View More View Less
  • 1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, Magyarország; Ludovika – University of Public Service, Budapest, Hungary
Open access

Összefoglaló. A tanulmány kezdő axiómája a mesterséges intelligencia biztonságos alkalmazása. A biztonságos alkalmazás egyik aspektusa a jogi biztonság, az a jogi környezet, amelyben a felmerülő jogi kérdések rendezésére alkalmazható keretrendszer áll rendelkezésre. A tanulmány a Semmelweis Egyetem projektjében fejlesztett mesterséges intelligencia alkalmazásának olyan polgári jogi problémáit vizsgálja, amelyek a mindennapi hasznosítás során merülhetnek fel. A tanulmány következtetése szerint a vizsgált mesterséges intelligencia szerzői műnek minősül és több védelmi forma is alkalmazható. A jogi szabályozás de lege ferenda kiegészítésre szorul a szerzői mű folyamatos változása okán. Szükséges rögzíteni egy referenciapontot, amely a felelősség kiindulópontjául szolgál.

Summary. The starting point of the study is the safe use of artificial intelligence. Legal certainty is one aspect of safe usage, the legal environment in which a framework is available that can be used to resolve legal issues. The paper examines the civil law issues that may arise in the everyday use of the artificial intelligence application developed within the Semmelweis University project. The study will first focus on the legal protection of the Semmelweis AI, including whether this protection is currently international, regional (European Union) or national and which of these is the optimal choice. The study also reflects on the legislative preparatory work of the European Union in this regard. Our hypothesis is that the majority of civil law areas concerning AI can be regulated within a contractual framework. The AI software developed by the project is a forward-looking medical and practical solution. If we want to use a legal analogy, we can imagine its operation as if we had a solution that could analyse all the national court decisions in each legal field and provide an answer to the legal problem at hand, while simultaneously learning and applying the latest court decisions every day. For this AI solution, the diagnostic process must be carefully examined in order to identify the legal problems. I believe that the optimal solution is to classify this AI application as ‘software’ because this allows property rights to be acquired in their entirety and it opens the door to clarifying individual associated usage and copyright by contract. An important civil law question arises in relation to parallel copyright protection, when the individual personal contributions (creative development work) to the software cannot be separated. Therefore, it is important to record the process and to separate the individual contributions protecting by copyright. The AI plays a questionable role in the diagnostic process. If the software itself cannot make a decision, but only provides a framework and platform, then it will not be entitled to co-ownership relating to the diagnostic images (e.g. just as a camera will not own the rights to the pictures taken with it). However, if the algorithm is part of the decision-making (e.g. the selecting of negative diagnoses), it would possibly be co-owner of the right, because it was involved in the development of the classification. All this should be clearly stated in the licence agreement, based on full knowledge of the decision-making process. However, de lege ferenda, the legal regime needs to be supplemented in view of the constant changes of the copyright work and the changing authors. There is a need to establish a specific point in the legislation that serves as a reference point for liability and legal protection. The issues under consideration are of a legal security nature, since without precise legal protection both the creator of artificial intelligence and the persons who may be held liable in the event of a malfunctioning of such systems may be uncertain.

  • 1

    Adatstratégia (2020) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. Európai adatstratégia, Brüsszel, 2020. 02. 19. COM (2020) 66

  • 2

    Auer Á. & Orbán E. (2020) Zárókőszerep az uniós alapjogvédelemben? Újabb fejlemények a német Szövetségi Alkotmánybíróságnak az uniós joghoz fűződő viszonyában. A felejtéshez való jog I–II. Jogtudományi Közlöny, Vol. 75. No. 9. pp. 385–397.

  • 3

    Auer Á. & Papp T. (2014) Gondolatok a software jogi megítéléséről a gyakorlat tükrében. De iurisprudentia et iure publico, Vol. VIII. No. 1. pp. 1–8.

  • 4

    EP állásfoglalás (2018) Az Európai Parlament 2017. február 16-i állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a robotikára vonatkozó polgári jogi szabályokról (2015/2103(INL)). https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-8-2017-0051_HU.html

  • 5

    Faludi G. (2005) A szoftver szerzői jogi szabályozása. Infokommunikáció és Jog, Vol. 3. No. 3. pp. 2–5.

  • 6

    Fehér könyv (2020) Európai Bizottság: Fehér könyv a mesterséges intelligenciáról: a kiválóság és a bizalom európai megközelítése COM (2020) 65. https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/commission-white-paper-artificial-intelligence-feb2020_hu.pdf

  • 7

    Gaszt Cs. (2019) A mesterséges intelligencia szabályozási kérdései, különös tekintettel a robotikára. Infokommunikáció és Jog, Vol. 17. No. 1. pp. 21–26.

