Authors:
Nóra Baranyai KRTK Regionális Kutatások Intézete Győr, Magyarország; Institute for Regional Studies, Centre for Economic and Regional Studies Győr, Hungary

Search for other papers by Nóra Baranyai in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Boglárka Barsi KRTK Regionális Kutatások Intézete Győr, Magyarország; Institute for Regional Studies, Centre for Economic and Regional Studies Győr, Hungary

Search for other papers by Boglárka Barsi in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
Márta Nárai KRTK Regionális Kutatások Intézete Győr, Magyarország; Institute for Regional Studies, Centre for Economic and Regional Studies Győr, Hungary
Széchenyi István Egyetem Győr, Magyarország; University of Győr Győr, Hungary

Search for other papers by Márta Nárai in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

Összefoglaló. A COVID–19-járvány kezelésében az önkormányzatok kiemelkedő szerepet kaptak. Tanulmányunkban azt kívánjuk bemutatni, hogy ebben a krízishelyzetben, a járvány magyarországi három hulláma során az önkormányzatok milyen módon kommunikáltak különböző online felületeken (települési honlapok, települési és polgármesteri Facebook-oldalak) a lakossággal. A változó járványhelyzet, a reagálás gyorsaságának szükségessége felhívta a figyelmet arra, hogy milyen fontos az önkormányzatok és a lakosok közötti kommunikáció, illetve az új kommunikációs csatornák alkalmazása. A településtípusok között nem mutatkozott nagy különbség a kommunikáció mikéntjére, jellegzetességeire vonatkozóan, bár a feladatmennyiséget tekintve nyilván más-más kihívásokkal kellett az eltérő méretű önkormányzatoknak szembenézniük.

Summary. Local governments had a key and prominent role in tackling COVID-19 pandemic. Their task was to take short-term measures quickly, to organize protection and care for those in need. The main objective of our paper is to present, how local governments communicated with their inhabitants on various online interfaces in this crisis situation. Our analysis covers 54 settlements representing all the different levels of the settlement network from large cities to small villages. We examined the webpages and Facebook pages of local governments and mayors, firstly during the first wave, then during the second and the third waves of the pandemic.

Recognizing their responsibility, local governments clearly tried to provide all the information to the inhabitants as quickly as possible. They considered the online interfaces the most effective, but the online communication had typically been complemented by information published on more traditional channels as well. There were no significant difference in terms of the way and characteristics of communication among the different types of settlements, although local governments of different sizes obviously had to face different challenges in terms of the amount of tasks they had to tackle.

The communication process was a very difficult task because of the lack of information and the not entirely transparent data provision. Even on the Facebook pages especially suitable for this purpose, interactivity rumbled, and in many cases the questions and suggestions of the inhabitants remained unanswered. It is instructive that, with few exceptions, local authorities do not place emphasis on surveying local needs and opinions.

The full range of measures and contact with the public cannot be evaluated from local governmental online communication, but it can be said that the publication of information has changed thematically and has significantly declined in volume and frequency since the first month of the epidemic in March 2020. There were local governments that performed excellently in online communication, i.e. they published regular and relevant information, but there were also some (mainly small settlements) that did not use these channels at all or after a while. The latter may be explained by the fact that the population of the settlement – due to its age composition or the characteristics of Internet use – can be effectively informed mainly through other, traditional channels. There is little doubt that the lack of information available to local governments, declining local empowerment, and growing central management in epidemic management may also have resulted in less and less communication at the local level.

  • 1

    American Red Cross (2012) Social Media in Disasters and Emergencies. The American Red Cross. https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=&ved=2ahUKEwjVwc-r4NH0AhUN3qQKHaAPDgUQFnoECAMQAQ&url=https%3A%2F%2Fwww.redcross.ca%2Fcrc%2Fdocuments%2FSocial-Media-in-Emergencies-Survey-Oct-2012-English.pdf&usg=AOvVaw31tOlnc4ghsq8m9J-ggpvp [Letöltve: 2021. 07. 06.]

