    Toledo-Pereyra LH , Gordon C , Kaufmann R , Whitten JE , Mittal VK . Role of immediate versus delayed nephrectomy for failed renal transplants. Am Surg 1987; 53(9): 5346.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 13.

    Rosenthal JT , Peaster ML , Laub D . The challenge of kidney transplant nephrectomy. J Urol 1993; 149(6): 13957.

  • 14.

    Nemes B , Kanyári Z , Zádori G , Zsom L , Berhés M , Hamar M , et al. Horseshoe kidney transplantation. Interv Med Appl Sci 2015; 7(2): 859.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 15.

    Johnson O , Rose C , Landsberg D , Gourlay WA , Gill JS . Nechrectomy after transplant failure: current practice and outcomes. Am J Transpl 2007; 7(8): 19617.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 16.

    Naoto M , Akimitsu K , Izumi Y , Tanno J , Koike Y , Miki J , et al. Kidney Transplant Graftectomy by severe mixed-type rejection with acute and chronic active vascular lesions at entire levels of the renal vasculare. Nephron 2020; 144(1): 5964.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Collapse
  • Expand
The author instructions are available in PDF.
Please, download the file from HERE

 

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Oláh, Attila

Editorial Board

  • DR. BÁLINT ANDRÁS
  • DR. BEZSILLA JÁNOS
  • DR. BOROS MIHÁLY
  • DR. BURSICS ATTILA
  • DR. DAMJANOVICH LÁSZLÓ
  • DR. ENTZ LÁSZLÓ
  • DR. GULYÁS GUSZTÁV
  • DR. HARSÁNYI LÁSZLÓ
  • DR. HORVÁTH ÖRS PÉTER
  • DR. ISTVÁN GÁBOR
  • DR. KECSKÉS LÁSZLÓ
  • DR. KÓBORI LÁSZLÓ
  • DR. KUPCSULIK PÉTER
  • DR. LÁZÁR GYÖRGY
  • DR. LESTÁR BÉLA
  • DR. MÁTRAI ZOLTÁN
  • DR. MOHOS ELEMÉR
  • DR. MOLNÁR F. TAMÁS
  • DR. ONDREJKA PÁL
  • DR. PAPP ANDRÁS
  • DR. RÉNYI-VÁMOS FERENC
  • DR. ROMICS LÁSZLÓ JR.
  • DR. SÓTONYI PÉTER
  • DR. SZIJÁRTÓ ATTILA
  • DR. SZŰCS ÁKOS
  • DR. VEREBÉLY TIBOR
  • DR. VERECZKEI ANDRÁS

Petz Aladár County Teaching Hospital, Surgery
Vasvári Pál út 2. H-9024 Győr, Hungary
Phone: +36 96 503 320 --- Fax: +36 96 507 936
E-mail: olaha@petz.gyor.hu

Indexing and Abstracting Services:

  • Index Medicus
  • PubMed Central
  • CABELLS Journalytics

 

Magyar Sebészet
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 332 EUR / 380 USD
Print + online subscription: 380 EUR / 452 USD
Subscription Information

Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.

Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Magyar Sebészet
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1947
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Magyar Sebész Társaság -- Hungarian Surgical Society
Founder's
Address
H-1082 Budapest, Hungary Üllői út 78.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0025-0295 (Print)
ISSN 1789-4301 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2024 0 50 11
Feb 2024 0 42 10
Mar 2024 0 40 15
Apr 2024 0 14 18
May 2024 0 4 4
Jun 2024 0 15 7
Jul 2024 0 20 7