„Az első generáció felejt, a második elfelejt, a harmadik már nem emlékszik senkire”.
A világ, a tudomány és a sebészi gyakorlat is változik. Elég-e a ma sebészeinek csak a jelen módszereket, technikákat, gyógyítási modulokat tudni, vagy ismerni kell azt is, hogy miből alakultak ki ezek, mi volt a fejlődés útja? A mai módszerek mellett is adódhat olyan helyzet, amkor tudni kell mindent a régi technikákból. A múlt ismerete nélkül nincs jövő!
A Mikó–Furka szerző házaspár könyve hiánypótló mű, visszavisz a múltba, a múlt század közepébe!
Az én fiatal sebész koromban, minden főnököm, mesterem a pályáját korboncnokként kezdte. Az anatomiát, (a „sebészi anatomiát” is) a halott emberen kellett (!) megtanulni, a preparálást gyakorolni, és ezzel az élő beteg ember sebész által okozható károsítását elkerülni.
Debrecenben és a másik három orvosegyetemen alakult meg először hazánkban a Sebészeti Anatómia és Műtéttani Intézet. Az első debreceni tanszék vezetője, dr. Nagy Dénes két év után jött át Budapestre, és folytatta a tanszék kialakítását az Anatómiai Tanszék épületében. Ötöd- és hatodéves koromban (1961–1962-ben) ebben az intézetben voltam demonstrátor. Ezen intézetekben nemcsak tetemeken végeztek a hallgatók alapműtéteket, hanem kísérleti állatműtétek is folytak. Ez jelentette a hallgatók és egyben az itt dolgozó kezdő sebészek alapgyakorlatát.
Ezen intézetek adtak lehetőséget széles körű kísérleti-élettani állatműtétek végzésére is.
Az intézetek feladata ma, hogy a századfordulón megjelenő, a klasszikus sebészi technikától jelentősen eltérő, különleges műszerekkel, csatornákon keresztül a testüregekbe hatoló beavatkozásokat megtanítsák és gyakoroltassák mind az orvosokkal mind a hallgatókkal. (A laparoszkópos epeműtéteket tanító, első hazai akkreditált folyamatos orvostovábbképző tanfolyamok szervezése és rendezése is Debrecenből indult 1992 februárjától.)
Ma az újdonságokat oktató tanfolyamok virágkorukat élik ezen intézetekben.
És hogy hogyan indult egy teljesen új „tantárgy”, mit csináltak a kezdeményezők terveik megvalósításához, hogyan jutottak el idáig? Azt tudhatjuk meg Mikó–Furka könyvéből.
Hiánypótló, nélkülözhetetlen alapmű! 622 oldal és sok-sok fejezet.
Az első részek az intézet születését írják le, rendeleteket és szabályzatokat tartalmaznak. Ezt követik a tanszékvezetők tevékenységének részletes taglalása: Nagy Dénes, Bornemisza György, Furka István és végül Mikó Irén.
A könyv nemcsak tudományos, hanem politika-történeti mű is.
Miniszter nevez ki tanszékvezetőt, és már alig több mint egy év után Budapestre helyezi át!
Visszatérve az orvosképzéshez, ezen intézetek létrehozása észszerű volt. Sokan ezen intézetekből kerültek sebészi pályára, átugorva az előtte hagyományos négy-öt éves kórbonctani képzést. A könyv részletezi a debreceni intézet 62 éves történetét, ami önmagában példátlan a hazai orvoslás történetében. Az intézet tanszéki vezetői szorosan együttműködtek a másik három hazai orvosegyetem „testvér” tanszékvezetőivel és természetesen ezen egyetemek sebészi és sebészi jellegű társszakmák tanszékvezetőivel. Jelentőségük olyan mértékű volt, hogy a magyar sebész kongresszusok mellett évente „saját”, azaz kísérletes sebész kongresszust is szerveztek. Mindez élénkítette a tudományos együttműködést és a baráti kapcsolatokat.
A könyv fejezeteinek részletes ismertetésére nem térek ki, ezt kitűnően megtette dr. Kapusz Nándor egyetemi főtanácsos úr. (Írása megtekinthető a könyv utolsó lapján.)
Mind a négy, a könyvben szereplő tanszékvezetőt személyesen ismertem. Furka István kortársam és barátom volt, és hitvesével is szakmai és baráti kapcsolatot ápoltunk. Méltatni a sok megjelent recenzió után nehéz feladat. A könyv nagyon szép és mutatós formátumú, több mint 300 színes és fekete-fehér ábrát tartalmaz több mint 1500 fotóval, egyéb írásos anyaggal, dokumentációval. Ezek valódi kordokumentumok! Olvashatóságuk jól tükrözik az akkori technika színvonalát. Kor-, szervezési és oktatási dokumentum.
(Az intézet neve 1972-től Bornemisza és Furka professzorok igazgatása alatt Kísérletes Sebészeti Intézet néven működött, majd Mikó Irén professzorsága alatt [2000–2013] Sebészeti Műtéttani Intézetre majd Tanszékre változott
Mikó Irén és Furka István intézettörténeti kötetét mindenkinek – szakmai elkötelezettségétől függetlenül – ajánlom olvasásra. A könyv ingyenesen letölthető e-könyv formában a Debreceni Egyetemi Kiadó (dupress.unideb.hu) honlapjáról.
A múltunkat ismerni, érteni és becsülni kell!
