Összefoglaló. A biztonságpolitika és a környezetvédelem egyre fontosabbá váló közös kérdése a környezetbiztonság, a környezettel összefüggésben jelentkező veszélyhelyzetek, konfliktusok, válságok kezelése, lehetőség szerint megelőzése, hiszen azok a környezeti, társadalmi, gazdasági rendszerek stabilitását súlyosan megzavarják. Környezetbiztonságról akkor kerül szó, amikor a környezet terhelése, erőforrások felhasználása az elfogadhatónak tartott mértéket meghaladja. Erre példa, amikor ez környezeti migrációt vált ki vagy közreműködik vírusok terjedésében. Kiemelt kérdéseink egyike a jövő nemzedékek biztonságának veszélyeztetése, akiknek sorsa a mai generációk kezében van, számunkra jelent tehát kötelezettségeket. Az egyre szélesebb értelmet nyerő fenntartható fejlődés gondolata is e köré épül, erkölcsi értéket is megjelenítve egyben. A környezetvédelem és egyidejűleg a környezetbiztonság rendelkezésére álló számos eszköz, intézmény sorában – második részletesebben vizsgált kérdésként – előkelő helye van az elővigyázatosság elvének, hozzásegítve, hogy a lehető legkorábban próbáljuk kezelni a kockázatot jelentő helyzeteket, nem várva a teljes tudományos bizonyosságra azok létét illetően. Kiemelt témáink révén képet kapunk a kérdéskör komplexitásáról, sajátos összefüggéseinek rendszeréről, elhelyezve mindezt a környezetbiztonság egészében.
Summary. Environmental security is unquestionably a vital element of both security and environmental policy, having a growing importance. This covers the management of conflicts, connected with environmental problems, the prevention and managing of crisis situations, which might seriously threaten the stability of environmental, social and economic systems in local, regional, national and global level. We may even assume that the effects of environmental degradation might always lead to possible conflicts, but the major delimitation is the extent. For example, one may mention environmental migration or the environmental implications of the current pandemic, due to the uncontrolled interaction between mankind and the natural environment. Environmental protection is a part of sustainable development, having ecological orientation. The most important constituents of sustainable development are inter- and intragenerational equity, both having a fundamental moral value. Environmental security is not only the enigma of the current generation but is connected to a great extent with the interests of future generations, who have no real influence on their own situation, as their destiny is in the hands of the current generation. The most suitable response should be to indicate the obligations of the current generation to protect the rights of the next ones. The Fundamental Law of Hungary is clear in this respect, placing future generations in the centre, among others in Article P). The substance of these references is clarified in the decisions of the Constitutional Court, using among others non-retrogression principle as a starting point. The latest decisions also refer to the precautionary principle as a major point of reference, which is a rational tool for both environmental security issues and for the protection of the rights of future generations. The precautionary principle means that we should control risky situations at the earliest possible stage, preceding the duty of prevention, not waiting till the full scientific certainty becomes reality. This requirement should form the basis of any activity having the chance for significant pollution, degradation, or generating a crisis situation. According to the Constitutional Court even the state – which has a primary responsibility in this respect – must take special care for the careful assessment of risks and should take all the available measures to avoid negative consequences. The Court also underlined that the precautionary principle has a constitutional character, based upon the rights of future generations.
Barral, V. (2012) Sustainable Development in International Law: Nature and Operation of an Evolutive Legal Norm. The European Journal of International Law, Vol. 23. No. 2. pp. 377–400.
Berzsenyi D. (2013) Környezetbiztonság. Nemzet és Biztonság, No. 3–4. pp.22–35.
Bosselmann, K. (2017) The Principle of Sustainability. Routledge
Caritas in Veritate (2009) XVI. Benedek pápa enciklikája az ember teljes értékű fejlődéséről a szeretetben és az igazságban. Szent István Társulat
ENSZ (1982) ENSZ Közgyűlés 48. ülésszakán, 1982. október 28-án elfogadott World Charter for Nature, A/RES/37/7
Faragó T. (1996) A környezetbiztonság fogalmai, elvei, nemzetközi jogi keretei és programjai. Természeti és emberi eredetű környezeti veszélyek, balesetek, katasztrófák. In: Környezetbiztonság: az ENSZ programjai és a hazai feladatok. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, pp. 11–16., 23–30.
Ferenc pápa (2015) Laudato Si’. Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest
Gaba, J. M. (1999) Environmental Ethics and Our Moral Relationship to Future Generations: Future Rights and Present Virtue, Columbia Journal of Environmental Law, Vol. 24. No. 2. pp. 249–288.
IEEP (2019) Linking Europe’s environmental and security agendas: What next for the new European Commission? https://ieep.eu/news/linking-europe-s-environmental-and-security-agendas-what-next-for-the-new-european-commission [letöltve: 2021. 07. 05.]
Jordan, A. & O’Riordan, T. (2004) The precautionary principle: a legal and policy history in: Martuzzi, M. & Tickner, J. A. (eds.): The precautionary principle: protecting public health, the environment and the future of our children, WHO Europe, p. 32.
Kettunen, M., Noome, D. & Nyman, J. (2018) Reinforcing Environmental Dimensions of European Foreign and Security Policy. Think 2030
Kiss Leizer G. K. (2019) A környezetbiztonság rövid története és értelmezése, Biztonságtudományi Szemle, Vol. I. No. 3. pp. 35–47.
Morgacheva, N. V. & Levashova, O. V. (2021) Environmental security in the national security system, IOP Conf. Series: Earth and Environmental Science, 677, 042115
NFFS (2012) A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (NFFS) 2012–2024. Elfogadta és az Országgyűlés elé terjesztését javasolta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 2012. május 16-i ülésén
Riói Nyilatkozat (1992) Elfogadta Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, 1992. június 3–14. között Rio de Janeiro, http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Fenntarthato%20fejlodes/A%20Rioi%20Nyilatkozat.htm
Stern, N. (2006) Stern Review on the Economics of Climate Change. HM Treasury, London. https://www.lse.ac.uk/granthaminstitute/publication/the-economics-of-climate-change-the-stern-review/ [letöltve: 2021. 07. 05.]
Weiss, E. B. (1989) In Fairness to Future Generations: International Law, Common Patrimony, and Intergenerational Equity, New York: Transnational Publishers, Inc.
Weiss, E. B. (1992) In Fairness To Future Generations and Sustainable Development, American University International Law Review, Vol. 8. Issue 1. Article 2.