Scientia et Securitas
Volume/Issue:
Volume 2: Issue 3
A leprától a spanyolnátháig. Szemelvények a medicina egyetemes és magyar vonatkozásaiból, kitekintéssel annak hadtörténeti vonatkozásaira az első világháborúig
Authors:
Katalin Mária Kincses VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár Budapest, Magyarország; VERITAS Research Institute for History and Archives Budapest, Hungary
Károli Gáspár Református Egyetem Budapest, Magyarország; Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary Budapest, Hungary

Search for other papers by Katalin Mária Kincses in
Current site
Google Scholar
PubMedClose
and
Sándor Szakály VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár Budapest, Magyarország; VERITAS Research Institute for History and Archives Budapest, Hungary
Károli Gáspár Református Egyetem Budapest, Magyarország; Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary Budapest, Hungary

Search for other papers by Sándor Szakály in
Current site
Google Scholar
PubMedClose
View More View Less
Pages:
332–341
Online Publication Date:
22 Dec 2021
Publication Date:
22 Dec 2021
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/112.2021.00045
Keywords:
epidemic history; military history; healing; Hungary; armies
Open access

Összefoglaló. A tanulmány az egyetemes és magyar medicina járványtörténeti és hadtörténeti összefüggéseit vizsgálja történeti példák alapján, a kérdés fontosabb vonatkozásainak vázlatát igyekszik megrajzolni. A szerzők megállapítják, hogy a járványtörténet az orvostörténetnek egyik azon fejezete, amelyik a hadtörténelemhez is szorosan kapcsolódik, ily módon a téma a tágabb értelemben vett, korszakokon átívelő védelempolitika tárgykörébe is illeszkedik. A felsorakoztatott példák rávilágítanak, hogy a járványok természetszerűleg a háborúk kísérői voltak, ugyanakkor azok terjedéséhez is hozzájárultak. Az európai társadalmak a történeti korokban a legnagyobb járványokat intézményi szinten csak a katonaság bevonásával, valamint már a középkortól kezdve egészen a legutóbbi időkig csak katonai szigorúságú intézkedésekkel voltak képes megfékezni.

Summary. The foundations of modern medicine were formed during the Enlightenment. Medical treatment in Europe took its present form in the second half of the 19th century, when healing based on observations, experience, idealistic philosophical theories and beliefs were supplanted by medicine based on scientific empiricism due to the turbulent development and specialization of natural sciences. Today, healing is based on basic laboratory research. Hygiene, supported by bacteriological research, has come to the fore in clinical practice. The healing network (hospitals, medical institutions and healing society in general, from doctors to caregivers) and the public health insurance system have been established.

The history of human conflicts coincides with the history of medicine. The history of war and the epidemics that have plagued humanity are an extreme form of both of these. A common feature between ancient and modern societies is that their greatest public health challenge is/was caused by infectious and epidemic diseases, which are/were the leading cause of mortality from time to time. The authors cite examples from epidemiological history and solution strategies in Europe and Hungary. The history of epidemics in the Middle Ages, Early Modern and Modern Ages is one of the chapters of medical history closely related to military history. In this way, the topic naturally fits into the scope of defense policy (military) in a broader sense, spanning the epochs. The examples show that epidemics not only accompanied the wars, but that the movement of soldiers also caused large-scale epidemics in Europe to a large extent or facilitated their spread. At the same time, the solution was in the hands of the armies, the military administration. In the Middle and Early Modern Ages, the only effective way to deal with epidemics, i.e., quarantine, could be implemented and maintained only with the participation of military forces.

In Europe, epidemic management has been changing since the 18th century. At the same time, the greatest epidemics from the 18th century until the end of the First World War could only be curbed at the institutional level with the broad involvement of the army. Military mentality and rigor have been reflected (in a good sense) in effective epidemic management in European culture. From the Middle Ages to the present day, the management and possible curbing of major epidemics, in addition to extensive vaccination efforts, could have been maintained only with the participation of the military.

  • 1

    Aberth, J. (2010) From the Brink of the Apocalypse. Confronting Famine, War, Plague and Death in the Later Middle Ages. New York, Routledge

  • 2

    Asmussen, T., Burkart, L. & Rößler, H. (2013) Theatrum Kircherianum. Wissenskulturen und Bücherwelten im 17. Jahrhundert. Wiesbaden, Harrasowitz Verlag

  • 3

    Axman Á. (2001) A lepra – még ma is. https://web.archive.org/web/20070504170841/http://www.vitalitas.hu/olvasosarok/online/egeszseg/2001/4/lepra.htm [Letöltve: 2021. 06. 10.]