  • 2

    Bajnok A. (2014) Helyi nyilvánosság(ok) kommunikatív-diszkurzív leírása és értelmezése. Kommunikáció, közösség és kormányzás egy település önállósodásának tükrében. (Doktori disszertáció.) Budapest–Pécs: Pécsi Tudományegyetem

  • 3

    Balázs I. (2021) A közigazgatás rezilienciája, avagy a magyar közigazgatás rezilienciájáról a COVID válság idején. Miskolci Jogi Szemle, Vol. 16. No. 1. pp. 13–22.

  • 4

    Balázs I. & Hoffmann I. (2020) Közigazgatás koronavírus idején – a közigazgatási jog rezilienciája? MTA Law Working Papers 2020/21. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia https://jog.tk.hu/mtalwp/kozigazgatas-koronavirus-idejen-a-kozigazgatasi-jog-rezilienciaja [Letöltve: 2021. 07.07]

  • 5

    Balázs I., Hoffman I. & Hungler S. (2021) „Veled Uram, de nélküled” – Állam, önkormányzatok, munkáltatók a koronavírus idején. Magyar Tudomány, Vol. 182. No. 5. pp. 625–634. https://doi.org/10.1556/2065.182.2021.5.6 [Letöltve: 2021. 07. 07.]

  • 6

    Belényesi E. (2011) Önkormányzati marketingkommunikáció – a hazai gyakorlat. Új Magyar Közigazgatás, Vol. 4. No. 11. pp. 30–35.

  • 7

    Bene M. (2019) Virális politika: politikai kommunikáció a Facebookon. (Doktori disszertáció.) Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem

  • 8

    Berelson, B. (1952) Content Analysis in Communication Research. New York: Free Press

  • 9

    Bernier, S. (2013) Social Media and Disasters: Best Practices and Lessons Learned. (presentation, American Red Cross Disaster Preparedness Summit, August 21, 2013) https://docplayer.net/14632574-Social-media-and-disasters.html [Letöltve: 2021. 07. 06.]

  • 10

    Bubori N. B. & Fekete K. B. (2020) Veszélyhelyzetben a polgármester dönt? Jegyző és Közigazgatás, Vol. 22. No. 2. https://jegyzo.hu/veszelyhelyzetben-a-polgarmester-dont/#_ftn1 [Letöltve: 2021. 03. 30.]

  • 11

    Conrado, S. P., Neville, K., Woodworth, S. & O’Riordan, S. (2016) Managing Social Media Uncertainty to Support the Decision Making Process During Emergencies. Journal of Decision Systems, Vol. 25. No. 1. pp. 171–181. https://doi.org/10.1080/12460125.2016.1187396 [Letöltve: 2021. 07. 06.]

  • 12

    Duggan, M., Ellison, N. B., Lampe, C., Lenhart, A. & Madden, M. (2015) Social media update 2014. Pew Research Center. https://www.pewresearch.org/internet/2015/01/09/social-media-update-2014/ [Letöltve: 2021. 07. 05.]

  • 13

    Fekete K., Dombi G., & Oláh M. (2021) Önkormányzati válságkezelés a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, a COVID-19-járvány első hullámában. Területi Statisztika, Vol. 61. No. 3. pp. 337–355. https://www.ksh.hu/statszemle_archive/terstat/2021/2021_03/ts610304.pdf [Letöltve: 2021. 07. 05.]

  • 14

    Finta I., Kovács K. & Pálné Kovács I. (2020a): Önkormányzatok a koronavírus járvány kezelésében. Tér és Társadalom, Vol. 34. No. 4. pp. 184–198.

  • 15

    Finta I., Kovács K. & Pálné Kovács, I. (2020b) The Role of Local Governments in Control the Pandemic in Hungary. In: IGU Commission Geography of Governance (2020) Local Government Response Towards Covid-19 Pandemic: a Worldwide Survey and Comparison. https://sites.google.com/view/igucgog-covid19/working-papers [Letöltve: 2021. 03. 30.]

  • 16

    Forray R. K. & Kozma T. (2021) Közösségi tanulás járvány idején. Educatio, Vol. 30. No. 1. pp. 36–49.

