Author:
András Szöllősi-Nagy National University of Public Service Budapest Hungary; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Víztudományi Kar, Víz- és Környezetpolitikai Tanszék Budapest Magyarország
Sustainable Water Futures Programme Brisbane Australia; Fenntartható Víz-jövő Program Brisbane Ausztrália

Search for other papers by András Szöllősi-Nagy in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

Summary. There is growing empirical evidence that the length of the return periods of extreme hydrological events, such as floods and droughts, is decreasing, i.e. the frequency, or the probability of extreme events, is increasing yielding more frequent disasters at both ends of the hydrological spectrum. Furthermore, it is observed that the 100-year flood occurs nowadays every 20 years or so in many parts of the world. Together with the ever-increasing world population these drivers cause a decreased water security. Also, the question of what caused the change in the hydrological cycle that seems to accelerate or intensify is being asked? Some argue that it is basically due to the large planetary cycles, such as the Milanković-Bacsák cycle, while others attribute it to the increasing green house concentration ever since the industrial revolution. However, the acceleration of the hydrological cycle has been observed quite recently at a decadal time scale, which is by orders of magnitude much smaller when compared to geological time scales of the MB-cycle. The hypothesis that is being tested, and has already yielded quite important affirmative answers, is that the intensification of the hydrological cycle is due to anthropogenic changes observable since the industrial revolution. On the one hand, new design methodologies and standards are needed to properly take into account the non-stationarity of hydrological processes as the current design methodologies, such as the concept of T-year design floods, developed under the hypothesis of stationary hydrological processes, is not valid anymore. On the other hand, these global drivers might lead to some serious reductions in water security if not to water conflicts. Both mitigation and adaptation measures are equally needed. It is argued that the re-examination of some of the structural measures, such as the need for more water storage, is necessary at all scales.

Összefoglalás. A cikk a vízbiztonság szempontjából áttekinti a vízgazdálkodás jelenlegi főbb globális kihívásait és a lehetséges megoldások körvonalait, ideértve az ENSZ Fenntartható Fejlesztési Céljait (SDG). A globális népességdinamikai előrejelzések és a várható klímaváltozás tükrében a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlat nem tartható fenn a XXI. században, ami a vízbiztonság csökkenését, illetve súlyos konfliktusok kialakulását eredményezheti. Ezért paradigmaváltás szükséges. A víz a XXI. század egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb kihívása lesz. A XX. századi népességrobbanás következtében – amikor is egy évszázad alatt a Föld népessége 2 milliárdról 6 milliárdra háromszorozódott, miközben a vízkivételek globálisan meghatszorozódtak – az egy főre jutó éves vízkészlet 1975 óta drámain lecsökkent: 12 000 m3/fő/évről a mostani 5000 m3/fő/év vízmennyiségre. A vízkészletek csökkenésére azonban nem lehet olyan lineáris előrejelzést adni, mely szerint a következő 35 éven belül az emberiség „kifut” vízkészletéből, hiszen a hidrológiai ciklus állandóan megújítja a vízkészleteket, ám kétségtelen, hogy további csökkenés várható. Ma a Föld édesvízkészlete épp annyi, mint a holocén klímaoptimum idején volt. Ugyanakkor a felhasználók száma háromszoros exponencialitással növekedett, bár már felismerhetően egy logisztikai görbe felé tart, és a száz év múlva várható 12 milliárdos népesség eléri azt az aszimptotát, ami a fenntarthatóság határa. Azt meghaladva (humán és ökológiai) rendszereink irreverzibilis állapotba kerülnek, és gyorsuló sebességgel az összeesés felé tartanak. A vízkészletek egy főre jutó csökkenése elsősorban a fejlődő országokban jelentősen növelheti a vízkészletekkel kapcsolatos konfliktuspotenciált, mivel a klímaváltozás primer módon a víz által manifesztálódik. A szélsőségek előfordulási valószínűsége várhatóan tovább növekszik, azaz több árvíz várható, ám ugyanakkor az aszályosság mértéke térben és időben is növekedni fog. A távérzékelés és a számítási korlátok voltaképpeni megszűnése azonban új lehetőségeket nyitott a numerikus hidrológiai modellezésben a lokálistól a globális szintig a Big Data algoritmusok, a mesterséges intelligencia és a blokklánc-technológiák alkalmazásával. A digitális technológiák teljesen új lehetőségeket teremtenek. Globális változás és adaptáció szükséges a vízgazdálkodás minden szintjén, az integrált vízgazdálkodástól kezdve az intézményes felépítésen át az oktatásig és kutatásig. A megállapítás egyaránt érvényes a fejlődő és az iparosodott országokra. Különösen érvényes ez Magyarországot illetően, ahol az elmúlt évtizedek a dezintegrált vízgazdálkodási intézmények sajnálatos példáját mutatták.