  • 8

    Grád-Gyenge A. (2020) Egy modern szerzői jog. Wolters Kluwer, Budapest

  • 9

    Gyertyánfy P. (szerk.) (2020) Nagykommentár a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényhez. CompLex Jogtár, Budapest

  • 10

    Javaslat (2021) Proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council laying down harmonised rules on Artificial Intelligence (Artificial Intelligence Act) and amending certain union legislative acts. Com/2021/206 final. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/ALL/?uri=CELLAR:e0649735-a372-11eb-9585-01aa75ed71a1

  • 11

    Jelentés (2020) A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. Jelentés a mesterséges intelligencia, a dolgok internete és a robotika biztonsági és felelősségi vonatkozásairól. Brüsszel, 2020. 02. 19. COM (2020) 64

  • 12

    Keserű Barna Arnold: A 21. századi technológiai változások hatása a jogalkotásra. Dialóg Campus, Budapest, 2020. pp. 47–51.

  • 13

    Klein T. & Tóth A. (szerk.) (2019) Technológia jog – robotjog – cyberjog. Wolters Kluwer, Budapest

  • 14

    Kovács L., Czékmann Zs., & Ritó E. (2020) A mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségei az államigazgatásban. Infokommunikáció és Jog, Vol. 18. No. 2.

  • 15

    Lontai E., Faludi G., Gyertyánfy P., & Vékás G. (2017) Polgári jog – szerzői jog és iparjogvédelem. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest

  • 16

    Pusztahelyi R. (2020) Mesterséges intelligencia által okozott károk: a no-fault kártalanítási rendszer bevezetésének előnyei és hátrányai. Infokommunikáció és Jog, Vol. 18. No. 2.

  • 17

    Scherer, M. (2016) Regulating Artificial Intelligence Systems: Risks, Challenges, Competencies, and Strategies. Harvard Journal of Law & Technology, Vol. 30. No. 2. pp. 353–400. http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.2609777

  • 18

    Schuster, M. (2018) Artificial Intelligence and Patent Ownership. Washington and Lee Law Review, Rev. 1945 Vol. 76. No. 4. 2018/4. pp. 1952–1966.

  • 19

    Szoftver irányelv: 2009/24/EK irányelv

  • 20

    Ződi Zs. (2018) Platformok, robotok és a jog. Gondolat Kiadó, Budapest

The author instructions are available in separate PDFs.
Please, download the Hungarian version from HERE, the English version from HERE.
The Submissions template is available in MS Word.
Please, download the file from HERE.
 

Ministry of Interior
Science Strategy and Coordination Department
Address: H-2090 Remeteszőlős, Nagykovácsi út 3.
Phone: (+36 26) 795 906
E-mail: scietsec@bm.gov.hu

2020  
CrossRef Documents 13
CrossRef Cites 0
CrossRef H-index 0
Days from submission to acceptance 247
Days from acceptance to publication 229
Acceptance Rate 36%

Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge none

Scientia et Securitas
Language Hungarian
English
Size A4
Year of
Foundation
2020
Publication
Programme
2020 Volume 1
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Academic Council of Home Affairs and
Association of Hungarian PhD and DLA Candidates
Founder's
Address
H-2090 Remeteszőlős, Hungary, Nagykovácsi út 3.
H-1055 Budapest, Hungary Falk Miksa utca 1.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN ISSN 2732-2688

Editor-in-Chief:

  • Tamás NÉMETH 
    (Institute for Soil Sciences and Agricultural Chemistry, Centre for Agricultural Research
    Budapest, Hungary)

Managing Editor:

  • István SABJANICS (Ministry of Interior, Budapest, Hungary)

Editorial Board:

  • Melinda KOVÁCS (Szent István University Kaposvár Campus)Á
  • Miklós MARÓTH (Eötvös Loránd Research Network)
  • Charaf HASSAN (Budapest University of Technology and Economics)
  • Zoltán GYŐRI (Hungaricum Committee)
  • József HALLER (University of Public Service)
  • Attila ASZÓDI (Budapest University of Technology and Economics)
  • Zoltán BIRKNER (National Research, Development and Innovation Office)
  • Tamás DEZSŐ (Migration Research Institute)
  • Imre DOBÁK (University of Public Service)
  • András KOLTAY (University of Public Service)
  • Gábor KOVÁCS (University of Public Service)
  • József PALLO (University of Public Service)
  • Marcell Gyula GÁSPÁR (University of Miskolc)
  • Judit MÓGOR (Ministry of Interior National Directorate General for Disaster Management)
  • István SABJANICS (Ministry of Interior)
  • Péter SZABÓ (Hungarian University of Agriculture and Life Sciences (MATE))
  • Miklós SZÓCSKA (Semmelweis University)
  • János JÓZSA (Budapest University of Technology and Economics)
  • Valéria CSÉPE (Research Centre for Natural Sciences, Brain Imaging Centre)