  • 17

    Franzke, J. (2020) German Municipalities in the COVID-19 Pandemic Crisis. Challenges and Adjustments. A preliminary analysis. In: IGU Commission Geography of Governance (2020)

  • 18

    Gertheis A. (2021) A Covid19-járvány hatása a kerékpáros közlekedésre. XXV. Nemzetközi Építéstudományi Konferencia – ÉPKO. pp. 55–59. https://ojs.emt.ro/index.php/EPKO/article/view/546 [Letöltve: 2021. 07. 05.]

  • 19

    Gore, T., Bimpson, E., Dobson, J. & Parkes, S. (2021) Local Government Responses to the COVID-19 Pandemic in the UK: A Thematic Review. In: IGU Commission Geography of Governance (2021) Local Government Response Towards Covid-19 Pandemic: a Worldwide Survey and Comparison. https://sites.google.com/view/igucgog-covid19/working-papers [Letöltve: 2021. 07. 05.]

  • 20

    Graham, M. W., Avery, E. J. & Park, S. (2015) The role of social media in local government crisis communications. Public Relations Review, Vol. 41. No. 3. pp. 386–394. http://dx.doi.org/10.1016/j.pubrev.2015.02.001 [Letöltve: 2021. 07. 07.]

  • 21

    Grünhut Z. & Bodor Á. (2020) A bizalom kultúrájának próbatétele: A fizikai és lelki egészség, továbbá a társas kapcsolatok és a szubjektív anyagi helyzet összefüggései a bizalommal járványidőszakban. Tér és Társadalom, Vol. 34. No. 3. pp. 26–45.

  • 22

    HBH Stratégia és Fejlesztés Kft. & Collective-Intelligence Kft. (2018) Összefoglaló Kutatási Jelentés 2. célterület: A helyi közszolgáltatások feladatellátás-szervezési megoldásai. KÖFOP-2.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosító jelű „Helyi versenyképesség-fejlesztési kutatási program” című kiemelt projekt kapcsán. https://bm-oki.hu/News/ViewFile?fileID=1133 [Letöltve: 2021. 03. 30.]

  • 23

    Hughes, A. L. & Tapia, A.-H. (2015) Social Media in Crisis: When Professional Responders Meet Digital Volunteers. Journal of Homeland Security and Emergency Management, Vol. 12. No. 3. pp. 679–706. https://www.researchgate.net/publication/273914566_Social_Media_in_Crisis_When_Professional_Responders_Meet_Digital_Volunteers [Letöltve: 2021. 07. 06.]

  • 24

    Jenei Á. (2010) Időgazdálkodás és önkormányzati kommunikáció. Budapest: Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége

  • 25

    Jin, Y., Liu, B. F. & Austin, L. L. (2014) Examining the Role of Social Media in Effective Crisis Management: The Effects of Crisis Origin, Information Form, and Source on Publics’ Crisis Responses. Communication Research, Vol. 41. No. 1. pp. 74–94. https://journals.sagepub.com/doi/abs/10.1177/0093650211423918 [Letöltve: 2021. 07. 06.]

  • 26

    Jóna L. (2020) A COVID-19 járvány hatása a közösségi terek használatára és jövőjére. Tér és Társadalom, Vol. 34. No. 3. pp. 295–306.

  • 27

    Karakiza, M. (2015): The Impact of Social Media in the Public Sector. Procedia – Social and Behavioral Sciences, Vol. 175, pp. 384–392. https://www.researchgate.net/publication/273391147_The_Impact_of_Social_Media_in_the_Public_Sector [Letöltve: 2021. 07. 06.]

  • 28

    Katona M. & Petrovics N. (2021) Válság és együttműködés. A koronavírus-járvány okozta lehetséges intézményi változások és a kooperatív közszolgáltatások. Közgazdasági Szemle, Vol. 68. No. 1. pp. 76–95.

  • 29

    Kérdő A. (2008) A tartalomelemzés elmélete és gyakorlati alkalmazása. Budapest: Budapesti Gazdasági Főiskola

  • 30

    Kim, I. &Kuljis, J. (2010) Applying Content Analysis to Web based Content. ITI 2010 32nd Int. Conf. on Information Technology Interfaces, June 21–24, 2010, Cavtat, Croatia. pp. 283–288. https://doi.org/10.2498/cit.1001924 [Letöltve: 2021. 07. 05.]

