Összefoglalás. Egyes korcsoportokban (pl. fiatal felnőttek) és szakmákban (pl. rendőrök) az átlagosnál magasabb a dohányzók aránya. A tanulmány célja a rendészeti felsőoktatási hallgatók dohányzási szokásainak és nikotinfüggőségük súlyosságának vizsgálata. Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatot végeztünk az NKE RTK rendészeti hallgatói körében (n = 180). A nikotinfüggőség súlyosságát a Fagerström Nikotinfüggőségi Teszttel (FTND) és a Dohányzás Súlyossága Indexszel (DSI) vizsgáltuk. A válaszadók körében 81,1% a dohányzás életprevalenciája, 24,4% jelenleg dohányzó, 14,4% naponta dohányzik. Az FTND alapján a naponta dohányzók 96,1% enyhe/nagyon enyhe nikotinfüggő, míg a DSI alapján 73,1%-nak alacsony a nikotinfüggősége. A rendészeti felsőoktatás hallgatóinak dohányzása nem elhanyagolható probléma, ráadásul jelentős közegészségügyi és biztonsági aspektusai is vannak.
Summary. In some age groups (e.g. students) and professions (e.g. police officers), the proportion of smokers is higher than in the general population. The aim of this study is to assess the smoking habits and heaviness of nicotine dependence of Hungarian law enforcement students. A cross-sectional, web-based survey was conducted among law enforcement students at the Faculty of Law Enforcement of the University of Public Service (n = 180). The heaviness of nicotine dependence was measured by the Fagerstrom Test for Nicotine Dependence (FTND) and the Heaviness of Smoking Index (HSI). Respondents reported 81.1% lifetime prevalence of smoking, 24.4% were current smokers, and 14.4% were daily smokers. Based on the FTND, 96.1% of daily smokers had low/very low nicotine dependence, while based on the HSI, 73.1% of daily smokers had low nicotine dependence. Smoking among law enforcement students is not a negligible problem, and it also has significant public health and security aspects.
Ahmed, M. S., Sayeed, A., Jahan, I., Dewan, M. F. & Mali, S. K. (2020) Prevalence and factors associated with cigarette smoking among resident university students: A crosssectional study from Bangladesh. Population Medicine, Vol. 2. No. 3. pp. 1–6. https://doi.org/10.18332/popmed/118250
Baker, C. L., Flores, N. M., Zou, K. H., Bruno M. & Harrison, V. J. (2017) Benefits of quitting smoking on work productivity and activity impairment in the United States, the European Union and China. International Journal of Clinical Practice, Vol. 71. No. 1. pp. e12900. https://doi.org/10.1111/ijcp.12900
Balogh E., Wagner Z., Faubl N., Birkás B., Füzesi Zs. & Kiss I. (2021) A dohányzási szokások változása és az új alternatív termékek használata az elsőéves orvostanhallgatók körében 2016 és 2020 között. Egészségfejlesztés, Vol. 62., No. 2. pp. 36–48. https://doi.org/10.24365/ef.v62i2.6000
Basaza, R., Kukunda, M. M., Otieno, E., Kyasiimire, E., Lukwata, H. & Haddock, C. K. (2020) Factors influencing cigarette smoking among police and costs of an officer smoking in the workplace at Nsambya Barracks, Uganda. Tobacco Prevention & Cessation, Vol. 6. No. 5. pp. 1–7., https://doi.org/10.18332/tpc/115031
Beregnyei J. (2019) A rendvédelmi szervek (rendőrség) végrehajtó állományának utánpótlása és a korosztályi jellemzők viszonya. Belügyi Szemle, Vol. 67. No. 9. pp. 97–120. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.9.6
Borbély Zs. (2018) Specifikus stresszorok és a szervezeti kultúra. In: Farkas J., Horváth J. (szerk.) Szervezeti kultúrák és kutatások. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, pp. 116–138.