  • 4

    B. Lukács Á. (1966) Az 1831–32. évi magyarországi kolerajárvány. Orvostörténeti Közlemények, Vol. 40. pp. 71–137.

  • 5

    Balázs P. (2007) Mária Terézia 1770-es egészségügyi alaprendelete. Az előszót írta: Kapronczay Károly. A fordítást a latin eredetivel egybevetette: Magyar László András. A zárófejezetet írta: Kapronczay Katalin. 1–2. kötet. (2007) Budapest, Magyar Orvostörténelmi Társaság

  • 6

    Barry, J. M. (2004) The Great Influenza. The Epic Story of the Deadliest Plague in History. New York, Penguin Books

  • 7

    Benedictow, O. J. (2004) The Black Death 1346–1353. The Complete History. Woodbridge, Boydell Press

  • 8

    Bergdolt, K. (2000) Der Schwarze Tod in Europa. Große Pest und das Ende des Mittelalters. München, Verlag C. H. Beck

  • 9

    Byrne, J. P. (2008) Encyclopedia of Pestilence, Pandemics, and Plagues. Westport, Connecticut, Greenwood Press

  • 10

    Dethlefs, G. (1989) Pest und Lepra. Seuchenbekämpfung in Mittelalter und früher Neuzeit. (Geschichte original – am Beispiel der Stadt Münster.) Münster, Aschendorffsche Verlagsbuchhandlung

  • 11

    Dettke, B. (1995) Die asiatische Hydra. Die Cholera von 1830/31 in Berlin und den preußischen Provinzen Posen, Preußen und Schlesien. Berlin, De Gruyter Verlag

  • 12

    Dols, M. W. (2019) The Black Death in the Middle East. New Yersey, Princeton University Press

  • 13

    Edmond, R. (2007) Leprosy and Empire. A Medical and Cultural History. Cambridge University Press, Cambridge

  • 14

    Eiermann, A. (1894) Die Einrichtung zur Darstellung des Diphtherie-Heilserums in den Höchster Farbwerken. Münchener Medicinische Wochenschrift, Vol. 41. pp. 1038–1040.

  • 15

    Guilfoile, P. & Babcock, H. (2008) Tetanus. New York, Infobase Publishing

  • 16

    Győry T. (1900) Morbus hungaricus. Orvostörténelmi tanulmány. Budapest, a Pesti Lloyd Társulat Könyvnyomdája

  • 17

    Hansen, G. A. (1979) Memories and Reflections. Würzburg, German Leprosy Relief Association

  • 18

    Hays, J. N. (1998) The Burdens of Disease. Epidemics and Human Response in Western History. New Brunswick, Rutgers University Press

  • 19

    Herlihy, D. C. (1997) The Black Death and the Transformation of the West. Cambridge, Massachusetts, Harvard University Press

  • 20

    Hermann Róbert (főszerk.) MH 2015–2020. Magyarország hadtörténete. I–IV. kötet. Budapest, Zrínyi Kiadó

  • 21

    Hieronimus, M. (2006) Krankheit und Tod 1918. Zum Umgang mit der Spanischen Grippe in Frankreich, England und in dem Deutschen Reich. Münster, Verlag LIT

  • 22

    Honigsbaum, M. (2021) Das Jahrhundert der Pandemien. Eine Geschichte der Ansteckung von der Spanischen Grippe bis Covid-19. München, Verlag Piper

  • 23

    Józsa L. (2001) Betegségek és gyógyítás a Bibliában. VIII. rész: A fertőző betegségek. Gyógyszerészet, Vol. XLV. No. 10. pp. 534–539.

  • 24

    Kapronczay K. (2015a) Hadegészségügyi állapotok a Rákóczi-szabadságharc idején. In: Kapronczay K. (szerk.) Az I. világháború katonaegészségügye, annak néhány előzménye és utóélete. Orvostörténeti tanulmányok. Magyar Orvostörténelmi Társaság. pp. 52–60.

  • 25

    Kapronczay K. (2015b) A magyar katonaegészségügy az I. világháborúban és az azt követő években. In: Kapronczay K. (szerk.) Az I. világháború katonaegészségügye, annak néhány előzménye és utóélete. Orvostörténeti tanulmányok. Magyar Orvostörténelmi Társaság. pp. 113–120.

