View More View Less
  • 1 Geographical Institute, ELKH Research Centre for Astronomy and Earth Sciences (CSFK), Budapest, Hungary; Földrajztudományi Intézet, ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK), Budapest, Magyarország
  • | 2 Institute of Geography and Geoinformatics, Faculty Of Earth Science And Engineering, University of Miskolc, Miskolc, , Hungary; Geofizikai és Térinformatikai Intézet, Műszaki Földtudományi Kar, Miskolci Egyetem, Miskolc, Magyarország
Open access

Summary. In this paper we provide a regional geographic analysis of the Visegrad Group, the V4 as a distinguished geographical unit on the map of Central Europe. The roots of the Visegrad Group, which was founded on 15 February 1991, can be traced to the Middle Ages. However, the Soviet rule and the resistance against it, and other most recent mutual interests, such as the EU accession in 2004 and the V4’s attitude towards the EU’s refugee crisis in 2015 – rather than a meeting of kings held more than 650 years ago – constitute the foundation of the shared historical consciousness and mutual solidarity between the Hungarian, Polish, Czech and Slovak peoples. The main question of this paper is whether and how the V4 can be viewed geographically as an organic and integrated region based on its natural and social attributes and its historical development. We are using both the concept of traditional and new (reorganised) regional geography to provide insights into that question.

Összefoglalás. A jelen dolgozat a Visegrádi Négyeket, mint önálló földrajzi régiót igyekszik megközelíteni, és arra keresi a választ, hogy a hagyományos, illetve az ún. új regionális földrajz szemléletét ötvözve mennyiben kezelhetők a V4-ek önálló földrajzi egységként. Míg a hagyományos regionális földrajz a régiókra statikus egységként tekintett, és azok szisztematikus leírására, a térbeli összefüggések bemutatására törekedett, addig az új regionális földrajz a régióra térben és időben dinamikus egységként tekint, és alapvetően a régió-formálódás feltételeit, körülményeit vizsgálja.

Az 1991. február 15-én a visegrádi találkozó során életre hívott együttműködés gyökerei a középkorig, egészen pontosan az 1335-ös visegrádi királytalálkozóig nyúlnak vissza. Az 1991-ben újra életre hívott visegrádi együttműködés nemcsak a re-integráció első formáját jelentette a széthulló KGST és varsói szerződés nyomán kialakult közép-európai hatalmi űrben, de az elmúlt három évtizedben a legjelentősebb, legszorosabb közép-európai politikai kooperációvá nőtte ki magát, aminek eredményeként 2004-ben a régió országai egyszerre váltak az Európai Unió tagjaivá.

Az első világháború előtt a Habsburg és porosz érdekszférába tartozó régió, amelynek országai a két világháború között még egymással rivalizáltak, először 1945 után került azonos politikai-katonai tömbbe a keleti blokk, a KGST és a Varsói Szerződés Szovjetunió által meghatározott keretein belül. Paradox módon épp e diktált szovjet típusú társadalmi-gazdasági berendezkedéssel szembeni ellenállás volt az, ami a három országot, azaz az ezekben működő korabeli ellenzékieket (Charta 77, Szolidaritás stb.) egységbe kovácsolta az 1980-as évek végére. Ezek, az 1990-es évek elején hatalomra kerülő, egymáshoz szellemiségben közelálló új politikai elitek voltak azok, amelyek végül a visegrádi együttműködési megállapodást 1991-ben aláírták. Mindezek alkotják a közös történelmi tudat és a lengyel, a magyar, a cseh és a szlovák nép közötti kölcsönös szolidaritás alapjait, sokkal inkább, mintsem a bő 650 évvel korábbi királytalálkozó.

A V4 országok közötti regionális földrajzi kohézió azonban gyenge. Ennek legfőbb okai a politikai érdekellentétek és a történelmi-etnikai különbözőség, ami abból fakad, hogy a régió belső határvonalai – ellentétben a 20. század elején létrejött külső határokkal – évszázados stabilitást mutatnak. A főbb hegyvonulatok (a Kárpátok és a Szudéták) évszázadok óta társadalmi-gazdasági és etnikai-kulturális választóvonalként működtek. Emellett a belső regionális kohézió másik fontos elemét az ott élő emberek regionális identitása, szolidaritása adja, ám a belső szolidaritás csak cseh és szlovák, illetve magyar és lengyel viszonylatban erős, ami a V4-től függetlenül is létezik. Hosszú távon a fő kérdés, hogy túl tudnak-e jutni ezen országok a belső ellentéteiken az aktuális politikai érdekeken túlmenően is, és ki tudnak-e alakítani olyan stratégiai partnerséget, amely már ma is létezik Magyarország és Lengyelország, illetve Csehország és Szlovákia között?

  • 1

    Amin, A., & Thrift, N. (1992) Neo-Marshallian nodes in global networks. International Journal of Urban and Regional Research, Vol. 16. No. 4. pp. 571–587.