Borbély Zs. (2019) Egészségmagatartás és mentális egészség – nemi különbségek a munkahelyi stressz megélésében. Belügyi Szemle, Vol. 67. No. 7–8. pp. 37–50. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.7-8.3
Brys, Z., Tóth, G., Urbán, R., Vitrai, J., Magyar, G., Bakacs, M., Berezvai, Z., Ambrus, C. & Pénzes, M. (2022) A dohányzás és az e-cigaretta-használat epidemiológiája a felnőtt magyar népesség körében 2018-ban. Orvosi Hetilap, Vol. 163 No. 1. pp. 31–38. https://doi.org/10.1556/650.2022.32319
Burling, A. S. & Burling, T. A. (2003) A comparison of self-report measures of nicotine dependence among male drug/alcohol-dependent cigarette smokers. Nicotine and Tobacco Research, Vol. 5. No. 5. pp. 625–633. https://doi.org/10.1080/1462220031000158708
Christián L. & Erdős Á. (2020) Vészharang és jubileum? A rendészeti felsőoktatás kilátásai, a tisztjelöltek toborzásának és életpályára állításának nehézségei. Belügyi Szemle, Vol. 68. No. 12. pp. 11–42. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.12.1
Ebbert, J. O., Patten, C. A. & Schroeder, D. R. (2006) The Fagerström Test for Nicotine Dependence-Smokeless Tobacco (FTND-ST). Addictive Behaviors, Vol. 31. No. 9. pp. 1716–1721. https://doi.org/10.1016/j.addbeh.2005.12.015
Elekes Zs. & Bencsik N. (2020) A szerfogyasztás elterjedtsége 2019-ben. In: Elekes Zs., Arnold P. & Bencsik N. (eds.) A 2019. évi ESPAD kutatás magyarországi eredményei. Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem, pp. 18–27.
Etter, J. F., Duc, T. V. & Perneger, T. V. (1999) Validity of the Fagerström test for nicotine dependence and of the Heaviness of Smoking Index among relatively light smokers. Addiction, Vol. 94. No. 2. pp. 269–281.
European Commission (2021) Attitudes of Europeans towards tobacco and electronic cigarettes: Report. Special Eurobarometer 506. European Union. https://doi.org/10.2875/490366
Fagerstrom, K. O., Heatherton, T. F. & Kozlowski, L. T. (1990) Nicotine addiction and its assessment. Ear, Nose and Throat Journal, Vol. 69. No. 11. pp. 763–765.
Faragó I. (2013) Fiatal felnőttek dentális egészségének és az ezzel összefüggő tényezők kapcsolatának vizsgálata rendészeti szakközépiskolában. Doktori értekezés, kézirat, Budapest, Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola
Finszter G. (2018) Rendészettan. Budapest, Dialóg Campus Kiadó
Franke W. D., Collins S. A. & Hinz P. N. (1998) Cardiovascular disease morbidity in an Iowa law enforcement cohort, compared with the general Iowa population. Journal of Occupational & Environmental Medicine, Vol. 40. No. 5. pp. 441–444. https://doi.org/10.1097/00043764-199805000-00006
Gershon, R. R. M. & Lin, S. & Li, X. (2002). Work Stress in Aging Police Officers. Journal of Occupational and Environmental Medicine, Vol. 44. No. 2. pp. 160–167. https://doi.org/10.1097/00043764-200202000-00011
Hajdu M. (2018) Kockázati magatartások és szexualitás a magyar fiatalok körében. In: Nagy Á. (ed.): Margón kívül: magyar ifjúságkutatás 2016. Budapest, Excenter Kutatóközpont, pp. 154–177.
Heatherton, T. F., Kozlowski, L. T., Frecker, R. C. & Fagerström, K.-O. (1991) The Fagerström Test for Nicotine Dependence: a revision of the Fagerström Tolerance Questionnaire. British Journal of Addiction, Vol. 86. No. 9. pp. 1119–1127. https://doi.org/10.1111/j.1360-0443.1991.tb01879.x
Heatherton, T. F., Kozlowski, L. T., Frecker, R. C., Rickert R, W. & Robinson, J. (1989) Measuring the Heaviness of Smoking: using self-reported time to the first cigarette of the day and number of cigarettes smoked per day. Addiction, Vol. 84. No. 7. pp. 791–800. https://doi.org/10.1111/j.1360-0443.1989.tb03059.x
Jankowski, M., Gujski, M., Pinkas, J., Opoczyńska-Świeżewska, D., Krzych-Fałta, E., Lusawa, A., Wierzba W. & Raciborski, F. (2021) The prevalence of cigarette smoking, e-cigarette use and heated tobacco use among police employees in Poland: a 2020 cross-sectional survey. International Journal of Occupational Medicine and Environmental Health, Vol. 34. No. 5. pp. 629–645. https://doi.org/10.13075/ijomeh.1896.01805
Karadoğan, D., Önal, Ö. & Kanbay, Y. (2018) Prevalence and determinants of smoking status among university students: Artvin Çoruh University sample. PloS One, Vol. 13. No. 12. pp. e0200671. https://doi.org/h10.1371/journal.pone.0200671
Kasza, K. A., Ambrose, B. K., Conway, K. P., Borek, N., Taylor, K., Goniewicz, M. L., … Hyland, A. J. (2017) Tobacco-Product Use by Adults and Youths in the United States in 2013 and 2014. The New England Journal of Medicine, Vol. 376. No. 4. pp. 342–353. https://doi.org/10.1056/NEJMsa1607538
Khan, M. K., Hoque, H. E. & Ferdous, J. (2019) Knowledge and Attitude Regarding National Tobacco Control Law and Practice of Tobacco Smoking among Bangladesh Police. Mymensingh Medical Journal, Vol. 28. No. 4. pp. 752–761.
Kristein, M. (1983) How much can business expect to profit from smoking cessation? Preventive Medicine, Vol. 12. No. 2. pp. 358–381. https://doi.org/10.1016/0091-7435(83)90245-1
KSH (2021) Európai Lakossági Egészségfelmérés 2019: Dohányzási szokások, 2019. Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/elef/dohanyzas_2019/dohanyzas_2019.pdf [letöltve: 2022. 03. 23.]
Lundborg P. (2007) Does smoking increase sick leave? Evidence using register data on Swedish workers. Tobacco Control, Vol. 16. No. 2. pp. 114–118. https://doi.org/10.1136/tc.2006.017798
Mácsár G., Bognár J. & Plachy J. (2017) Sportolási és életmódszokások kérdőíves vizsgálata a Budapesten szolgálatot teljesítő rendőrállomány körében. Recreation, Vol. 7. No. 3. pp. 13–15. https://doi.org/10.21486/recreation.2017.7.3.1
Pénzes M. (2021) Fagerström Nikotinfüggőségi Teszt. In: Horváth Zs., Urbán R., Kökönyei Gy. & Demetrovics Zs. (eds.) Kérdőíves módszerek a klinikai és egészségpszichológiai kutatásban és gyakorlatban. Budapest, Medicina Könyvkiadó, pp. 452–456.
Pomerleau, C. S., Carton, S. M., Lutzke, M. L., Flessland, K. A. & Pomerleau, O. F. (1994) Reliability of the Fagerstrom Tolerance Questionnaire and the Fagerstrom Test for Nicotine Dependence. Addictive Behavior, Vol. 19. No. 1. pp. 33–39. https://doi.org/10.1016/0306-4603(94)90049-3
Rigotti, N. A., Lee, J. E. & Wechsler, H. (2000) US College Students’ Use of Tobacco Products: Results of a National Survey. JAMA, Vol. 284. No. 6. pp. 699–705. https://doi.org/10.1001/jama.284.6.699
Sen A., Das M., Basu S. & Datta G. (2014) Prevalence of hypertension and its associated risk factors among Kolkata-based policemen: a sociophysiological study. International Journal of Medical Science and Public Health, Vol. 4. No. 2. pp. 225–232. https://doi.org/10.5455/ijmsph.2015.0610201444
Sledjeski, E. M., Dierker, L. C., Costello, D., Shiffman, S., Donny E. & Brian, R. F. (2007) Predictive validity of four nicotine dependence measures in a college sample. Drug and Alcohol Dependence, Vol. 87. No. 1. pp. 10–19. https://doi.org/10.1016/j.drugalcdep.2006.07.005
Smith, D. R., Devine, S., Leggat, P. A. & Ishitake, T. (2005) Alcohol and tobacco consumption among police officers. Kurume Medical Journal, Vol. 52. No. 1–2. pp. 63–65. https://doi.org/10.2739/kurumemedj.52.63
Stellman, S. D., Boffetta, P. & Garfinkel, L. (1988) Smoking habits of 800,000 American men and women in relation to their occupations. American Journal of Industrial Medicine, Vol. 13. No. 1. pp. 43–58. https://doi.org/10.1002/ajim.4700130104
Svicher, A., Cosci, F., Giannini, M., Pistelli, F. & Fagerström, K. (2018) Item Response Theory analysis of Fagerström Test for Cigarette Dependence. Addictive Behaviors, Vol. 77. pp. 38–46. https://doi.org/10.1016/j.addbeh.2017.09.005
Tan, Q. Y., Zomer, E., Owen, A. J., Chin, K. L. & Liew, D. (2020) Impact of tobacco use on health and work productivity in Malaysia. Tobacco Control, Vol. 29. No. 1. pp. 111–117. https://doi.org/10.1136/tobaccocontrol-2018-054677
Tharkar, S., Kumpatla, S., Muthukumaran, P. & Viswanathan, V. (2008) Risk among police personnel compared to general population in India. The Journal of the Association of Physicians of Indian, Vol. 56. pp. 845–849.
Thomas, D. P., Panaretto, K. S., Stevens, M. & Borland R. (2015) Dependence in a national sample of Aboriginal and Torres Strait Islander daily smokers. Medical Journal of Australia, Vol. 202. No. 10. pp. S39–44. https://doi.org/10.5694/mja15.00105
Torma A., Fazekas-Pongor V., Terebessy A. & Pénzes M. (2019) Alternatív dohánytermékek használata fesztiválon részt vevő fiatal felnőttek körében. Egészségfejlesztés, Vol. 60. No. 4. pp. 5–18. https://doi.org/10.24365/ef.v60i4.463
Urbán R., Kugler Gy., Szilágyi Zs. (2004) A nikotindependencia mérése és korrelátumai magyar felnőtt mintában. Addiktológia, Vol. 3. No. 3. pp. 331–355.
Urbán R. & Pénzes M. (2021) Dohányzás és e-cigaretta-használata. In: Paksi B. & Demetrovics Zs. (eds.) Addiktológiai problémák Magyarországon. Helyzetkép a lakossági kutatások tükrében. I. kötet: Szerhasználó magatartások. Budapest, ELTE PPK – L’Harmattan Kiadó, pp. 166–197.
Vajer P. (2013) Dohányzásról leszokás támogatás módszerei és a leszokás sikerességét befolyásoló tényezők. Doktori disszertáció, kézirat, Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, https://doi.org/10.14753/SE.2014.1824
Violanti, J. M. (1983) Stress patterns in police work. Journal of Police Science Administration, No. 11. pp. 211–216.
Wamamili, B., Wallace-Bell, M., Richardson, A., Grace, R. C. & Coope, P. (2019) Cigarette smoking among university students aged 18–24 years in New Zealand: results of the first (baseline) of two national surveys. BMJ Open, No. 9. e032590. https://doi.org/10.1136/bmjopen-2019-032590
Weng, S. F., Ali, S. & Leonardi-Bee, J. (2013) Smoking and absence from work: systematic review and meta-analysis of occupational studies. Addiction, Vol. 108. No. 2. pp. 307–319. https://doi.org/10.1111/add.12015
WHO (2019a) WHO global report on trends in prevalence of tobacco use 2000-2025. Third edition. Geneva, World Health Organization
WHO (2019b) European tobacco use. Trends Report 2019. Copenhagen, WHO Regional Office for Europe