  • 26

    Kincses K. M. (2019) Fejezetek a XVI–XVIII. századi magyarországi gyógyítás történetéből. Auslese aus der Geschichte der ungarischen Heiltätigkeit in dem 16–18. Jahrhundert. Budapest, Line Design

  • 27

    Kircher, A. (1658) Scrutinium physico-medicum contagiosae luis, quae pestis dicitur: quo origo, causae, signa, prognostica pestis, … unà cum appropriatis remediorum antidotis nova doctrina in lucem eruuntur. Romae, typis Mascardi. https://echo.mpiwg-berlin.mpg.de/ECHOdocuView?mode=imagepath&url=/permanent/library/6EASDGAM/pageimg [Letöltve: 2021. 06. 10.]

  • 28

    Kiss G. (2006) Spanyolnáthajárvány a Monarchiában 1918 őszén, a katonai források tükrében. Orvosi Hetilap, Vol. 147. No. 18. pp. 850–851.

  • 29

    Kiss G. (2014) Osztrák–magyar tábori egészségügy az első világháború kezdeti szakaszában. Hadtörténelmi Közlemények, Vol. 127. No. 3. pp. 763–777.

  • 30

    Kiss G. (2018) Orvosok, katonák, katonaorvosok... Mozaikok az Osztrák–magyar katona-egészségügy történetéből 1868–1914. Budapest, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum

  • 31

    Kiss L. (2004) A hátország járvány elleni védelme az I. világháború idején. A betegmegfigyelő állomások (barakk-kórházak). Orvosi Hetilap, Vol. 145. No. 36. pp. 1865–1868.

  • 32

    Kiss L. (2005) Látták, hogy jön? Védekezési kísérletek az első Magyarországi kolerajárvány idején. In: KSH NKI Történeti Demográfiai Évkönyve 2005. pp. 79–92.

  • 33

    Kiss L. (2015) Az orvostudomány válaszai az I. világháború kihívásaira. In: Kapronczay K. (szerk.) Az I. világháború katonaegészségügye, annak néhány előzménye és utóélete. Orvostörténeti tanulmányok. Magyar Orvostörténelmi Társaság. pp. 93–112.

  • 34

    Koelbing, H. M., Schär-Send, M., Stettler-Schär, A. & Trümpy H. (szerk.) (1972) Beiträge zur Geschichte der Lepra. (Zürcher medizingeschichtliche Abhandlungen, Neue Reihe, Vol. 92.) Zürich, Juris Verlag

  • 35

    Kristen, I. B., Schuenemann, V. J., Golding, G. B., Burbano, H. A., Waglechner, N., Coombes, B. K., McPhee, J. B. & Krause, J. (2011) A Draft Genome of Yersinia pestis From Victims of the Black Death. Nature, Vol. 478. No. 10. pp. 506–510.

  • 36

    Lázár B. (2017) Az erdélyi határőrvidék megszervezése, a határőrizet működése a 18. században. In: Pósán L. et al. (szerk.): Őrzők, vigyázzatok a határra! Határvédelem, határőrizet, határvadászok a középkortól napjainkig. Budapest, Zrínyi Kiadó, pp. 403–429.

  • 37

    Leitner F. (1918) Közlemény az Isonzo-hadsereg egyik tartalékkórházából. (Kórházparancsnok: Badacsonyi Mihály dr., főtörzsorvos.) Az úgynevezett „spanyol nátha” aetiologiája, tünettana és gyógykezelése. Orvosi Hetilap, Vol. 62. No. 42. pp. 549–553.

  • 38

    Linton, D. S. (2005) Emil von Behring. Infectious Disease, Immunology, Serum Therapy. Philadelphia, American Philosophical Society

  • 39

    Magyary-Kossa Gy. (1929) Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből. I. kötet. Budapest, Eggenberger-féle Könyvkereskedés

  • 40

    Malet, C. (1967) Histoire de la lèpre et de son influence sur la littérature et les arts. Paris, Faculté de médecine de Paris

  • 41

    Menn, R. (1988) Deutschlands erstes Lepra-Museum. Die Geschichte einer bosen „Geisel der Menschheit“. Jahrbuch Westfalen, Westfalischer Heimatkalender, Vol. 42. pp. 146–150.

  • 42

    Münch, G. N. (1923, reprint: 2018) Die Zaraath (Lepra) der Hebräischen Bibel: Einleitung in die Geschichte des Aussatzes… Charleston, South Carolina, Nabu Press

  • 43

    Ohler, N. (2003) Sterben und Tod im Mittelalter. Düsseldorf, Verlag Patmos

  • 44

    Plett, P. C. (2006) Peter Plett und die übrigen Entdecker der Kuhpockenimpfung vor Edward Jenner. In: Sudhoffs Archiv, Vol. 90. No. 2. pp. 219–232. https://www.jstor.org/stable/20778029 [letöltve: 2021. 06. 13.]

  • 45

    Porter, S. (2009) The Great Plague. New York, Amberley Publishing

  • 46

    Rawcliffe, C. (2006) Leprosy in Medieval England, Woodbridge, Boydell Press

  • 47

    Rengeling, D. (2017) Vom geduldigen Ausharren zur allumfassenden Prävention. Grippe-Pandemien im Spiegel von Wissenschaft, Politik und Öffentlichkeit. Baden-Baden, Verlag Nomos

  • 48

    Réthly A. (1962) Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1700-ig. Budapest, Akadémiai Kiadó

  • 49

    Riedel, S. (2005) Edward Jenner and the History of Smallpox and Vaccination. Proceedings Baylor University Medical Center, Vol. 18. Nr. 1. pp. 21–25.

  • 50

    Riegel, M. (2002) Lepra, Pest und andere Seuchen. Krankheit und Krankenpflege in Kitzingen am Main zwischen Mittelalter und früher Neuzeit. (Beitrage zur deutschen und europäischen Geschichte, 29). Hamburg, Krämer Verlag

  • 51

    Salfellner, H. (2018) Die Spanische Grippe. Eine Geschichte der Pandemie von 1918. Prag, Vitalis Verlag

  • 52

    Schausberger, F. (2020) Ähnlich und doch ganz anders. Spanische Grippe vor 100 Jahren und Corona heute (Historisch-politische Kurzstudien, Vol. 2). Salzburg, pm Verlag

  • 53

    Schipperges, H. (1985) Der Garten der Gesundheit. Medizin im Mittelalter. München, Zürich, Artemis Verlag

  • 54

    Schipperges, H. (1990) Die Kranken im Mittelalter, München, C. H. Beck Verlag

  • 55

    Schmidt, G. (1997) „Cholera-Zeitungen” von 1831 bis 1832 als biographisch-genealogische Quelle. Genealogie. Deutsche Zeitschrift für Familienkunde, Vol. 46. pp. 708–736.

  • 56

    Schott, H. (szerk.) (1993) A medicina krónikája. Budapest, Officina Nova

  • 57

    Schulteisz E. (1997) Short History of Epidemics in Hungary until the Great Cholera Epidemic of 1831. Orvostörténeti Közlemények / Communicationes de Historia Artis Medicinae, Vol. Suppl. 21. pp. 203–218.

  • 58

    Scott, S. & Duncan, C. J. (2001) Biology of Plagues. Evidence from Historical Populations. Cambridge, Cambridge University Press

  • 59

    SK (1770) Anno 1770. Sanitäts- und Kontumazordnung. In: Codex Austriacus Pars IV, Suppl. VI., pp. 1247–1298.

  • 60

    Spinney, L. (2018) 1918 – Die Welt im Fieber. Wie die Spanische Grippe die Gesellschaft veränderte. München, Verlag Hanser

  • 61

    Stettler-Schär, A. (1972) Leprologie im Mittelalter und in der frühen Neuzeit. In: Koelbing, Huldrych M. et al.: Beiträge zur Geschichte der Lepra (Zürcher Medizingeschichtliche Abhandlungen 93.) Zürich, pp. 55–83.

  • 62

    Tabuteau, B. (1999) Tabuteau, Bruno: Histoire et archéologie de la lèpre et des lépreux en Europe et en Méditerranée du Moyen Âge aux Temps Modernes. Annales de Normandie, Vol. 49. No. 5. pp. 567–600.