  • 2

    Bideleux, R., & Jeffries, I. (1998) A History of Eastern Europe. Crisis and Change. London, New York, Routledge.

  • 3

    Eberhardt, P. (1996) Między Rosją a Niemcami (Between Russia and Germany). Warszawa, Wydawnictwo Naukowe PWN.

  • 4

    Embleton, C. (ed. 1984) Geomorphology of Europe. London, Palgrave.

  • 5

    EEA (2012) Main Climates of Europe. European Environmental Agency. https://www.eea.europa.eu/data-and-maps/figures/climate [Retrieved 15 October 2021].

  • 6

    EEA (2017) Biogeographical Regions in Europe. European Environmental Agency. https://www.eea.europa.eu/data-and-maps/figures/biogeographical-regions-in-europe-2 [Retrieved 15 October 2021].

  • 7

    Eurostat (2021) http://epp.eurostat.ec.europa.eu/newxtweb/ [Retrieved 1 October 2021].

  • 8

    GFP (2021) Global Firepower. https://www.globalfirepower.com [Retrieved 17 October 2021].

  • 9

    Gyárfášová, O., & Mesežnikov, G. (2016) 25 Years of the V4 as Seen by the Public. Bratislava, Institute for Public Affairs.

  • 10

    Győrffy D. (2007) Deficit bias and moral hazard on the road to the EMU: The political dimension of fiscal policy in Hungary. Post-Communist Economies, Vol. 19. No. 1. pp. 1–16.

  • 11

    Győrffy D. (2020) Financial crisis management and the rise of authoritarian populism: What makes Hungary different from Latvia and Romania? Europe-Asia Studies, Vol. 72. No. 5. pp. 792–814.

  • 12

    Hare, P., Révész T., Aven, P., Oblath, G., & Sinn, H.-W. (1992) Hungary’s transition to the market: The case against a ‘Big-Bang’. Economic Policy, Vol. 7. No. 14. pp. 227–264.

  • 13

    Holmen, H. (1995) What’s new and what’s regional in the ‘New Regional Geography’? Geografiska Annaler. Series B, Human Geography, Vol. 77. No. 1. pp. 47–63.

  • 14

    Jordan, P. (2005) Grossgliederung Europas nach Kulturräumlichen Kriterien. Europa Regional, Vol. 13. No. 4. pp. 162–173.

  • 15

    Kiss É. (2007) Foreign direct investment in Hungary: Industry and its spatial effects. Eastern European Economics, Vol. 45. No. 1. pp. 6–28.

  • 16

    Kiss É. (2011) The impacts of the economic crisis on the spatial organization of Hungarian industry. European Urban and Regional Studies, Vol. 19. No. 1. pp. 62–76.

  • 17

    Kocsis K. (2000) Szlovákia mai területének etnikai térképe – Ethnic Map of the Present Territory of Slovakia 1941, 1991 (M=1:400.000). Budapest, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet – Akadémiai Kisebbségkutató Műhely.

  • 18

    Kocsis K., & Tátrai P. (2015) Changing Ethnic Patterns of the Carpatho-Pannonian Area. Budapest, MTA RCAES. http://www.mtafki.hu/konyvtar/karpat-pannon2015/en/index.html [Retrieved: 15 October 2021]

  • 19

    Kornai J. (2006) The great transformation of Central Eastern Europe, Success and disappointment. Economics of Transition, Vol. 14. No. 2. pp. 207–244.

  • 20

    Král, V. (1999) Fyzická geográfie Evrópy (Physical geography of Europe). Praha, Academia.

  • 21

    Latawski, P. (1994) The Visegrad Group: Aims and evolution. Whitehall Papers, Vol. 28. No. 1. pp. 18–20.

  • 22

    Lukačka, J. (2015) Slovensko vo včasnom a vrcholnom stredoveku (Slovakia in the early and high Middle Ages, 623 – 1387). In: Slovenské dejiny: od úsvitu po súčasnosť. Bratislava, Perfekt, pp. 21–94.

  • 23

    Mikkeli, H. (1998) Europe as an idea and an identity. London, Palgrave MacMillan.

  • 24

    Murphy, A. B. (1991) Regions as social constructs: the gap between theory and practice. Progress in Human Geography, Vol. 15. No. 1. pp. 22–35.

  • 25

    Nagy M. M. (2014) Veszélyzóna, avagy geopolitikai puffer?: Köztes-Európa történeti, politikai földrajzi kérdései (Danger zone or geopolitical buffer – issues of historic and political geography in Europe-Between). Köztes-Európa, Vol. 6. No. 1. pp. 29–38.

  • 26

    NATO (2021) https://www.nato.int [Retrieved 17 October 2021].

  • 27

    OICA (2019) https://www.oica.net/category/production-statistics/2019-statistics/ [Retrieved 15 October 2021].