  • 1

    Akhbari, M., & Grigg, N. S. (2013) A framework for an agent-based model to manage water resources conflicts. Water Resource Management, Vol. 27. pp. 4039–4052. https://doi.org/10.1007/s11269-013-0394-0

  • 2

    Biswas, A. K., Kolars, J., Murakami, M., Waterbury, J., & Wolf, A. (1997) Core and periphery: A Comprehensive approach to Middle Eastern water. Delhi, Oxford University Press.

  • 3

    Earle, A., Jägerskog, A., & Öjendal, J. (2010) Transboundary water management – Principles and practice. London, Earthscan.

  • 4

    Fraser, N. M., & Hipel, K. W. (1984) Conflict analysis – Models and resolutions. New York, North Holland.

  • 5

    Ganoulis, J., & Fried, J. (2018) Transboundary hydro-governance – From conflict to shared management. Springer.

  • 6

    Geneva Water Hub (2017) A Matter of Survival - Report of the Global High-Level Panel on Water and Peace, Geneva

  • 7

    Gleeson, T., Wang-Erlandsson, L., Zipper, S. C., Porkka, M., Jaramillo, F., Gerten, D., ... Famiglietti, J. S. (2020) The water planetary boundary: Interrogation and revision. One Earth, Vol. 2. No. 3. pp. 223–234.

  • 8

    Gonzáles, J. (ed. 2007) Transboundary water management. Madrid, University of Castilla-La Mancha.

  • 9

    Hori, H. (2000) The Mekong: Environment and development. Tokyo, United Nations University.

  • 10

    International Committee of the Red Cross (ICRC) (n.d.) Forum – War and water.

  • 11

    Jansky, L., Murakami, M., & Pachova, N. I. (2004) The Danube: Environmental monitoring of an international river. Tokyo, United Nations University Press.

  • 12

    Megdal, S. B., Varady, R. G., & Eden, S. (eds 2013) Shared borders, shared waters – Israeli-Palestinian and Colorado River Basin challenges. London, CRC Press.

  • 13

    Milly, P. C. D., Betancourt, J., Falkenmark, M., Hirsch, R. M., Kundzewicz, Z. W., Lettenmaier, D. P., & Stouffer, R. J. (2008) Stationarity is dead. Water Management Science, Vol. 319. No. 5863. pp. 573–574.

  • 14

    Murakami, M. (1995) Managing water for peace in the Middle East: Alternative strategies. Tokyo, United Nations University Press.

  • 15

    Rockström, J., Steffen, W., Noone, K., Persson, F. S. Chapin, III, Lambin, E. F., … Foley, J. A. (2009) A safe operating space for humanity. Nature, Vol. 461. pp. 472–475.

  • 16

    Sámsondi Kiss Gy. (2019) A Duna mégis összeköt – Egy kormánybiztos vallomásai. Budapest, Kairosz Kiadó.

  • 17

    Shiklomanov, I. A., & Rodda, J. C. (2003) World water resources at the beginning of the twenty-first century. UNESCO International Hydrology Series. Cambridge, Cambridge University Press.

  • 18

    Strategic Foresight Group (2013) Water cooperation for a secure world – Focus on the Middle East. Mumbai.

  • 19

    Szöllősi-Nagy A. (2017) Milyen (m)értéket ad a mértékadó? (What value does the design value gives?) Mérnök Újság, December. p. 13.

  • 20

    Szöllősi-Nagy A. (2018a) Sorsfordító a fejlődésben. 2. rész: Válaszút előtt a világ vízgazdálkodása. (A game changer in development, Part 2: Water management of the World at a crossroad). Hidrológiai Közlöny, Vol. 98. No. 4. pp. 9–16.

  • 21

    Szöllősi-Nagy A. (2018b) A digitális vízgazdálkodásról. (A game changer in development, Part 2: Water management of the World at a crossroad). Mérnök Újság, July. p. 11.

  • 22

    Turkish Government (1996) Water issues between Turkey, Syria and Iraq. Ankara, Ministry of Foreign Affairs.

  • 23

    UNESCO (2005) http://www.unesco.org/new/en/natural-sciences/environment/water/ihp/ihp-programmes/pccp/publications/case-studies/summary-conflict-and-cooperation/ [Accessed: on 30 May, 2021.]

  • 24

    UNESCO (2018) UN World Water Development Report. Paris.

  • 25

    United Nations (1997) Convention on the Law of the Non-navigational Uses of International Water Courses. General Assembly Resolution 51/229 https://www.unwatercoursesconvention.org/

  • 26

    UN-Water (2013) https://sdg.iisd.org/news/un-water-brief-defines-water-security/ [Accessed: on 30 May 2021.]

  • 27

    Vörösmarty, C. J., Rodríguez Osuna, V., Cak, A. D., Green, P., Tessler, Z., Corsi, F., … Uhlenbrook, S. (2018) Ecosystem-based water security and the Sustainable Development Goals (SDGs). Ecohydrology & Hydrobiology, July.

  • 28

    Wolf, A. T. (2007) Shared waters: Conflict and cooperation. Annual Review of Environment and Resources, Vol. 32. pp. 241–269.

  • 29

    World Water Council (1997) A Water secure world - The World Water Commission Report. Marseille.

  • Collapse
  • Expand
The author instructions are available in separate PDFs.
Please, download the Hungarian version from HERE, the English version from HERE.
The Submissions templates are available in MS Word.
For articles in Hungarian, please download it from HERE and for articles in English from HERE.
 

Editor-in-Chief:

Founding Editor-in-Chief:

  • Tamás NÉMETH

Managing Editor:

  • István SABJANICS (Ministry of Interior, Budapest, Hungary)

Editorial Board:

  • Attila ASZÓDI (Budapest University of Technology and Economics)
  • Zoltán BIRKNER (University of Pannonia)
  • Valéria CSÉPE (Research Centre for Natural Sciences, Brain Imaging Centre)
  • Gergely DELI (University of Public Service)
  • Tamás DEZSŐ (Migration Research Institute)
  • Imre DOBÁK (University of Public Service)
  • Marcell Gyula GÁSPÁR (University of Miskolc)
  • József HALLER (University of Public Service)
  • Charaf HASSAN (Budapest University of Technology and Economics)
  • Zoltán GYŐRI (Hungaricum Committee)
  • János JÓZSA (Budapest University of Technology and Economics)
  • András KOLTAY (National Media and Infocommunications Authority)
  • Gábor KOVÁCS (University of Public Service)
  • Levente KOVÁCS buda University)
  • Melinda KOVÁCS (Hungarian University of Agriculture and Life Sciences (MATE))
  • Miklós MARÓTH (Avicenna Institue of Middle Eastern Studies )
  • Judit MÓGOR (Ministry of Interior National Directorate General for Disaster Management)
  • József PALLO (University of Public Service)
  • István SABJANICS (Ministry of Interior)
  • Péter SZABÓ (Hungarian University of Agriculture and Life Sciences (MATE))
  • Miklós SZÓCSKA (Semmelweis University)

Ministry of Interior
Science Strategy and Coordination Department
Address: H-2090 Remeteszőlős, Nagykovácsi út 3.
Phone: (+36 26) 795 906
E-mail: scietsec@bm.gov.hu

DOAJ

2023  
CrossRef Documents 32
CrossRef Cites 15
Days from submission to acceptance 59
Days from acceptance to publication 104
Acceptance Rate 81%

2022  
CrossRef Documents 38
CrossRef Cites 10
Days from submission to acceptance 54
Days from acceptance to publication 78
Acceptance Rate 84%

2021  
CrossRef Documents 46
CrossRef Cites 0
Days from submission to acceptance 33
Days from acceptance to publication 85
Acceptance Rate 93%

2020  
CrossRef Documents 13
CrossRef Cites 0
Days from submission to acceptance 30
Days from acceptance to publication 62
Acceptance Rate 93%

Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge none

Scientia et Securitas
Language Hungarian
English
Size A4
Year of
Foundation
2020
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Academic Council of Home Affairs and
Association of Hungarian PhD and DLA Candidates
Founder's
Address
H-2090 Remeteszőlős, Hungary, Nagykovácsi út 3.
H-1055 Budapest, Hungary Falk Miksa utca 1.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
Applied
Licenses
CC-BY 4.0
CC-BY-NC 4.0
ISSN ISSN 2732-2688

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Nov 2023 0 36 10
Dec 2023 0 118 14
Jan 2024 0 60 5
Feb 2024 0 72 6
Mar 2024 0 226 10
Apr 2024 0 14 8
May 2024 0 0 0