Összefoglaló. A szabad mozgás és tartózkodás joga az uniós polgárság alapintézményének egyik leglényegesebb eleme. A 2020-ban kirobbant koronavírus világjárvány következtében az Európai Unió tagállamai az Európai Unió történetében először kénytelenek voltak radikális, korábban nem alkalmazott eszközökkel korlátozni a szabad mozgás és tartózkodás jogát annak érdekében, hogy megakadályozzák a vírus terjedését. A tanulmány keretében a COVID–19 világjárvány miatt bevezetett korlátozások alapulvételével annak vizsgálatára kerül sor, hogy a szabad mozgás joga közegészségügyi okból történő korlátozása milyen sajátosságokkal bír más, az Európai Unió alapszerződéseiben ugyancsak nevesített kivételekhez (közrend, közbiztonság) képest. A tanulmány ugyancsak vizsgálja azt a kérdést, hogy az Európai Unió által kibocsátott digitális zöldútlevél (vakcinaigazolvány) a Sinopharm és Szputynik-V vakcinával beoltott uniós polgárok számára is biztosítandó-e az uniós jog rendelkezései alapján.
Summary. The right of free movement of EU citizens is the cornerstone of Union citizenship. To control the spread of coronavirus (COVID-19) and to protect the health and well-being of all Europeans, Member States gave a surprisingly quick response, taking unilateral restrictive measures affecting the operation of the internal market in an unprecedented way. On the one hand they have implemented serious travel restrictions at internal borders of the EU. On the other hand, several States have coupled travel bans/restrictions with a temporary reintroduction of border controls at their borders with other Members of the Schengen Area. During the first wave of the pandemic, altogether 17 Schengen States sent notifications regarding the reintroduction of border controls, which is particularly disheartening given that the lifting of EU internal border controls in the Schengen Area is one of the integration’s greatest achievements.
There is no doubt that the Member States’ restrictions on free movement detailed in the paper are well-founded from the point of view of both public international law and European law. As to how they should be put into practice: that is another issue. Still, it is the preferential role of free movement as a part of integration that requires a deeper examination of controversial measures to ascertain whether these are in compliance with EU legal principles. Among the elements to be reviewed are proportionality and the prohibition on discrimination.
It is beyond doubt that COVID-19 can definitely be regarded as a ‘disease with epidemic potential’ that can justify restrictions on free movement. However, the question arises whether Article 29 TFEU provides for the introduction of public health restrictions with general effect. In other words, does it allow for restrictions not based on individual assessment, as opposed to individual threats to public policy and public security? In answering the above question the paper puts a special emphasis on the delimitation of Member States’ public health and public policy/security justifications.
At the time of writing (June 2021) several Member States have already started to issue EU Covid-19 passports. The article also seeks answer to the question whether the Digital Green Certificate could (or, at least, should) be provided for Union citizens vaccinated with Sinopharm or Sputnik-V (vaccines approved by Hungary as a Member State, under European Union law).
Blutman L. (2020) Az Európai Unió joga a gyakorlatban – a Brexit után. Budapest, HVG-ORAC
Friedery R. (2020) A szabad mozgás tagállamok közötti korlátozásának kérdései a COVID-19 idején. In: Gárdos-Orosz F. & Lőrincz V. O. (szerk.) Jogi diagnózisok. A Covid-19-világjárvány hatásai a jogrendszerre. Budapest, L’Harmattan, pp. 261–272.
Gyeney, L. (2021) Editorial Comments: COVID-19 – EU Citizenship and the Right to Free Movement in a Public Health Crisis. Hungarian Yearbook of International Law and European Law, Vol. 9., pp. 5–22.
Osztovits A. (szerk.) (2011) Az Európai Unióról és az Európai Unió Működéséről szóló Szerződések Magyarázata II. Budapest, Complex
Thym, D. & Bornemann, J. (2020) Schengen and Free Movement Law During the First Phase of the COVID-19 Pandemic: Of Symbolism, Law and Politics. European Papers, Vol. 5. Issue 3. pp. 1143–1170.
Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés.
Az egészség védelmét, valamint az áruk és alapvető szolgáltatások rendelkezésre állását biztosító határigazgatási intézkedésekre vonatkozó iránymutatások, 2020/C 86 I/01.
A Bizottság közleménye – COVID-19, A munkavállalók szabad mozgáshoz való jogának gyakorlására vonatkozó bizottsági iránymutatások, 2020/C 102 I/03.
A Bizottság közleménye, Az EU-ba irányuló, nem alapvetően szükséges utazásokra vonatkozó ideiglenes korlátozás alkalmazásának harmadik értékeléséről, COM(2020) 299 final.
A Bizottság közleménye, Út a szabad mozgás helyreállítására és a belső határellenőrzések megszüntetésére vonatkozó, fokozatos és összehangolt megközelítés kialakítása felé, 2020/C 169/03.
Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről
Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni Határellenőrzési Kódex).
Az Európai Parlament és a Tanács 2021. június 14-i (EU) 2021/953 rendelete a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről.
A Tanács (EU) 2020/1475 ajánlása (2020. október 13.) a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről.
A Tanács következtetései a COVID-19-ről, 2020/C 57/04.
C-30/77. számú ügy, R kontra Pierre Bochereau, ECLI:EU:C:1977:172.
41/2020. (III. 11.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről.
408/2020. (VIII. 31.) Korm. rendelet a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól.