Summary. Safety and security of critical infrastructure networks is one of today’s top priorities, as they are getting increasingly complex and interdependent. Thus, their potential failure due to unforeseen and extreme events may result in excessive direct and indirect losses. Recently, focus has shifted from protection to resilience, i.e. the ability of a system exposed to a hazard not only to resist, but accommodate to and recover from the hazard effects.
This paper – by the implementation of the IMPROVER technological resilience analysis – demonstrates the seismic technological resilience assessment of a section of M1 Highway in Hungary. Resilience against the community’s tolerances as well as risk-based resilience indicators are evaluated. The results suggest that technological resilience could be improved, thus certain resilience treatment options are highlighted.
Összefoglalás. A kritikus infrastruktúra-hálózatok biztonsága napjaink egyik legfontosabb prioritása, mivel ezek egyre összetettebbek és kölcsönösen függnek egymástól. Így az előre nem látható és szélsőséges események miatti esetleges meghibásodásuk túlzott mértékű közvetlen és közvetett veszteséget eredményezhet. A közelmúltban a hangsúly a védelemről a rezilienciára, rugalmasságra helyeződött át, vagyis a veszélynek kitett rendszer azon képességére, hogy nemcsak ellenálljon, hanem alkalmazkodjon is a veszélyhatásokhoz, és helyreálljon azokból.
Jelen cikk – az IMPROVER technológiai ellenállóképesség-elemzés felhasználásával – az M1-es autópálya egy szakaszának szeizmikus technológiai ellenálló képességének vizsgálatát mutatja be. Az értékelés az IMPROVER keretein belül kifejlesztett, az ISO 31000 kockázatkezelési folyamatába integrálódó ICI-REF keretrendszert (IMPROVER Critical Infrastructure Framework) követi. A keretrendszer különféle módszereket ajánl a kritikus infrastruktúra ellenálló képességének felmérésére.
Elsőként meghatározzuk és számszerűsítjük a vizsgált szakasz szeizmikus veszélyeztetettségét a valószínűségi szeizmikus veszélyeztetettségi analízis segítségével, melynek eredményeképpen a helyszíneknek a spektrális gyorsulás – túllépési valószínűség kapcsolatát mutató veszélyeztetettségi görbéit kapjuk meg. Ezt követően különböző károsodási szintekhez meghatározzuk az érintett hídszerkezetek sérülékenységi görbéit, mely a spektrális gyorsuláshoz tartozó tönkremeneteli valószínűséget mutatja. Az esemény és a károsodás bekövetkezte esetén megváltozó útpálya kapacitás és forgalmi helyzet alapján az áteresztő képesség csökkenése mellett a menetidőtöbblet is számítható, így a közvetlen károk költségei mellett az indirekt költségek is számszerűsíthetőek, és így a bekövetkezési valószínűségekből és a költségekből a kockázatot számítjuk.
Értékeljük a közösség toleranciáival szembeni rezilienciát, valamint a kockázatalapú reziliencia mutatókat. Részletes leírást adunk a forgalomszimulációkat is magában foglaló katasztrófaelhárítási és helyreállítási modellek alkalmazásáról. A cél az, hogy kiszámítsuk a várható felhasználói késések időbeli alakulását a különböző elemzett forgatókönyveknél, és összegezzük az ebből eredő várható költségeket a végső helyreállításig. A reziliencia értékelése két megközelítésen alapul: 1) összehasonlítás a felhasználói toleranciával, és 2) a reziliensség kockázatalapú értékelése. Az eredmények alapján a technológiai reziliensség javítható, melyre több kezelési lehetőséget is felvázolunk. Az autópálya komplex reziliencia-kezelési stratégiáinak kidolgozásakor azonban az IMPROVER-en belül kifejlesztett egyéb módszerek, például a szervezetelemzés (IORA) és a holisztikus önértékelési (CIRI) eszközök eredményeire is támaszkodni szükséges.
2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról
2012. évi CLXVI. törvény a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről
65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról
161/2019. (VII. 4.) Korm. rendelet a közlekedési létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről
249/2017. (IX. 5.) Korm. rendelet az infokommunikációs technológiák ágazathoz kapcsolódó létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről
234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról
1249/2010. (XI. 19.) Korm. határozat az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, 2008. december 8-i 2008/114/EK tanácsi irányelvnek való megfelelés érdekében végrehajtandó kormányzati feladatokról
Bruneau, M., Chang, S. E., Eguchi, R. T., Lee, G. C., O’Rourke, T. D., Reinhorn, A. M., … von Winterfeldt, D. (2003) A framework to quantitatively assess and enhance the seismic resilience of communities. Earthquake Spectra, Vol. 19. No. 4. pp. 733–752.
CEN (2008) EN 1998-2 Eurocode 8: Design of structures for earthquake resistance. Part 2: Bridges.
CIWIN (2013) https://ec.europa.eu/home-affairs/networks/critical-infrastructure-warning-information-network-ciwin_en
EFEHR (2016) European Facilities for Earthquake Hazard & Risk. http://www.efehr.org [last visited: August 2016].
European Council Directive (2008) Council Directive 2008/114/EC of 8 December 2008 on the identification and designation of European critical infrastructures and the assessment of the need to improve their protection. Official Journal of the European Union, 23 December 2008.
Gyenes Zs. (ed. 2011) Nemzeti katasztrófakockázat-értékelés. BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.
HEATCO (2006) Developing harmonized European approaches for transport costing and project assessment. HEATCO.
Honfi, D., Lange, D., Malm, A., Mindykowski, P., Alheib, M., Bouffier, C., … Rød, B. (2017) Technological resilience concepts applied to critical infrastructure. IMPROVER project deliverable D3.2
Honfi, D., Lundin, E., Sjöström, J., Lange, D., Vigh, L. G., Petersen, L., & Ioannou, I. (2018) Report of technological resilience concepts applied to living labs. IMPROVER project deliverable D3.3.
IMPROVER (2018) IMPROVER (Improved risk evaluation and implementation of resilience concepts to critical infrastructure, H2020 Grant agreement ID: 653390).
KKK (2001) EHR: Egységes Hídnyilvántartási Rendszer (Bridge Inventory Database).
Magyar Közút (2016) Az országos közutak 2015. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma. Magyar Közút, November 2016.
National Directorate General for Disaster Management. https://www.katasztrofavedelem.hu/
Petersen, L. (2018) M1 Highway Questionnaire Results, IMPROVER project, European Commission H2020.
Petersen, L., Fallou, L., Reilly, P., Serafinelli, E., Carreira, E., & Utkin, A. (2016) Social resilience criteria for critical in-frastructures during crises. IMPROVER project, Deliverable 4.1, European Commission H2020.
Petersen, L., Sjöström, J., & Horvath, E. (2019) Evaluating critical infrastructure resilience via tolerance triangles: Hungarian Highway pilot case study. Proceedings of the International ISCRAM Conference, pp. 1210–1225.
Priestley, M. J. N., Seible, F., & Calvi, G. M. (1996) Seismic design and retrofit of bridges. New York, NY, John Wiley & Sons, Inc.
Pursiainen, C., Bjarte, R., Baker, G., Honfi, D., & Lange, D. (2016) Critical Infrastructure Resilience Index. Risk, reliability and safety: innovating theory and practice - Proceedings of the 26th European Safety and Reliability Conference (ESREL 2016).
Simon J., & Vigh L. G. (2016) Seismic fragility assessment of integral precast multi-span bridges in areas of moderate seismicity. Bulletin of Earthquake Engineering, Vol. 14. No. 11. pp. 3125–3150.
Simon J., & Vigh L. G. (2018) Seismic reliability assessment of typical road bridges in Hungary. Journal of Earthquake Engineering, Vol. 22. No. 10. pp. 1758–1786.
Tierney, K., & Bruneau, M. (2007) Conceptualizing and measuring resilience: a key to disaster loss reduction, TR news 250. Transportation Research Board, pp. 14–15.
UNISDR (2009) 2009 UNISDR terminology on disaster risk reduction. United Nations International Strategy for Disaster Reduction (UNISDR). Geneva, Switzerland, May 2009.
Vigh L. G., Zsarnóczay Á., Simon J., Mahler A., & Bán Z. (2018) Helyi spektrumok alkalmazása földrengésre történő méretezésre. Budapest, Magyar Mérnöki Kamara.
Woessner, J., Danciu, L., Giardini, D., Crowley, H., Cotton, F., Grünthal, G., … Stucchi, M., and the SHARE Consortium (2015) The 2013 European Seismic Hazard Model: key components and results. Bulletin of Earthquake Engineering, Vol. 13. pp. 3553–3596. https://doi.org/10.1007/s10518-015-9795-1