  • 28

    Okunev, I. (2021) Political Geography. Bruxelles, Peter Lang.

  • 29

    Paasi, A. (1991) Deconstructing regions: notes on the scales of spatial life. Environment and Planning A: Economy and Space, Vol. 23. No. 2. pp. 239–256.

  • 30

    Paasi, A. (2002) Place and region: Regional worlds and words. Progress in Human Geography, Vol. 26. No. 6. pp. 802–811.

  • 31

    Penck, A. (1915) Politisch-geograhische Lehren des Krieges. Meereskunde Heft 106. Berlin, Ernst Siegfried Mittler und Sohn.

  • 32

    Popławski, K. (2016) The role of Central Europe in the German economy. The political consequences. Warsaw, Centre for Eastern Studies.

  • 33

    Pudup, M. B. (1988) Arguments within regional geography. Progress in Human Geography, Vol. 13. No. 3. pp. 369–390.

  • 34

    Rácz, A. (2014) The Visegrad Cooperation: Central Europe divided over Russia. L’Europe en formation, Vol. 4. pp. 61–76.

  • 35

    Rónai A. (1945) Atlas of Central Europe. Budapest–Balatonfüred, Institute of Political Sciences.

  • 36

    Sachs, J., & Lipton, D. (1990) Poland’s economic reform. Foreign Affairs, Vol. 69. No. 3. pp. 47–66.

  • 37

    Sobczyński, M., & Wosiak, A. (2021) Stability of political borders. In: P. Śleszyński & K. Czapiewski (eds.) Atlas Wyszehradzki – Visegrad Atlas. Warszawa, Instytut Współpracy Polsko-Węgierskiej im. Wacława Felczaka – Polskie Towarzystwo Geograficzne. pp. 26–33.

  • 38

    Thrift, N. J. (1983) On the determination of social action in space and time. Environment and Planning D. Society and Space, Vol. 1. No. 1. pp. 23–57.

  • 39

    The World Bank (2021) World Development Indicators. https://databank.worldbank.org/source/world-development-indicators [Retrieved 15 October 2021].

The author instructions are available in separate PDFs.
Please, download the Hungarian version from HERE, the English version from HERE.
The Submissions templates are available in MS Word.
For articles in Hungarian, please download it from HERE and for articles in English from HERE.
 

Editor-in-Chief:

  • Tamás NÉMETH 
    (Institute for Soil Sciences and Agricultural Chemistry, Centre for Agricultural Research
    Budapest, Hungary)

Managing Editor:

  • István SABJANICS (Ministry of Interior, Budapest, Hungary)

Editorial Board:

  • Valéria CSÉPE (Research Centre for Natural Sciences, Brain Imaging Centre)
  • János JÓZSA (Budapest University of Technology and Economics)
  • Melinda KOVÁCS (Hungarian University of Agriculture and Life Sciences (MATE))
  • Miklós MARÓTH (Eötvös Loránd Research Network)
  • Charaf HASSAN (Budapest University of Technology and Economics)
  • Zoltán GYŐRI (Hungaricum Committee)
  • József HALLER (University of Public Service)
  • Attila ASZÓDI (Budapest University of Technology and Economics)
  • Zoltán BIRKNER (National Research, Development and Innovation Office)
  • Tamás DEZSŐ (Migration Research Institute)
  • Imre DOBÁK (University of Public Service)
  • András KOLTAY (National Media and Infocommunications Authority)
  • Gábor KOVÁCS (University of Public Service)
  • József PALLO (University of Public Service)
  • Marcell Gyula GÁSPÁR (University of Miskolc)
  • Judit MÓGOR (Ministry of Interior National Directorate General for Disaster Management)
  • István SABJANICS (Ministry of Interior)
  • Péter SZABÓ (Hungarian University of Agriculture and Life Sciences (MATE))
  • Miklós SZÓCSKA (Semmelweis University)

Ministry of Interior
Science Strategy and Coordination Department
Address: H-2090 Remeteszőlős, Nagykovácsi út 3.
Phone: (+36 26) 795 906
E-mail: scietsec@bm.gov.hu

DOAJ

2020  
CrossRef Documents 13
CrossRef Cites 0
CrossRef H-index 0
Days from submission to acceptance 247
Days from acceptance to publication 229
Acceptance Rate 36%

Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge none

Scientia et Securitas
Language Hungarian
English
Size A4
Year of
Foundation
2020
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Academic Council of Home Affairs and
Association of Hungarian PhD and DLA Candidates
Founder's
Address
H-2090 Remeteszőlős, Hungary, Nagykovácsi út 3.
H-1055 Budapest, Hungary Falk Miksa utca 1.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN ISSN 2732-2688

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Feb 2022 0 0 0
Mar 2022 0 30 29
Apr 2022 0 49 37
May 2022 0 43 36
Jun 2022 0 37 25
Jul 2022 0 19 16
Aug 2022 0 3 3