  • 63

    Touati, F-O. (1996) Archives de la lepre. Atlas des leproseries entre Loire et Marne au Moyen Âge. (Memoires et documents d’histoire medievale et de philologie 7.) Paris, Comité des Travaux Historiques et Scientifiques

  • 64

    Touati, F-O. (1998) Maladie et société au Moyen Âge. La lèpre, les lépreux et les léproseries dans la province ecclésiastique de Sens jusqu’au milieu du XIVe siècle. Paris, Bruxelles, De Boeck Université

  • 65

    Uhrmacher, M. (2000) Leprosorien in Mittelalter und früher Neuzeit. (Geschichtlicher Atlas der Rheinlande Beiheft und Karte VIII.5). Köln, Rheinland-Verlag

  • 66

    Vasold, M. (1991) Pest, Not und schwere Plagen. Seuchen und Epidemien vom Mittelalter bis heute. München, Verlag C. H. Beck

  • 67

    Vasold, M. (2009) Die Spanische Grippe. Die Seuche und der Erste Weltkrieg. Darmstadt, Primus Verlag

  • 68

    Vekerdi L. (2009) Magyarországi és erdélyi pestisjárványok a XVIII. században. Járványtörténeti bibliográfiai függelékkel. Sajtó alá rendezte Gazda István. Budapest, Magyar Orvostörténelmi Társaság

  • 69

    Visser, E. (2011) Urban Developments in the Time of Cholera: Vienna 1830–1850. Budapest, Dissertation CEU, History Department

  • 70

    Witte, W. (2008) Tollkirschen und Quarantäne. Die Geschichte der Spanischen Grippe. Berlin, Wagenbach Verlag

  • Collapse
  • Expand
Cover Scientia et Securitas
Scientia et Securitas
Online ISSN:
2732-2688
The author instructions are available in separate PDFs.
Please, download the Hungarian version from HERE, the English version from HERE.
The Submissions templates are available in MS Word.
For articles in Hungarian, please download it from HERE and for articles in English from HERE.
 

Editor-in-Chief:

  • Tamás NÉMETH 
    (Institute for Soil Sciences and Agricultural Chemistry, Centre for Agricultural Research
    Budapest, Hungary)

Managing Editor:

  • István SABJANICS (Ministry of Interior, Budapest, Hungary)

Editorial Board:

  • Valéria CSÉPE (Research Centre for Natural Sciences, Brain Imaging Centre)
  • János JÓZSA (Budapest University of Technology and Economics)
  • Melinda KOVÁCS (Hungarian University of Agriculture and Life Sciences (MATE))
  • Miklós MARÓTH (Eötvös Loránd Research Network)
  • Charaf HASSAN (Budapest University of Technology and Economics)
  • Zoltán GYŐRI (Hungaricum Committee)
  • József HALLER (University of Public Service)
  • Attila ASZÓDI (Budapest University of Technology and Economics)
  • Zoltán BIRKNER (National Research, Development and Innovation Office)
  • Tamás DEZSŐ (Migration Research Institute)
  • Imre DOBÁK (University of Public Service)
  • András KOLTAY (National Media and Infocommunications Authority)
  • Gábor KOVÁCS (University of Public Service)
  • József PALLO (University of Public Service)
  • Marcell Gyula GÁSPÁR (University of Miskolc)
  • Judit MÓGOR (Ministry of Interior National Directorate General for Disaster Management)
  • István SABJANICS (Ministry of Interior)
  • Péter SZABÓ (Hungarian University of Agriculture and Life Sciences (MATE))
  • Miklós SZÓCSKA (Semmelweis University)

Ministry of Interior
Science Strategy and Coordination Department
Address: H-2090 Remeteszőlős, Nagykovácsi út 3.
Phone: (+36 26) 795 906
E-mail: scietsec@bm.gov.hu

DOAJ

2020  
CrossRef Documents 13
CrossRef Cites 0
CrossRef H-index 0
Days from submission to acceptance 247
Days from acceptance to publication 229
Acceptance Rate 36%

Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge none

Scientia et Securitas
Language Hungarian
English
Size A4
Year of
Foundation		 2020
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 4
Founder Academic Council of Home Affairs and
Association of Hungarian PhD and DLA Candidates
Founder's
Address		 H-2090 Remeteszőlős, Hungary, Nagykovácsi út 3.
H-1055 Budapest, Hungary Falk Miksa utca 1.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
Applied
Licenses		 CC-BY 4.0
CC-BY-NC 4.0
ISSN ISSN 2732-2688

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Dec 2022 0 5 35
Jan 2023 0 11 48
Feb 2023 0 4 71
Mar 2023 0 6 53
Apr 2023 0 2 26
May 2023 0 2 21
Jun 2023 0 0 1