  • 31

    Koós B. (2020) A koronavírus-járvány társadalmi-területi aspektusai Magyarországon. Tér és Társadalom, Vol. 34. No. 2. pp. 171–177.

  • 32

    Koós B., Kovács S. Zs., Páger B. & Uzzoli A. (2020) Epilógus: Az új koronavírus-járvány társadalmi-gazdasági hatásai és ezek területi következményei. In: Czirfusz M. (ed.) Területi kihívások és területi politikák Magyarországon, 2010–2020. Budapest: Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete. pp. 123–131. http://www.regscience.hu:8080/xmlui/handle/11155/2319 [Letöltve: 2021. 07. 07.]

  • 33

    Kovács S. Zs. (2020a) Az alapvető pénzügyi szolgáltatások online térbe helyezésének korlátai. Tér és Társadalom, Vol. 34. No. 2. pp. 195–201.

  • 34

    Kovács S. Zs. (2020b) Települési önkormányzatokat érintő bevételkiesések a járványhelyzetben. Tér és Társadalom, Vol. 34. No. 2. pp. 189–194.

  • 35

    Kriskó E. (2012) Az önkormányzati katasztrófakommunikáció webkettes eszközei. Magyar Közigazgatás, Vol. 2. No. 1. pp. 91–105.

  • 36

    Lennert J. (2020) A távmunka széleskörű elterjedésének lehetséges hatása a magyarországi vándormozgalmi mintázatokra. Tér és Társadalom, Vol. 34. No. 2. pp. 178–182.

  • 37

    Local Government Response Towards Covid-19 Pandemic: a Worldwide Survey and Comparison https://sites.google.com/view/igucgog-covid19/working-papers [Letöltve: 2021. 03. 30.]

  • 38

    Medina, R. Z. & Diaz, J. C. L. (2016) Social Media Use in Crisis Communication Management: An Opportunity for Local Communities? In: Sobaci, M. Z. (eds) Social Media and Local Governments. Cham: Springer. pp. 321–335. https://doi.org/10.17649/TET.34.2.3263 [Letöltve: 2021. 07. 07.]

  • 39

    Merchant, R. M., Elmer, S. & Lurie, N. (2011) Integrating Social Media into Emergency-Preparedness Efforts. New England Journal of Medicine, Vol. 365. No. 4. pp. 289–291. https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/nejmp1103591 [Letöltve: 2021. 07. 06.]

  • 40

    Mergel, I. (2012) The Social Media Innovation Challenge in the Public Sector. Information Polity, Vol. 17. No. 3. pp. 281–292. https://www.researchgate.net/publication/262360939_The_Social_Media_Innovation_Challenge_in_the_Public_Sector [Letöltve: 2021. 07. 06.]

  • 41

    Moreno, Á., Fuentes-Lara, C. & Navarro, C. (2020) Covid-19 communication management in Spain: Exploring the effect of information-seeking behavior and message reception in public’s evaluation. El profesional de la información, Vol. 29. No. 4. https://doi.org/10.3145/epi.2020.jul.02 [Letöltve: 2021. 03. 30.]

  • 42

    Neely, R. S. & Collins, M. (2018) Social Media and Crisis Communications: A Survey of Local Governments in Florida. Journal of Homeland Security and Emergency Management, Vol. 15. No. 1. pp. 1–13. https://ideas.repec.org/a/bpj/johsem/v15y2018i1p13n3.html [Letöltve: 2021. 07. 06.]

  • 43

    Neuendorf, K. A. (2002) The Content Analysis Guidebook. London: Sage Publications

  • 44

    Oláh M. (2020) Autonómia, ambíció, alkalmasság, avagy kik irányítják közügyeinket helyben? In: Zongor G. (ed.) Veszprém megyei önkormányzati almanach 1990–2020. Veszprém: Comitatus Könyvek. pp. 197–208. http://www.mrtt.hu/files/comitatus/veszprem_almanach.pdf [Letöltve: 2021. 07. 07.]

  • 45

    Pálné Kovács I. (2013) Dilemmák a jó kormányzás és a decentralizáció összefüggéseiről. http://www.regscience.hu:8080/xmlui/bitstream/handle/11155/347/palne_dilemmak_2013.pdf [Letöltve: 2021. 03. 30.]

  • 46

    Pálné Kovács I. (2016) Modellváltás a magyar önkormányzati rendszerben. In: Jakab A. & Gajduschek Gy. (eds.) A magyar jogrendszer állapota. Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont. pp. 583–599. https://jog.tk.hu/uploads/files/A_magyar_jogrendszer_allapota_2016.pdf [Letöltve: 2021. 07. 01.]

  • 47

    Pálné Kovács I. (2019) Bizalom és helyi kormányzás. Elméleti és hazai dilemmák. Politikatudományi Szemle, Vol. 28. No. 3. pp. 31–53.

  • 48

    Pálné Kovács I. (eds) (2020) Önkormányzati szerepek a koronavírus járvány kezelésében. Pécs: MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete

  • 49

    Park, S., Han, S., Kim, J., Molaie, M. M., Vu, H. D., Singh, K. … Cha, M. (2020) Risk Communication in Asian Countries: COVID-19 Discourse on Twitter. https://arxiv.org/abs/2006.12218 [Letöltve: 2021. 03. 30.]

  • 50

    Rákóczi Zs. (2006) Társadalmi felelősség a közigazgatási kommunikációban. Tudásmenedzsment, Vol. 7. No. 1. pp. 19–23.

  • 51

    Rákóczi Zs. (2009) Az önkormányzati kommunikáció szerepe. Tudásmenedzsment, Vol. 10. No. 2. pp. 63–68.

  • 52

    Skorka T. (2021) Koronavírus a szabálysértés szemszögéből. Magyar Rendészet, Vol. 21. No. 1. pp. 99–115.

  • 53

    Snelson, C. L. (2016) Qualitative and Mixed Methods Social Media Research: A Review of the Literature. International Journal of Qualitative Methods, Vol. 15. No. 1. pp. 1–15. https://doi.org/10.1177/1609406915624574 [Letöltve: 2021. 07. 05.]

  • 54

    Sobaci, M. Z. (2016) Social Media and Local Governments: An Overview. In: Sobaci, M. Z. (eds) Social Media and Local Governments. Cham: Springer. pp. 3–22. https://ideas.repec.org/h/spr/paitcp/978-3-319-17722-9_1.html [Letöltve: 2021. 07. 07.]

  • 55

    Szirmai V. (2021) Nagyvárosok a COVID-19 vírusjárvány idején. Földrajzi Közlemények, Vol. 145. No. 1. pp. 1–16. https://doi.org/10.32643/fk.145.1.1 [Letöltve: 2021. 07. 05.]

  • 56

    Thomas, J. &Tunney, S. (2019) Analysing and evaluating websites: locating public health within an international multi-disciplinary review of published research. International Journal of Perceptions in Public Health, Vol. 3. No. 2. pp. 43–54.

  • 57

    Torneo, A. R. & Berse, K. (2020) Setting up a COVID-19 Community Response Strategy in Local Government Units: Immediate, Transitory, and Medium-Term Considerations for Planning. De La Salle University Policy Brief, 2. https://www.researchgate.net/publication/343127916_Setting_up_a_COVID-19_Community_Response_Strategy_in_Local_Government_Units_Immediate_Transitory_and_Medium-Term_Considerations_for_Planning [Letöltve: 2021. 03. 30.]

  • 58

    Tóth I. Gy. & Hudácskó Sz. (2020) A koronavírus-járvány társadalmi hatásai a közvélemény-kutatások tükrében. In: Kolosi T., Szelényi I. & Tóth I. Gy. (eds) Társadalmi Riport. Budapest: Tárki. pp. 553–571.

  • 59

    Uzzoli A., Kovács S. Zs., Páger B. & Szabó T. (2021) A hazai COVID–19-járványhullámok területi különbségei. Területi Statisztika, Vol. 61. No. 3. pp. 291–319. https://www.ksh.hu/statszemle_archive/terstat/2021/2021_03/ts610302.pdf [Letöltve: 2021. 07. 07.]

  • 60

    Varjú V., Farkas O., Farkas J. Zs. & Vér Cs. (2020) Az egyéni munkacélú személygépkocsi-közlekedés COVID-19 járvány következtében történő változásának néhány környezeti aspektusa Budapesten. Tér és Társadalom, Vol. 34. No. 2. pp. 183–188.

  • 61

    Yang, Y., Deng, W., Zhang, Y. & Mao, Z. (2021) Promoting Public Engagement during the COVID-19 Crisis: How Effective Is the Wuhan Local Government’s Information Release? International Journal of Environmental Research and Public Health, Vol. 18. No. 1. https://doi.org/10.1016/j.giq.2020.101539 [Letöltve: 2021. 03. 30.]

  • 62

    Zeemering, E. S. (2021) Functional fragmentation in city hall and Twitter Communication during the COVID-19 Pandemic: Evidence from Atlanta, San Francisco, and Washington, DC. Government Information Quarterly, Vol. 38. No. 1. https://doi.org/10.1016/j.giq.2020.101539 [Letöltve: 2021. 03. 30.]

  • 63

    2020. évi CIX. törvény a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről. Magyar Közlöny, 2020/242. szám, 2020. november 10. http://www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php?menuindex=200&pageindex=kozltart&ev=2020&szam=242

  • 64

    2020. évi XII. törvény a koronavírus elleni védekezésről. Magyar Közlöny, 2020/58. szám, 2020. március 30. http://www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php?menuindex=200&pageindex=kozltart&ev=2020&szam=58

  • 65

    135/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet a veszélyhelyzettel összefüggésben a nemzetgazdaság stabilitásának érdekében szükséges intézkedésekről. Magyar Közlöny, 2020/79. szám, 2020. április 17. http://www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php?menuindex=200&pageindex=kozltart&ev=2020&szam=79

  • 66

    92/2020. (IV. 6.) Korm. rendelet a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól.Magyar Közlöny, 2020/66. szám, 2020. április 6. http://www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php?menuindex=200&pageindex=kozltart&ev=2020&szam=66

  • 67

    2020. évi LIX. törvény a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról. Magyar Közlöny, 2020/144. szám, 2020. június 17. http://www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php?menuindex=200&pageindex=kozltart&ev=2020&szam=144

  • 68

    2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról . Magyar Közlöny, 2011/131. szám, 2011. november 10. http://www.kozlonyok.hu/nkonline/mkpdf/hiteles/mk11131.pdf

  • 69

    2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól.Magyar Közlöny, 2011/161. szám, 2011. december 28. https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/6c55e13d785a906639b476fd7178ff26dc9b5274/megtekintes

  • 70

    1012/2020. (I. 31.) Korm. határozat a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs felállításáról. Magyar Közlöny, 2020/16. szám, 2020. január 31. http://www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php?menuindex=200&pageindex=kozltart&ev=2020&szam=16

  • 71

    Covid-19 visszatekintés: a média felülírta a tényadatokat. 2021. 06. 17.https://www.ipsos.com/hu-hu/covid-19-visszatekintes-media-felulirta-tenyadatokat

  • 72

    Európai Bizottság (2021): Európa digitális évtizede: a 2030-ra kitűzött célok. https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/europe-fit-digital-age/europes-digital-decade-digital-targets-2030_hu

  • 73

    Koronavírus: az operatív törzs március 16-i sajtótájékoztatója. 2020. 03. 16. https://index.hu/video/2020/03/16/koronavirus_operativ_torzs_sajtotajekoztato_elo_kozvetites_facebook_live/

  • 74

    Napokon belül megtöbbszöröződhet a fertőzöttek száma: az Operatív Törzs sajtótájékoztatója. 2020. 03. 17. https://index.hu/video/2020/03/17/koronavirus_operativ_torzs_sajtotajekoztato_elo_kozvetites_facebook_live/

  • 75

    Összesített, települési szintű fertőzöttségi adatokat kaptunk Müller Cecíliától. 2021. 02. 24. https://k.blog.hu/2021/02/24/osszesitett_telepulesi_szintu_fertozottsegi_adatokat_kaptunk_muller_ceciliatol

  • 76

    A K-Monitor megkapta a települési COVID-halálozási adatokat. 2021. 05. 29. https://k.blog.hu/2021/05/29/covid-telepulesi

  • 77

    Budapesten 60 százalékos az oltottság, Borsodban és Szolnok megyében nem éri el az 50-et. 2021. 07. 13. https://444.hu/2021/07/13/budapesten-60-szazalekos-az-oltottsag-borsodban-es-szolnok-megyeben-nem-eri-el-az-50-et

  • 78

    Müller Cecília nem tudja, hol hány embert oltottak be az ország különböző pontjain. 2021. 06. 20. https://444.hu/2021/06/20/muller-cecilia-nem-tudja-hany-embert-oltottak-be-az-orszag-kulonbozo-pontjain

  • Collapse
  • Expand
  • Top
The author instructions are available in separate PDFs.
Please, download the Hungarian version from HERE, the English version from HERE.
The Submissions templates are available in MS Word.
For articles in Hungarian, please download it from HERE and for articles in English from HERE.
 

Editor-in-Chief:

  • Tamás NÉMETH 
    (Institute for Soil Sciences and Agricultural Chemistry, Centre for Agricultural Research
    Budapest, Hungary)

Managing Editor:

  • István SABJANICS (Ministry of Interior, Budapest, Hungary)

Editorial Board:

  • Valéria CSÉPE (Research Centre for Natural Sciences, Brain Imaging Centre)
  • János JÓZSA (Budapest University of Technology and Economics)
  • Melinda KOVÁCS (Hungarian University of Agriculture and Life Sciences (MATE))
  • Miklós MARÓTH (Eötvös Loránd Research Network)
  • Charaf HASSAN (Budapest University of Technology and Economics)
  • Zoltán GYŐRI (Hungaricum Committee)
  • József HALLER (University of Public Service)
  • Attila ASZÓDI (Budapest University of Technology and Economics)
  • Zoltán BIRKNER (National Research, Development and Innovation Office)
  • Tamás DEZSŐ (Migration Research Institute)
  • Imre DOBÁK (University of Public Service)
  • András KOLTAY (National Media and Infocommunications Authority)
  • Gábor KOVÁCS (University of Public Service)
  • József PALLO (University of Public Service)
  • Marcell Gyula GÁSPÁR (University of Miskolc)
  • Judit MÓGOR (Ministry of Interior National Directorate General for Disaster Management)
  • István SABJANICS (Ministry of Interior)
  • Péter SZABÓ (Hungarian University of Agriculture and Life Sciences (MATE))
  • Miklós SZÓCSKA (Semmelweis University)

Ministry of Interior
Science Strategy and Coordination Department
Address: H-2090 Remeteszőlős, Nagykovácsi út 3.
Phone: (+36 26) 795 906
E-mail: scietsec@bm.gov.hu

DOAJ

2020  
CrossRef Documents 13
CrossRef Cites 0
CrossRef H-index 0
Days from submission to acceptance 247
Days from acceptance to publication 229
Acceptance Rate 36%

Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge none

Scientia et Securitas
Language Hungarian
English
Size A4
Year of
Foundation
2020
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Academic Council of Home Affairs and
Association of Hungarian PhD and DLA Candidates
Founder's
Address
H-2090 Remeteszőlős, Hungary, Nagykovácsi út 3.
H-1055 Budapest, Hungary Falk Miksa utca 1.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN ISSN 2732-2688

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Apr 2022 0 41 56
May 2022 0 15 66
Jun 2022 0 13 15
Jul 2022 0 3 25
Aug 2022 0 14 10
Sep 2022 0 23 26
Oct 2022 0 0 3

A COVID–19 patológiája.

Halálok SARS-CoV-2-fertőzésben: vírusfertőzésben vagy vírusfertőzéssel?

Authors:
Zsuzsa Schaff
,
Krisztina Danics
,
Adrián Pesti
,
Gábor Lotz
,
Tibor Várkonyi
,
Deján Dobi
,
István Vályi-Nagy
,
Klára Törő
,
Tibor Glasz
, and
András Kiss